Kisalföld, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
1971. augusztus 1., vasárnap A Varázsfuvola az Isis-szentélyben 7 is évvel ezelőtt, 1961 nyarán kezdődtek Szombat-helyen az immár hagyományos Savaria rendezvények. A Claudius által alapított város (régi nevén Colonia Claudia Savaria) utcáin négyezer jelmezes felvonuló keltette életre látványos történelmi karneválon Szombathely kétezeréves múltjának legérdekesebb fejezeteit Septimius Severus császárrá választásától kezdve (ez az esemény Savariában zajlott le), a város 1945-ös felszabadulásáig. A karnevál mellé sorakoztak később a helyreállított Isis szentélyben rendezett Varázsfuvola előadások. Ugyanitt mutatták be Gluck: Iphigenia a tauroszok földjén című operáját; később a tavaszi táncversenyekkel, képzőművészeti kiállításokkal, végül a nyári egyetem programjával bővült a színvonalas, sokrétű rendezvénysorozat. A „SAVARIA’71” főszezonja ismét rangos műsorokat ígér a Szombathelyre utazóknak. A július 16-án nyílt „Nyugatmagyarországi könyvművészeti kiállítás” Győr-Sopron és Vas megye közös rendezésében azokat az értékes könyvművészeti alkotásokat sorakoztatja fel a Savaria Múzeumban, amelyek a XV. század végétől a nyugati magyar városokban épségben fennmaradtak. A kiállítás szeptember 19-ig látható. Mozart Varázsfuvoláját augusztus 7-én, szombaton és 8-án, vasárnap este Kórody András vezényli az Isis szentély szabadtéri „színpadán”, a szerző által megálmodott természetes külsőségek valóban varázsos hangulatú környezetében. A Varázsfuvola előadásaira hagyományosan (már felen cedik éve) vendégművészeket hívnak egy vagy két főszerepre. Az idén Eberhard Büchner, a berlini Állami Opera tenoristája énekli Tamino szerepét, Sarastroét Fred Teschler, a Drezdai Operaház tagja. A Huszár Klára által rendezett mű előadását ezúttal is a Budapesti Operaház művészei vállalták a szombathelyi szimfonikusok, a „Savaria ’71” operakórus és a szombathelyi balettiskola közreműködésével. Az idei nyár másik jelentős zenei eseménye ugyancsak Mozart nevéhez és az Isis kultuszhoz kapcsolódik. A feledésből visszahozott „Thamos, Egyiptom királya” című zenés játékot — amelynek szövegét Gebier drámája alapján Devecseri Gábor és Huszár Klára írta — augusztus 14-én és 15-én mutatják be a szombathelyi Iseumban. Még egy jelentős zenei élmény vár a Savaria-látogatókra: az Árpád-kori magyar építőművészet egyik legszebb remekében, Jakon, a román stílusú templom falai közt rendezik augusztus 20-án a jugoszláv „Gallus” Oktett, a Szombathelyi Madrigálkórus és a Szombathelyi Szimfonikusok közös koncertjét. ------ ---- . ......... .... . /• A Savaria nyári egyetem augusztus 8—23. között számos országból (többek közt az USA-ból is) vár vendégeket művészeti, műtörténeti, régészeti előadásaira, nyugat-dunántúli kirándulásaira. S hogy a sport se maradjon ki, szeptember 3. és 6. között a szombathelyi csónakázó tavon nyolc ország hajómodellezői versenyeznek. Ezekre az eseményekre, műsorokra várja vendégeit Savaria, s mondja a vendég: Szombathely megér egy utazást! BERTALAN LAJOS Dr. Várkonyi Péter: 1 jfarakkai kajtattok, 131 -1318 A Magyarország című hetilapban a műből közölt részletek nagy érdeklődést keltettek, sikert arattak. Az érdeklődés és a siker magyarázata kettős. Egyrészt közelmúlt történelmünk olyan területét és témakörét dolgozta fel a szerző, amelyet eddig csak töredékeiben ismert a szélesebb közvélemény, másrészt a feldolgozás módja tömör, mégsem száraz, világos és olvasmányos. Most, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet vehetjük kézbe, még inkább megerősíthetjük a hetilapban közölt részletek alapján kialakult véleményünket. A szó jó értelmében vett történeti munkát nyújt át a szerző az olvasónak: tudományos igénnyel készültet, amelyet azonban a szakmán kívül érdeklődő is élvezettel tanulmányozhat. A nyolc fejezetik, valamint bevezetésre és összefoglalásra tagolt mű a felszabadulás utáni három esztendő magyar—amerikai kapcsolatainak teljest képét adja. Ezen túlmenően azonban foglalkozik azokkal a bel- és külpolitikai eseményekkel is, amelyek e viszonyra erőteljes hatást gyakoroltak. Rendkívül érdekes nyomon követni, hogyan bontakozott ki az amerikai kormányzat látszat-előzékenységet és tényleges beavatkozást jelentő, majd később már csak beavatkozási kísérleteket célzó politikája. Kisebb ,mint például az amerikai követ és Révai József levélváltása az amerikai gépek engedély nélküli berepülése ügyében, és nagyobb jelentőségű kérdések (mint a nyugatra hurcolt javak visszaadása) logikus csoportosításával éri el a szerző, hogy az olvasó fokról fokra megismeri az események alkotta folyamatokat, s azok összefüggéseit. Ennek köszönhető, hogy bár a mű nem túl terjedelmes — alig több 250 oldalnál — a témáról általa adott kép teljesnek tekinthető. A bővebb tájékoztatást, illetve a további részletek fellelését elősegítő lábjegyzetekkel, valamint a forrásmunkák jegyzékével kiegészített kötetet nemcsak a történelmi kérdések iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem a széles olvasóközönség is, mert közelmúlt történelmünk egy fontos részletét ismerhetik meg segítségével. (m) s is al Post» _ A művésznő maga természetesen örök életére tündér marad mindnyájunknak, akik barátai vagyunk, és akik bűvkörébe kerültünk, de művészete kinőtte a tündérséget... Az emberi élet teljességét adja minden művében, és annak minden részletében, mint a természet. Igazi Ünnep az alkalomhoz méltóan ünnepélyes volt pénteken délután Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus kiállításának megnyitója ■a Xantus Múzeum győri, Alkotmány utcai képtárában. Talán ennyi érdeklődőt nem is láttam összejönni az utóbbi tíz évben egy győri tárlatnyitón. Ha nem a területében megnövekedett helyiségben fogadhatjuk a művészt és alkotásait, el sem fért volna a közönség. Dávid Lajos, a Xantus János Múzeum igazgatója köszöntő szavai után — melyet Kovács Margit nevének említésekor háromszor is megszakított a taps — Boldizsár Iván író nyitotta meg a kiállítást. — Akár hiszik, akár nem, én például alig hittem el önmagamnak, hogy egyszer már megnyitottam egy Kovács Margit kiállítást, éspedig — és ez a hihetetlen — huszonnégy évvel ezelőtt. Mi mind megöregedtünk egy kicsit azóta, csak Kovács Margit maradt és marad örökké fiatal, művészete még meg is fiatalodott. Akkor így mutattam be Kovács Margitot: a tündér... Boldizsár Iván után Módos Dezsőné, Győr megyei Város Tanácsának elnökhelyettese keresetlen, meleg szavakkal üdvözölte a város szülöttét, Kovács Margitot, aki átvéve a piros szegfűcsokrot, meghatottan köszönte meg a kedves, szeretetten fogadtatást, az őszinte ünneplést. Felejthetetlen élményt adtak a megnyitó percei — az ember alig-alig akarta elhinni, hogy az ember gyűrű közepén álló, ragyogó tekintetű, mindenre figyelő, örömet sugárzó kis tündér — mert valóban ez a legtalálóbb megnevezés — 1902-ben született ,a most 700 éves városban. Látni kellett őt ahhoz, hogy az ember megértse a titkát, a kifogyhatatlanságot, mely annyi és annyi csodálatos kerámiaplasztika ihletője. A titkot, mely csak a legnagyobbak sajátja, egy részletből ráismerünk arra, hogy Kovács Margit munkája, s mégsem találunk a sok-sok száz között két egyformát. A szelleme azonos „cserepeinek” — ahogy ő nevezi őket —, de mindeniknek saját lelke van, egyénisége, s aszerint örül, bánkódik, gondolkodik, töpreng, játszik, dolgozik. Mindegyik figurája több önmagánál, az ábrázolt figuránál, légköre van, elindítja a fantáziánkat, akaratlanul láttatja velünk a környezetet is, a pásztor világát éppúgy, mint az angyalkáét, s a báránykák körül zöld levegőt, Odüsszeuszék hajója körül a tengert, az öreg halászok mögött a fűzfákat, s a csendet is. „Varázslat” tanúi vagyunk Kovács Margit kerámiái között sétálgatva. Azt valósítja meg, ami szinte szinte lehetetlen: megőrzi a gyermeki látás naívságát és tisztaságát, s tökéletes rajztudással, szobrászi felkészültséggel pontosan azt ábrázolja, és úgy, ahogyan a gyermek látja a világot, szépnek. De míg a gyermek csak megpróbálja szépnek rajzolni le anyját vagy a báránykát, vagy a virágot, Kovács Margit e szándéknak is ura. A vonalak, a formák, a lélek szépségének a külsőt is harmonikussá nemesítő belső sugárzása senkihez sem hasonlítható bár öntörvényeit követve engedelmeskednek kezének, ecsetjének. Ez a nyolcadik gyűjteményes kiállítása é s ugyancsak pénteken kisplasztikáiból is nyílt bemutató a képcsarnok győri bemutatótermében. Budapesten, Bécsben, Münchenben, Koppenhágában, Párizsban végzett tanulmányútjai után az első önálló kiállítása 1935-ben volt a pesti Tamás Galériában. Az 1937-es párizsi világkiállításon a Diplome d’Honneur-rel tüntették ki, az 1958-as brüszszeli világkiállításon Grand Prix-t kapott, itthon Kossuthdíjat, kiváló művész címet. Megkérdeztem, hozzávetőleg hány művet alkotott eddig, de szám helyett csak azt válaszolta: rengeteget. S ha őtmagát tündérnek nevezzük, otthonát minden bizonnyal mesepalotának, tündérkastélynak mondhatnánk, hisz legtöbb alkotása otthon van, körülötte. Nagyon ritkán, nagyon keveset adott el belőlük. Fáradhatatlanul dolgozik, gyúrja, formálja az agyagot, festi, égeti. Tulajdonképpen csak kétféle anyaggal dolgozik, egy simább tapintásúval és egy gorombább, samottos agyaggal, mely rusztikusabb hatást ad. De a matéria rengeteg változatosságra ad alkalmat, engedelmesen követi gondolatait, fantáziáját, munkaeszközeit. A színeket, a rajzos ornamentikát részben mázzal, részben más színű agyaggal festi a körplasztikákra, reliefekre, faliképekre, edényekre, melyek közül most közel hetvenet láthatunk a győri képtárban. S íg együtt bontakozik ki igazá rendkívüli gazdagsága elme a páratlan tiszta, és töretle életműnek. S így áll össze világa is: a mese, a mitológa a ballada, a népi képzelőőr különböző műfajokban fent maradó üzenete újra fogalmazva egységes stílusban. Ősi, naiv — szoktuk mondani Kovács Margitról, de ő csupán tudatos szemléletét , stílusát határozza meg. Mivel arról is meggyőzne, hogy nagyon is érzékenyen, hogy nagyon is együttérzőé látja, figyeli a világot, embereket. Játékosan és meseszerűen, leegyszerűsítve - de sok jellemet, sok jellemvonást, annyiféle lelkiállapot, annyi érzést juttatnak kifejezésre kerámiái. A régi kép: Kovács Margit nagyo jól ismeri a világot, nagyo mélyen, sokoldalúan ismeri , szereti az embert. Medve Imola „VARÁZSLAT”TANÚI VAGYUNK Megnyílt Kovács Margit győri kiállítása KENYÉRSZEGŐ ÖREGEK CSÖNDES LAKOMÁJA SZIRÉNKEK Nagy Éva felvételei