Kisalföld, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-03 / 1. szám
A tanácsok a lakosság szolgálatában Nyilatkozik a soproni járási hivatal elnöke A felszabadulás előtt a falusi lakosság még csak idézésre, kényelmetlen vagy terhes kötelességének teljesítése végett kereste fel a községházát. Okkal, hiszen nem sok jót ígértek ezek a találkozások ... A szocialista állam napjainkban leginkább gazdaságszervező és kulturális-nevelő funkcióival véteti észre magát. A hatalom helyi gyakorlása közben egyértelművé vált, hogy a tanács nemcsak a dolgozókból, de a dolgozókért is van. Melyek a legszembetűnőbb jelei annak, hogy a tanácsi jog- és hatalomgyakorlás a lakosság érdekeit szolgálja? — kérdeztük Markó Józseftől, a soproni járási hivatal elnökétől. — Annak, hogy községi és nagyközségi tanácsaink valóban a lakosság érdekeit tartják szem előtt, a legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy minden esztendővel kevesebb a közérdekű bejelentés vagy a panasz. A közelmúltban folytatott átfogó vizsgálat kapcsán a népi ellenőrzés megállapította, hogy 1976-ban 42 1977-ben már csak 28. és 1978. első felében pedig mindössze tíz panasz volt a járásban. Ennek a magyarázata mindenképpen az, hogy a közigazgatási dolgozók egyre magasabb színvonalon végzik munkájukat. A tanácsi tisztségviselők és ügyintézők felkészültsége, politikai és szakmai végzettsége az évek során jelentősen megnövekedett. A 12 községi végrehajtó bizottsági titkár közül 10-en tanácsakadémiai végzettséggel, az elnökök pedig marxista-leninista esti egyetemi végzettséggel rendelkeznek. S ahogyan a tanácsi vb-titkároknak a megfelelő politikai, a tanácselnököknek a megfelelő szakmai képesítésük sem hiányzik. Többségük sok évtizedes szakmai gyakorlattal is rendelkezik, ezért aztán minimális a fluktuáció, a törvénysértés pedig ismeretlen fogalom a mi területünk tanácsainak gyakorlatában. A végzettség és a képzettség teszi alkalmassá a tanácsok dolgozóit a magasabb szintű munkára, de bizonyára sok hasznát látják a járási hivatal segítő-ellenőrző tevékenységének is. A tanácsok élő kapcsolatban állnak a tömegekkel. Rendszeresek a szocialista demokrácia nagyszerű fórumai, a falugyűlések. Évente, kétévenként minden településen számot adnak a tanácsok a lakosságot érintő témákról, a fejlesztésről, a környezetszépítésről, a társadalmi munkáról, rendszeresen jogszabályismertetést is tartanak. A mi véleményünk szerint az a tanács dolgozik jól, amelyik magáévá teszi az itt szóba került teendőket, de arról is beszámol, hogy miként intézte a megelőző falugyűlésen kapott megbízatásokat. A legutóbbi hegykői falugyűlésen például 110 lakos vett részt. Süttörön a résztvevők köszönetüket fejezték ki a tanácsi dolgozóknak a megelőző alkalommal felvetett tennivalók elintézéséért. — Beszédesek a társadalmi munkavégzés eredményei is. 1977-ben e tekintetben elsők voltunk a megye járásai között: 279 forint értékű munkát végzett minden lakos. Az 1978. évi, első félévi eredmény viszont minden eddiginél magasabb, 184 forint volt. Különösen szépen dolgoztak a fertődi és a fertőszentmiklósi lakosok. Fertődön például az építőipari szövetkezet szocialista brigádjai az általános iskola építésére évente egy napi keresetüket ajánlották fel, és csatlakozásra hívták a nagyközség valamennyi szocialista brigádját. A községi tanácsok a társadalmi és a tömegszervezetekkel közösen már az év elején meghatározzák a közcélú teendőket, s a munkát is megszervezik. Parkok, gyermekintézmények, iskolák, vízvezeték-rendszerek, sportlétesítmények, megszépült falukép jelzi, hogy a név a saját hatalma képviselőjének, céljai megvalósítóinak tartja a tanácsot, s a tanácsi vománk többsége becsületesen erejét meghaladó módon dolgozik a lakosságért. Farkas Imre Miért szidjuk a buszokat? Hát nem tudom, igazán nem tudom. Tulajdonképpen úgy áll a dolog, hogy szidtuk. Mert szidtuk. Bevallom, a múltkoriban én például olyasmit találtam mondani — amúgy magamban —, amit most nemszeretnék megismételni. Aztán számtalan esetet sorakoztathatnék ide, bizonyítva mindegyikkel, hogy a kifakadásoknak igazi alapja volt. A győri helyi autóbuszközlekedésben már megszoktuk az új vonalakat, az új megállóhelyeket, otthonosan topogunk az új belvárosi állomás néha huzatos utcájában is. Kezdjük megtartani a szabályokat, nem viszünk hízott kacsát, libát, olajkályhát a buszon, jegyet váltunk szájkosaras kutyánknak, gumicsónakunknak, dobozban gubbasztó macskánknak, s olykor magunknak is. Megtanultuk, hogy díjmentesen szállíthatunk mózeskosarat, naposcsirkét. Nem megy még viszont tökéletesen, hogy nem szabad szemetelnünk. Az óesztendőben elviseltük a tájékoztatás apróbb hiányosságait, megértettük a vállalat gondjait, segítettük, bosszantottuk a gépkocsivezetőket, az ellenőröket, szóval elmondhatjuk, nem volt különösebb zavar a kapcsolatunkban. Illetve egy mégis. A világszerte divatos számjelzéseket alig-alig találtuk meg a járműveken. Játéka lett — össz győri — az utazóknak, akik később értek a megállóba, hogy „előre fuss!”, vagy fölkiabálni a hátsó ajtónál állókhoz: „Hányas”? ... Bevallom: szinte megdöbbentem szombaton, amikor is a Vörös Hadsereg útján, fél négy tájban lehetett, láttam egy 5-ös jelzésű autóbuszt. Ha jól jegyeztem meg a rendszámát GC 74—79. Majdnem azt írtam, csillagos 5-ös buszt láttam, elöl is volt száma, oldalt is, hátul is. Szóval, nem volt pucér, mutatott az egész. Ezért döbbentem meg, hiszen ezidáig én „álruhás” buszokhoz voltam hozzászokva. Újév napján aztán 4-est is láttam, nem is egyet. Tegnap meg olyanon utaztam, szintén 4-esen, amin ugyan a szám hátul nem volt kitéve, de már ott gubbasztott neki az alumínium tartó... Csak nem? De igen, azt hiszem, igen. Akár estig is sorolhatnám, mi minden járt a fejemben. Kinek az ötlete volt? Mennyibe került a vállalatnak? Újesztendei ajándéknak szánták-e? — Csoda történt — jegyzi meg Y. Érződik a hangjában, mindezt soha nem remélte. — Mennyivel szebb lett! — mondja Z. — Nyilván, a buszról beszél, amin naponta utazik. Másoktól is hallottam hasonlót, s joggal érzem, hogy örömíze van a dolognak. Elmaradnak a járművek melletti rohangálások, a kérdezősködések. Elég egy szempillantás, akármerről is érkezik az utas a megállóba, máris tudja, hányas a busz. A megnyugvás adja kezembe a tollat: így lesz már ezután. Azzal, hogy szóvá teszem, adósságot törlesztek, ennyivel tartozunk egymásnak. J. J. Sikeres beruházás Átadták rendeltetésének Bábolnán a sertésprogram keretében épült utolsó istállót. A határidőre befejezett 183 millió forintos beruházást a kombinát dolgozói valósították meg, és ezzel több mint hetven százalékkal bővült sertéstenyésztésük. A sürgős bővítést az indokolta, hogy a Tetra sertés iránt nemcsak a hazai érdeklődés nőtt meg jelentősen, hanem a nemzetközi piacon is „jegyzik” már. A bábolnaiak többéves kitartó munkával, hosszú kísérletsorozattal, keresztezésekkel előállított új fajtáját — amely a mai étkezési kultúrának megfelelő, kiváló minőségű hússertés decemberben államilag elismert fajtáványilvánították. Gépek a mezőgazd Az idei kiszállításokra jól felkészült az Agroker Vállalat győri telepe: ebben az évben 360 millió forint értékű mezőgazdasági gépet és berendezést kínál megyénk mezőgazdasági üzemei részére. Termelési körkép az üzemekből (Folytatás az 1. oldalról.A munkavégzésnek valamennyi feltétele megvan. Nemcsak mostanra, az egész esztendőre hűségesen el vagyunk látva rendelésekkel, anyaggal. És mert úgy zártuk az óesztendőt, hogy gondoltunk januárra, elegendő befejezetlen készlettel rendelkezünk ahhoz, hogy már az első nap a decemberhez hasonlóan, folyamatos legyen a készáru-termelésünk. A szilveszter előtti napon húsz tonna készterméket szállított egy kamion az NSZK- ba. Az új esztendő eléő napjának krónikájához tartozik; munkatársaink ma vitték föl a trösztbe a véglegessé vált idei tervünket. Ennek értelmében 900 millió forint értékű termék gyártása vár 1979-ben közösségünkre. Gyári Kötöttkesztyűgyár A vállalatnál az óesztendő utolsó hetében tulajdonképpen már 1979-re készültek. Tegnap reggel ezeket a félkész gyártmányokat vehették munkába az üzem dolgozói. A Győri Kötöttkesztyűgyár anyagellátása jó, az üzem termelését egész esztendőre lekötötték a külföldi és hazai megrendelők. A vállalatnál jelenleg folyó, mintegy 70 millió forint értékű rekonstrukció eredményeként az óesztendő utolsó napjaiban 66 nagy termelékenységű, japán gyártmányú, munkavédelmi kesztyűkötőgép már megérkezett, s tegnap folytatták kicsomagolásukat, beszerelésüket. A további huszonnégy berendezés is Európában van, s a hónap végéig várják azokat Győrbe. A rekonstrukció befejezésének határideje december vége, így a vállalat nem kevés időtartalékkal rendelkezik. Az AFIT soproni Eutófelszerelési Gyára A gyár pártszervezete december 14-én külön napirendként foglalkozott azzal, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy zavartalan legyen az átmenet az új esztendőre. Jó volt a felkészülés, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy tegnap már a kora reggeli órákban a megszokott munkarend fogadta az idegent. A soproni gyár közösségének 1979-ben minden korábbinál nagyobb feladatai lesznek. A készárutermelés 11,6 százalékkal gyarapszik. Az esztendő végéig fejezik be az épülő új gumiüzem munkáit. A növekvő feladatokban azonban ennek ellenére számításba vették. Szépségápolás húszmillióért A Győri Fodrász Ipari Szövetkezet adatai azt tanúsítják: 1978-ban minden eddiginél több figyelmet, időt, no meg pénzt fordítottunk a külcsínre, a jó megjelenéshez nélkülözhetetlen szépségápolásra,, frizuragondozásra. Árbevételünk várhatóan eléri a 20 millió forintot — mondja Lovász Imre, a Győri Fodrász ISZ elnöke. — Ez annyit jelent, hogy 1977- hez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett üzleteinkben a forgalom. A 9 százalékos növekedésbe be kell számítani, hogy a fodrászati, kozmetikai és egyéb alapanyagárak növekedésének következtében a kiadások, költségek csökkentése végett a szövetkezet is a szolgáltatások árának módosítására kényszerült. Ám, ha a 2,5 százalékos átlagos áremelkedést nem vesszük figyelembe, mint forgalomnövelő tényezőt, az ISZ eredményei akkor is jelentősek. — Sajnos, az anyagellátással sok gondunk van — folytatja a szövetkezet elnöke —, különösen a hajfestékekkel van probléma. A KHV már nem gyárt hajfestéket, az NDK-ból érkező szállítmányok pedig nem tartalmazzák a kívánt színskálát. Nemcsak a külföldről származó, hanem az itthon gyártott anyagokból sem mindig jó az ellátás: fél éve hiánycikk például a szőrgyanta. Az anyagellátási nehézségeket azonban a fodrászhoz, kozmetikushoz, avagy manikűröshöz, pedikűröshöz betérő vendéggel nem szabad észrevetetni, éreztetni. Egy jó fodrász, ügyes kozmetikus, mindig megtalálja azt a megoldást, amellyel helyettesítheti a hiányzó anyagot használatát, ugyanakkor a vendég kívánságának, óhajának is eleget tesz. — Valamennyi üzletünk növelte 1978-ban az árbevételét — sorolja tovább az eredményeket Lovász Imre. — A legnagyobb, 4 millió forint forgalom a Lenin úti női fodrászatnál volt. Ez érthető is, hiszen ott dolgoznak a legtöbben, és ez az üzletünk a megyeszékhely legforgalmasabb részén található, de említhetném két adyvárosi üzletünket is, amelyeknek bevétele meghaladja a 2 millió forintot. Az V. ötéves terv még hátralévő két esztendejében több fejlesztést szeretne megvalósítani a szövetkezet. Mindenekelőtt a József Attila lakónegyedben szükséges egy férfi-női fodrászat és kozmetikai szalon megnyitása. (A városi tanács tervei szerint ez az idén el is készül.) 1980. végéig a Kazinczy utcában lesz még női fodrász- és kozmetikai szalon, a Gorkij lakótelepen korszerű kozmetikai testápoló szalon épül, a Kun Béla lakónegyed első ütemének felépítésének idején nyílik egy több mint 400 négyzetméter alapterületű, női és férfifodrászat, valamint kozmetikát befogadó üzlet. A győri beruházásokon kívül Csornán is épül új üzlet. A létesítmények költsége előreláthatóan 12 millió forint lesz. A szövetkezet nagy figyelmet fordít a dolgozók szakmai tudásának gyarapítására: évente 30 fodrász részére szervez 132 órás továbbképzést. A tanfolyam résztvevői nemcsak szakmájukhoz kapnak elméleti és gyakorlati képzést, hanem politikai ismereteket is szerezhetnek. T. J. Soproni Ruhagyár Az új esztendő első hetében Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba szállítják az üzem első exportküldeményeit. Hogy így kezdheti a Soproni Ruhagyár az új esztendőt, ehhez jó és gondos előkészületekre volt szükség. December utolsó napjaiban már a 79-es feladatokra készültek a gyár dolgozói. Mint tegnap Horváth Tibor, a gyár igazgatóhelyettese elmondta, az üzem bőségesen el van látva rendelésekkel -s a decemberi gondok után most már az anyagellátás is kielégítő. F. J.—H. S. KUMPÖID 1979. január 3., kedd3