Kisalföld, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-11 / 289. szám
1973. DECEMBER 11., KEDD A falu a szocializmus útján December 15-én 40 helyen nyílik meg az országban az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának új vándorkiállítása, amely ezúttal „A falu a szocializmus útján” címet viseli. A kétezer községben és városban bemutatásra kerülő kiállítás képet ad a magyar parasztság, a magyar falu esetében a felszabadulás óta, különösképpen pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta végbement változásokról. Szorosan kapcsolódik a múlt évek kiállításaihoz, az „Életünk és utunk”-hoz, amely a X. kongresszus tükrében mutatta be eredményeinket és a „Mi hoztuk a jövőt” címűhöz, amelynek központjában a munkásosztály életének ábrázolása állt. A kiállítás tablóin megelevenednek a magyar falu megváltozott életének dokumentumai. A fényképek szemléltetően illusztrálják a gyökeresen megváltozott és most is szüntelenül változó gazdálkodási formákat, a fejlett agrotechnika térhódítását, a termelési eredmények gyors növekedését, a korszerű gépek és berendezések számának ugrásszerű gyarapodását, a kulturált gazda-mai és lakóépületeket, egyszóval a falu történelmi elmaradásának fokozatos megszűnését. Mindezek központjába a mezőrizrtisánban dolgozó embert állították a kiállítás szervezői. Azt azembert, aki, napjainkban a nagyüzemi gazdaságok általánossá válásával, a sokszor milliós értéket képviselő, bonyolult gépeken dolgozik, és aki a tudomány legújabb eredményeinek alkalmazására is képes A mai falu jellemzőjeként a jól képzett mezőgazdasági szakmunkás áll előttünk, aki egyre növekvő számban megtalálható ma már falvainkban. De ezeknek az embereknek megváltozott életkörülményeiről is vallanak a tablók: az új és egészséges lakásokról, az orvosi rendelőkről, és más egészségügyi intézményekről, az új bölcsődékről és napközi otthonokról, végül a művelődési házak és könyvtárak nyújtotta kulturálódási lehetőségekről. Mindarról tehát, amelynek általánossá válásával gyorsan csökken majd a falu és a város közötti különbség. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa annak idején célul tűzte ki a parasztság életszínvonalának, ellátottságának gyorsabb növelését, hogy az megközelítse a munkásosztályét. „A falu a szocializmus útján” című kiállítás e program megvalósulását mutatja be, aláhúzva azt, hogy az eredmények a két nagy szövetséges dolgozó osztályba munkásság és a parasztság szorgalmas, becsületes, hozzáértő munkája eredményeként születhettek meg. A kiállítás szerves kiegészítéseként mód nyílik arra is, hogy a filmek és hangosriport segítségével a látogatók számára színesebbé váljon a program. (RS) Benkóék Győrben Növekszik a dzsessz rajongóinak száma Győrben. A Benkódixkland együttes, amely legutóbb Rhoda Scott vendégszereplése alkalmából játszott a városban, most ismét a győri zenekedvelők vendége volt. Szombaton este a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban telt ház előtt adott hangversenyt a népszerű zenekar. Az együttes vezetője, Benkó Sándor az egyes számok közti szünetekben a közönség kérdéseire válaszolt: beszámolt szovjetunióbeli utazásukról a küszöbön álló nyugati turné terveiről és a következő önálló nagylemez felvételeiről. Kik nyernek ? Nemrég jelent meg a fiatalokhoz szóló felhívás, amelyet a mosonmagyaróvári járás KISZ-bizottsága adott ki. A felhívás a Kiváló Oktatási Kör elnyerésére mozgósítja a járás KISZ-alapszervezeteit, mindazokat, akik KISZ-oktatást, ifjúsági akadémiát indítottak. A verseny célja, hogy javuljon az oktatási körök nevelő- és módszertani munkája. A versenyben az oktatási körök valamennyi hallgatójaönkéntesen vesz részt. A jelentkezést a járási KISZ-bizottság címére kell eljuttatni 1973. december 25-ig. Melyek a Kiváló Oktatási Kör cím elnyerésének feltételei? Nehezen teljesíthető feltétel alig akad. Becsületes termelést, politikai tevékenységet, véleménynyilvánítást várnak a fiataloktól. Szervezzenek vetélkedőket, klubdélutánokat, filmankétokat — olvastuk a felhívásban. A KISZ-bizottságnak nem az a célja, hogy teljesíthetetlen feltételekhez kösse a „kiváló” cím elnyerését, hanem inkább az, hogy az ifjúságpolitikai munka minőségének állandó javítására ösztönözze az alapszervezeteket. Mindegyik benevezett kör eseménynaplót vezet A napló tartalmazza a foglalkozásokon részt vevők számát, az elhangzott kérdéseket és válaszokat. A Kiváló Oktatási Kör odaítéléséről a feljegyzések és a látogatások tapasztalatai alapján a KISZ járási oktatási bizottsága dönt 1974. május 15-ig. Kik nyernek? Bizonyára azok, akiik a hétköznapi munkában felfedezik a még felderítetlen lehetőségeket. Ötleteket tartogatnak tarsolyukban, nem csak adminisztrálnak, hanem politizálnak. V. L. Gerencsér Miklós: zAradi napló XXXVII. A második levél gróf Vécsey Károly utolsó üzenete feleségéhez. „Imádott drága hinám, mindennél kedvesebb feleségem! Látom, elérkezett életem utolsó pillanata. Meg kell halnom, tehát még egyszer Isten veled. Isten veled, jó lélek, bocsássad meg mindazt a keserűséget, amellyel esetleg akaratlanul megbántottalak. Csókollak és csókolom kedves leányunkat, Gizellát. Élj boldogul. Október 6. reggel 6 óra. Szerencsétlen Károlyod”. A harmadik levelet Nagy Sándor József címezte siralomházi vendégének, Winkler Bruno minorita főtisztelendőnek. „Kedves Tisztelendő úr, tisztelt Barátom! Szíves ígérete szerint méltóztassék Pestre Schmidt János rokonomnak, Kalocsára Nagy-Sándor Imre érseki orvosbátyámnak, Lugosra Ungvári János rokonomnak írni, ezen fésűt és inggombot bizonyos pesti irományokkal és gyűrűmmel nekik elküldeni. Erre kéri tisztelő barátja Nagy-Sándor József’. A negyedik levél szintén feleségnek szólt, Lovag Pöltenberg Ernő özvegyének. „Imádott szegény feleségem! Nem tudom, imádott Paulám, miként írjak Neked, hogy a csapás ne legyen túl erős szegény szerető szívedre. Csak azt óhajtom, hogy szerencsétlen sorsomat, még mielőtt e sorokat megkapnád, megtudjad oly ajkaktól, amelyek azt minden lehető kímélettel tudatnák. örökre istenhozzádot kell mondanom, áldván Téged mindazon boldogságért, melyet oly bőven adtál, és hálát adok lelkem mélyéből mindazon szeretétért, melyben részesítettél. A jó Isten vegyen pártfogásba Téged és szegény gyermekeinket, ne hagyja, hogy túlságosan átengedjétek magatokat a nagy fájdalomnak, nyújtsa ki mindenható védő kezét drága fejeitek felett, ez lesz utolsó kívánságom. Te is, szegény Paulám, meg fogod bocsátani a bánatot, amelyet életemben Neked okoztam. Meg fogsz bocsátani, mert mindig a jóság angyala voltál. Ó, mint vérzik a szívem, hogy nem láthatlak többé. Légy hát erős, jó Paulám. Légy erős irántam való szerelmed által. Gondold meg: gyermekeid vannak, azokért élned'' kell. Isten veled, imádott angyalom. Lelkemben szorosan keblemhez ölellek benneteket. Téged és drága gyermekeinket. Édes jó Paulám, légy még boldog, mert megérdemled. Isten veled szegény Ernőd”. Az ötödik levélben gróf Leiningen- Westerburg Károly búcsúzik feleségétől. „Arad, 1849. október 6. éjjel. Egyetlen, kedves, véglehelletemig hűn szeretett Elízem! A kocka el van vetve, csak néhány órám van még ezen a világon, hogy a nehéz lépésre elkészüljek. A halál nem volna borzasztó, ha egymagam lennék, de szívem elszorul, drága Elízem, ha Reád és ártatlan gyermekeimre gondolok. A csapás nem jött váratlanul, hisz mindenre el voltam készülve, de csak akkor szorul össze görcsösen a szívem, ha arra gondolok, hogy Téged örökre el kell hagynom. Mily szívesen éltem volna még körödben, hisz mindenem megvolt és oly boldog voltam Veled, amilyen boldog csak lehet halandó. Most, e komoly órában, amikor minden múlandó földi dolog csekélynek tűnik előttem, a kedves emlékek fölelevenednek képzeletemben. Ez teszi a válást oly nehézzé. Oly tisztán, oly magasztosan lebegsz előttem, hogy képtelen vagyok ezt szavakkal kifejezni. Engesztelődj meg irántam, drága Elízem, ha az életben valaha is fájdalmat okoztam Neked. Most már nem hallhatom szavadat, de érzem, hogy megbocsátasz. És szeretett gyermekem! Neveld fel őket jó emberekké. Légy olyan, anyjuk, aki megtanítja őket szerencsétlen, de becsületes apjuk emlékét tisztelni. Én már nem őrködhetem felettük. Ó, ha kezemet még egyszer vigyázóan a fejükre tehetném! Ó, csak még egyszer érezhetném tekintetüket! De talán jobb így. Teljesedjék a sors akarata. Testvéreim, rokonaim fogadják utolsó áldásomat. Földi dolgokról nincs mit közölnöm veled, de még kérésem van hozzád. Kérlek, felelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsületben maradjon. Tudod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak. Damjanich tábornok ezernégyszáz forintjával tartozom, fizessed meg adósságomat leendő özvegyének, mert Damjanich János is vértanú halált szenved velem együtt a mai nap reggelén. Nagy Isten, a válás órája nemsokára itt... Mondd meg gyermekeimnek, hogy emberi törvények ítéltek el, hogy becsületes voltam és a meggyőződésemért haltam meg. Isten veled, drága Elízem! Éljetek boldogul, szeretett gyermekeim, ne átkozzátok emlékemet, nemsokára kiszenvedek...” Itt megszakad a levél, s a másolaton jegyzet adja hírül, hogy az alább következő utolsó szavak már a vesztőhelyen íródtak. „Még egyszer köszönet hűségedért és mindazért, amit értem tettél. Nem irhalnk többet. Éljetek boldogul kedveseim! Holtig híved Leiningen Károly” (Folytatjuk.) Százával teremtenek otthont a lakásépítő szövetkezetek A Győr városi Tanács V. B. ülése gyes szervezete van. A megalakuló lakásépítő szövetkezeteknek kellő műszaki szolgáltatást nyújt, azonkívül ellátja a beruházói teendőket. Győr-Sopron megyében, de Győrött is későn kezdődött a lakásépítő szövetkezetek szervezése. Viszont 1972-től Győrött nyolc lakásépítő szövetkezet működik. Ebből három szövetkezet (235 lakás) az építkezést befejezte, a tagok már új lakásukban laknak. Folyamatban van négy szövetkezeti építkezés (103 lakás), egy lakásépítő szövetkezet kiviteli szerződését hamarosan megkötik. A kivitelezés módját tekintve 280 lakás házgyári, a többi pedig hagyományos módon épült. A szükséges építési telkeket a városi tanács építési és közlekedési, vagy a kerületi hivatal műszaki osztálya jelöli ki. Gondot okoz, hogy Győrött kevés a közművesített vagy a gazdaságosan közművesíthető terület. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy törekedni kell a telepszerű építkezésre. A városi tanács a lakásprogram megvalósításához szükséges közművesített területek kijelölésekor megvizsgálja a szövetkezeti lakásépítés lehetőségeit, és a MÉSZÖV bevonásával egyezteti az igényeket. Példa erre, hogy az említettek figyelembe vételével a Jáki-dűlőben lehetőség nyílik mintegy 350 szövetkezeti lakás felépítésére. Gondot okoz a kivitelezői kapacitás. A Nádas Jenő úti lakások építése ezért több mint fél évet késett. A MÉSZÖV az SZMT-vel közösen végzett felmérést, hogy Győr kiemelt vállalatai, nagyüzemei hogyan támogatják dolgozóik lakáshoz jutását. A felmérés nem mutat kedvező képet. Egyik legtöbb gond a lakásigénylőkkel való foglalkozás. A városi tanács lakásgazdálkodási osztálya a Nádas Jenő utcai 44 lakásos szövetkezet megalakulásakor 360 lakásigénylő nevét küldte meg a MESZÖV-nek, hogy közülük kerüljön ki a szövetkezet tagsága. A szövetkezet igazgatósága azonban felvesz tagnak bárkit, akinek jogos a lakásigénye. A fejlesztés miatt legfontosabb a MESZÖV és Győr város Tanácsa közötti megállapodás. Ez teszi lehetővé a MESZÖV-nek a szükséges szervező, tervező és bonyolító, valamint a kivitelező kapacitás megteremtését. Imre Béla Győr város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a lakásépítő szövetkezeti mozgalomról és győri fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága javaslatára a kormány 1970. évi rendelkezései előmozdítják a lakásépítési program megvalósítását. A program szerves része a lakásépítő szövetkezeti mozgalom. Előnye, hogy alkalmas az ésszerű egyéni igények érvényesítésére és a közös érdekek összehangolására. Segíti az öntevékenység kibontakozását, az önkormányzat fejlődését. Legfőbb érdeme azonban, hogy a szükséges állami erőforrások mellett az érdekeltek jelentős saját megtakarított pénzzel vesznek részt a lakásépítésben. A Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége — a MESZÖV-látja el a lakásépítő szövetkezetek érdekképviseletét, különféle szolgáltatásokkal megteremti a megalakulás, a rendszeres fejlődés társadalmi és közgazdasági feltételeit. Nagy segítség az is, hogy a Szövetkezetek Tervező és Beruházó Vállalatának me g ÚIÁKOK A MÚZEUMBAN. A győri Révai Miklós Gimnázium és Szakközépiskola történelmi szakköre gyakran tartja foglalkozásait a Xantus János Múzeumban. A tankönyv anyagát a múzeum tárgyi emlékeivel és a korabeli dokumentumok tanulmányozásával bővítik ki. 5