Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-14 / 241. szám
Barkács kiállítás az Arrabonában Barkácsfelálítás és vásár nyílt tegnap Győrött az Arrabona áruházban. Jelentősége elsősorban az, hogy Győrben a vásárlók még nem találkoztak ilyen széles körben, nagy választékban a barkácsgépekkel, felszerelésekkel, szerszámokkal. A bemutató, és vele együtt a 30 százalékos árengedményes vásár a Ferrovill Kereskedelmi Vállalat és az Arrabona között nemrégiben kötött megállapodás eredménye. Ahogy megnyitójában Kovács Gyula, a MESZÖV megbízott elnöke is szólt róla: a barkácsolás ma már általánosan elterjedt, a szolgáltatások hiányosságai is ösztönzik az embert arra, hogy minél többet maga tudjon elvégezni a házban, ház körül adódó munkákból, javításokból. A barkácsolás emellett jelentős anyagi megtakarítás forrása is lehet. Több szempontból fontos tehát, hogy az ehhez szükséges eszközök minél nagyobb választékban álljanak rendelkezésre. A bemutatón több neves ,,cég'’ gyártmányait találja meg az érdeklődő Itt van például a francia Triplex-nek a BNV-n is kiállított kollekciója, körülbelül kétszázféle barkács-tartozék. Ezek egy része, elsősorban az újdonságok, a jövő év elején lesznek majd megvásárolhatók. Most is kaphatók viszont többek között a Black and Decker, a Skil gépek, a Gedora csavarkulcs készletek , és sok más. Október 18-ig több mint 2 millió forint értékű barkácscikk várja a vásárlókat, közel fele-fele arányban külföldi, illetve hazai gyártmány. A sokat „tudó” barkácsgépek, felszerelések általában drágák , s ezért többnyire azok vásárolják, akik rendszeresen használják azokat, megfelelő hely áll rendelkezésükre . . . Erőteljesen gyarapodik a „csináld magad” mozgalomban résztvevők tábora, s ebben sokat segít a javuló eszközellátás. Erre jó példa az Arrabonában megnyílt kiállítás. Szerszámok tehátvannak, lesznek, most már csak anyag, főleg faanyag kellene, hogy ki is lehessen használni azokat.. . Dehát az anyagellátás nem a gép- és szerszámforgalmazók „hatáskörébe” tartozik. Sainos, (futási) Triplex, Black and Decker és társai 1981. június 1-től Változik a vasúti menetrend Az 1981 / 82. évi vasúti menetrend előzetes egyeztetésére került sor a minap Győrött. A Győr-Sopron megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának meghívására a tanácskozáson részt vettek a MÁV és a GYSEV illetékesei, valamint a VOLÁN és a nagyobb győri vállalatok képviselői. A vasúti menetrendben jó fél év múlva várható változásokról Kovács Istvántól, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadójától kértünk tájékoztatót. Két évtizede szinte alig változott a vasúti menetrend, mindössze öt—tíz perces eltérések mutatkoztak. 1981. június 1-én merőben új menetrend lép érvénybe, melynek értelmében a gyorsvonatok zöme a győri végállomás helyett Sopronig közlekedik. Érdekessége a menetrend-tervezetnek, hogy a gyorsvonatokat mindkét irányból — Budapestről és Sopronból — ritmikusan indítják, ami azt jelenti, hogy körülbelül három óránként az adott óra azonos percében érkeznek a vonatok az egyes állomásokra. Újdonság lesz az is, hogy délelőtti indulással gyorsvonatpár közlekedik Sopron—Győr—Budapest—Miskolc—Nyíregyháza vonalon. A pécsi gyorsvonat ezentúl is közlekedik, viszont a megyei tanács kérte az illetékeseket, hogy a reggeli órákban indtatsanak ellenpárt is ezen a vonalon. A személyvonatok menetrendje lényegében nem változik, viszont a munkásszállító vonatoknál a GYSEV- vonalon történő módosítás szerint a Kónyból, illetve Kapuvárról induló reggeli és délutáni két vonat helyett egy Kapuvárról induló, illetve oda érkező vonat közlekedik megnövelt kocsiszámmal. A sebesvonat, amely hazánkban csak a GYSEV vonalon közlekedik, jövő tavasztól megszűnik, helyette gyorsvonat szállítja az utasokat. Novemberben várható a Budapest Déli pályaudvar villamos-vontatási rendszerének átadása, melynek következtében több személy- és gyorsvonat induló, illetve érkező állomása a Keleti pályaudvar helyett a Déli pályaudvar lesz. A Déli pályaudvarról induló, valamint a Győr felől odaérkező vonatok menetrendjét a novemberben elkészülő hivatalos menetrendi pótfüzetből tudhatják meg az érdeklődök. A MÁV illetékesei szerint nyári időszakban a Veszprémig, illetve a Balatonig közlekedő vonatok kihasználtsága megfelelő volt, esetenként 70—80 százalékos. Ez a szám növekvő igényeket jelez, ezért az illetékesek keresik annak lehetőségeit, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő igényekkel. Az új menetrend-rendszer kialakítását indokolja az is, hogy a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal korszerűsítése lehetővé teszi majd a személyszállító vonatok sebességének növelését.. H. V. Csak az összefogás segíthet Csornán. Nem volt könnyű dolga Bertalan Péterné csornai egészségnevelési előadónak, amikor beszámolót kellett készítenie az egészségnevelési tevékenységről. Különösen azért volt ez nehéz, mert még csak február óta foglalkozik főállásban ezzel a munkával. Az egészségügyi koordinációs munkaértekezleten elmondta, hogy a csornai üzemekben végzett felmérései alapján tizenhárom helyen az egészségnevelési munka megfelelőnek mondható Kiemelte a Tejporgyárat, a MOFÉM és a Ruhagyár csornai gyáregységét. Örvendetes, hogy a Rábaközi Afésznál a nyugdíjasoknak és a kismamáknak rendszeresen találkozókat szerveznek, és ezekre szakorvosokat is meghívnak, akik előadásokat tartanak. A gyógyszerészek is készségesen vállalkoznak a medicinákkal kapcsolatos felvilágosító előadások megtartására. A helyi termelőszövetkezetben évente 2—3 előadást szerveznek, de ezek főleg a közegészségüggyel és az állategészségüggyel foglalkoznak. Az iskolákban folyó egészségnevelő munkában kiemelkedik a Hunyadi Gimnázium, ahol az elmúlt esztendőben kilenc előadást tartott szakorvos. A Bodnár Alajos általános iskolában nyolc előadást hallgattak meg a diákok köztük a serdülőkor problémáiról szólói is. A koordinációs értekezlet célja — többek közt — az volt, hogy a helyzet ismeretében a társadalmi szervek az intézmények közösen meghatározzák a feladatokat, és mindenki igyekezzék segítséget nyújtani az egészségnevelőnek. A beszámoló után kötetlen beszélgetés, vita következett. Elsőként Ábrahám Istvánné városi vezető védőnő, a Vöröskereszt városi vezetőségének titkára beszélt arról, hogy az 1978-ban megkötött együttműködési megállapodás alapján — amely a tanács, a Hazafias Népfront, a TIT és a KISZ közt jött létre — éves munkatervüket ismertetik egymással, de az eddiginél tervszerűbb, tudatosabb munkára van szükség. Horváth Győző, Csorna Város Tanácsa művelődési osztályának vezetője azt kérte, hogy az egészségügyi terüületeken dolgozók- legyenek aktívabbak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy melyik rétegnek milyen hézagpótló előadásokra van szüksége. Sebestyén Katalin, a TIT városi titkára szólt arról, hogy az elmúlt esztendőkben, összesen 9 egészségügyi témájú előadást tartottak TIT- szervezésben, az idén az első félévben pedig már 23-at. Bognár Csabáné dr. a Hunyadi Gimnázium pedagógusa, az iskola vöröskeresztes titkára panaszolta, hogy kevés a kapcsolatuk az iskolaorvossal, több segítséget szeretnének. Javasolta, hogy a szülőkkel többet kellene beszélni, főleg a fiatalkorúak dohányzási ártalmairól és a testmozgás hiányának veszélyességéről. Talán éppen ez a felszólalás robbantotta ki a jelenlevőkből a szenvedélyes gondolatokat a gyerekek higiéniájáról. Természetesen szóba került az évek óta húzódó „tetű-ügy" is, ugyanis a csornai gyermekintézményekben mind több kicsi hajában lehet megtalálni a kellemetlen élősdit. Hatásos intézkedéseket sürgettek a tanácskozás résztvevői. Az alkotó jellegű beszélgetésen több jó javaslat hangzott el arról, hogyan emeljék a csornai egészségnevelő munka színvonalát. B. A. az egészségnevelésről JÓ GAZDA AZ OTP 704 millió forintnyi betét Mosonmagyaróváron . Nehezebb körülmények mellett gondosabb gazdálkodási, takarékossági törekvések jellemzik a mostani időket. Aligha van olyan felnőtt lakos, akinek ne lenne,vagy lett volna kapcsolata a takarékpénztárral. Ezekkel a mondatokkal vezette be az OTP legutóbbi tanácsadó testületi ülését Mosonmagyaróváron Horváth István, a helyi fiók igazgatója. A betétnövekmény csökkenése — az előző évihez viszonyítva — a gépkocsi-fedezeti betéteknél mutatható ki döntően. Kedvezően alakult viszont az ifjúúsági takarékbetét-kötések száma. Ez évben eddig 324 fiatal élt a lehetőséggel, és így jelenleg 2998 „élő” számlát kezel az OTP helyi fiókja. Feltétlenül ki kell emelni a Kötöttárugyárat, ahol megyei szinten is kiemelkedő eredményt értek el az új szerződések megkötésével. Folyamatosan növekszik az átutalási betétszámlával rendelkezők száma. Jelenleg 700-an veszik igénybe ezt a nagyon kedvező szolgáltatást. A KST-betétek évi befizetése 13 százalékka nőtt, és elérte a 13 millió forintot Jelentős fejlődés mutatkozik a valuta beváltásnál: a forgalom 26 százalékkal nőtt! A lakásépítési kölcsönről szólva az igazgató elmondta, hogy 351 esetben, összesen 50,5 millió forintot folyósítottak. Ebből 231 új lakás épült, a városban 71, a járásiban 160. Százhúszan korszerűsítést, vagy felújítást végeztek lakásukban. A lakásvásárlás segítésében is segített az OTP. Kilencven tanácsi értékesítésű lakás vásárlására 26,8 millió forint hitelt folyósítottak. A fenti adatokból kitűnik, hogy a betétállomány dinamikus növekedéseinek némi csökkenése mellett jól „forog” a lakosság pénze, amelynek gondos gazdája változatlanul az OTP. H. I. ■ — KUMPOIB Szabamosítási világnap ja van a szabványosítási világnap. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet tizedik alkalommal emlékezik meg ezen a napon a szabványosítással foglalkozó csaknem százezer mérnök, technikus, ipari vezető, illetve tisztviselő munkájáról, amely egyre döntőbb szerepet játszik a világ gazdasági és kereskedelmi életében. Jelenleg mintegy négyezer világszabvány van érvényben. Ezeket az 1926-ban megalakult Nemzetközi Szabványügyi Szervezet gondozza. A szervezet 88 tagországot számlál, és ez a 88 tagország adja a világ termelésének 98 százalékát. Hazánkban évente ezer új szabványt készítenek, illetve korszerűsítenek a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A külföldiek szerint műszaki előírásaink megfelelnek a nemzetközi színvonalnak, nem szigorúbbak, de nem is lazábbak azoknál. Még nem volt arra példa, hogy egy hazai szabvány akadályozta volna az árucserét, vagy egy-egy szerződés megkötését. A legnagyobb feladat most az ágazati és vállalati szabványok, s egyáltalán a szabványalkotás meggyorsítása. Számítva arra, hogy a vállalatok — érdekeltségük piaci közeledésük okán — a jövőben komolyabban veszik majd a műszaki előírásokat, mint eddig . Hencidától Boncidáig Lehet-e termékenyebben belekapaszkodni az időbe? Lehetne. Minap ugyancsak meggondolkoztatott egy ismerősöm, mondván, agrárszakembertől hallotta: „na, ősz van, lassan kezdődnek az ismeretterjesztő előadások falun, üres fecsegésekre dobolják, meghívózzák össze az embereket, akik viszont nem szívesen töltenek el egymásfél órát valamelyik intézmény helyiségében, inkább kimentik magukat az előadás délutánján.” Mert másféle összejövetelekre kívánkoznának. A magyarázkodás: ahol beszélgetni lehet, hozzászólni, kérdezni, ahol esetleg csak a szocialista brigád tagjai vesznek részt, az előadó se vadidegen, aki mindegyre az óráját nézi, nehogy lekésse az autóbuszt, vonatot, esetleg azért siet, hogy hazaérjen a televízió főműsorára Mindezeket, amelyben azért találunk tanulságokat, talán nem annak szánta a szakember, aminek hirtelenjében gondoljuk, újabb reménytelenségnek a falusi közművelődés ügyét illetően. Merthogy hallhatunk manapság új formáikról és lehetőségekről, együttműködésről a nagyüzemi gazdaságok és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat között. A Győr-Sopron megyei szervezet is keresi ezt az együttműködést. Olyan tanfolyamokat, szabadegyetemeket kívánnak létrehozni a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban amelyek látogatásával a dolgozó, legyen az növénytermesztő, állattenyésztő, szakmai továbbképzést is kapnak. A kapcsolattartás természetesen oktatási intézményekkel együttműködve erősíthető, a lényeg mindenesetre az: olyan szükségleteknek a kielégítése, amelyeket a termelés vet fel. Mert a gazdálkodáshoz kötött ismeretterjesztésben is kell tenni a tehetőt, előkészülni az újabb feladatokra. Erről beszéltek a szakemberek, azután a mezőgazdasági ismeretterjesztés országos tapasztalatairól és lehetőségeiről azon az ülésen, amelyet nemrég a TIT megyei szervezetében tartottak. Örvendetes jelenség a szövetkezeti életben, hogy a gazdálkodás egyre iparszerűbbé válik, hogy van dicselkedni való az eredményekkel, van követendő példa. Zavarba hozható viszont az ember, amikor valaki arra kéri, méltassa ebben és ebben a gazdaságban a közművelődési munkát, legyen szószólója az eddigi eredményeknek, ne feledkezzen meg a korigényről, ne az oktatás, az önképzés, a szakmai képzés és a továbbképzés fontosságáról, említsen olyan előadássorozatokat, amelyeken a szőkebb szakma mellé természettudományi, társadalomtudományi ismeretek is kapcsolódtak. Hogy általánosabbá válik a tanfolyamos ismeretterjesztés az 1980—81-es évadban, nem tudom. Az viszont igen: a termelőszövetkezet, az állami gazdaság klubja, irodaháza, ebédlője, művelődési terme egyre inkább lehet ezeknek a rendezvényeknek a színtere. Az a hely, ahol adódik a lehetőség, az általános és a szakmai gazdagodásra, a meglevő viszonylagos hátrány csökkentésére. A termelés, a gazdálkodás mellett ez a terület is helyet kell, hogy vackoljon magának az agyban Mondjuk, dödörögjünk: Hencidától Boncidáig folyik (kivételesen nem a bor) az ismeretterjesztés, az általános műveltség, az általános kulturális színvonal és a politikai tájékozottság fejlődésénél a szakmai ismeretbővítés üteme általában gyorsabb,a mezőgazdasági üzemekben az átlagosnál alacsonyabb (számottevően) az általános iskolát végzettek aránya. A gazdaságok és a TIT együttműködése a leghasznosabb talán akkor lenne, ha a józan tényfelmérésre alapozódna. J. J. 1980. október 14., kedd