Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az SZMT napirendjén: Növekedett a szakszervezetek társadalmi fontossága A megye lakossága élet- és munkakörülményeinek szinte nincs is olyan fontosabb tényezője, amellyel a múlt évben ne foglalkozott volna a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsa és az SZMT elnöksége. Tegnap az SZMT ülésén meghallgatták és megvitatták azt a beszámoló jelentést, amely a szakszervezeti központ és az elnökség tavaly végzett munkájáról szólt. A beszámolót Újfalusi Sándor vezető titkár szóbeli tájékoztatója egészítette ki. Az ülésen megjelent és felszólalt Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának és a SZOT elnökségének tagja, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Horváth János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az SZMT és az elnökség múlt évi tevékenységének fontos része volt a gazdasági építőmunka javítására vonatkozó határozatok végrehajtásának előmozdítása. A megyei szakszervezeti szervek munkájának is köszönhető, hogy az ipar fejlődési üteme a megyében 9,2 százalékos növekedést ért el. Az SZMT és az elnökség eredményesen tevékenykedett egyebek között a munkaverseny-mozgalom tartalmi fejlődésének előmozdításában; hatékonyan segítette a szakszervezeti bizottságokat a szocialista brigádok és az újítók tanácskozásainak megrendezésében, az újítómozgalom továbbfejlesztésében, állandó tevékenységgel szorgalmazta az üzemi demokrácia kiszélesítését, érdemlegesen foglalkozott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló határozatok megvalósításával. Újfalusi Sándor vezető titkár elmondta, hogy a sikeres évet a szakszervezetek társadalmi súlyának növekedése is bizonyítja. A szakszervezetek irányító és ellenőrző szerepe tovább szilárdult, javaslataikat a párt és a gazdasági vezetők mindenütt fokozottabban figyelembe veszik. A jövő hónapok szakszervezeti feladatairól szólva elmondta : továbblépés céljából az SZMT munkájába be kell vonni azokat is, akik bár nem tagjai a tanácsnak, de sokat tehetnek a dolgozók érdekeit szolgáló munka további javításáért. A szakszervezeti mozgalmi munkában előtérbe kell kerülnie a politikai célkitűzéseknek. A legközvetlenebb feladat a negyedik ötéves terv teljesítésének eddigi eredményeit összegezni és felkészülni a következő ötéves tervfeladatok meghatározására is. — Meg kell gyorsítani az üzemekben a szociális, kulturális és munkakörülmények javításának ütemét — hangsúlyozta Ujfalusi Sándor. — Az elmúlt időszakban kevesebb gondot fordítottak az üzemek a dolgozók művelődésére. A termelés helyenként ötven-hatvan százalékkal növekedett, ugyanakkor a szociális-kulturális állapot szinte semmit nem változott. (Folytatása a 2. oldalon.) ÁRA: 80 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK XXX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs- Szatmár helyzetéről, fejlődéséről s a további fejlesztés terveiről. Kádár János a válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében, lakosainak boldo(Folytatás a 2. oldalon.) KÁDÁR JÁNOS Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét. (MTI — Sz. G. felv. — Ks — Kisalföld, kép távíró) Öntözni jó, öntözni kell A nyarat idéző tavaszban még jócskán kilátszott a mezei nyúl füle a búzából a rábapatonai határban. Az országút és a vasút közötti dűlőben kőhajításnyi szélességben szórta, permetezte a szomjas földre a vizet a MA—200-as öntözőszivattyú. A magasan fekvő búzatáblákon nagy szükség van az öntözésre" — magyarázta Pázmán István, a tsz agronómusa. — Megsínylené a búza is a hótakaró nélküli telet. A csapadékhiány legalább 60 milliméter. A szép idő csalóka, a böjti szelek szárítják a földet, nem akarunk úgy járni, mint tavaly. Az öntözött búza hektáronként 50 mázsa lett, amit meg a természetre bíztunk, 24 mázsát adott. Nem mindegy, mennyit adunk a népgazdaságnak és mit kapunk érte. — Mekkora földet öntözhetnek a gazdaság területéből? — Az 1800 hektárból mintegy 1400-at lehetne, de a 6 öntözőegységgel csak 602 hektárt tudunk elegendő vízzel ellátni. Az öntözési terv szerint a búza harmadát és az összes cukorrépát megöntözzük. A lucerna hatvan százaléka, a legelők egynegyede is kap majd elegendő vizet. Amennyire tudjuk, függetlenítjük magunkat az időjárástól. Mi történik, ha kiadós májusi esőt kapnak, az eddigi öntözés nem lesz kidobott pénz? — Jósolni nem szabad, de két szárazabb esztendő után nem törvényszerű, hogy csapadékosabb következik. Egy köbméter öntözővíz 1973-ban 90 fillér volt, az idei árverés 83 fillér. Egy hektár öntözése 170 forint, ha csak egy mázsával is növeli az átlagtermést, már megtérül. Sokkal többet veszítenénk, ha elhagynánk. A hektáronként 40 mázsa búza és 350 mázsa cukorrépa átlagtermés felett feltétlenül gazdaságos. — Mennyivel növelik évente az öntözési területet? — Minden évben 10—15 százalékkal. Egy öntözőegység 100 hektár területet tud ellátni. Március közepén kezdtük, 10 nappal előbb, mint a múlt évben. Igaz, a kedvező időjárás miatt 2—2,5 héttel előbbre kell lennünk. — Honnan nyerik a vizet az öntözéshez? — Csőkutakból. Tizenhét kútunk van, ehhez jön még egy csatorna, amit, ha kérjük, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság feletölt a Rábából. Egyelőre csak is kutakból szivattyúzunk. A nyáron még gyorsító szivattyút is akarunk venni. — Száraz a talaj. Van elegendő víz? — Az alacsonyabban fekvő területeken nincs gond, de több helyen a gépeket a föld színe alá kellett vinni, mert csak nyolc méternél találtunk bőséges vizet. — Mennyit öntöznek naponta? — Az öntözési brigád nyújtott műszakban dolgozik. Reggel hatkor kezdenek, délután öt óráig öntöznek. Áprilistól, ha nem lesz csapadék, két műszakban egész nap öntözni kell. Én csak néhány hete vagyok itt, de azt tapasztaltam, hogy jó gazda módján kezelik, óvják a szivattyúmotorokat a gépkezelők és segítőik. Mindennap alaposan karbantartják a berendezéseket, nem lehet rájuk panasz. Ha felszabadul a traktorosbrigád, gondolom, szükség lehet az ő munkájukra is. A munkát úgy szerveztük, hogy egy-egy idősebb ember mellé fiatalt osztottunk, így a lelkiismeretesség és a szakmai tudás kiegészítik egymást. • H. S. Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerdán délelőtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási intézményét a Pollock Mihály Műszaki Főiskolát. Ott Juhász Jenő főigazgató és Marján Gyula párttitkár köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket az 1970. óta működő intézmények életéről, munkájáról. A főiskola két karán, az építőipari és a gépészeti karon jelenleg több mint ezer hallgató tanul, a hároméves képzés után üzemmérnökként helyezkednek el az iparban. A vendégek megtekintették a kitűnően felszerelt előadótermeket, laboratóriumokat és műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes modern kollégiumot. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látogatott. A történelmi múltú városban a helyi vezetők által adott tájékoztató után a vendégek felkeresték a Radován téri új lakótelepet, ahol mintegy háromszáz korszerű otthon épült, illetve épül, majd megtekintették a helyreállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot. Az Elnöki Tanács elnöke végül ellátogatott Szigetvár legnagyobb ipari üzemébe, az 1969-ben felújított konzervgyárba, mely másfél ezer dolgozót foglalkoztat, és évente több mint ötezer vagonnyi konzervárut termel. (MTI) A tavaszi szünet: április 5-13-ig az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 16-a. A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondoskodását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógus felügyeletével folyik a szakszerű foglalkozás. Ami a tanév további menetrendjét illeti: az eddigiektől eltérően alakul az érettségizők számára a tanév vége. A középiskolák IV. évfolyamain az utolsó tanítási nap (és ezzel együtt a ballagás napja), május második szombatja. Ez az idén május 11-re esik. A középiskolákban az érettségi írásbeli vizsgákat május 18—24. között tartják. A tanév eredményes lezárásához az általános iskolákban 198, a középiskolák I—III. osztályaiban 192 tanítási nap, a IV. osztályban pedig 174 tanítási nap szükséges. A tanévzáró ünnepélyeket az általános és a középiskolákban egyaránt június 12—17. között, az igazgatók által kijelölt napon tartják. A szóbeli érettségi vizsgák a június 10—26. közötti munkanapokra tűzhetők ki. (MTI)