Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

2 Jegyzőkönyvet írtak alá a magyar - szovjet népgazdasági tervek egyeztetéséről Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban ked­den véget értek az 1971— 1975-ös időszakra vonatkozó magyar—szovjet népgazdasá­gi tervegyeztetési tárgyalá­sok. Az erről szóló jegyző­könyvet a Szpiridinov-palo­­tában Párdi Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnök-helyettes, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­nak elnöke írta alá. A népgazdasági tervegyez­tetési jegyzőkönyvvel együtt Párdi Imre és Nyikolaj Baj­bakov megállapodást írt alá a karton, az azbeszt, a fosz­fortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fej­lesztésében megvalósuló együttműködésről is. Ezt kö­vetően Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter és Leonyid A. Kosztandov vegyipari mi­niszter kézjegyével látta el a tíz évre szóló olefin-kémiai együttműködési egyezményt. A tervegyeztetés eredmé­nyeképpen a magyar és a szovjet küldöttség meghatá­rozta a gazdasági együttmű­ködés alapvető irányait a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ra. Számos népgazdasági probléma megoldására intéz­kedéseket dolgoztak ki. A tárgyalások folyamán egyeztették a gépek és be­rendezések, köztük komplett berendezések, továbbá a vil­­lamosenergia, a fűtőanyag, a legfontosabb nyersanyagok és alapanyagok, közszükségleti, ipari és élelmi cikkek kölcsö­nös szállítását. Mindez biztosítja azt, hogy a szovjet—magyar árucsere­­forgalom 1970—1975-ben az előző öt esztendőhöz képest több mint ötven százalékkal emelkedjék. A kölcsönös szál­lítások összértéke 1971. és 1975. között mintegy kilenc­­milliárd rubel lesz. A kölcsö­nös szállítások egyeztetett összértéke alapul szolgál ke­reskedelmi egyezmény előké­szítéséhez, valamint a két or­szág más gazdasági megálla­podásaihoz az 1971—1975-ös időszakra vonatkozóan. Jan Marko Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar-csehszlovák tárgyalások Péter János külügyminisz­ter meghívására kedden dé­lelőtt hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Jan Marko csehszlovák külügy­miniszter és felesége. Foga­dásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint Paja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Vince József, hazánk prágai nagykövete, s ott volt Fran­­tisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. Péter János külügyminisz­ter kedden délután hivatalá­ban fogadta Jan Marko cseh­szlovák külügyminisztert. A szívélyes hangú találkozó után a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a­ magyar —csehszlovák tárgyalások. Az elvtársi légkörben lezaj­lott megbeszélésen magyar részről részt vett Péter Já­nos, Vince József, hazánk prágai nagykövete, Barity Miklós, a Külügyminiszté­rium csoportfőnöke, dr. Bá­nyász Rezső, Matusek Tiva­dar és Perczel László, a Kül­ügyminisztérium főosztály­­vezetői, Uranovicz Imre és Szentesi Antal, a Külügymi­nisztérium munkatársai. Csehszlovák részről Jan Marko külügyminiszter, Frantisek Dvorsky, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete, Mecislav Jablons­ky, a mi­niszter titkárságának veze­tője, Zdenek Litavsky, a kül­ügyminisztérium titkárságá­nak munkatársa, Peter Brud­­nak, a külügyminisztérium osztályvezető-helyettese, Old­­rich Mohelsky, nagykövetsé­gi tanácsos és Vladimir Tro­jan magyar előadó. Este a két külügyminiszter és a magyar és csehszlovák tárgyaló delegáció tagjai a Vörös Csillag Szállóban kö­zös vacsorán vettek részt. Klára Markova asszony, a csehszlovák külügyminiszter felesége kedden látogatást tett Péter Jánosnénál. (MTI) Heves harcok Indokínában Saigon (MTI) Indokínában az esős évszak közeledtével mind hevesebbé válnak a harcok. Kambodzsá­ban a népi erők „váratlan” ellentámadást indítottak a kormány­csapa­tok azon zászló­aljai — mintegy 4000 katona — ellen, amelyek a múlt hé­ten indították a kambodzsai háború „legnagyobb offenzí­­váját” a Phnom Penh és Kompong Thom között hú­­­zódó 6. számú országút feletti ellenőrzés visszaszerzésére. Dél-Vietnamban főleg az or­szág északi részében fokozó­dik az összecsapások heves­sége. A saigoni katonai szóvi­vők a laoszi határ közelében fekvő O’Reilley és Barnett tá­maszpontok térségéből jelez­ték a „heves harcok folyta­tódását”. A milliomod A 67. Országos Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Kiállí­tás és Vásár nevezetes esemé­nye tegnap délelőtt 10 órakor a 67759. Számú jeggyel belépett a kapun a milliomodik láto­gató, Máté Andrásné, a QVDrk.­újbaráti Dózsa Tsz tagja, 10 gyermekes családanya. Máté Andrásné a szövetkezet 35 ta­gú asszonybrigádjával érkez­zi a vásárra. ▲ „jubiláns” jutalmul megkapta a jászbol­­dogházi termelőszövetkezet mázsás kocáját. A „millio­modik” ezenkívül a RAVILL- tól televíziókészüléket ka­pott, s megajándékozták a szocialista országok pavilon­jainak igazgatói is. Azután parádés lipicai ötösfogat vit­te sétakocsikázásra a vásáron, majd a dunakömlődi halász­­csárda látta vendégül. (MTI) (Telefoto — Bajkor József felv. — KS) KISALFÖLD „Fegyverbarátság” hadgyakorlat Az Egyesített Fegyveres Erők parancsnokságának ter­vei szerint az ősszel a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén közös hadgyakorlatot tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei. A Magyar Néphadsereg Köz­­p­o­ti Klubjában kedden dél­után rendezett sajtótájékoz­tatón a Honvédelmi Minisz­térium illetékesei elmondot­ták, hogy a Varsói Szerződés­ben tömörült országokat ma már technikai felszereltség­ben olyan — szervezetükben jól összehangolt — katonai erők képviselik, amelyek ké­pesek a hadászati, hadműve­leti, harcászati feladatok együttes megoldására bármi­lyen szinten és bármilyen hadszíntéren. A tagállamok hadseregei erről adnak majd számot a Fegyverbarátság” fedőnév­vel sorra kerülő közös gya­korlatukon. Az amerikai autósztrájk és a háttere TÜRELMETLENSÉGGEL igazán nem vádolhatják a Ge­neral Motors dolgozóit. Az autómunkások szakszerveze­te és a GM, a világ egyik leghatalmasabb autógyárá­nak vezetősége kerek két hó­napon át tanácskozott, s csak ezután döntöttek a sztrájk mellett. Most tehát 344 000 GM-dolgozó szüntette be a munkát. Ez talán nem látszik nagy számnak egy 200 millió lakosú hatalmas országban — matematikailag. Politikai és erkölcsi súlyát illetően azon­ban óriási jelentőségű sztrájk ez. És a lehető legrosszabb időpontban tört ki — a Ni­­xon-adminisztráció szem­pontjából. Ha kevés különbség van is a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republiká­nusok között, mégis, hosszú évtizedek hagyomá­nyai alapján a republiká­nusok számítanak — összes­ségükben — jobboldalibbnak. Egyebek közt azért is, mert a munkásság zöme tradicioná­lisan a demokrata pártra szavaz. S noha jelenleg Ni­xon személyében republiká­nus elnöke van az USÁ-nak, ez a párt ma sincs többség­ben a szenátusban és a kép­viselőházban. Novemberben pedig, tehát alig két hónap múlva, részleges választások lesznek: szenátorokat, képvi­selőket, egyes államok kor­mányzóit választják meg, és a republikánusok persze na­gyon szeretnék, ha ezúttal minden szinten ők szereznék meg a többséget. Lehetőleg úgy, hogy a munkásszavaza­tok jó részét hódítsák el a de­mokratáktól. EZEKRE a reményeikre is súlyos csapást mért most a General Motors sztrájkja. És nem is csupán a GM dolgo­zóinak munkabeszüntetéséről van szó. Sztrájkfelhívást adott ki négy vasutas szak­­szervezet is — bár ezt szep­tember 23-ig felfüggesztet­ték —, néhány más iparág­ban pedig ugyancsak sztrájk­hangulat uralkodik. Három fő területen indí­tott offenzívát hatalomra ke­rülése előtt Nixon. 1. „Törvényt és rendet” ígért — de amióta elnök lett, a bűnhullám nemhogy csök­kent volna, hanem nőtt, a közbiztonság egyre rosszabb, a belső nyugtalanság nőttön­­nő. 2. Megoldást ígért a vietna­mi háborúra — de ismeretes, hogy béke helyett az ellen­kezője következett be, a há­ború indokínai méretűvé szé­lesedett. 3. S most a harmadik fő területen­ is kiütköznek a csőd jelei: a gazdasági fron­ton. Nixon teljes foglalkoz­tatottságot, az infláció meg­fékezését, növekvő jólétet ígért. Ehelyett ijesztő ará­nyokban nőtt az infláció, je­lei vannak a munkanélküli­ség növekedésének is, s mi­közben a profitok csakugyan nőnek, a bérszínvonal stag­nál. Hiszen elsősorban ezek a gazdasági okok váltották ki most a sztrájkot is. A NIXON-KORMÁNYZAT első „félidejének” mérlege te­hát nem pozitív. Ilyen körül­mények között kevés remé­nyük van arra, hogy a no­vemberi részleges választá­sokon a republikánusoknak sikerül megszerezniük a több­séget. (RS) A 25. ENSZ-nyitány New Yorkban benépesült az ENSZ-palota, megnyílt az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének évi közgyűlése. Ezúttal azonban egy év­­szám­ nemcsak formailag, ha­nem politikai jelentőségben is kiemeli az ülésszakot a többi közül. Huszonötödik születésnapját ünnepli az Egyesült Nemzetek Szerveze­te, és egy hónappal a köz­gyűlés hivatalos megnyitása után, október 15-e és 24-e között ünnepi ülésszakot tar­tatnak. Ez formai jelentőségén túl­menően szerkezetileg és po­litikailag is megváltoztatja a mostani közgyűlés karakte­rét. Az általános szokás ugyanis az, hogy a közgyűlés a küldöttségek vezetőinek po­litikai nyilatkozataival kez­dődik, s ez az úgynevezett „általános vita” adja azután át helyét a részletes­­politikai monikáin­a­k. Most viszont az október 15-én kezdődő ünne­pi ülésszakon mintegy hatvan állam - és kormányfő jele­nik meg New Yorkban! Így az ünnepi ülésszak egy eset­leges nagyhatalmi csúcstalál­kozó keretéül is szolgálhat. Hogy ezek a találkozók mi­lyen formáiban, hogyan jön­nek majd létre, ma még ter­mészetesen nem látható Nyilvánvaló, hogy az enyhülő légkör könnyíti, a feszültség fokozódása nehezíti a fizikai­lag meglévő lehetőségeik po­litikai kihasználását. Így pél­dául a szovjet—nyugatnémet szerződés és európai politikai következményei pozitív érte­lemben hatnak a különböző csúcstalálkozók megtartására, az amerikaiak távol-keleti agressziója és a közel-keleti feszültség fokozódása pedig bonyolítja ezt. A mostani­­ülésszak e kü­lönleges jellemvonásai miatt a mindennapos diplomáciai ENSZ-munka problémái ke­vesebb helyet kapnak a kom­mentárokban. Pedig ezek nemcsak időben fogják ki­tölteni az ENSZ-üléssza­k nagy részét, hanem politikai­lag is életbevágóan fontosak, és következményeikben be­folyásolhatják a nemzetközi helyzet alakulását. Ebben a vonatkozás­ban mindenekelőtt azt kell hang­súlyozni: a Szovjetunió és a szocialista országok diplomá­ciája a nemzetközi biztonság sokoldalú megszervezését tartja a világszervezet fő fel­adatának! A szovjet bizton­sági memorandum, amely az európai biztonsági szerződés­sel egy időben hasonló regio­nális megállapodások létre­hozásának fontosságára hív­ta fel a figyelmet — már a tavalyi közgyűlésen erőteljes hangsúlyt adott ennek a tö­rekvésnek. A politikai biztonság meg­szervezésének fontosságát azért kell külön megemlíteni, mert a nemzetközi fejlődés folyamatában számos más tí­pusú kérdés is foglalkoztatja a világszervezetet. Ilyen pél­dául a környezet szennyező­désének, vagy a tengerfenék demilitarizálásának ügye. Mindez természetesen fontos és komoly probléma. A ve­zető tőkés államok diplomá­ciája részéről azonban olyan törekvés­­mutatkozik meg, hogy ezeknek a témáknak a megtárgyalása alkalmat szol­gáltasson a legfontosabb po­litikai-biztonsági vitáik elke­rülésére! Részben az államfői,kor­mányfői találkozó, részben a­z említett egész­sé­ges politikai törekvések sikere dönti majd el, hogy milyen kérdések ke­rülnek előtérbe a­­mostani közgyűlésen. Ezenfelül azon­ban van­­néhány olyan prob­lémakör, amely egész bizto­san kiemelkedő helyet kap a mindennapos tárgyalások so­rán. Ilyen lesz a leszerelés kö­réhez kapcsolódó két na­gy kérdés: a bakteriológiai és a vegyi fegyverek törvényen kívül helyezése, valamint a már említett tengerfenék­­probléma. Ami az előbbit illeti: a po­litikai cél az, hogy végre rá­­,kényszerítsék az Egyesült Ál­lamokat az ilyen fegyvereket­­betiltó 1925-ö­s­­genfi egyez­mény ratifikálására. Ezzel el lehetne távolítani az útból a bakteriológiai és vegyi fegy­verek törvénytelenné­­nyilvá­nítása elé emelkedő legfon­­­tosabb akadályt. A tengerfe­nék demilitarizálása ugyan­csak­­elsőrendűen fontos kér­­­dés, úgy kell azonban meg­valósítani, hogy „a békés fel­­használás” ürügyein az ame­rikai monopóliumok ne in­díthassanak koncessziós ro­hamot a­ tengerfenék egyes, gazdaságilag „kincset érő” szektorainak kisajátítására. A nyitány pill­ana­taiban csak megismételhetjük: ezút­tal a­­közgyűlést nem a szo­kásos mércével kell majd megítélni: a csúcsom, az el­végzett munkán dől el, hogy mennyire marad hasznos és emlékezetes! —­ie — Tanácskozás a gabonatermesztésről (Folytatás az 1. oldalról.) jnnek fontosabb okait, és megjelölte a legszükségesebb feladatokat. Az időjárással, mint mondotta, nem lehet mindent megmagyarázni. A gazdaságok az előző évek jó gabonatermései után ké­nyelmessé váltak, nem tar­tották meg mindenütt az ag­rotechnikai fegyelmet. Sok tsz-ben nem választották meg például az előveteményt, volt olyan gazdaság, ahol a búza 50 százalékát búza után vetették. A pillangósok vi­szont a megyében átlagosan csak 12 százalékát tették ki az előveteményeknek. Tavaly későn szántották fel a tarló­kat, és elmaradt a nyári szántások lezárása. A rosszul készített talajban csak ne­hezen indult meg a csírakép­ződés. A talajelőkészítésnél gondot okozott a gépek hiá­nya is. Alapvetően meghatározza a termésátlagokat a talajba juttatott műtrágya mennyisé­ge és a levéltrágyázás. A me­gye gazdaságai tavaly 4,4 má­zsa műtrágyát használtak fel holdanként, ez viszont nem elegendő a talajerő utánpót­lására. A rossz időjárás, a talaj nem megfelelő előkészí­tése azután magával vonta a különböző betegségek elter­jedését. Különösen a liszt­harmat okozott nagy károkat. A fertőzés a Bezosztáta 1-es fajtát sújtotta legjobban. Ez a fajta különösen érzékeny a lisztharmatra. Az előadó itt tért ki azután a gabona­fajtákra, azok kiválasztására. Az idei esztendő tanulsága, hogy nem elegendő csak egy­két fajtára alapozni a ke­nyérgabona termesztését. Mi­nél több jó minőségű búza­fajtát célszerű bevonni a ter­mesztésbe. Már az elhúzódó, 45 napig tartó aratás közepe táján sok gabonatábla elgazosodott. Ez azt mutatta, hogy a gazdasá­gok elmulasztották az alapos gyomtalanítást, vegyszerezést. Végül a betakarítás gépesí­tésének nem megfelelő foka is sok szemveszteséget oko­zott. A becslések szerint hol­dankint legalább 2 mázsa ga­bona maradt kint a földeken az elégtelen gépesítés miatt A termelőszövetkezetekben 597 kombájn kezdte meg az aratást, s mire a betakarítást befejezték, már csak 570 ma­radt, mert a többit szét kel­lett szedni alkatrészek pótlá­sára. A kombájnok 37 száza­léka selejt értékű, nem lehet számítani rájuk. Fontos fel­adat tehát, hogy a kereskede­lem már most rendelje meg a gépeket, viszont csak úgy tudja ezt a feladatot megol­dani, ha a gazdaságok időben benyújtják igényüket. Alapfi elvtárs ezután az őszi munkák időben való megszervezésére, a gondos betakarításra hívta fel a fi­gyelmet. (A tanácskozás vitáját la­punk csütörtöki számában is­mertetjük.) P. I. 197®. szeptember 16., szerda ESTI táviratok — Budapesten tartja VIII., jubileumi kongresszusát ok­tóber 26-a és november 5-e között a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség. Ekkor ünnepli meg a világ minden tájáról érkező 700 küldött — köztük hazánk delegátusai is — a DÍVSZ fennállásának 25. évfordulóját. — A túszok ügyében érde­kelt kormányok berni képvi­selői keddi újabb tanácsko­zásukról kiadott közlemény szerint a Vöröskereszt meg­bízottai újabb — nem rész­letezett — lépéseket tettek Amman­ban. A megbeszélé­sekhez közelálló körök sze­rint az öt ország képviselője egységesen sürgeti a foglyok mielőbbi kiszabadítását, Nagy-Britannia és az NSZK pedig különösen szorgalmaz­za, hogy Izrael ne helyez­kedjék túlságosan merev ál­láspontra. Pézsa Tibor világbajnok Ankara (MTI) Nagyszerű magyar sikert hozott kedden este az anka­rai vívó-világbajnokság. A kard egyéni döntőben Pézsa Tibor, az 1964-ben elnyert olimpiai bajnoki címe mellé megszerezte az egyéni világ­­bajnoki címet is. A hatos döntőben szerepelt még Marót Péter, a fiatal versenyző élete első világ­bajnokságán, végül is a hato­dik helyet szerezte meg, de már a döntőbe jutása is di­cséretes volt. LIVERPOOL- FERENCVÁROS 1:0 (1:0) 38.000 néző. Góllövő: Graham. (MTI)

Next