Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
11 VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JANUÁR 13., KEDD ★ XXVL ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Nem azonos Felhördül olykor egyegy közösség, ha valamely bírálandó jelenséggel kapcsolatban nyilvánosan szó esik róla. Most legutóbb is egy vendéglátó egységről írt valaki, hogy oda a rendes fiatalokon kívül néhány ostoba, feltűnősködő és garázda ficsúr is el-ellátogat — és fájdalmasan sérelmezték az egység dolgozói, hogy már megint velük szórakozik az újság. Az is gyakori, hogy ha valamelyik vállalatnál történt mulasztásra mutat rá a sajtó, úgyszólván az egész vezető gárda élénk tevékenységbe kezd, hogy, a „sértésért” visszavágjon (tisztelet a kivételnek!). Ha egy orvos vagy tanácsi dolgozó, esetleg pedagógus hivatási normáinkba ütköző cselekedete kerül napvilágra, a tekintély lejáratását harsogják,a harci trombiták. Furcsa és egészségtelen ez a jelenség, és egészen beteg azonosításon alapul. Nem vagyunk angyalok, és nyilvánvaló, hogy minden közösségben a derék emberek többsége között gyenge jelleműek is akadnak. De a közösség semmiképpen sem azonos a megtévedt vagy bűnbe keveredett tagjaival. Miért vállalnak velük azonosságot? Ezerszer elmondták tisztelettel övezett emberek, hogy ifjúságunk nem azonos a harsány botrányokat elkövető erőfitogtató kis ostobákkal. A vásárlóközönség nem azonos az áruházi tolvajokkal. Egy vállalat munkás és vezető kollektívája nem azonos azokkal a jelenségekkel, amelyek néhány dolgozója leldismeretlensége következtében csekély vagy súlyos károkat okoznak. És egy-egy hivatali vagy hivatásbeli közösség nem vállalhatja magáénak azt a hibát, amelyet egy magasabb, szélesebb közösség java elítélni kötelez. Felhördülés helyett azt érdemes megnézni, hogyan láthatunk hozzá az életünk rendjét zavaró jelenségek kijavításához. Ha valahol lelkiismeretlenül dolgoztak a szerelők, és szóvá teszi valaki , jó, hogy szóvá tette, és dolgozzanak rendesen a szerelők. És ha valahol önző, emberbe gázoló magatartás mérgezi a közösség tevékenységét, inkább azt a magatartást szükséges kiküszöbölni, mint azonosságot vállalni vele, megsértődni a bíráló szó miatt, és intézményeket mozgatni meg igaztalanságok védelmére. Biztonságosabban és a hibáktól, bűnös felelőtlenségektől védettebben kívánunk élni. Ennek két módja van. Első, hogy mindnyájan minden cselekedetünkben érezzük a felelősségünket másokért, munkatársainkért, beosztottainkért és vezetőinkért (igen, értük is, ők is emberek!), az eladókért és vásárlókért — és végtelen a sor a világegyetemig. A másik: ne takargassuk és ne segítsük takargatni a hibákat, mert akkor szaporodnak. Az azonosság kérdésében addig érdemes elmenni, hogy még az egyes ember sem csak a hibával azonos. Mindnyájan több jóra vagyunk képesek, mint amenynyit cselekedeteink együttvéve mutatnak. Higgyünk jobban az emberben és a társadalomban, és segítsünk egymásnak egészséges proletárérzékkel még derekatok* válni! *. ARA: 80 fillér I soproniak Sopronért Jegyzetek a múlt év munkásságáról és az idei tervekről A megújhodott és 101. működési évébe lépett Soproni Városszépítő Egyesület a múlt évben sok szép eredményt ért el. Elsősorban a „Virágos Sopron” mozgalom járt eredménnyel. Sok élőkert, erkély, ablak jelezte díszes virágaival a tulajdonosok városszeretetét. Az egyesület erdészeti és természetvédelmi bizottsága legutóbbi ülésén részt vett Varga Imre, az Országos Természetvédelmi Tanács egyik vezetője is. A bizottság örömmel vette tudomásul Varga Imre felszólalásából, hogy elkészül a soproni természetvédelmi kataszter, és ez jó segítség lesz a természeti szépségek megóvásában. A „Virágos Sopron” mozgalom ügyeinek intézésére az egyesületen belül egy 15 főnyi különbizottságot hívtak életre. A bizottság körzetenként foglalkozik a lakóbizottságok, a KISZ-szervezetek, az iskolák munkájának öszszehangolásával. Az idén már az egyesület kitüntető emblémájával jelzik azokat a házakat, amelyekben az erkélyek, az ablakok virágdíszesek. A bizottság felkérte a kisipari szövetkezeteket, hogy terveztessenek virágtartó ládákat, edényeket, hogy a lakók virágossá varázsolhassák a még sivár házkülsőket. A bizottság javasolta, hogy az IKV az épülő és építendő házaknál gondoljon a virágosításra, szereltessen fel virágtartókat, vagy betongyűrűket, amelyekbe virágokat helyezhetnek el a lakók és a városi kertészet. A bizottság ezután meghallgatta dr. Mollay Jánosnének, a Hegyvidéki Erdőgazdaság vezetőjének előterjesztését a városi parkerdő tízéves fejlesztéséről. Az utcafásítással kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat is megvitatták. Sallai Ferenc, a Tanulmányi Erdőgazdaság ny. igazgatója javasolta hogy a Sopronban járt vagy ide látogató neves emberek ültessenek egy-egy emlékfát A bizottság tagjai örömmel fogadták a javaslatot, és meghatározták az első fák ültetésének a helyét. Nem szabad megfeledkezni a Manninger-sírról, amely a bánfalvi erdei gyógyiskolával szemben van. Manninger alapította ezt az iskolát a gyenge tüdejű gyermekek számára. Új pihenőpadokat helyeznek el a soproni erdei sétányok mentén. (Szükséges, hogy ezeket ne csak az idősek, hanem a fiatalok is óvják és becsüljék!) A Fertődi Építőipari Ktsz .,Ybl Miklós” szocialista brigádja csatlakozott a Városszépítő Egyesület terveinek megvalósításához. A múlt nyár végén kezdték meg a munkát. Földet szállítottak a Felszabadulás térre (a József Attila és Zrínyi utca találkozásához), továbbá a Printzpihenőhöz. Munkájukat felajánlották az egyesületnek, és ennek értéke a hivatalos elszámolás szerint: 144 819 forint. Hatalmas összeg! Köszönet érte. Ha ilyen elismeréssel szólhatunk a fertődiekről, bizton reméljük, hogy hamarosan más fiatal brigádokról is megemlékezhetünk: nekik is legyen fontos Sopron szépítése, virágosítása, az értékek védelme és csinosítása. (J6) Adjátok vissza a cicámat! Meddig lát egy hatéves kislegény? Ma messze, mert nagyra nő a gyerek, az ablakpárkányt feléri, mire iskolába megy. Én nagyon apró lehettem huszonöt éve: ötödik gyerek, nem kielégítő táplálkozás, beteges voltam. És nagyon féltem. Anyám ezt hajtogatta: „Ezzel a kölyökkel sok bajunk lesz..Érzékeny voltam, és a mesékben élő fantáziám egyetlen történetbe sem tudta beleilleszteni a bombázásokat. Ezért lettem anyám zsarnoka. Ma is emlékszem arra a 25 évvel ezelőtti januári napra, amikor földönfutóvá tették a családot. Kijöttünk az óvóhelyről, házunk romokban hevert. Anyám könny nélkül zokogott, nehogy felébressze karjában a húgomat. " Tibor bátyám be akart mászni az égnek meredező falak közé, apám rohant utána. Vesszen az utolsóig szegénységünk! Akkor jutott eszembe a macskám, a fekete cicám, amelyiknek dorombolása tudott egyedül megvigasztalni. — Adjátok vissza a cicámat! — ordítottam. — Hozzátok ki a Cirmost! — Anyám! Nem volt elég, ami szorította szíved, és én a macskámat követeltem! Most tudom, mennyi erődbe került akkor a vigasztalás. Az idő „kisszékéről” most jól látom pöttömnyi magam és téged is, anyám. Arra a napra emlékszem, amikor a macskámért ordítoztam, és az idők írott tanúját hívom segítségül, hogy megértselek. Mi történt 1945. január 12- én Győrött, mi tette nehézzé és mégis elviselhetővé lakóinak életét? A Győri Nemzeti Hírlap 25 évvel ezelőtti számának címeit olvasom: „Ahogy a hungarista újságíró látja.” „A nyilaskeresztes párt hírei” (napi rovat). „Magyar lányok, magyar asszonyok, segítségül hívunk benneteket” (a szeretet melegével dolgozzatok, szükség van munkátokra. Az általatok kiásott védőárkokra). Miként látta hát a hungarista újságíró a nyilaskeresztes párt ténykedését? Biztosan volt, aki jól látta. Mint ahogy azt is, mennyit ér, mit mond az embereknek a következő tudósítás: ,,Hazaáruló röpiratok” (a hazaárulásra, a legszörnyűbb bűnre csábító, szegényes röpiratok jelentek meg városunkban: megszabadultok egyszer s mindenkorra a háborútól — kezdi a gyalázatos röpirat). Mécsesként világig most, 25 évvel későbben is az újságban ez az igaz jövendölés: megszabadultok a háborútól... Elnyomja a többi írás kiabáló, öklömnyi címét: „A nemzetvezető országjárása során Győr megyébe érkezett. Éljen Szálasi!” A Souvenir ajándékbolt ezen a napon a hölgyeknek tsklagyöngyöt, uraknak dublé pecsétgyűrűt kínált. Az apróságoknak ezt a vigaszt nyújtották: „Elsötétítés után gyerekeit csak a Baross árucsarnok játékai szórakoztatják”. A Kulacs világvárosi műsorral várta vendégeit és a lap tudtul adta a győrieknek, hogy „békebeli életszínvonal van Németországban”. Megírta még az újság, hogy a gróf Eszterházy József oltárhoz vezeti herceg Windischgraetz Erzsébetet a budai várkápolnában. A tábori posta pedig közölte a frontról érkező üzeneteket és megírta, kik tűntek el az elmúlt napokban és kik haltak hősi halált. Ezen a napon álltál kétségbeesetten, anyám, szobakonyhás lakásunk romjain és én eszelősen kiabáltam: adjátok vissza a macskámat. Most értelek, anyám. Megértelek. (Ferenczi) A tartalomból: Mihez kezd Vitnyéd? A mesepalota Beszélgetés egy slágerszerzővel A Gy. Dózsa közgyűlése elé Emlékezés tettekkel Ilyen ünneplést terveznek a Magyar Vagon- és Gépgyár fiataljai a vállalati KISZ-bizottság vezetésével. Hazánk felszabadulásának 25., valamint Lenin születésének 100 évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyre adtak ki felhívást a gyárban. Ifjúsági brigádok benevezései várják a KISZ-bizottságon, az írásban megküldött jelentkezéseknek január 20-áig kell beérkezniük. A munkaverseny 1970. december 31-éig tart. A részvétel feltételeit tartalmazó felhívás érdekes gondolattal kezdődik. Eddig kissé általánosak voltak a felajánlások, sok ifjúsági brigád vállalásai nem tükrözték a sajátosságokat, lehetőségeket. Az idei munkaversenyben való részvétel egyik fontos feltétele, hogy az ifjúsági brigádok a helyi feladatokhoz az eddiginél jobban igazodó vállalásokat tegyenek, jobban segítsék felajánlásaikkal az üzem műszaki és gazdasági célkitűzéseinek végrehajtását. Úgy dolgozzanak a versenyben az ifjúsági brigádok, hogy szocialista munkaerkölcs és közösségi szellem szempontjából az elbírálásnál szó ne érhesse őket, tekintsék fontos feladatuknak a munkafegyelem megtartását, a termelékenység javítását segítő összes követelmény teljesítését. Kapcsolódjanak be a fiatalok a „szocialista műhely, üzem, osztály, vállalat” cím megszerzéséért indított versenybe is, vegyenek részt a védnökségvállalásokban, szakmai versenyekben és társadalmi munkában. Ne hagyják abba a fiatal újítók eddigi tevékenységüket, hiszen sok hasznos javaslattal, ötlettel járultak hozzá eddig is a gazdaságosság növeléséhez. A munkán kívül is az eddiginél többet, jobbat nyújtsanak a versenyben résztvevők, a szabadidő hasznos eltöltése, művelődés, sportolás továbbfejlesztése is feladatuk. Más ötlettel is hozzájárultak az idei évfordulók megünnepléséhez a vagongyáriak. Lenin nevét viselő ifjúsági brigádok alakultak Eddig öt helyen, a szekrényváz gyáregységben egy, az autó I-ben két, a motor gyáregységben és a tmk-ban egyegy munkacsoport jött létre. A Lenin nevét viselő közösségekben összesen negyvenkét fiatal dolgozik majd a munkaverseny céljainak és feltételeinek szellemében. — Tóth — Évfordulókkal, ünneplést kívánó dátumokkal teli év lesz az idei, az 1970-es. Ám a legjobban nem a feldíszített, fellobogózott termekben eltöltött félórákkal és végighallgatott beszédekkel lehet ünnepelni, hanem munkával, tettekkel, a brigádmozgalom adta lehetőségek kihasználásával. Bukósisak műanyagból Két kisipari szövetkezet összefogott, hogy egy újfajta áruval jelenjen meg a piacon. A győri Műanyagfeldolgozó Ktsz és a győri Cipész Ktsz márciusig könnyű, műanyagból készült 7000 motoros sisakot szállít a nagykereskedelmi vállalatbak. Az év végéig várhatóan összesen 80 000 bukósisakot készít a két szövetkezet. A műanyagosok gyártják a poliésztertermék „vázát”, a cipész szövetkezet szíjjártói pedig kibélelik a ütéstől védő sisakot. A cipész szövetkezet újabb 30 munkást alkalmaz majd, hogy eleget tehessen a megrendelésnek. Vizsgázik a mozdonyvezetői Szabadnapos volt az öntési Koó József mozdonyvezető, amikor beszélgettem vele. Mégis délután indult el otthonról a gazdasági vasút aznapi utolsó járatával, hogy másnap reggel 3 órakor szolgálatba állhasson Kapuváron. Igenkor a szolgálati szobában éjszakázik. A MÁV Gazdasági Vasút kapuvári üzemfőnökségének dolgozója 10 év óta. Havonta átlag 200 órát ül mozdonyon. A keskeny vágányon járó vonat utasokat is szállít: Kapuvárról a Tőzeggyárba, öntösmajorba, Osliba, Kistölgyfára, Mexikópusztára és vissza. A Kapuvár — Nyárosmajor — Fertő útvonalon nincs személyforgalom. A vagonok sokfélét szállítanak: nádat, tőzeget, mezőgazdasági terményeket, fát, szenet. — A mozdonyvezetés mindig figyelmet követel — mondta munkájáról Koó József. — Útvonalainkon váltók vannak, a keresztező földutakat nem védi sorompó. Kapuváron a sínpár a város néhány utcáján is áthalad. — Tavasztól őszig szép foglalkozás az enyém. Télen nem. Az idén különösen sok bosszúságot okozott a fagy, a hó és szél. Amikor hófúvások voltak, előfordult, hogy 7 és fél óra alatt járta meg a vonat a Kapuvár és Tőzeggyár közti 20 kilométeres utat. Tüzelőt szállítottunk a katonáknak. Néhány percenként kiszálltam a vezetőfülkéből, lapáttal tisztítottuk el a fékezővel együtt a hóakadályt a sínpárról. Volt úgy is, hogy öt napig ki sem tudott indulni a személyszállító kisvonat Kapuvárról, öntésre sem tudtam hazamenni. A 24 éves Koó József 10 éve titkára a KISZ öntési 23 tagú alapszervezetének. Szabad napjain a foglalkozások mellett tanulásra is jut ideje. Most nagyon izgul. Mozdonyvezetői oklevele mellé lakatos szakmunkásvizsgát szeretne szerezni. Ma lesz első vizsgája a győri 400-as Szakmunkásképző Intézetben. P. A. Ilyen is van... Húsz perc múlva indul a vonal, és az autóbusz ékszijszakadás miatt áll a falu közepén. (A hibát még időben kijavították.) Csendes vasárnap című riportunk a 3. oldalon.