Kisalföld, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT ARA: 1,60 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Camp David csődje Akár a világ lelkiismeretének is nevezhetjük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszervezetben fölborulnának az értékrendek és visszájára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvését a csütörtök esti határozat, amelyet a palesztin ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp David-ben kötött különmegállapodás. A földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött palesztin nép jövőjét, elidegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomi—izraeli— amerikai egyezmény. A Közel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulajdonosának —, a kérdések kérdése máig is megoldatlan. Nevezetesen, a palesztinai arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismerték el, s az erre vonatkozó tárgyalások elől Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státuszt engedélyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldására. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet lett obstrukcióval megakadályozni a határozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azonban hatástalanok maradtak. További figyelemreméltó jelenség, hogy a kilencek korábbi elysége fölbomlott: az EGK, nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját - módját keresi. .Ezt az állásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál is nagyobb egyetértés övezte. A világ nagy többsége józan, reális módon értékeli a közel-keleti helyzetet, s törekvése egybeesik a palesztin nép céljaival. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembe vételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegít a nemzetközi munkaügyi szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980 január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnagggyá , és dr. Csiba István rendőrezredest rendőrvezérőrnaggyá nevezte ki. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rendőrfőkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Érkeznek a munkatervek A népfrontbizottságok kongresszusi felajánlásai Mint ismeretes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év szeptember 2-án felhívással fordult a lakossághoz: a párt XII. kongresszusa, és a hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz csatlakozva vállaljanak jelentős társadalmi munkát, lakóhelyük fejlesztésében, csinosításában, környezetük védelmében. A felhívás nyomán a megyében a népfrontbizottságok is egymás után készítik el a jövő év végéig érvényes felajánlásaikat. Eddig a HNF megyei bizottságához mind az öt városé, a csornai járásból 37, a győriből 17, a soproniból 17 és a mosonmagyaróváriból 8 községé érkezett be. Mosonmagyaróváron az éves társadalmi munkatervenfelül a népfront ajánlása nyomán a lakosság a következő nagyobb jelentőségű tennivalókat ígéri: a majoroki tornaterem befejezése, a MOFÉM-telepi iskola udvarának rendbetétele, a városi játszóterek összes eszközének felújítása, a Bágertó hasznosítási tervének elkészítése, az éves szokásos mennyiségen túl húsz tonna hasznos papír- és textilhulladék gyűjtése. A mihályi népfrontbizottság is részletes tervet küldött a megvalósítandó feladatokról. Gyermekintézmények felújítására, korszerűsítésére négyezer órát vállalnak a helyiek. A cadosfai ifjúsági klub teljes felújítása mintegy ezer társadalmi munkaórát igényel. Himodon is több ezer órát tesz ki a zöldövezetek felújítása, gondozása, az utak karbantartása. Gyáván az iskola kisdiákjainak körülményein javít majd a társadalmi összefogás. Bágyogszovátról kilenc, pontban összefoglalt részletes társadalmi munkavállalási terv érkezett a község intézményeinek és útjainak rendezéséről, ősi nossítási ról. Ribaújfali, Kisbabot.Mérges összesített vállo Rása több mint ötszázezer forint értékű ’1979—80-ban: óvodaétetések, környezetrendezések, útkavicsozás. • Parkgondozás, közterületek takarása, karbantartása a szili és a sopronnémeti népfrontbizottságok ajánlása 580 ölelve 000 ezer forint értékben. Básárkány és a hozzá tartom HrskA'réfiffek (Aecalaa. Barhacs. Moara. Caróhn--n. Pábc.nkapi. Tárnokréti) lakossága vízműépítés., parklétesítés, sportfelszerelések karbantartása révén forintban kimutathatóan több mint másfél milliós társadalmi összefogást ígér. A bogyoszlói népfrontosok Bogyoszló, Jobaháza, Magyarkeresztúr és Potyond lakóira számítva 21 féle munkával 870 ezer forintnyi értékkel gazdagítják lakóhelyüket. A mécsének húszezer forintnyi társadalmi munkavégzésének főbb céljai: gyermekintézmények rendbetétele, a Duna-part és a sportpálya rendezése, az utcák parkosítása, a község árokhálózatának tisztán tartása. Mosonszolnokon szocialista brigádok jelentős átkavicsozást vállaltak, aztán mini-sporttelep létesítése és a, iskolai napközi, a művelődési ház kerítésének elkészítése szerepel a tervekben. Tengőn a falucsinosítás jegyében mintegy 700 ezre forint a társadalmi összefogás isért mértéke. Társzentmiklóson az MHSZ-tőtér kialakítása, az áfész-üzletház korszerűsítése, a közterületek parkosítása az összefogás célja. A községi tanáccsal megvitatott elképzelések szerint Újtéren egy lakosra számítva várhatóan mintegy 410 forint lesz 1930-ban a társadalmi munkavégzés értéke a — tavalyi ?-1.7-tel szemben Szakony, Gyalóka. Répcevis több mint fél millió forintos vállalása a községek szépítését szolgálja. A sorron’sorpács’.ak nem részletezték a munkanállal*«■ok forint értékét, de múlván tetemes összeg alakul ki az elszámolásnál mert az orvosi rendelő építésének segítése, Játszó Rt .létestése iskolai sporttelep áttelepítése, bővítése áll a feladatok sarában. A kicsi lélekszámú Zsira felajánlása is meghaladja a negyvenezer forintot. Pannonhalma „nagy ügye” az iskolaépítés, ehhez 21 vállalat, szövetkezet, intézmény, illetve azok szocialista brigádjai ajánlották fel jelentős összegeket a munkabérükből, és csaknem négyszáz napnyi társadalmi munkaórát, valamint fuvart, munkagépet. Rajkán rendkívül részletes társadalmi munkaprogramot állítottak össze a következő esztendőre: közel egymillió forint értéket terveztek. Sokat kapnak majd a gyermekintézmények a felnőttektől, de az iskolai úttörőcsapat is számos jó kezdeményezést jelentett be. Nagy gondot fordítanak a község szépítésére, parkosítására, tisztán tartására , hiszen a határállomás miatt igen jelentős az átmenő idegenforgalom. A tartalomból Párttagok a munka élvonalában AAz agráripari egyesülés beruházásai 4-16 évet zárhat a közösségi Dunától a Dunához. Oktatás és népesedés A megyei NEB jelentése Pénteken délelőtt Győrött, a megyei tanács székházában ülést tartott a Győr-Somor megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Előbb Várvölgyi Gyula, a megyei NEB elnöke számolt be az előző ülés óta végzett munkáról, majd a bizottság megvitatta a jövő évi ellenőrző tevékenységre készített tervet, végezetül pedig arról tárgyalt, milyen körülmények között jennek iskolába a megnövekedett létszámú gtermek korosztálvok Az utóbbi napirendi ponttal kapcsolatosan készített jelentés emlékeztet arra: az MSZMP Központi Bizottsága már 1972-ben rámutatott, hogy az általános iskolák egy része a gyenge személyi és tárgyi feltételek miatt nem tud eleget tenni a megnövekedett követelményeknek, ezért az általános iskolai hálózat fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni. A statisztika azt mutatja, hogy amíg korábban az elöregedés, 1970 óta a népesség fiatalodása jellemző Győr- Sopron megyére 1973-tól kezdődően különösen a tanköteles korú gyermekek száma nőtt meg és a demográfiai robbanás nehéz helyzetet teremtett a bölcsődei, óvodai, iskolai és napköziotthonos ellátásban. Bár az óvodai helyek száma 1979-ben elérte a 16 ezret, mégis növekedett az óvodák zsúfoltsága, minden eddiginél többre, 535-re nőtt a felvételt kért és helyhiány miatt elutasított gyermekek száma. A megyében átlagosan 120 százalékos az óvodák ,,kihasználtsága”, a megyeszékhelyen Dedia megközelíti a 140 százalékot. Az 1978—79-es tanévben 6187, a mostani tanévben pedig 6536 gyermek kezdte megyénkben az általános iskola első osztályát (A beiskolázás csaknem száz százalékos volt az idei őszön s ezzel Győr- Sopron megye országosan az élre került.) A megyében 88 néni ellenőr 37 oktatási intézményben vizsgálta, miyen körülmények között tanulhatnak ezek a gyerekek. A számadatok önmagukért beszélnek; az egy tanulócsoportra jutó gyermeklétszám az 1973-ben számlált 23,3-ról 23-re nőtt. Győrött ez a szánt majdnem 30. Egy tanteremben átlagosan 29 kisdiák tanul. Az egy pedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám megközelíti a 15-öt. A győri Móra Ferenc Általános Iskolában például átlagosan 26,3, az első osztályokban pedig majdnem 35 gyermek jut eggy tanítóra. A tanítási célra épült helyiségekkel ma már nem oldható meg a tanulócsoportok foglalkoztatása, ezért egyre több szükségtantermet kell kialakítani a megye településein. Az általános iskolai tantermek 60 százaléka kis alapterülete, megromlott állaga, rossz felszereltsége miatt nem felel meg a korszerű oktatási körülményeknek, így még jó ideig szükség lesz az ,,alkalmi” tantermekre. Mindezek ellenére — állapította meg a népi ellenőrzési bizottság — az elmúlt öt esztendő során is sokat fejlődött a gyermekintézményi, oktatási hálózat Győr-Somon megyében. A helyi tanácsok időben és jól ismertek fel a gyermekek számának növekedéséből adódó gondokat és eredményes intézkedéseket tettek a tanítás feltételeinek javítására. Új iskolákat építettek, tantermeket bővítettek, körzethatárokat módosítottak stb. Ahhoz azonban, hogy a gyermekoktatás körülményei tovább javuljanak, a vizsgálatot végző szakemberek szükségesnek tartják a tárgyi feltételek további javítását, újabb tantermek építését, a megye napközis hálózatának fejlesztését, korrekciós osztályok létrehozását és a kisegítő iskolák bővítését. R. D. Magyar-szovjet megállapodás A magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény keretében a Mineralimpex és a Metalimpex külkereskedelmi vállalatok aláírták jövő évi export, illetve import megállapodásaikat, a szovjet Raznoimport külkereskedelmi egyesüléssel. Eszerint hazánk 330 ezer tonna timföldet szállít 1980-ban a Szovjetunióba, ahonnan 160 ezer tonna alumíniumot kap. Szerződést kötöttek a különböző nehézfémek, így a réz, a magnézium, az ólom horgany jövő évi importjának egy részéről is. „ Földgépei» dolgoznak Moson Magyaróvár határában, a nemzetközi főúrimai mentén. Év végére előzetes tervek szerint befejezik a csalói ú. építési munkát. A közműérő Mélyépítő Vállalat szakemberei 400, illetve 600 milliméter átmérőjű csapadék- és szennyvízcsatornát építenek.