Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

1­1 VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JANUÁR 13., KEDD ★ XXVL ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Nem azonos Felhördül olykor egy­­egy közösség, ha va­lamely bírálandó je­lenséggel kapcsolatban nyil­vánosan szó esik róla. Most legutóbb is egy vendéglátó egységről írt valaki, hogy oda a rendes fiatalokon kívül né­hány ostoba, feltűnősködő és garázda ficsúr is el-ellátogat — és fájdalmasan sérelmez­ték az egység dolgozói, hogy már megint velük szórakozik az újság. Az is gyakori, hogy ha valamelyik vállalatnál tör­tént mulasztásra mutat rá a sajtó, úgyszólván az egész ve­zető gárda élénk tevékeny­ségbe kezd, hogy, a „sértésért” visszavágjon (tisztelet a kivé­telnek!). Ha egy orvos vagy tanácsi dolgozó, esetleg peda­­gógus hivatási normáinkba ütköző cselekedete kerül nap­világra, a tekintély lejáratá­sát harsogják,a harci trom­biták. Furcsa és egészségtelen ez a jelenség, és egészen beteg azonosításon alapul. Nem vagyunk angyalok, és nyilvánvaló, hogy minden kö­zösségben a derék emberek többsége között gyenge jelle­­műek is akadnak. De a kö­zösség semmiképpen sem azo­nos a megtévedt vagy bűnbe keveredett tagjaival. Miért vállalnak velük azonosságot? Ezerszer elmondták tisztelet­tel övezett emberek, hogy if­júságunk nem azonos a har­sány botrányokat elkövető erőfitogtató kis ostobákkal. A vásárlóközönség nem azonos az áruházi tolvajokkal. Egy vállalat munkás és vezető kollektívája nem azonos azok­kal a jelenségekkel, amelyek néhány dolgozója lel­disme­­retlensége következtében cse­kély vagy súlyos károkat okoznak. És egy-egy hivatali vagy hivatásbeli közösség nem vállalhatja magáénak azt a hibát, amelyet egy ma­gasabb, szélesebb közösség java elítélni kötelez. Felhördülés helyett azt ér­demes megnézni, hogyan lát­hatunk hozzá az életünk rendjét zavaró jelenségek ki­javításához. Ha valahol lelki­­ismeretlenül dolgoztak a sze­relők, és szóvá teszi valaki , jó, hogy szóvá tette, és dol­gozzanak rendesen a szerelők. És ha valahol önző, emberbe gázoló magatartás mérgezi a közösség tevékenységét, in­kább azt a magatartást szük­séges kiküszöbölni, mint azo­nosságot vállalni vele, meg­sértődni a bíráló szó miatt, és intézményeket mozgatni meg igaztalanságok védelmére. Biztonságosabban és a hi­báktól, bűnös felelőtlenségek­től védettebben kívánunk él­ni. Ennek két módja van. Első, hogy mindnyájan min­den cselekedetünkben érez­zük a felelősségünket má­sokért, munkatársainkért, be­­osztottainkért és vezetőinkért (igen, értük is, ők is embe­rek!), az eladókért és vá­sárlókért — és végtelen a sor a világegyetemig. A másik: ne takargassuk és ne segít­sük takargatni a hibákat, mert akkor szaporodnak. Az azonosság kérdésében addig érdemes elmenni, hogy még az egyes ember sem csak a hibával azonos. Mindnyájan több jóra va­gyunk képesek, mint ameny­­nyit cselekedeteink együttvé­ve mutatnak. Higgyünk jobban az em­berben és a társa­dalomban, és segít­sünk egymásnak egészséges proletárérzékkel még dere­katok* válni! *­­. ARA: 80 fillér I­ soproniak Sopronért Jegyzetek a múlt év munkásságáról és az idei tervekről A megújhodott és 101. mű­ködési évébe lépett Soproni Városszépítő Egyesület a múlt évben sok szép ered­ményt ért el. Elsősorban a „Virágos Sopron” mozgalom járt eredménnyel. Sok élő­kert, erkély, ablak jelezte díszes virágaival a tulajdo­nosok városszeretetét. Az egyesület erdészeti és termé­szetvédelmi bizottsága leg­utóbbi ülésén részt vett Var­ga Imre, az Országos Termé­szetvédelmi Tanács egyik ve­zetője is. A bizottság öröm­mel vette tudomásul Varga Imre felszólalásából, hogy el­készül a soproni természet­­védelmi kataszter, és ez jó segítség lesz a természeti szépségek megóvásában. A „Virágos Sopron” moz­galom ügyeinek intézésére az egyesületen belül egy 15 fő­nyi különbizottságot hívtak életre. A bizottság körzeten­ként foglalkozik a lakóbizott­ságok, a KISZ-szervezetek, az iskolák munkájának ösz­­szehangolásával. Az idén már az egyesület kitüntető emb­lémájával jelzik azokat a há­zakat, amelyekben az erké­lyek, az ablakok virágdísze­sek. A bizottság felkérte a kisipari szövetkezeteket, hogy terveztessenek virág­tartó ládákat, edényeket, hogy a lakók virágossá vará­zsolhassák a még sivár ház­külsőket. A bizottság java­solta, hogy az IKV az épülő és építendő házaknál gondol­jon a virágosításra, szereltes­sen fel virágtartókat, vagy betongyűrűket, amelyekbe virágokat helyezhetnek el a lakók és a városi kertészet. A bizottság ezután meg­hallgatta dr. Mollay Jánosné­­nek, a Hegyvidéki Erdőgaz­daság vezetőjének előterjesz­tését a városi parkerdő tíz­éves fejlesztéséről. Az utca­fásítással kapcsolatos elgon­dolásokat, javaslatokat is megvitatták. Sallai Ferenc, a Tanulmányi Erdőgazdaság ny. igazgatója javasolta hogy a Sopronban járt vagy ide látogató neves emberek ültessenek egy-egy emlékfát A bizottság tagjai örömmel fogadták a javaslatot, és meghatározták az első fák ültetésének a helyét. Nem szabad megfeledkezni a Man­­ninger-sírról, amely a bán­falvi erdei gyógyiskolával szemben van. Manninger ala­pította ezt az iskolát a gyen­ge tüdejű gyermekek számá­ra. Új pihenőpadokat helyez­nek el a soproni erdei sétá­nyok mentén. (Szükséges, hogy ezeket ne csak az idő­sek, hanem a fiatalok is óv­ják és becsüljék!) A Fertődi Építőipari Ktsz .,Ybl Miklós” szocialista bri­gádja csatlakozott a Város­szépítő Egyesület terveinek megvalósításához. A múlt nyár végén kezdték meg a munkát. Földet szállítottak a Felszabadulás térre (a József Attila és Zrínyi utca találko­zásához), továbbá a Printz­­pihenőhöz. Munkájukat fel­ajánlották az egyesületnek, és ennek értéke a hivatalos elszámolás szerint: 144 819 forint. Hatalmas összeg! Kö­szönet érte. Ha ilyen elismeréssel szól­hatunk a fertődiekről, biz­ton reméljük, hogy hamaro­san más fiatal brigádokról is megemlékezhetünk: nekik is legyen fontos Sopron szépíté­se, virágosítása, az értékek védelme és csinosítása. (J6) Adjátok vissza a cicámat! Meddig lát egy hatéves kislegény? Ma messze, mert nagyra nő a gyerek, az ab­lakpárkányt feléri, mire is­kolába megy. Én nagyon apró lehettem huszonöt éve: ötödik gyerek, nem kielégítő táplálkozás, beteges voltam. És nagyon féltem. Anyám ezt hajtogat­ta: „Ezzel a kölyökkel sok bajunk lesz..Érzékeny voltam, és a mesékben élő fantáziám egyetlen történet­be sem tudta beleilleszteni a bombázásokat. Ezért lettem anyám zsarnoka. Ma is emlékszem arra a 25 évvel ezelőtti januári napra, amikor földönfutóvá tették a családot. Kijöttünk az óvó­helyről, házunk romokban hevert. Anyám könny nél­kül zokogott, nehogy feléb­ressze karjában a húgomat. " Tibor bátyám be akart mász­ni az égnek meredező falak közé, apám rohant utána. Vesszen az utolsóig szegény­ségünk! Akkor jutott eszem­be a macskám, a fekete ci­cám, amelyiknek dorombolása tudott egyedül megvigasztal­ni. — Adjátok vissza a cicá­mat! — ordítottam. — Hoz­zátok ki a Cirmost! — Anyám! Nem volt elég, ami szorította szíved, és én a macskámat követeltem! Most tudom, mennyi erődbe került akkor a vigasztalás. Az idő „kisszékéről” most jól látom pöttömnyi magam és téged is, anyám. Arra a napra emlékszem, amikor a macskámért ordítoztam, és az idők írott tanúját hívom segítségül, hogy megértselek. Mi történt 1945. január 12- én Győrött, mi tette nehézzé és mégis elviselhetővé lakói­nak életét? A Győri Nemzeti Hírlap 25 évvel ezelőtti szá­mának címeit olvasom: „Ahogy a hungarista újság­író látja.” „A nyilaskeresztes párt hí­rei” (napi rovat). „Magyar lányok, magyar asszonyok, segítségül hívunk benneteket” (a szeretet mele­gével dolgozzatok, szükség van munkátokra. Az általa­tok kiásott védőárkokra). Miként látta hát a hunga­rista újságíró a nyilaskeresz­tes párt ténykedését? Bizto­san volt, aki jól látta. Mint ahogy azt is, mennyit ér, mit mond az embereknek a kö­­vetk­ező tudósítás: ,,Hazaáruló röpiratok” (a hazaárulásra, a legszörnyűbb bűnre csábító, szegényes röp­­iratok jelentek meg váro­sunkban: megszabadultok egyszer s mindenkorra a há­borútól — kezdi a gyalázatos röpirat). Mécsesként világig most, 25 évvel későbben is az újságban ez az igaz jö­vendölés: megszabadultok a háborútól... Elnyomja a töb­bi írás kiabáló, öklömnyi cí­mét: „A nemzetvezető országjá­rása során Győr megyébe ér­kezett. Éljen Szálasi!” A Souvenir ajándékbolt ezen a napon a hölgyeknek tsklagyöngyöt, uraknak dub­­lé pecsétgyűrűt kínált. Az apróságoknak ezt a vigaszt nyújtották: „Elsötétítés után gyerekeit csak a Baross áru­csarnok játékai szórakoztat­ják”. A Kulacs világvárosi műsorral várta vendégeit és a lap tudtul adta a győriek­nek, hogy „békebeli életszín­vonal van Németországban”. Megírta még az újság, hogy a gróf Eszterházy József oltár­hoz vezeti herceg Windisch­­graetz Erzsébetet a budai várkápolnában. A tábori posta pedig közölte a front­ról érkező üzeneteket és megírta, kik tűntek el az el­múlt napokban és kik hal­tak hősi halált. Ezen a napon álltál két­ségbeesetten, anyám, szoba­­konyhás lakásunk romjain és én eszelősen kiabáltam: adjátok vissza a macskámat. Most értelek, anyám. Meg­értelek. (Ferenczi) A tartalomból: Mihez kezd Vitnyéd? A mesepalota Beszélgetés egy slágerszerzővel A Gy. Dózsa közgyűlése elé Emlékezés tettekkel Ilyen ünneplést terveznek a Magyar Vagon- és Gépgyár fiataljai a vállalati KISZ-bi­­­zottság vezetésével. Hazánk felszabadulásának 25., vala­mint Lenin születésének 100 évfordulója tiszteletére szo­cialista munkaversenyre ad­tak ki felhívást a gyárban. Ifjúsági brigádok benevezései várják a KISZ-bizottságon, az írásban megküldött jelentke­zéseknek január 20-áig kell beérkezniük. A munkaver­seny 1970. december 31-éig tart. A részvétel feltételeit tar­­talmazó felhívás érdekes gon­dolattal kezdődik. Eddig kis­sé általánosak voltak a fel­ajánlások, sok ifjúsági bri­gád vállalásai nem tükröz­ték a sajátosságokat, lehető­ségeket. Az idei munkaver­senyben való részvétel egyik fontos feltétele, hogy az ifjú­sági brigádok a helyi fela­datokhoz az eddiginél job­ban igazodó vállalásokat te­gyenek, jobban segítsék fel­ajánlásaikkal az üzem mű­szaki és gazdasági célkitűzé­seinek végrehajtását. Úgy dolgozzanak a ver­senyben az ifjúsági brigádok, hogy szocialista munkaer­­kölcs és közösségi szellem szempontjából az elbírálás­nál szó ne érhesse őket, te­kintsék fontos feladatuknak a munkafegyelem megtartá­sát, a termelékenység javí­tását segítő összes követel­mény teljesítését. Kapcsolód­janak be a fiatalok a „szo­cialista műhely, üzem, osz­tály, vállalat” cím megszer­zéséért indított versenybe is, vegyenek részt a védnökség­­vállalásokban, szakmai ver­senyekben és társadalmi munkában. Ne hagyják abba a fiatal újítók eddigi tevé­kenységüket, hiszen sok hasznos javaslattal, ötlettel járultak hozzá eddig is a gazdaságosság növeléséhez. A munkán kívül is az ed­diginél többet, jobbat nyújt­sanak a versenyben résztve­vők, a szabad­idő hasznos eltöltése, művelődés, sporto­lás továbbfejlesztése is fel­adatuk. Más ötlettel is hozzájárul­tak az idei évfordulók meg­ünnepléséhez a vagongyá­riak. Lenin nevét viselő if­júsági brigádok alakultak Eddig öt helyen, a szekrény­váz gyáregységben egy, az autó I-ben két, a motor gyár­egységben és a tmk-ban egy­­egy munkacsoport jött létre. A Lenin nev­ét viselő közös­ségekben összesen negyven­két fiatal dolgozik majd a munkaverseny céljainak és feltételeinek szellemében. — Tóth — Évfordulókkal, ünneplést kívánó dátumokkal teli év lesz az idei, az 1970-es. Ám a legjobban nem a feldíszí­tett, fellobogózott termekben eltöltött félórákkal és végig­hallgatott beszédekkel lehet ünnepelni, hanem munkával, tettekkel, a brigádmozgalom adta lehetőségek kihaszná­lásával. Bukósisak műanyagból Két kisipari szövetkezet összefogott, hogy egy újfajta áruval jelenjen meg a pia­con. A győri Műanyagfeldol­gozó Ktsz és a győri Cipész Ktsz márciusig könnyű, mű­anyagból készült 7000 moto­ros sisakot szállít a nagyke­reskedelmi vállalatb­ak. Az év végéig várhatóan összesen 80 000 bukósisakot készí­t a két szövetkezet. A műanyagosok gyártják a poliésztertermék „vázát”, a cipész szövetkezet szíjjártói pedig kibélelik a ütéstől vé­dő sisakot. A cipész szövet­kezet újabb 30 munkást al­kalmaz majd, hogy eleget te­hessen a megrendelésnek. V­izsgázik a mozdonyvezetői Szabadnapos volt az önté­si Koó József mozdonyveze­tő, amikor beszélgettem ve­le. Mégis délután indult el otthonról a gazdasági vasút aznapi utolsó járatával, hogy másnap reggel 3 órakor szol­gálatba állhasson Kapuvá­ron. Igenkor a szolgálati szobában éjszakázik. A MÁV Gazdasági Vasút kapuvári üzemfőnökségének dolgozója 10 év óta. Havonta átlag 200 órát ül mozdonyon. A keskeny vágányon járó vonat utasokat is szállít: Ka­puvárról a Tőzeggyárba, ön­tösmajorba, Osliba, Kis­tölgyfára, Mexikópusztára és vissza. A Kapuvár — Nyá­rosmajor — Fertő útvonalon nincs személyforgalom. A vagonok sokfélét szállítanak: nádat, tőzeget, mezőgazdasá­gi terményeket, fát, szenet. — A mozdonyvezetés min­dig figyelmet követel — mondta munkájáról Koó Jó­zsef. — Útvonalainkon vál­tók vannak, a keresztező földutakat nem védi sorom­pó. Kapuváron a sínpár a város néhány utcáján is át­halad. — Tavasztól őszig szép foglalkozás az enyém. Télen nem. Az idén különösen sok bosszúságot okozott a fagy, a hó és szél. Amikor hófú­vások voltak, előfordult, hogy 7 és fél óra alatt járta meg a vonat a Kapuvár és Tőzeggyár közti 20 kilométe­res utat. Tüzelőt szállítot­tunk a katonáknak. Néhány percenként kiszálltam a ve­zetőfülkéből, lapáttal tisztí­tottuk el a fékezővel együtt a hóakadályt a sínpárról. Volt úgy is, hogy öt napig ki sem tudott indulni a sze­­mélyszállító kisvon­at Kapu­várról, öntésre sem tudtam hazamenni. A 24 éves Koó József 10 éve titkára a KISZ öntési 23 tagú alapszervezetének. Sza­bad napjain a foglalkozások mellett tanulásra is jut ide­je. Most nagyon izgul. Moz­donyvezetői oklevele mellé lakatos szakmunkásvizsgát szeretne szerezni. Ma lesz első vizsgája a győri 400-as Szakmunkásképző Intézet­ben. P. A. Ilyen is van... Húsz perc múlva indul a vonal, és az autóbusz ékszi­jszakadás miatt áll a falu közepén. (A hibát még időben kijavították.) Csendes vasárnap című riportunk a 3. oldalon.

Next