Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

A nagygyűlés szónoka: Méhes Lajos A hallgatóság: Győr választó­polgárai. (I. t. felv.) Összhang Dunaszegen Legyen a szószólónk Az V. és a VI. Békekölcsön sorsolása I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK J­ARA. 80 FILL.E* AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 28., SZERDA ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Összeforrva fáradozzunk hazánk javára! Méhes Lajos beszélt Győrött a választási nagygyűlésen Kedden délután zsúfolásig megtelt a Rába Művelődési Ház nagyterme, öregek, fia­talok, nők és férfiak jöttek el a Hazafias Népfront hí­vására, választási nagygyű­lésre. Horváth Ferenc, a Haza­fias Népfront Győr városi bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, élükön Méhes Lajost, a Központi Bizottság tagját, országgyűlési képviselőt, a Vas-, Fém- és Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitká­rát, Bedő Ottót, a Győr- Sopron megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, Jankovisz Istvánt, a Győr városi Pártbizottság első titkárát, Perger Lajost, a Győr váro­si PB titkárát, dr. Csernitzki Gyulát, Győr város tanács­elnökét, Fördős Andrásnét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Gede Jenőnét, a KISZ Győr városi bizottsá­gának első titkárát, Molnár Lajosnét, a Győr városi vá­lasztóbizottság elnökét és a győri országgyűlési képvi­selőket. Majd a többi között a következőket mondotta. — A győri jelölőgyűlése­ken mintegy 8000 választó­­polgár vett részt. A felszó­lalók száma 882 volt. A választópolgárok politi­kai érettségét bizonyítja, hogy éltek demokratikus jogaikkal. A 136 választókerület közül kilencben kettős, egyben pe­dig hármas jelölés történt. Ezután átadta a szót Mé­hes Lajosnak, a nagygyűlés szónokának. Beváltan ígéretek — A közeljövőben újból szavazóurnák elé járul az ország — kezdte beszédét Méhes elvtárs. — Hazánk szavazójoggal rendelkező állampolgárai megválaszt­ják azokat, akiket a legal­kalmasabbnak vélnek, hogy a néphatalom helyi szervei­ben, a tanácsokban képvi­seljék választóikat. Minden választás egyúttal zárszámadás is. A tanácstagok és az or­szággyűlési képviselők is zárszámadást készítenek ar­ról, hogyan tettek eleget az előző választáskor tett ígé­retüknek, mit tettek azért, hogy az ország, a nép élete boldogabb és gazdagabb le­gyen.­­ Ezt a zárszámadást megkönnyíti számunkra, hogy a párt Központi Bi­zottsága a múlt év novembe­rében, az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán pedig a kormány nevében Fock elv­társ tekintette át az utóbbi két év munkáját. Mit tet­tünk jól, mit kell még job­ban cselekedni. A párt Köz­ponti Bizottságának novem­beri határozata valós képet adott munkánkról. Fő meg­állapítása az volt, hogy a X. kongresszus határozatai he­lyeseknek bizonyultak. A problémák nem a határoza­tokból, hanem a határoza­tok végrehajtásának hiá­nyosságaiból származnak.­­ A párt megállapításai is igazolják, hogy az or­szág belső helyzete szilárd. A munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség a hétköznapi tettek tízezrei­vel bizonyítja szocialista rendszerünk melletti ál­lásfoglalását. Állami és társadalmi éle­tünk egészséges fejlődésé­nek vagyunk tanúi és ré­szesei. — Gazdasági életünk fej­lődésének biztos jele, hogy a nemzeti jövedelem növeke­dése a tervezett ütemben halad, és a jelenlegi ötéves tervünk első két esztendejé­ben 12 százalékkal nőtt. A fejlődő Győr — Az ipari, mezőgazdasági termelés növekedéséből Győr-Sopron megye és Győr város megfelelően ki­veszi részét. Bátran mond­hatjuk azt is, hogy az itte­ni eredmények sok tekintet­ben jobbak az országos át­lagnál.­­ A IV. ötéves tervben Győrben 6086 lakás épül fel állami és magánerőből. Jel­lemző a fejlődésre, hogy már az első két évben 3099 lakás felépült. Nagy részben — 96 százalék — két- vagy több szobás lakások. A mos­tani tervidőszakban meg­épül Bácsa, Likócs, Pinnyéd és Győr-Szentiván vízveze­­tékrendszere. — Az óvodai helyek elég­telensége nemcsak Győrött, hanem az egész országban gond. Mégis elismerésre méltó eredménynek mond­hatjuk, hogy Győrött az óvodás korú gyermekek 86 százalékát már elhelyezhetik óvodákban. Az országos át­lag 59 százalék.­­ Március 15-én adták át a Petőfi Sándor nevét fel­vett Ifjúsági Házat. A lassí­tott beruházási ütem végett a következő években épül fel Győrött a színház, a megyei könyvtár és a kiál­lítási csarnok. — Az említettek országo­san, így Győrött is mutat­ják, hogy szorgalmas, céltudatos munkával telt el az utóbbi két esztendő. Joggal büszkélkedhetnek a győriek eredményeikkel. Jól látjuk azonban azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldására még nagyobb társadalmi összefogásra és még jobb munkára van szükség. E tennivalókat vi­ Beszéde további részében gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. Említést tett a béremelésekről, szólott az árintézkedésekről, a húsellá­tás átmeneti nehézségeiről, majd így folytatta: — A Magyar Vagon- és Gépgyár múlt évi eredmé­nye igen jó. A személyi jö­vedelem 6,1 százalékos át­lágosan megjelölte a párt Központi Bizottságának no­vemberi állásfoglalása, amely az élet csaknem min­den területére vonatkozik. Lényegükről Kádár János elvtárs a következőket mon­dotta: „A Központi Bizottság no­vemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még ponto­sabban a nagyüzemi mun­kásság helyzetét javítani kell. Azt kivárjuk, hogy a munkásosztály minden­féle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lás­sa az őt megillető helyét.N­vekedése lényegesen felette van a KGM átlagának, és jó a 18 napi nyereségrészesedés is. Ezután a nyugdíjasok megoldandó problémáiról beszélt, hivatkozva a kor­mány elnökének parlamen­ti beszédére. Befejezésül pedig a következőket mon­dotta: — A magyar dolgozó nép a pártja vezetésével nagy utat tett meg az elmara­dottságtól, a jogfosztott­­ságtól a szabadság, a jólét, a műveltség, a szocialista demokrácia, a humanitás megvalósításának útján. — Sok tennivalónk van még nekünk és a felnövő generációnak. Erre a mun­kára szólít fel most vala­mennyiünket a párt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront. Azt kéri önöktől, hogy április 15-én — a szavazás napján — eredményeink elismerését, a gondok megoldásában való aktív részvételi szándékukat fejezzék ki e politika meg­erősítésére, a Hazafias Nép­front jelöltjeire leadott sza­vazataikkal. — Azt kívánom ez ősi vá­ros lakóinak, hogy olyan ta­nácsot válasszanak, amely a lakossággal szorosan együtt­működik, és összeforrva gyarapítsa tovább az or­szág és Győr város jólétét. Tegye szebbé az örömben gazdaggá a város dolgos lakóinak életét! A nagy tapssal fogadott beszédhez két fiatal tanács­tagjelölt, Valaczkai Edit és Vanyus Attila szólt hozzá. Horváth Ferenc zárszavával ért véget a forró hangulatú választási nagygyűlés. Imre Béla Dicséret a Magyar V­agon- és Gépgyárnak Ügyeletesi jelentések Jelöltek és javaslatok A megyei választási el­nökség tegnapi, Győrött tar­tott ülésén megtárgyalták a jelölőgyűlések tapasztalatait. A választási elnökség megál­lapította, hogy Győr-Sopron megyében a jelölőgyűlések a törvényesség követelményei­nek megfelelően zajlottak le. Eddig összesen 3102 válasz­tókerületben 3204 tanácstag­jelöltet javasoltak jelölőlis­tára a választópolgárok; 92 választókerületben kettős, öt esetben pedig hármas jelö­lés történt. A gyorsmérleg szerint a megye választópolgárainak mintegy egyharmada vett részt a jelölőgyűléseken, s ezeken összesen 1200 közér­dekű javaslat hangzott el. A javaslatok feldolgozását fo­lyamatosan intézik a taná­csok, amelyek újraalakulá­­suk után is egyik fontos fel­adatuknak tekintik majd — a lehetőségekhez mérten — a lakosság jogos igényeinek kielégítését. A választási elnökség ez­úton is kéri a választópolgá­rokat, hogy a még folyó vá­lasztási gyűléseken minél nagyobb számban vegyenek részt. Szülők fóruma Országosan is egyedülálló ta­nácskozást rendez szülők, ne­velésügyi szakemberek, pe­dagógusok és ismert közéleti személyiségek, országgyűlési képviselők részvételével hol­nap Győrött, az új Ifjúsági Házban a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizott­sága. A megyei bizottság mel­lett működő pedagógiai és családvédelmi bizottság a párt oktatáspolitikai határo­zatának megjelenése után az országban elsőként rendezi meg a „szülök fórumát", amelyre a megye minden ré­széből összesen 120 szülőt hívtak meg! A jelentős tanácskozáson munkabizottsági és plenáris üléseken foglalkoznak napja­ink egyik legfontosabb kér­désével: az ifjúság nevelésé­nek társadalmi feladatával, az érdekelt intézmények, üzemek és társadalmi szer­vezetek munkájának eddigi­nél pontosabb összehangolá­sával a fiatalok nevelésében. Részt vesz az első „szülők fórumán” dr. Gosztonyi Já­nos miniszterhelyettes is, aki a járási és városi szintű kis fórumokon elhangzott szülői véleményeket, észrevételeket és javaslatokat, a társadalom legfontosabb feladatait, a győri tanácskozás tapaszta­latait összegezi majd. Visconti levele Tegnap este világszerte min­denütt, ahol színházi előadást (Folytatása a 2. oldalon.) Jó szomszédot üdvözlünk TAVALY október 21-én, amikor Sopronban találko­zott a magyar és az osztrák államfő, a határállomáson Jonas elnök ezekkel a sza­vakkal fordult Losonczi Pál­hoz: „Elnök úr! Egy nagy mu­lasztásomat kell bevallanom: igyekezetemben otthon felej­tettem az útlevelemet!” — „Sebaj, excellenciás uram! Jól ismerik önt minálunk, hiszen jó szomszédok va­gyunk. Tessék, üljön át a kocsimba, és máris indulha­tunk” — válaszolta az Elnö­ki Tanács elnöke, s a vendé­gek, vendéglátók gépkocsiso­ra a soproni tanácsházára hajtott, hogy a két államfő megkezdje nem hivatalos, ha­tár menti találkozóját, esz­mecseréjét. Az utóbbi tíz esztendőben nagyon is jellemző az ilyen­féle kedves, barátságos kap­csolat a két ország vezetői, állampolgárai között. Ma ér­kező magas rangú vendé­günk, DR. BRUNO KREIS­KY, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja — bé­csi sajtójelentések szerint — ugyancsak igyekszik elkerül­ni a fényes külsőségeket. A Bécs—Budapest között közle­kedő Wiener Walzer gyors­vonattal jön a magyar fővá­rosba, hogy eleget tegyen Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke meghívásának. Február 6-án, kedden Ausztria bel- és külpolitiká­járól nyilatkozott sajtókonfe­renciáján Kreisky kancellár. Az újságírók természetesen a közelgő magyarországi uta­zásáról is megkérdezték: mi a célja, mit szeretne e láto­gatáson megoldani, megtár­gyalni. Az osztrák kormány­fő hangoztatta, hogy buda­pesti látogatásával nem kell semmiféle „különleges prob­lémát” megoldania, mert Ausztriának jók a kapcsola­tai Magyarországgal. „Úgy vélem — mondotta —, hogy hasznos, ha a szomszéd álla­mokkal jó kapcsolatot ápo­lunk, s az ilyen jellegű láto­gatások ezt a célt segíthetik.” — Számtalan gyakorlati té­nyező bizonyítja, hogy mennyire igazak ma érkező vendégünk megállapításai. Ehhez legföljebb hozzátehet­jük még Losonczi Pál két év­vel ezelőtti bécsi látogatásán elmondott pohárköszöntőjé­nek egyik mondatát: „Nin­csen olyan rakott szekér, amire már több nem fér!” GYÜMÖLCSÖZŐEN FEJ­LŐDIK a magyar—osztrák együttműködés. Államközi kapcsolataink nyitányaként ausztriai külképviseletünk 1946-ban kezdte meg műkö­dését. Az 1953-tól fejlődésnek indult gazdasági, kereskedel­mi és pénzügyi kapcsolatok kedvező hatására 1954-ben követet cserélt a két ország. A fokozatosan normalizálódó államközi kapcsolatok emlé­kezetes és fontos eseménye volt 1964 őszén a külügymi­niszterek találkozója Buda­pesten; dr. Bruno Kreisky és Péter János megbeszélései­nek eredményeként diplomá­ciai kapcsolatainkat nagykö­veti szintre emeltük. Ha már a személyes talál­kozókról írunk, érdemes megjegyezni, hogy a máso­dik világháború után első íz­ben Klaus kancellár szemé­lyében látogatott osztrák kormányfő hazánkba. két év­(Folytatása a 2. oldalon.)

Next