Kisalföld, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Bevált -e a tizenegynapos tanítási rendszer? Nem nehéz visszaemlékezni arra az időre, amikor az országnak szinte valamennyi általános iskolájában, a tantes tületi szobákban beszédtéma volt: beváltak-e a kísérleti szabad szombatok a kijelölt iskolákban, jó-e nekünk, ha általánossá téve a kísérleti elveket, országosan is bevezetik a 11 napos tanítási rendszert? Általában, elképzelhető-e a kéthetenkénti szabad szombat az alsófokú oktatási intézményekben akkor, amikor éppen a diákok napi túlterhelését akarjuk csökkenteni. Itt illik megjegyezni, hogy manapság már igen kevés szó esik — és méltán, — a túlterhelésről, kezdjük belátni , . ....................- -------------------ni mi, szülők is, hogy nem kell annyira félteni a tananyag tól a gyereket. Azóta az eltelt másfél év bebizonyította: az iskolák többségében egyik, vagy másik napon valóban sor került a „nulladik”, vagy a hetedik óra beiktatására is, vagy arra, hogy a tanév a megengedett határig meghosszabbodjék. A kísérletből — rendelettel — országos gyakorlattá lett tanítási beosztás értékelését mostanság végezték el több oktatásirányítási fórumon. Érdemes néhány szót szólni a tanulságokról. Tanácsi, minisztériumi számvetések és a Pedagógusok Szakszervezetének közelmúltban elvégzett elemzése ad nagyjából azonos képet az eltelt hónapokról és mindjárt cáfolatot is a korábbi aggályokra. Először is a diákok érdekeiről. A nulladik, vagy a hetedik órát beiktatása az intézkedést követő első időszakban még okozott zökkenőket. Később az általános iskolák nagy többségében sikerült összevonásokkal, a kapott órarendi minták figyelembevételével is — természetesen — a tanév minden napjának jobb kihasználásával eljutni addig, hogy a gyerekek tizenegy nap alatt el tudták sajátítani az erre az időszakra előírt tananyagot. Jöhetett tehát a pihenésre szánt szabad szombat. Több megyében és a fővárosban is országos felmérések készültek a szombati hiányzásokról. (A 11 napos ciklus mellett érvelt az a tény, hogy már korábban is a papák, ifiamák „gondoskodtak” csemetéik pihenőnapjáról, nyakra-főre adták igazolásaikat a szombati hiányzásokról. Ugyanis a hétvégi hiányzások az általános iskolák egy részében a heti átlagnak a többszörösére nőttek.) A 11 napos tanítási rend meglepő gyorsasággal vetett véget ennek az áldatlan szülői módszernek. A szakszervezet vizsgálatai szerint az egynapos, szombati hiányzások mértéke ma már reális. + + + .Megállapították a szakemberek azt is, hogy a diákok a szabad szombat, a lecke nélkül eltöltött két pihenőnap után jobb kedvűek, kevésbé fáradékonyak, iskolai munkájuk hatékonysága javult. Ugyanez nem tapasztalható a pedagógusoknál, mert jónéhány iskolában az igazgatók sajátos módon értelmezték a szabad szombatok eltöltését: különböző társadalmi munkákra, illetve tantestületi apróbb-nagyobb tennivalók elvégzésére sűrűn berendelték a szabad hétvégeken is a nevelőket. Az érdekvédelmi szervek , máris felléptek e szabálytalan „munkarend” ellen. A 11 napos tanítási rend a kisebb-nagyobb gondok, helytelen értelmezések ellenére is megfelelően vizsgázott az általános iskolákban. Kérdés: milyen lehetőségei vannak annak, hogy teret hódíthasson a középfokú tanintézetekben is? Jelenleg 87 középiskolában tanítanak, kísérletképpen,a 11 napos munkarend szerint. Nem történtek ugyan még elemző értékelések a tapasztalatokról, de az első jelzések viszonylag kedvezőek. Ugyanakkor jónéhány megyében, még több középiskolában vonakodnak a kísérletektől is. Melyek az ellenérvek? A nevelőtestületek szerint a középiskolákban (különösen a szakközépiskolákban) ma is túlságosan leterhelt a tanuló és pedagógus. A szakkörök, a különböző fontos, továbbtanulásra, gyakorlati foglalkozásokra történő felkészítések sok helyen jelenleg is igénybe vették a hetedik órát — nem ritka a nyolcadik órai elfoglaltság sem. Hivatkozási alap: például az új tantervekkel, megszokásukkal, alkalmazásukkal kapcsolatos átmeneti terhelés, másrészt a fakultáció túlmunkát is kíván. Nem beszélve arról, hogy jövedelemcsökkenéstől, a túlórák elveszítésétől is tart a nevelők egy része. Bármilyen jellegűek is a fenntartások —s még nem is szóltunk a szakközépiskolák magas óraszámáról —, felétlenül fontos, hogy gonddal számbavegyék őket az illetékesek. Társadalmi érdek is az iskolai szabad szombatok hozzáigazítása a népgazdaság más területeinek munkarendjéhez, természetesen figyelembe véve az oktatás sajátos körülményeit és viszonyait. A szervezettebb munka, a tanítási órák mainál jobb kihasználása a középiskolákat is közelebb hozhatja a 11 napos tanítási ciklus előnyeinek, hasznának felméréséhez. Ehhez kell jól átgondoltan megteremteni a feltételeket a partnereknak, elsősorban a tanácsi szerveknek és a tantestületeknek. V. M. a falu csöndben unatkozik. A felnőttek dolgoznak, a gyerekek iskolában, az öregek is eltűntek, a bezárt kapuk, csukott konyhaajtók mögött. A soproni busz csak azért sétál ki óránként Rákosra, nehogy elfelejtse az utat. Ráadásul köd van, tetejébe hó és zúzmara, a házak meg errefelé az idők kezdete óta fehérek. A presszóban sincs jó világ. A felszolgálónő rosszkedvűen békétlenkedik a beteg kályha miatt. Valóban. Olyan hideg van nála, hogy akár az utcára mehetne melegedni! Azért nem hagyja el vendégváró őrhelyét, pedig hiába posztól. Szemben jobban fűt a konkurrencia, a nemrég tatarozott kocsma. És mivel sok különbség nincs a két cég között, ha mégis, az csupán fokokkal mérhető , inkább oda megy, aki kávéra, szíverősítőre vágyik. A romantikus lelkűek viszont a hajdani vízimalomban lévő turistaszállóba igyekeznek, helyesebben a pincéjébe. A csinos büfében ugyanis szintén teljes gőzzel folyik a kávégyártás. A teljes gőz ne tévesszen meg senkit. A presszógép melege most csak a meghitt hangulatot szolgálja, naponta két kávénál több ritkán fogy most. Azért nyitva tartanak. A napi hat-hétszáz forintos forgalom is több a semminél. Idegenforgalmi holtszezon — hogy döglöttnek ne mondjuk. A malomszálló szintén nyitva van. Teigesser Pálné most nem jönne zavarba, ha egyszerre harminc ágyat kérnék, legfeljebb arról beszélne le, hogy abba feküdjek amit éppen Makk Lajosnéval közösen festeget: — Most nincs vendég, ráérünk — magyarázza. — Elvállaltuk, hogy átfestjük az ágyakat. Nem a mi dolgunk lenne, de csinálni csak kell valamit... — Ha ezzel végeztek? — Jön a kályhás, aztán meg a falfestő. Lesz utánuk is takarítanivaló. A piktor a falak tisztulásától akár otthon maradhatna, az ágynak sem lenne nagy szüksége a pemzlire, de az egészségügyi előírások szigorúak és a szálló jó hírére ügyelni kell. A két asszony hivatalosan mindenes itt — valójában háziasszonyok, akik az ágyaktól a kertig mindent rendben tartanak. — Ezt teszik a vendégek is? — Nem mindegyik. Minden csoport másképp viselkedik — magyarázza Makk Lajosné —, a külföldiek jobban vigyáznak a rendre, mint a hazaiak. Az asszonyok hivatalos munkaideje napi négy óra. Állásukat diétásnak is mondhatnánk, egy kis, konyhapénzre valónak. — Marad mellette idő a kertre, a háztájira ... — Marad, de kevés. Mi mossuk az ágyneműt is. Nyáron még hazahordani is elég! A mosásért külön fizetnek. Jól kijövünk vele. A baj csak az, hogy ez nem számít a nyugdíjba. Nem tudja, kitől kérjünk tanácsot...? 4 V 4 A fertőrákosi hófehér világban igazán bölcs dolognak látszik, hogy az egykori püspöki palotát sárgára festették. No, azért kímélték az okkert, sőt a téglát, a maltert is. A palota gazdasági épületei szégyellnivaló állapotban vannak. Nem hanyagságból — pénzszűke miatt. És a helyreállított főépülettel is nehéz mit kezdeni. Egy napközi mes egy konyha lakja, egyik szárnyában szerény helytörténeti gyűjtemény és a Liszt Ferenc Múzeum szép bútorai fagyoskodnak, de a palota jórésze üres. Az épületek halála, ha nincs gazdájuk. — Pedig a palotának régóta keresünk gondviselő tulajdonost! — panaszolja Varga Ambrus a helyi tanács elnöke. — Nagy érték, tudjuk, de így, félig üresen csak gondunk van vele. A teljes helyreállításhoz jelentős összeg kellene. Még kimondani is sok . . . Legutóbb az AFIT vezérigazgatójával tárgyaltunk, de nem tudtunk megegyezni. 44 4 Fertőrákos egykor fallal kerített belterülete műemléki oltalom alatt áll. A házak többsége gondozott, de vigasztalan képet mutat a széparányú templom, és pusztul nem egy értékes épület. Sebestyén László házának óriásira tátott kapuja elnyelne akár egymilliót is, ha mindent elvégeznének a házon amit egy ilyen épületmatuzsálemen illendő. Egy biztos: a ház nem lakott jól attól a négyezer forinttól, amit a gazda tavaly a megóvásra kapott. Akkora , kapuboltozat amin keresztül Sebestyén Lászlóval körülnézni indulunk — talán nincs is. — Hogyan tett szert ekkora portára? — A feleségem szüleié volt. Valamikor Régesrég pedig egy grófnőé volt a ház. Ő bontatta le róla az emeletet, hogy a padlást magtárnak használhassa . .. Azt érdemes megnézni! Valóban. A padlás kétemeletes. Annyi rege-zuga van, hogy egyedül talán eltévednék benne Megőszülne az ács, aki a fedélszéket kijavítaná. Ekkora házba a pince sem kicsi. Falai másfél méter vastagok, rajtuk egy ujjnyi vastag fekete réteg. — Mennyi időbe telik, mi a a must, a bor gőze így megfesti a falat? — Ki tudhatja! Nekem azt mondták: legalább ötszázéves pince ez. Annyiból biztos kitelik. Az ötszázéves pince tavalyi borából megkínál a gazda. Műemlék a bor is — ez csak szőlőt látott. Ritka ital az ilyen már ezen a vidéken is. 4 4 4 1 Rákoson telente ritka a vendég. Különben miért kérdeznék meg az utcán: — -,4 kőfejtőt keresi? — Azt. De leginkább a nyarat. M. L. félidőben Fertőrákoson 1980. január 30., szerda Muzsikus fórum Hangversenysorozat Muzsikus fórumot rendez január 31-én és február 1-én a Fészek klubban a Magyar Zeneművészek Szövetsége. A Zeneművészek Szakszervezetével és az Országos Filharmóniával közösen szervezett hangversenysorozat a vidéken élő és dolgozó előadóművészek munkájának jobb megismertetését szolgálja. Pécsi, kaposvári, balassagyarmati, debreceni, kecskeméti, valamint szombathelyi szólisták és kamaraegyüttesek lépnek majd fel a koncerteken. A fórum keretében az ország zenepedagógusainak részvételével továbbképző tanfolyamot is rendeznek, amelynek két előadója Ujfalussy József akadémikus és Balázs István, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője lesz. ■ Belvárosi séta. (Matusz Károly felvétele) Stúdió, szakkönyvtár Az amatőr művészetek jövője Az amatőr művészeti mozgalom keretét ma jórészt a közművelődési hálózat adja. A viszony többnyire formális: az intézmény helyiséget, némi felszerelést biztosít, viszonzásul bizonyos teljesítményt vár el a csoportoktól. A mozgalom jelenlegi művészeti helyzetére, minőségére jellemző a kicsiny élgárda és a szélesebb körű, de gyenge színvonalú csoportok közé beékelődő, tevékenységében erősen giccsbe hajló középhad. A probléma megoldására a jövőben gazdagítani kell az amatőr művészetek és a közművelődési intézmények kapcsolatát. Egyebek között ezt célozta az amatőr művészeti ágak múlt heti országos értekezlete, amelynek szekcióülésein a képzőművészet és a színjátszás gondjait vitatták meg. A tanácskozáson megyénket amatőr képzőművészek és a képzőművész szakkörök vezetői, szakemberei, színjátszócsoportok tagjai és rendezői, valamint a Megyei Művelődési Központ munkatársai képviselték, összesen tizennégyen. — Hogyan befolyásolja az intézmény munkáját, célkitűzéseit a múlt heti konferencia? — kérdeztük az MMK munkatársaitól. — Az amatőr művészeti mozgalomban az utóbbi időben újabb műfajok kerültek előtérbe, kaptak jelentősebb szerepet. Nőtt például a népművészettel, a népi iparművészettel foglalkozók száma. Tervezzük egy népművészeti stúdió beindítását, amely a tárgyformálási készség kialakítására, fejlesztésére adna lehetőséget. Továbbra is helyet adunk a képzőművészek csoportos bemutatkozásának, így a közönség megismerkedhet a megye öszszes képzőművész körénél: munkájával, anyagával — mondta Baross Éva. A színjátszó mozgalom fellendítését célzó tervekről Papp Tiborné tájékoztatott bennünket: — A színjátszó szakemberek munkájának megkönnyítésére, segítésére berendezünk egy szakkönyvtárat és dokumentációs tárat, ahol egyebek között könyvkereskedelmi forgalomban nem kapható anyagok is megtalálhatók lesznek. Megvizsgáljuk a csoportok műsorpolitikáját, és hogy az egyes műsorok a színházilag ellátatlan területeken előadhatók-e. Meg kell oldani a megye együtteseinek színvonalas részvételét a politikaitársadalmi-családi rendezvényeken. Létrehozunk egy színjátszó szakbizottságot, amely művelődési központ mellett print szakmai tanácsadó testület működik. .. Az amatőr művészek kétnapos konferenciáján megalakult a képzőművészek, a színjátszók országos szakmai-módszertani testülete.A tanácsok feladata egyebei között az lesz, hogy összefogja az amatőr művészetekkel nem hivatásszerűen foglalkozó alkotókat, bekapcsolja őket az országos vérkeringésbe. Hogy funkcióit betölti-e, az még a jövő titka. Mert sajnos, mind a képzőművészek, mind a színjátszók tanácsa tagjainak többségét budapestiek vagy fővároskörnyékiek adják. H. A. - HUMPOID ----5