Kisalföld, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
Az igazi nagy művek sohasem unalmasak Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal — Bárdossy László miniszterelnök napirend előtt kért szótaz 1941. júniusi országgyűlésen, és bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. Tudni kell, hogy kisebb bejelentéseket szoktak így megtenni — és ami ilyenkor elhangzik, arról nincs szavazás. Törvény volt rá pedig, hogy a kormányzó, vagy miniszterelnök egyedül nem dönthetnek arról, hogy magyar hadsereg határainkon kívül harcoljon ... Bárdossy László miniszterelnök nyilvánvalóan félt, hogy a hadbalépést nem szavazná meg az országgyűlés. A Szovjetunió elleni magyar hadüzenet tehát csaláson alapult... Nem, ne tessék azt hinni hogy valamiféle kiragadott részletet idéztem. ..in médiás rés”. Nemeskürty István felállt, és ezeket a tényeket, mint valami bíróságon, egyszerűen közölte az író-olvasó találkozó közönségével. Sajátos, magas hangján, tényszerűen, de nem mentesen a szenvedélytől. Maga sem tagadná: nyilván kiszámított, megszerkesztett szándék volt, hogy ezekkel, a dolgoknak rögtön közepébe vágó mondatokkal köszöntötte a közönséget. Könyvei alapján is ilyennek ismerjük — és többek között éppen ezért olvashatja könyveit tulajdonképpen mindenki izgalommal, élvezettel. Igazi, forró hangulata volt ennek a soproni városi könyvtárban rendezett találkozónak. Itt aztán senkit nem kellett hátulról böködni, hogy szóljon hozzá. És ez persze, elsősorban a vendég személyének és munkáinak volt köszönhető. Egy szemüveges, okos kisdiák a történelemtanárával való vitáját szerette volna eldönteni; egy, a Don-kanyart megjárt, volt katonatiszt egykori élményeinek sorolásába melegedett bele. — Ez rendkívül érdekes — mondta, bár ő volt az egyetlen, aki nem sok újat hallhatott. Sok hozzászóló úgy érezte, itt az alkalom, hogy minden történelmi problémát és félreértést helyretegyünk. A majdnem kétórás beszélgetés után az író még dedikált vagy félezer könyvet, angyali türelemmel megtudakolva mindenkitől, hogy milyen nevet írhat bele, kinek dedikálja és fáradtan, de a lehető legkészségesebben állt az újságíró rendelkezésére. Nemeskürty István végzettsége szerint magyar é— olasz szakos tanár, beosztása szerint a Budapest Filmstúdió igazgatója. Én pedig — természetesen — a történelemhez való szenvedélyes viszonyáról kérdezem. — Nemcsak mondom, de ez nekem nagyon komoly, átélt véleményem; saját hazája történelmét ismerni, átélni minden embernek kötelessége. A történelmi tudat a múlt eseményei iránti erkölcsi felelősséget is jelent, ebből pedig már következik a felelősség a jelen és a jövő iránt... De át kell éreznünk olyan történelmi pillanatokat is, amelyekért nem vagyunk felelősek. Mi, magyarok mindig többes szám első személyben beszélünk történelmünkről — és ez egy nagyon erős közösségi tudatot jelent... □ Egy Nemeskürty-könyv megjelenése mindig esemény, mindig vitákat kavar. .. — A történelmi igazságokat hitelesen kell kezelni, ez erkölcsi kérdés. A könyveim körüli viták nem is tényeken, hanem felfogásbeli különbségeken alapulnak. Elferdíteni nem szabad a történelmet, de szabad sőt szükséges is átélve, tűnődve értelmezni. [] Ez a tűnődés és átélés az egyik titka könyvei sikerének. Ugyanis beszélget ezekről a dolgokról például baráti körben is? — Baráti társaságban nagyon ritkán esik szó ezekről. Barátom például Mándy Iván, vele szinte soha nem beszélünk egymás műveiről. Vagy Ottlik Géza, ővele legnagyobb élvezettel a hollywoodi filmről tudunk beszélgetni. De ez valószínűleg azért van így, mert lényegében azonos a felfogásunk... □ Ugyanezt szeretném most megkérdezni a családjával kapcsolatban. Gyermekre nyilván nem maradhat hatástalan az apa ilyen szenvedélye. .. — Igen, nagyon örülök, hogy ezt megkérdezte. A lányom magyar—német szakot végzett az egyetemen, és valóban az apja ,,nyomdokain” halad. A magyar és a német kultúra kölcsönhatását vizsgálja a barokk korban. □ Van tehát egy szenvedélyes, nagy célja Nemeskürty Istvánnak, a történelmi tudat gazdagításaápolása, és megvan az eszköze is hozzá; élvezetes, fordulatos írói stílusa. De mi volt az első adottság a kettő közül, melyik volt a kiindulópont? — Erre már nem tudok pontosan válaszolni, de a stílus és az elv egymástól elválaszthatatlan. Nekem meggyőződésem hogy egy unalmas mű — rossz. Az igazi nagy műveik soha sem unalmasak... □ A könnyed stílus vajon ugyanolyan, magától értetődően könnyed írói munkával jön létre? — Igen, ezt nagyon sokan így hiszik, pedig rendkívül nehéz nekem az írás. Eldobott fejezetek, újrafogalmazott mondatok — egy megjelent könyv a jéghegy csúcsa csak... Nagyon szívósan meg kell dolgozni a könnyedségért. De ez elengedhetetlenül szükséges; azért nem szeretik a gyerekek a történelemórát, mert unalmas. Ezzel pedig az a tanár rettentő nagy kárt okoz... — Az embernek először is önmagától kell nagyon sokat követelni. Csak az lehet jó író, aki jó olvasó is... Meg kell tudni érteni a művet, a gond la faita kort, amelyben született. Csak azt tudom mondani, egyre gyakrabban látom, hogy az emberek rossz olvasók — ez pedig igen nagy baj. Az olvas jól, aki közben „beszélget” az hóval... Muck Tibor Kempingkészülődés Bár még nincs itt az igazi kempingszezon, a budapesti kempingek már teljes készültségben várják a vendégeket faházaikba, sátorhelyeikre. A római-parti kempingben nagy munka folyt az utóbbi hónapokban: festettek, mázoltak, parkosítottak, friss zöld pázsittal, színes virágokkal tették hangulatosabbá a környéket Várhatóan az ellátással sem lesz gond a szezon folyamán: csemege-üzlet, presszó, étterem, zöldség-gyümölcs árusító hely áll a vendégek rendelkezésére. Gondoltak azokra is, akik maguk szeretnék elkészíteni ebédjüket, vacsorájukat, újdonságként két szabadtüzű grillsütő helyet létesítettek. A kempinget a május elsejei nyitás óta már birtokba vették a turisták, a hazai, főleg iskolás csoportok mellett megérkeztek az első külföldi, csehszlovák, finn, holland, lengyel, NDK és NSZK-beli, valamint olasz és svéd sátorozók, lakókocsisok. A hárshegyi kempingben felújították a mosdóépületeket, festettek, mázoltak, ahol szükség volt rá kicserélték a bútorokat, a függönyöket. 1922. május 29., szombat Majális Kapuváron Igyekeznek emlékezetessé tenni május utolsó vasárnapját a gyermekek számára Kapuváron is. A városi úttörőelnökség szervezésében a KSE pályán gyermeknapi majálist rendeznek, a gazdag programmal. Az „ünnepelteket” Varga Erzsébet, a városi pártbizottság első titkára köszönti, majd tornabemutatóval, sportversennyel folytatódik a 9 órától kezdődő rendezvénysorozat. Tíz óra után családi futóversenyt tartanak, minden iskolából 2 kisdobos, 3 úttörő és 5 szülő által alkotott csapatok indulnak. Apukák és fiúk focimérkőzésére is sor kerül, majd 11 órakor felavatják Domonkos Béla Karikázó gyermek című szobrát a 3. számú általános iskola előtt. Több helyszínen játékos délelőttel folytatódik a majális. Kerékpár-, görkorcsolya-, úszó-, aszfalraz- versenyeken, bábelőadáson, könyvről és zenéről szóló vetélkedőn izgulhatnak a gyerekek. Délután kettőtől az év során a kulturális seregszemléken aranyérmet nyert előadó és csoportok adnak műsort, közben divatbemutató szórakoztatja az érdeklődőket. Fél öttől utcabállal és discóval zárul a gyermeknapi majális. A programot a város állami és társadalmi szervezetei, több gazdasági egység is segíti, a díjazáshoz — gyermekekről lévén szó — hozzájárult a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat is. Erfurti jegyzetek TESTVÉRLAPUNK SAJTÓÜNNEPÉN , Berlin, 1949. október 7., Leipziger Strasse: Minisztériumok Házának díszterme. Wilhelm Pieck vezetésével ott ülésezik a Német Népi Tanács, amelyet 1949 májusában a III. Népi Kongresszus választott. A 330 küldött egyhangúlag elhatározta a Német Demokratikus Köztársaság Ideiglenes Népi Kamarájának megalakítását. Életbe léptették a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányát, amelyet már hónapokkal előbb az egész országban megvitattak. Az alkotmány rögzítette antifasiszta demokratikus forradalom történelmi vívmányait, többi között azt, hogy az államhatalmat a munkásosztály és szövetségesei gyakorolják; a monopóliumok és a nagybirtok felszámolását; az állampolgároknak a munkához és a művelődéshez való jogát. Október 11-én Wilhelm Piecket választották meg az NDK első elnökévé. Bemutatkozó beszédéből idézünk. ..Ma a német történelem fordulópontjánál állunk. Hála a német nép legjobb erői által végzett fáradhatatlan munkának, hála a szovjet kormány nyújtotta hatalmas segítségnek, megtehetjük az első lépést a német némi állam önállósága felé”. És a folytatás? Erre talán a legjobb választ az író, Hermann Kant adta meg: „Amiért ma küzdünk, már régóta ellentmondás: amit megoldásként elfogadunk, azzal hamarosan nem elégszünk meg. A jelent csak akkor ítélhetjük meg helyesen, ha nem feledjük, hogy mi volt tegnap s hogy mi volt tegnap s hogy mi legyen a jövőben.” A krónikás 1982. május 21-én az erfurti repülőtéren kilépve az IL 18-asból azt látta: kedves barátaink, az NDK állampolgárai tanultak a múlt harcaiból ,az 1949 óta szerzett tapasztalataikat olyan jól hasznosították, hogy az az állam, amelynek ellenségei kezdettől fogva jósolták, hogy napjai meg vannak számlálva — és ezért maguk is mindent elkövettek —, ma a világ egyik legjobban fejlett ipari országa. Erfurtban és Erfurt megyében járva azt tapasztaltam, hogy az üzletek telve áruval, az éttermek, vendéglők, sörözők tiszták és az étlapok bőséges választékot kínálnak. A Német Demokratikus Köztársaság polgárai békében és békességben élnek... Ennek a békességnek és a békének évenkénti megnyilvánulása a sajtóünnep, amelyet az idén húszonhetedszer rendeztek meg Erfurtban május 22. és 23-án, az IGA a nemzetközi virágkiállítás több mint száz hektárnyi területén. Virág és virág mindenütt. A világ minden részén található növénykülönlegességek csodálatos kavalkádja. Szökőkutak, kiállítási pavilonok, szabadtéri színpadok, hatalmas csarnokok. Nemcsak Erfurtban, hanem az egész megyében hatalmas plakátok hirdették a „Sajtóünnep 1982” megrendezését. Nem hiába. Szombaton, május 22-én valóságos népvándorlás indult meg az IGA felé. Villamosok, személygépkocsik, autóbuszok hozták az érdeklődőket. Már szombat délig több mint százezer ember váltotta meg a belépőjét. Délután hat órakor mintegy kétszázezren voltak jelen. Minden évben meghívnak valakit a rendezők a szocialista országok államférfiai közül. Az idén eljött a sajtóünnepre és részt, vett a megnyitón Babrak Karmai, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa Elnökségének elnöke. Ott volt Gerhard Müller, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az Erfurt megyei pártbizottság első titkára és Richard Gothe, Erfurt megye Tanácsának elnöke is. Werner Hermann, testvérlapunk, a Das Volk főszerkesztője nyitotta meg az ünnepséget, méltatva a sajtóünnep jelentőségét. ..Ez a nap a sajtó ünnepe. Az olvasó két napig együtt él az újságjával, együtt csinálják a lapot az újságírókkal, együtt beszélik meg közös gondjaikat, együtt szórakoznak, ünnepelnek. Röviden úgy is mondhatnánk, hogy a párt és a nép egységét példázza a sajtóünnep.” A megnyitó után kitűnő műsor következett Megható volt, amikor a neves amerikai énekes, Dean Reed ismertbékedalát énekelte, majd Babrak Karmaihoz fordulva német nyelven kívánt az afgán népnek sikert országépítő céljainak megvalósításához. Ezután Babrak Karmai megölelte a színpadról lelépő énekest. A jelenlévők felállva tapsoltak... Amikor végül felcsendült az Internacionálé, ezer békegalamb repült a levegőbe... Két napon át non stop műsor folyt a szabadtéri színpadokon. Az egyiken Karl Eduard Schnitzler, az NDK televíziójának vezető kommentátora válaszolt kül- és belpolitikai kérdésekre. Magyarország életéről, gazdasági helyzetünkről, idegenforgalmunkról is többen érdeklődtek. Másutt neves NDK katonai vezetők katonapolitikai kérdésekre válaszoltak. A nők pavilonjában kozmetika, tanácsadás volt, majd divatbemutató. Természetesen vásár mindenütt. A másik pavilonban Wolfgang Ursinus professzor, az NDK leghíresebb szívspecialistája beszélt az infarktusról. Távolabb miniatűr gépeken a Das Volk munkatársai által a helyszínen írt sajtóünnep-híradót nyomták. Számtalan kis pavilonban főzték a híres türingiai ételkülönlegességeket, csapolták a finomabbnál finomabb söröket. Ihattak a résztvevők Dorf-Singen sörgyárának sárga nedűjéből. Sörgyár? Lassan múzeum lesz, mert egy személy — ,a hetven esztendős serfőzőmester — készíti ott a sört (Ez a világ legkisebb sörgyára)... Az 1132. évben épült, először apácakolostorként működő Gabonnaire étteremben magyar borokat szolgáltak fel... Vasárnap este kétszázezren tekintették meg a káprázatos tűzijátékot majd kart karbaöltve, dalolva, énekelve búcsúztak egymástól az emberek, búcsúztak a 27. sajtóünneptől. (Következik: A virágok városa) Imre Béla Babrak Karmait, a sajtóünnep díszvendégét Dean Recd amerikai énekes köszönti. A Das Volk munkatársai találkoznak olvasóikkal. Újdonságok a Petőfi Irodalmi Több értékes kézirattal gyarapodott a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeum. Fischer Ernő nyugalmazott főiskolai tanár, festőművész a múzeumnak adta el 12 darabból álló gyűjteményét. Előkerült Petőfi Sándor 1847-ben írt, Széphalom című versének tintaírásos második kézirata, amelynek létezéséről eddig nem tudtak. A kollekció része Jókai Mór A kétszarvú ember című regényének csaknem hiánytalan kézirata. Kuriózum Eötvös József — valószínűleg az 1830-as évek elejéről származó — levele Dessewffy Józsefhez, az akkori konzervatív körök ismert alakjához. Sajtótörténeti érdekesség az a levél, amelyet Széchenyi Isléss szeptember 26-án írt ugyancsak Dessewfy Józsefnek, a felső-magyarországi Minerva című irodalmi folyóirat tulajdonosának. Rendhagyó „irodalomtörténeti emlék” is szerepel a megvásárolt gyűjteményben Kazinczy Ferenc hajtincse, melynek hitelességét a hozzátartozók néhány soros írása szavatolja. 1 CE2EI2 3 —5