Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
A nagygyűlés szónoka: Méhes Lajos A hallgatóság: Győr választópolgárai. (I. t. felv.) Összhang Dunaszegen Legyen a szószólónk Az V. és a VI. Békekölcsön sorsolása I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK JARA. 80 FILL.E* AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 28., SZERDA ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Összeforrva fáradozzunk hazánk javára! Méhes Lajos beszélt Győrött a választási nagygyűlésen Kedden délután zsúfolásig megtelt a Rába Művelődési Ház nagyterme, öregek, fiatalok, nők és férfiak jöttek el a Hazafias Népfront hívására, választási nagygyűlésre. Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront Győr városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, élükön Méhes Lajost, a Központi Bizottság tagját, országgyűlési képviselőt, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Bedő Ottót, a Győr- Sopron megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, Jankovisz Istvánt, a Győr városi Pártbizottság első titkárát, Perger Lajost, a Győr városi PB titkárát, dr. Csernitzki Gyulát, Győr város tanácselnökét, Fördős Andrásnét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Gede Jenőnét, a KISZ Győr városi bizottságának első titkárát, Molnár Lajosnét, a Győr városi választóbizottság elnökét és a győri országgyűlési képviselőket. Majd a többi között a következőket mondotta. — A győri jelölőgyűléseken mintegy 8000 választópolgár vett részt. A felszólalók száma 882 volt. A választópolgárok politikai érettségét bizonyítja, hogy éltek demokratikus jogaikkal. A 136 választókerület közül kilencben kettős, egyben pedig hármas jelölés történt. Ezután átadta a szót Méhes Lajosnak, a nagygyűlés szónokának. Beváltan ígéretek — A közeljövőben újból szavazóurnák elé járul az ország — kezdte beszédét Méhes elvtárs. — Hazánk szavazójoggal rendelkező állampolgárai megválasztják azokat, akiket a legalkalmasabbnak vélnek, hogy a néphatalom helyi szerveiben, a tanácsokban képviseljék választóikat. Minden választás egyúttal zárszámadás is. A tanácstagok és az országgyűlési képviselők is zárszámadást készítenek arról, hogyan tettek eleget az előző választáskor tett ígéretüknek, mit tettek azért, hogy az ország, a nép élete boldogabb és gazdagabb legyen. Ezt a zárszámadást megkönnyíti számunkra, hogy a párt Központi Bizottsága a múlt év novemberében, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán pedig a kormány nevében Fock elvtárs tekintette át az utóbbi két év munkáját. Mit tettünk jól, mit kell még jobban cselekedni. A párt Központi Bizottságának novemberi határozata valós képet adott munkánkról. Fő megállapítása az volt, hogy a X. kongresszus határozatai helyeseknek bizonyultak. A problémák nem a határozatokból, hanem a határozatok végrehajtásának hiányosságaiból származnak. A párt megállapításai is igazolják, hogy az ország belső helyzete szilárd. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség a hétköznapi tettek tízezreivel bizonyítja szocialista rendszerünk melletti állásfoglalását. Állami és társadalmi életünk egészséges fejlődésének vagyunk tanúi és részesei. — Gazdasági életünk fejlődésének biztos jele, hogy a nemzeti jövedelem növekedése a tervezett ütemben halad, és a jelenlegi ötéves tervünk első két esztendejében 12 százalékkal nőtt. A fejlődő Győr — Az ipari, mezőgazdasági termelés növekedéséből Győr-Sopron megye és Győr város megfelelően kiveszi részét. Bátran mondhatjuk azt is, hogy az itteni eredmények sok tekintetben jobbak az országos átlagnál. A IV. ötéves tervben Győrben 6086 lakás épül fel állami és magánerőből. Jellemző a fejlődésre, hogy már az első két évben 3099 lakás felépült. Nagy részben — 96 százalék — két- vagy több szobás lakások. A mostani tervidőszakban megépül Bácsa, Likócs, Pinnyéd és Győr-Szentiván vízvezetékrendszere. — Az óvodai helyek elégtelensége nemcsak Győrött, hanem az egész országban gond. Mégis elismerésre méltó eredménynek mondhatjuk, hogy Győrött az óvodás korú gyermekek 86 százalékát már elhelyezhetik óvodákban. Az országos átlag 59 százalék. Március 15-én adták át a Petőfi Sándor nevét felvett Ifjúsági Házat. A lassított beruházási ütem végett a következő években épül fel Győrött a színház, a megyei könyvtár és a kiállítási csarnok. — Az említettek országosan, így Győrött is mutatják, hogy szorgalmas, céltudatos munkával telt el az utóbbi két esztendő. Joggal büszkélkedhetnek a győriek eredményeikkel. Jól látjuk azonban azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldására még nagyobb társadalmi összefogásra és még jobb munkára van szükség. E tennivalókat vi Beszéde további részében gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Említést tett a béremelésekről, szólott az árintézkedésekről, a húsellátás átmeneti nehézségeiről, majd így folytatta: — A Magyar Vagon- és Gépgyár múlt évi eredménye igen jó. A személyi jövedelem 6,1 százalékos átlágosan megjelölte a párt Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása, amely az élet csaknem minden területére vonatkozik. Lényegükről Kádár János elvtárs a következőket mondotta: „A Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. Azt kivárjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az őt megillető helyét.Nvekedése lényegesen felette van a KGM átlagának, és jó a 18 napi nyereségrészesedés is. Ezután a nyugdíjasok megoldandó problémáiról beszélt, hivatkozva a kormány elnökének parlamenti beszédére. Befejezésül pedig a következőket mondotta: — A magyar dolgozó nép a pártja vezetésével nagy utat tett meg az elmaradottságtól, a jogfosztottságtól a szabadság, a jólét, a műveltség, a szocialista demokrácia, a humanitás megvalósításának útján. — Sok tennivalónk van még nekünk és a felnövő generációnak. Erre a munkára szólít fel most valamennyiünket a párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront. Azt kéri önöktől, hogy április 15-én — a szavazás napján — eredményeink elismerését, a gondok megoldásában való aktív részvételi szándékukat fejezzék ki e politika megerősítésére, a Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazataikkal. — Azt kívánom ez ősi város lakóinak, hogy olyan tanácsot válasszanak, amely a lakossággal szorosan együttműködik, és összeforrva gyarapítsa tovább az ország és Győr város jólétét. Tegye szebbé az örömben gazdaggá a város dolgos lakóinak életét! A nagy tapssal fogadott beszédhez két fiatal tanácstagjelölt, Valaczkai Edit és Vanyus Attila szólt hozzá. Horváth Ferenc zárszavával ért véget a forró hangulatú választási nagygyűlés. Imre Béla Dicséret a Magyar Vagon- és Gépgyárnak Ügyeletesi jelentések Jelöltek és javaslatok A megyei választási elnökség tegnapi, Győrött tartott ülésén megtárgyalták a jelölőgyűlések tapasztalatait. A választási elnökség megállapította, hogy Győr-Sopron megyében a jelölőgyűlések a törvényesség követelményeinek megfelelően zajlottak le. Eddig összesen 3102 választókerületben 3204 tanácstagjelöltet javasoltak jelölőlistára a választópolgárok; 92 választókerületben kettős, öt esetben pedig hármas jelölés történt. A gyorsmérleg szerint a megye választópolgárainak mintegy egyharmada vett részt a jelölőgyűléseken, s ezeken összesen 1200 közérdekű javaslat hangzott el. A javaslatok feldolgozását folyamatosan intézik a tanácsok, amelyek újraalakulásuk után is egyik fontos feladatuknak tekintik majd — a lehetőségekhez mérten — a lakosság jogos igényeinek kielégítését. A választási elnökség ezúton is kéri a választópolgárokat, hogy a még folyó választási gyűléseken minél nagyobb számban vegyenek részt. Szülők fóruma Országosan is egyedülálló tanácskozást rendez szülők, nevelésügyi szakemberek, pedagógusok és ismert közéleti személyiségek, országgyűlési képviselők részvételével holnap Győrött, az új Ifjúsági Házban a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága. A megyei bizottság mellett működő pedagógiai és családvédelmi bizottság a párt oktatáspolitikai határozatának megjelenése után az országban elsőként rendezi meg a „szülök fórumát", amelyre a megye minden részéből összesen 120 szülőt hívtak meg! A jelentős tanácskozáson munkabizottsági és plenáris üléseken foglalkoznak napjaink egyik legfontosabb kérdésével: az ifjúság nevelésének társadalmi feladatával, az érdekelt intézmények, üzemek és társadalmi szervezetek munkájának eddiginél pontosabb összehangolásával a fiatalok nevelésében. Részt vesz az első „szülők fórumán” dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes is, aki a járási és városi szintű kis fórumokon elhangzott szülői véleményeket, észrevételeket és javaslatokat, a társadalom legfontosabb feladatait, a győri tanácskozás tapasztalatait összegezi majd. Visconti levele Tegnap este világszerte mindenütt, ahol színházi előadást (Folytatása a 2. oldalon.) Jó szomszédot üdvözlünk TAVALY október 21-én, amikor Sopronban találkozott a magyar és az osztrák államfő, a határállomáson Jonas elnök ezekkel a szavakkal fordult Losonczi Pálhoz: „Elnök úr! Egy nagy mulasztásomat kell bevallanom: igyekezetemben otthon felejtettem az útlevelemet!” — „Sebaj, excellenciás uram! Jól ismerik önt minálunk, hiszen jó szomszédok vagyunk. Tessék, üljön át a kocsimba, és máris indulhatunk” — válaszolta az Elnöki Tanács elnöke, s a vendégek, vendéglátók gépkocsisora a soproni tanácsházára hajtott, hogy a két államfő megkezdje nem hivatalos, határ menti találkozóját, eszmecseréjét. Az utóbbi tíz esztendőben nagyon is jellemző az ilyenféle kedves, barátságos kapcsolat a két ország vezetői, állampolgárai között. Ma érkező magas rangú vendégünk, DR. BRUNO KREISKY, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja — bécsi sajtójelentések szerint — ugyancsak igyekszik elkerülni a fényes külsőségeket. A Bécs—Budapest között közlekedő Wiener Walzer gyorsvonattal jön a magyar fővárosba, hogy eleget tegyen Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke meghívásának. Február 6-án, kedden Ausztria bel- és külpolitikájáról nyilatkozott sajtókonferenciáján Kreisky kancellár. Az újságírók természetesen a közelgő magyarországi utazásáról is megkérdezték: mi a célja, mit szeretne e látogatáson megoldani, megtárgyalni. Az osztrák kormányfő hangoztatta, hogy budapesti látogatásával nem kell semmiféle „különleges problémát” megoldania, mert Ausztriának jók a kapcsolatai Magyarországgal. „Úgy vélem — mondotta —, hogy hasznos, ha a szomszéd államokkal jó kapcsolatot ápolunk, s az ilyen jellegű látogatások ezt a célt segíthetik.” — Számtalan gyakorlati tényező bizonyítja, hogy mennyire igazak ma érkező vendégünk megállapításai. Ehhez legföljebb hozzátehetjük még Losonczi Pál két évvel ezelőtti bécsi látogatásán elmondott pohárköszöntőjének egyik mondatát: „Nincsen olyan rakott szekér, amire már több nem fér!” GYÜMÖLCSÖZŐEN FEJLŐDIK a magyar—osztrák együttműködés. Államközi kapcsolataink nyitányaként ausztriai külképviseletünk 1946-ban kezdte meg működését. Az 1953-tól fejlődésnek indult gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kedvező hatására 1954-ben követet cserélt a két ország. A fokozatosan normalizálódó államközi kapcsolatok emlékezetes és fontos eseménye volt 1964 őszén a külügyminiszterek találkozója Budapesten; dr. Bruno Kreisky és Péter János megbeszéléseinek eredményeként diplomáciai kapcsolatainkat nagyköveti szintre emeltük. Ha már a személyes találkozókról írunk, érdemes megjegyezni, hogy a második világháború után első ízben Klaus kancellár személyében látogatott osztrák kormányfő hazánkba. két év(Folytatása a 2. oldalon.)