Kisalföld, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-15 / 112. szám
Fejezetek a Vöröskereszt megyei történetéből Újjászervezés a felszabadulás után Ház a falu szélén Bodnár József műfordítói birodalma . A Szovjetunió Vörös Hadserege Battonyánál átlépve a magyar határt, megkezdte hazánk felszabadítását. A nyilasok 1944. október 15-i hatalomátvétele után ,az egylet országos vezetői, a megbízotti kar nagy része „szétfutott”. Egyrészt nem tudták, de nem is akarták a genfi egyezményekből adódó emberiességi feladatokat ellátni. A helyi Vöröskereszt intézmények ezek után magukra maradva saját belátásuk szerint cselekedtek. A vezetőség több tagja a viszszavonuló csapatokkal Ausztriába, illetve Németországba menekült és a háború befejezése után sem tért vissza. A nyilasi keresztesek azonnal elkobozták a Vöröskereszt központ vagyonát, igénybe vették szállítójárműveit. A felszabadító Szovjet Hadsereg közeledtével igyekezett a még megmaradt központi személyzet a Dunántúlra áttelepülni. November elején tárgyalások folytak arról, hogy a főváros kiürítése a Vöröskereszt központja Pannonhalmára települ, ezért a Honvédelmi Minisztérium 12. ügyosztálya a kiürítési rendelkezés kiadásakor a Vöröskereszt számára nem jelölt ki körletet. A pannonhalmi terv „megbukott”, így a központ egy része Szentgotthárdba, a másik része Szombathelyre települt. Győrbe, Mosonmagyaróvárra, Sopronba újabb és újabb hadikórházak települtek. Az érkező sebesültek és a bombatéknadások sérültjei számára szükséges vér biztosítására véradóikat toborozták. Győrben közel ötszáz, Sopronban 240 önkéntes véradó jelentkezett. Többségük a hivatásos és önkéntes ápolónők közül került ki. •A felszabadító szovjet hadsereg 1945. március 27-én elérte megyénk keleti és déli határát. A 2. Ukrán Front csapatai 28-án felszabadították Győrt, átkelve a Rábán felszabadult Csorna, Kapuvár és 30-án reggelre Sopron is. Amire megyénk területe felszabadult a fasiszta elnyomás alól, a felszabadított területeken már sorra megalakultak a demokratikus néphatalom szervei. A fegyverletételi szerződés alapján az összes katonai egészségügyi felszerelést és intézményeket a Magyar Vöröskeresztnek kellett átadni. Az Ideiglenes Kormány ügyvezető igazgatót nevezett ki a Vöröskereszt újjászervezésére. Területünkön elsősorban a városokban került sor a Vöröskereszt újjászervezésére, Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron. Városainkban a Vöröskereszt vezetőségek igyekeztek soraikat rendezni. Az itthon maradt orvosok, ápolónők szervező munkáját jelezte, hogy 1946-ban Győrben, Sopronban újjáválasztották a tisztikart. A Kommunista Párt javaslatára már 1945- ben megalakult a Nemzeti Segély, mely 1948 májusáig, a Magyar Vöröskeresztbe történt beolvadásáig jelentős tevékenységet fejtett ki. Megszervezték a csecsemők tej ellátását, a szegénysorsú, legyengült gyermekek szervezett étkeztetését, a megye falvaiba történő elhelyezésüket. Népegészségőri tanfolyamokat szerveztek. Sopronban méltán tisztelettel emlékeznek dr. Hollós Richárdra, aki 1945-től a Nemzeti Segélyszervezet vezetője, majd haláláig a Vöröskereszt elnökeként szerzett kimagasló érdemeket. A Vöröskereszt demokratikus átalakulásában fontos esemény volt az 1951 -es országos értekezlet, melyen megvitatták a tömegszervezetté fejlődés feladatait. Megyénkben a konferencia határozatának végrehajtása során sorra alakultak a Vöröskeresztes csoportok. 1951 végére már mintegy 80 csoport alakult, körülbelül 6 ezer taggal. 1952-ben Győrben új vezetőség alakult, melynek elnöke dr. Váradi Andor, titkára Révész Lajosné. A volt Sopron megye három járása 1953 végéig még a soproni városi vezetőség irányítása alá tartozott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955-ben törvényerejű rendeletet adott ki a Magyar Vöröskeresztről. Az 1956-os ellenforradalom a vöröskeresztet sem kímélte. Megyénk városaiban a vöröskeresztes vezetőségekben az úgynevezett ,,Petőfi-kör”-ös személyek vették át a vezetést. A soproni határon megjelentek a külföldi ,,segélynyújtók”, tehergépkocsikon szállították a fegyvereket és vöröskeresztes jelzésű autókat bocsátottak a JiIEFESZ (a DISZ helyett alakult egyetemi ifjúsági szervezet) rendelkezésére. November 4-én, amikor a szovjet csapatok elérték Sopront, az ellenforradalmárok tömeghisztériát próbáltak szítani, a város bombázásáról és elpusztításáról beszéltek. A tömeghisztéria hatására több mint 4 ezer soproni lakos indult neki a nagyvilágnak. A megtévesztett emberek közül később nagyon sokan visszajöttek. November végétől 1957 május végéig a hazatérők fogadására Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron fogadóállomásokat szervezett a Vöröskereszt, ahol a hazatérők szállást, élelmet kaptak, majd gondoskodtak hazaszállításukról. A fogadóállomásokon szolgálatot teljesítő vöröskeresztes aktíváik a hazatérők ellátásán túl jelentős politikai és szociológiai felvilágosító munkát is végeztek. (Következik: Az emberiesség szellemében) MÉCS ÉR oly apró falucska, hogy szinte csak széle van. A szélének is a legszélén van egy ház — van persze még néhány —, melynek berendezése némileg eltér a szokványostól. A ház egyik szobájára értendő az eltérés, ott két falat is betakar jóformán a hatalmas könyvespolcozat. A könyvek alatt szuszogó deszkák elülső élén kézzel odarinkaritott idézetek díszelegnek; olyanok, hogy: „ Munka, szabadság, kenyér, s jó szavak (J. A.)”, vagy németül az, hogy:,,A meggyőződés veszélyesebb ellensége az igazságnak, mint a hazugság". — Ezek egyféle óvó idézetek — mondja a szoba lakója —, néha szükség van ilyen útjelzőkre, úgyis eleget tévelyeg az ember. Ha igaz az, hogy a fehér holló ritka, legalább úgy igaz, hogy megyénkben — főleg kicsiny faluban — ritka a műfordító. Márpedig az említett mécsén szobában egy műfordító fiatalember él. Bognár Józsefnek hívják, harminc telet-nyarat élt meg eddig. Közülük jónéhány telet-nyarat Cegléden ért meg, hisz odavalósi. Hogyan került mégis a Kisalföld egyik falucskajáiba? — Feleségem mecséri, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztünk mindketten. 1975-ben, magyar— német szakon. Abban az évben költöztünk a szülői házba, ide a magyar pusztaságba. Három évet tanítottam, tavalyelőtt mondta a feleségem, hogy neki van havi fixe, nem muszáj tanítanom, foglalkozhatom a műfordítással. A fordítás mellett tavaly őszig mozigépészkedtem Lébénymiklóson, a TIT-en keresztül meg előadásokat tartottam ütemekben. E kötetlenségből adódóan volt olyan nap, hogy csak zenét hallgattam, megpróbáltam magamra találni ... Hogy honnan kapott kedvet a műfordításhoz? Az egyetemen Elbert János vezetett egy műfordítói tanfolyamot, öt álló esztendeig szorgalmas látogatója volt, s mikor elvégezte, máris kapott szerződést az Európa Könyvkiadótól, egy antológia két német nyelvű novelláját kellett magyarítania. Mondja, a falu jól elszigetelt, csöndes, és ez jó. De ha valaki kiszakad a fővárosból, az ugyancsak lehet jó, mivel kiprovokálhat az egyénből bizonyos védekező reflexet, melyek előbbre vihetik, de ugyanakkor előidézheti azt is, hogy az ember elhallgat, elveszejti a saját sorsa fölötti irányítást. . . Az elkallódás veszélye? Bognár József ilyennek ellenáll. — Német nyelvi laboratóriumvezető vagyok a slábatextben, magyarul órákat adok húsz-huszonöt embernek, tisztességes fizetésért. Ritkaság, hogy egy vállalat rájön arra: a nyelv nem luxus, a külföldi piacok sikerét segítve akár termelőeszköz is lehet. Jelenleg tehát ez a munkaviszonyom. . Halmozódtak a kérdések: mikor és miket fordít mostanság ? Várható-e újabb megjelenés? — A múlt héten küldtem vissza a kiadónak egy háromszázhatvan oldalas kéziratot, Max von der Grün regényét fordítottam magyarra. Egy általam fordított dráma kefelevonatát már megkaptam a nyomdától, ezenkívül egy tucatnyi esszé, értekezés van a kiadónál. És nemrég jelent meg a Modern Könyvtár sorozatban Wolfdietrich Schnurre ..Szükségem van rád” című elbeszéléskötete. Hogy mikor fordítok? Ha választhatnék, legszívesebben este és éjjel fordítanék, de egyéb munkák miatt reggel korán kell kelnem. Az iménti felsorolás termelékenységre enged következtetni, ami azért is örvendetes, mert Bognár József mégiscsak elszigetelten fél, távol a műfordítói vérkeringéstől. Mondja, a megyében nem tud olyanról, aki prózát fordít, lazultak már az egyetemi szálak is. Mi tagadás, róla is keveset tudnak, a „befogadó" község lakói. Azt tudják a mécsesnek, hogy Bognárék három másik családdal társasházat építenek Győrújfalun, ez év őszén talán már el is költöznek, azt is, hogy kis Fiatja van, de hogy mit csinál a szoba négy fala között... Bognár József szerényen megjegyzi, nem is fontos ezt terjeszteni, minek? Mégis hadd tegyük hozzá: öröm az, hogy megyénkben talált otthonra egy olyan fiatalember, aki a külhoni irodalomhoz segít közelebb bennünket. (Humor) 1981. május 15., péntek Vendégszereplés a Szovjetunióban Vendégszereplésre a Szovjetunióba készül a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, valamint Énekkara, a csaknem 200 zenész, énekes május 20-án indul a turnéra. A moszkvaikonzervatórium nagytermében — május 21-én — közös koncerttel kezdik meg a programsorozatot Bartók két művével, a Cantata Profanával és a Magyar képekkel, valamint Brahms II. szimfóniájával. Szólistaként Fülöp Attila és Sólyom Nagy Sándor működik közre. Nem először indul Szovjetunió-beli vendégszereplésre a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Az együttes Lehel György vezényletével utoljára 1977-ben koncertezett a baráti országban. A kórus három éve járt a Szovjetunióban. Rendhagyó szülői értekezlet Kár lenne tagadni: bizonyos hátránnyal jár a szülői háztól való távolság azok számára akik a mosonmagyaróvári általános iskolai kollégiumban laknak ősztől tavaszig. Ezek a kisdiákok nemsokára hazautaznak, otthon töltik a szünidőt. A kollégiumi nevelők azonban erre az időre sem akarják — hogy úgymond — „levenni kezüket” a diákokról, ezért rendhagyó szülői értekezletre invitálják a diákok szüleit. Május 20-án, szerdán délután hat órakor a kollégiumban Makra Ottó pszichológus tart előadást részükre, melyben figyelemfelkeltő tanácsokat ad a nyári otthoni nevelés, a személyiségformálás és a folyamatosság fontosságával kapcsolatosan. A gyerekek érdekében a szervezők szeretnék, ha a szülők minél nagyobb számban vennének részt a szerdai szülői értekezleten. A győri Hild József kollégium klubszobájában és folyosóján a Xantus János Múzeummal kötött szocialista szerződés alapján kiállítás nyílt a régi győri épületeket ábrázoló festményekből és a népi építészet emlékeit megörökítő fotókból. A kiállításon mintegy 30 festmény és 25 fotót láthatnak az érdeklődök május végéig. Időszerű feladatok Kapuváron Készülés a fakultatív oktatásra Az oktató-nevelő feladat szépségéről és nehézségeiről győződhetett meg mindenki, aki meghallgatta Varga Gézánénak, a kapuvári gimnázium tanárának, egyben párttitkárának és a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjának beszámolóját. Az oktatási intézményben megtartott végrehajtó bizottsági ülés az iskola legidőszerűbb feladatáról, a fakultáció bevezetésének személyi és tárgyi feltételeiről tanácskozott. Jó hatással volt a beszámolókra és beszámoltatókra, hogy a tanári szobában vitatták az iskola életében sorsdöntő változást, és a szünetben a házigazdák szívesen mutatták be iskolájukat, hogy milyen körülmények és feltételek között készülnek az életre a városi és széles vonzáskörzetéből (volt kapuvári járás, a soproni és csornai járás egyes községei) érkezett diákok. Bizony, a haszon- és üizennéve itt végzett vendégek is elámultak a nagy változáson. Míg körbejártuk a nemcsak jól felszerelt, hanem esztétikusan (díszítőelemekkel szépített) és célszerűen berendezett osztályokat több dicséret hangzott el a tanároktól, az oktatást támogató munkahelyi közösségektől. 1977-óta már szaktantermi rendszerben oktatják Kapuváron a létszámban egyre gyarapodó gimnazistákat Feladatuk egyben a céljuk kettős: felkészíteni a gyerekeket a továbbtanulásra, illetve a tovább nem tanulókat a munkáséletre. .. Szóba került a felsőbb szerv megállapítása: az audiovizuális és szemléltető eszközök minden tanteremben a tanárok rendelkezésére állnak és hozzáférhetőek. A fejlesztést tervszerűen végezte és valósítja meg a gimnázium vezetése. A jól felszerelt iskolában 6500 kötetes könyvtár szolgálja a tanórai és azon kívüli oktatást, tanulást. Az iskola évek óta — számolva a fakultatív oktatással — saját erőből megvásárolta a szükséges eszközök egy részét. A tanulmányi színvonal növelését, a pályára való jobb felkészítést és a tanulók művelődését egyaránt szolgálták a széles körű kapcsolatok, amelyeket a gimnázium vezetése kialakított az alsóbb és felsőbb színtű iskolákkal, intézményekkel, a kapuvári Lenin termelőszövetkezettel és művelődési központtal. Az oktató-nevelő munka gondjairól mondta el Varga Gézáné tanárnő. — Évenként különböző készültségű tanulókat kapunk az általános iskoláktól. Meglehetősen sok az olyan falusi tanuló, aki oroszból, matematikából rendkívül gyenge! (E tanévben például az I. osztályosok 72, a II. osztályosok 45 százaléka nem éri el a kívánt tanulmányi szintet, elsősorba matematikából és oroszból.) A továbbhaladás céljából újszerű feladat évek óta a „felzárkóztatás programja” az első osztályosok részére, amely egyébként átnyúlik a II. osztályba is. A hiányosságok pótlására kiscsoportos foglalkozásokat szerveznek. Törődnek a hátrányos helyzetű tanulókkal: korrepetáláson, tanulószobai foglalkozáson, egyetemi előkészítőn kapnak segítséget és tizenöt szakkör várja a többet tudni akarókat. Az 1977/78-as tanévtől év végi pótfoglalkozást tartanak. A fizikai dolgozók gyermekeinek anyagi támogatást (autóbusz-költséghez járulnak, ösztöndíj) adnak, a kollégiumban negyvennyolc diák lakhat, az iskolának saját konyhája van, ahol minden tanuló ebédelhet. A sok segítség eredménye: jobb lett a tanulmányi átlag, kevesebb a bukás. Kapuvárott végzett gimnazisták jutottak be az egyetemekre és felsőbbfokú iskolába. De a tanárnő mégis így fogalmazott: — Sajnos, szaktanáraink minden erőfeszítése ellenére a rászoruló tanulók nem minden esetben veszik igénybe a segítségünket.. Az élet adta követelményekkel lépést tartva a kapuvári gimnáziumban ez év őszétől bevezetik a fakultatívi oktatást. Ennek lényege: a kötelezően előírt egységes tantárgyak mellett a III. osztálytól választási lehetőséget kapnak a tanulók, hogy egyes tantárgyakból magasabb óraszámmal készüljenek fel. Újszerű, hogy lesznek gyakorlati jellegű tantárgyak is, gépkocsivezetésre és gépírásra oktatnak, amelyek szakmát adnak, azaz a gimnázium befejezése után a munkába álláshoz adnak lehetőséget. A fakultatív oktatás a holnap egyetemre, vagy munkába lépő nemzedéknek a korszerűbb felkészítését szolgálja. Arra a pedagógiai megfontolásra alapoz: a tanulók érdeklődésük és helyesen megítélt érdekük szerinti választása esetén nemcsak a felkészültség színvonalát növeli, hanem lehetővé teszi a személyiség jobb kibontakoztatását. A fakultatív oktatás bevezetésében Kapuváron a tanórák, és a tantárgyak számának változásával időben számol a testület és a városi tanács is. Horváth Irma KislFölD . «