Kisalföld, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

Hatvanéves a szovjet úttör Ma a moszkvai Vörös te­ret a szovjet úttörők veszik birtokukba. Ma ünnepük az úttörőszervezet 60. születés­napját. A Lenin nevét viselő szov­jet Úttörőszervezet 25 millió, 10—15 éves fiatalt tömörít soraiban. Lelkes munkájuk­kal komoly segítséget adnak az államnak. Az elmúlt öt évben annyi fémhulladékot gyűjtöttek, ami elegendő len­ne a Bajkál—Amur vasútvo­nal összes sínpárjához, sze­relvényéhez, s a hidak és alagutak építéséhez. A gye­rekek féltő gonddal vigyáz­nak a környezetre, virágo­kat és fákat ültetnek, segí­tenek az idős és rokkant embereknek. Nyaranta mint­egy 60 ezer úttörőtábor vár­ja a fiatalokat, ötezer úttö­rőpalota, 8,5 ezer gyermek­­könyvtár, 6,5 ezer ifjúsági sportiskola, több mint 7,5 ezer képzőművészeti, zenei és balettiskola áll rendelke­zésükre. Rövidesen megkezdődik a nyári szünidő az iskolákban. Ilyenkor a szovjet gyerekek milliói pihenhetnek a Feke­te-tenger partján, a híres Artyeki és „Orljonok” úttö­rőtáborokban, a hegyek kö­­­zött épült gyermeküdülők­ben, szanatóriumokban, ahol ezernyi szórakozási lehetőség várja őket. Úttörők a nemzetközi barátság-klub foglalkozásán. Jogról mindenkinek is fellebbezés Az államigazgatási eljá­rásban az alapvető jogorvos­lati eszköz a fellebbezés. Fellebbezni az elsőfokú ha­tározatok ellen lehet, a törvény egészen szűk kör­ben zárja ki e jogot. A fel­lebbezés joga az ügyfelet és azt illeti meg, akire nézve a határozat rendelkezést tar­talmaz. A­­fellebbezés nincs meghatározott okhoz kötve. Egyaránt lehet fellebbezni a határozat jogellenessége, eljárási szabálytalanság, a döntés célszerűtlensége, mél­tánytalansága, vagy a tel­jesítési határidő rövidsége miatt. A fellebbezés indoklá­sa nem kötelező, elegendő, ha a fellebbező közli a ható­sággal, hogy sérelmesnek tartja a határozatot. A fel­lebbezési határozat alatt erre jogosulttól érkezett bármi­lyen elnevezésű beadványt, amely a döntés érdemi fe­lülvizsgálatát kéri, fellebbe­zésként kell elbírálni. A fel­lebbezési határidő a közlés­től számított 15 nap, de jog­­szabály eltérő határidőt is megállapíthat. A fellebezés halasztó, hatá­lyú, kivéve ha az államigaz­gatási szerv a határozat azonnali végrehajtását ren­delte el. A határozat azonna­li végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha az életveszély miatt, vagy a közbiztonság érdekében szükséges, továb­bá az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy a határozat va­lakinek a tartásáról, illetőleg gondozásáról rendelkezik. Azonnali végrehajtás elren­delésénél a végrehajtás fo­ganatosításának nem elő­feltétele a határozat közlésé­nek megtörténte. A határo­zat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell monda­ni és külön megindokolni. A fellebbezést a megtáma­dott határozatot hozó szerv­nél kell benyújtani. E szerv, amennyiben meggyőződik róla, hogy határozata jog­szabálysértő, köteles határo­zatát módosítani, vagy visz­­szavonni. Ha az elsőfokon eljárt, államigazgatási szerv az ügyfél kérelmét saját hatáskörben nem orvosolja, a fellebbezésről a felettes államigazgatási szerv hatá­roz, mely nincs kötve a fel­lebbezéshez, az egész határo­zatot, sőt az egész alapeljá­rást jogosult és köteles meg­vizsgálni. A felülvizsgálat kiterjed a döntés célszerűsé­gére, méltányosságára is. A határozat megváltoztatható a fellebbező javára és terhére egyaránt. A felettes szerv a fellebbezés nyomán a hatá­rozatot helybenhagyja, meg­változtatja vagy megsemmi­síti A tényállás tisztázatlan­sága esetén dönt, hogy a ha­tározat megsemmisítése mel­lett az ügyben eljárt szervet új eljárásra utasítja-e, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. A fellebbezési eljárás so­rán hozott határozatot a fel­lebbezővel és mindazokkal akikkel az elsőfokú határo­zatot közölték, az első fokon eljárt szerv útján írásban kell közölni. (Folytatjuk.) * — XIIA IPOID — Egy község társakkal Találkozások a Nagycenken Tíz esztendő eredményei Legutóbbi ülésén az elmúlt évtized változásait vette szem­ügyre az MSZMP Sopron járási Bizottsága. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy megfelelően érvényesítette a testület a párt politikáját: korszerű közigazgatás teremtődött: a ter­melő ágazatok, elsősorban a mezőgazdaság eredményei összhangban vannak az országossal, a járás intézményei jobb körülméyyek között dolgoznak a tíz év előttinél, egyen­letesen emelkedett az életszínvonal, növekedett a művelt­ség.. .______ Részletezhetnénk a megállapításokat. A járás egyik nagy­községében, Nagycenken igyekeztünk közelebbről is tájé­­kozódni a viszonyokról. A beszélgetések tükrözik a tíz év lényegi változásait, a tennivalókra is rávilágítanak. leivel, másrészt azért, mert még magában hordja annak a lehetőségét, hogy a munka­sikereket saját igyekezetük és tudásuk gyümölcseként élhessék át ,a szövetkezet tag­jai és alkalmazottai. Jó példát másoknak — Nem volna szabad tü­relmetleneknek lennünk — mondja dr. Környei Attila muzeológus, a nagycenki Széchenyi István Emlékmú­zeum igazgatója, amint a he­lyi kultúráról kérdezem. — Nagyon fiatal még a nagy­község, új a tanácsi vezetés, sok a feladat. Emellett van, aminek máris örülhetünk. Kedvező az iskolai zenei ne­velés. A múzeum hanglemez­­klubjába havonta érkeznek élvonalbeli művészek. Jó a Vöröskeresztes klub. Jövőre talán már függetlenített nép­művelő vezeti a művelődési házat. TIT-előadásokat ren­dezünk. Dolgozik a honisme­reti kör is a HNF kereté­ben. Mégis, mintha nem vol­na elég ideje az embernek a kulturált időtöltésre. — Mi kellene a változás­hoz? — Jó volna elérni, hogy az itt dolgozó értelmiségiek itt is lakjanak. Nagyközségi TIT-szervezetre volna szük­ség — jó előadó gárdával. Jó példával kellene el­öl járnunk - már azért is mert a társköz­ségek nagy figyelemmel kísé­rik a székhely működését. Az ügyeket helyben intézik Tíz éve gyakran kellett a lakosságnak Sopronba utaz­nia, mert építési, munkaügyi, ipari, kereskedelmi s részben gyámügyi és igazgatási ügyekben is a járási hivatal­ra tartozott a döntés. — A nagyközségi státusz­­szal mennyire változtak a körülmények? — Az ügyeiket helyben in­tézik — válaszolta Horváth Józsefné, a nagyközségi ta­­kács tátikáira. — Mégcsak nem is a székhelyközségben, hanem Fertőbozon, Pinnyén, Peresztegen, Sopronkövesden és Nagylózson, illetve a nagy­cenkiekét Nagycenken. Kép­zett szakelőadók dolgoznak nálunk, gyorsaság és szaksze­rűség jellemzi munkájukat. Aki azonban személy­esen kívánja előadni ügyét a nagyközségi tanácson, zavar­talanul megteheti. Beleszá­mítva az intézésre fordított időt, két-három óra alatt a terület legtávolabbi pontjára is vissza lehet érni Nagy­­cenkéről. — Mi írható még a na­gyobb hatáskör javára? — kérdeztük Szalai Ottó nagy­községi tanácselnöktől. — Egységes szemlélet és nagyobb gazdasági lehetőség révén a sürgős tennivalók előbb megoldhatók. A nagy­község életének és a lakosság véleményének alapos megis­merése céljából a közelmúlt­ban fórumot rendeztünk. Az asztal egyik oldalán a vá­lasztók, a másikon a válasz­tottak ültek. Nagyon hasz­nosnak bizonyult a mintegy 3 és fél órán át tartó élénk „helyi parlament”. Az egyesülés kedvezőtlen utóhatásaként a lakosság és a tanácsi tisztségviselők köz­vetlen kapcsolatának meg­gyengülése azért tapasztalha­tó. Enyhíti ezt a hiányt a helyben dolgozó kirendelt­ségvezetők és a tanácstagi csoportok jó munkája. He­lyes gyakorlat: bonyolult ügy intézése végett az előadó — soron kívül — a helyszínre utazik. A kirendeltség vezetője a hét egy napján Nagycen­ken egyeztetik a tennivaló­kat a nagyközségi tanács tisztségviselőivel, előadóival! Ötven külföldi szakember érkezik Daganatos betegek gyógyítása Citológiai továbbképzés Győrött Az orvostudomány és a gyógyítás egyik legnagyobb feladata korunkban a daga­natos betegségek korai felis­merése és megszüntetése. A rákkutatás eredményeként a nőgyógyászati daganatok tel­jesen gyógyíthatók, évente mégis néhány ezer nő halálát okozzák. A gyógyulás alapve­tő feltétele a betegség korai felismerése. Nagyon fontos minden olyan szakmai isme­ret, amely előbbre viszi a gyógyítás ügyét. Ilyen példá­ul a citológia (sejtvizsgálat) tökéletesítése. Ezért is nagy jelentőségű az a citológiai szakmai to­vábbképzés, melyet a svájci és osztrák citológiai társaság felkérésére a­z IBUSZ Győr- Sopron megyei utazási irodá­ja rendez. A háromnapos to­vábbképzés, melynek a győri Petőfi Sándor városi Műve­lődési Központ ad helyet, ma kezdődik és péntekig tart. Az esemény előkészületeiről, és jelentőségéről dr. Szalay László nőgyógyász szakorvost és citológust, a rendezvény szervezőjét kérdeztük meg.­­ A szakmai program fő feladatául a mikroszkópos citológiai ismeretek tökéle­­tesítését tűzte célul. A neves osztrák, svájci, NDK-, NSZK-beli és hazai orvosok előadásaikban és a mikrosz­kopikus gyakorlatokban első­sorban a­ méh­rák megelőzé­sére helyezik a fő figyelmet. Különösen jelentős a nőgyó­gyászok számára, hogy tíz óra áll majd rendelkezésük­re, a legkülönbözőbb méhrák megelőző állapotok, valamint a kezdeti rákos elváltozások mikroszkopikus felismerésé­nek gyakorlásához. Ez azért döntő, mert ebben a szakasz­ban a beteg állapota teljesen tünet- és panaszmentes. — Adottak-e megyénk kór­házaiban a feltételek e vizs­gálatokhoz? — Igen, a kötelező citoló­giai vizsgálat személyi és tárgyi feltételei megvannak. — Szívesen fogadják-e a hazai szakemberek a tovább­képzést? • — Igen. Több mint száz magyar citológiai szakem­bernek olyan ismereteket, ta­pasztalatokat ad ,amelyeknek a megszerzéséhez itthon még nincs meg minden feltétel. Nagy megtiszteltetés Győr számára, hogy ilyen méretű rákmegelőző továbbképzés­nek a házigazdája lehet. — Mennyi külföldi vendég vesz részt az eseményen és milyen szabad programokon ismerkedhetnek megyénk­kel? — Ötven külföldi vendéget várunk. Az IBUSZ Győr- Sopron megyei Utazási Iro­dájának szervezésében Győr szépségein kívül a Hanságba és Pannonhalmára látogat­nak vendégeink, a tovább­képzés résztvevői. H. I. Korszerűség és családiasság Található ugyan néhány ipari telephely is a területen, de a helyi lakosság gyarapo­dásának elsősorban mégis a nagylózsi, a peresztegi és a nagycenki termelőszövetke­zetek a letéteményesei. A mi­nőségi fejlődést a közepes nagyságú, min­tegy 4 ezer hektáros naaylózsi Szamuely Tibor termelőszövetkezet tör­ténetével követjük nyomon. Rupf Tibor elnök mondja: — Kezdetben öt különböző és termelőszövetkezetből állt a mai gazdaság. Az egyesü­lést a népgazdasági igények követelték. Olyan gazdasági erőre volt szükség, amely le­hetővé teszi a nagyberuházá­sokat. Szárítóüzemek műhe­lyek és áll­attenyésztő telepek létesültek. Lehetőség nyílt milliós értékű gépi eszközök beszerzésére, a termelési rendszerek meghonosítására. — Indokolt-e a további te­rületnövelés? — Nem. Szerintem a köze­pes nagyságú közös gazdaság tekinthető ideálisnak. Egyfe­lől azért, mert rendelkezik a korszerű gazdálkodás feltéte­ Társadalmi igények A nagyközségben az egye­sülések és a természetes nö­vekmény révén 10 év alatt 79-ről 259-re növekedett a párttagok száma. Kialakultak a községi, a termelőszövetke­zeti a közlekedési és az üze­mi pártszervezetek. Kubicsek József, a nagy­községi pártvezetőség titkára (a nagycenki tsz gépesítési ágazatvezetője) mondta el: arra törekszenek a társközsé­gek pártalapszervezeteinek, pártcsoportjaina­k segítségé­vel is, hogy a falvak ne ke­rüljenek hátrányos helyzetbe. Ám a megnövekedett munka és társadalmi felelősség fel­tétlenül a nagyközségi párt­bizottság létrehozását sürge­ti. — Miért tartja ezt különö­sen időszerűnek? — Az együttműködés ápo­lása a különböző gazdasági egységek alapszervezetei kö­zött sok előnyt kínál. Hálás feladat lenne a nagyközségi oktatási, közművel­ődési, egészségügyi és egyéb intéz­ményei munkájának össze­hangolása. Segítést kíván és érdemel a tömegszervezeti munka is. Támogatásra szo­rul a szolgáltatás. — Melyik az a legfonto­sabb társadalmi feladat, amelyiket tíz éven belül meg kellene oldania a járás legfia­talabb nagyközségének? — Fontos dolgunk a ter­melőszövetkezetek mellék­üzemági tevékenységének fejlesztésével, a lakásépíté­sek elősegítésével, a kulturált munkafeltételek megteremté­sével — az életmód helyi fel­tételeinek sokoldalú növelé­sével — mérsékelni az el­vándorlást, csökkenteni a vá­ros és a falu közötti különb­ségeket. Nagycenken 860 ke­resőképes dolgozóból 450 az ingázó, semmiképpen sem indokolatlan tehát az emlí­tett szándék. Farkas Imre ­1982. május 19., szerda

Next