Kisalföld, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
Vasárnap délelőtt a Győri Fodrászipari Szövetkezet dolgozói a Kun Béla lakótelepi fodrász-szalonban háziversenyen vettek részt. A női fodrászok gála és nappali frizurát, a férfiak fantázia divatfrizurát, a kozmetikusok nappali és színházi smink készítést mutattak be. Szakmánként az első hat helyezett jut tovább a március 20-án megrendezendő 3 megye, 6 város versenyére. A győri Sportcsarnokban Győr- Sopron, Zala és Vas megye szakembereit láthatjuk. Képünkön az első forduló győztesei (balról jobbra) Márkus Jánosné kozmetikus, Szalai István és Kovács Ibolya fodrász. A vendéglátók mérlege Idén megnyílik az adyvárosi étterem Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettem Fürst Józseffel, a Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával röviden annyit mondott: nehéz évnek nézünk elébe. Tegnap azt kérdeztem tőle, hogy zárták a nehéz évet? A válasz most is rövid volt: jól. Valóban jól, mert tavaly a Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat 119 egységében 1176 dolgozó több mint négyszáz millió forgalmat bonyolított le tíz százalékkal többet, mint 1981-ben. Az örvendetes azonban az igazgató véleménye szerint is az, hogy a teljes bevétel 54 százaléka, azaz 206,5 millió forint a szeszmentes forgalomból adódik. A vállalat ételforgalma tavaly az 1981. évihez képest 13,7 százalékkal növekedett: 2,5 millió adag előfizetéses ételt főztek és adtak el, naponta átlagosan 10 ezer adagot. Ebből 2800 adagot diákoknak. Megnövekedett a vállalatnál a fagylaltforgalom: 1982-ben több mint 31 vagon fagylaltot adtak el a Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat cukrászdáiban, illetve fagylalt elárusító helyein. Az is az elmúlt év vendéglátókrónikájához tartozik, hogy 2100 bel- és külföldi csoport 90 ezer tagját látták el zökkenőmentesen. Ugyancsak tavaly 2605 négyzetméterrel növekedett a vállalat egységeinek összes alapterülete, amely jelenleg 23 500 négyzetméter. A nemrégiben megnyílt új vendéglátóhelyek közül a legnagyobb sikere Győrött az Attilának és a Hullámnak, valamint a mosonmagyaróvári Szigetköz étteremnek van. Az Attilában jelenleg is 500 előfizetéses ételt szolgálnak fel naponta, de az étlap szerinti fogyasztás is jó, ami nem utolsósorban a kiváló konyhának köszönhető. Az Attila kardja nevű ételkülönlegességükről legutóbb egy osztrák újság fényképes riportot közölt. Hasonlóan jó a mosonmagyaróvári Szigetközi étterem, ahol naponta ezer személy étkezik előfizetéses rendszerben. A győri Hullám étteremnek is egyre több törzsvendége lesz. Az idei tervekről szólva elmondta Fürst József, hogy az év végén végre megnyílik az adyvárosi 1400 négyzetméter alapterületű étterem. Délben önkiszolgáló, este pedig hagyományos rendszerben működik. Hozzátartozik majd presszó és ételbár, azonkívül söröző, ahol csalpolt sört mérnek, nagy terasz és a jövő vendéglátóipari szakembereinek képzésére oktatási kabinet. Megkötötte a vállalat a kivitelezési szerződést az építőkkel Sopronban, a Deák úton a fedett uszoda mellett 659 négyzetméter alapterületű vendéglő létesítésére, amelyhárom helyiségből áll majd, és a környezetbe jól illeszkedik. Az építést még az idén elkezdik és jövőre fejezik be. Mosonmagyaróváron a közeli napokban a Magyar utcában nyílik korszerű bisztró, ahol leginkább tejet és tejterméket árusítanak, azonkívül réteskülönlegességeket is. Ugyancsak az idén nyílik meg Mosonmagyaróváron, az újjáépített Balaton kisvendéglő, amelynek pincéjében hangulatos borozót is létesítenek. A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalatnál eddig 42 üzletet adtak szerződésbe. Újabban jövedelemérdekeltségű rendszerben működik a győri Kristály és a Zöldfa étterem, kiegészítve azzal, hogy az árkalkuláció jogkörét is megkapták az említett vendéglők vezetői. Április 1-től kezdve a győri Hungária és a Park étterem is hasonló rendszerben működik majd. IB. Sportcipők a tsz-ből Az ország egyik legnagyobb sportcipő-gyártó üzeme lett a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz vállalkozása. A jóhírű gazdaság a mezőgazdasági termelésből felszabaduló munkaerő foglalkoztatására a martfűi Tisza Cipőnyárral kötött néhány évvel ezelőtt megállapodást. Eszerint a tsz adja az üzemépületeket, gondoskodik a munkaerőről, a gyár pedig gépeket szállított a községbe, szakemberei betanították az új melléküzem dolgozóit. Az üzem három műszakban gyártja a jó minőségű, tartós torna-, tenisz- és kosárlabdacipőket. Négyszáz dolgozó — javarészt nők alkotják a munkásgárdát — tavaly már 1 850 000 pár sportcipőt állított elő; termelési értékét tekintve az ország ötödik legnagyobb cipőipari üzemévé lépett elő a tsz-üzem. Termékei iránt nő a kereslet, az idén kétmillió pár sportlábbeli gyártása a terv. m mmmm 4 Felvételi színész és dramaturg szakra A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1983—84-es tanévre, színész és dramaturg szakra. A nappali tagozaton négyéves tanulmányi idővel induló színész- és dramaturgszakra érettségizett, vagy az 1982—83-as tanévben érettségiző fiatalok jelentkezhetnek. Hároméves tanulmányi idővel — esti oktatás keretében — operett-musical tanfolyam is indul. Erre azok jelentkezhetnek, akik megfelelő énekhanggal, tánckészséggel és színészi adottsággal rendelkeznek, s munkájuk mellett vállalkoznak a tanulásra. A jelentkezők felső korhatára színész szakon 22, dramaturg szakon 26 év, operett-musical szakon férfiaknak 24, nőknek 26 esztendő. Jelentkezni írásban lehet, a jelentkezési tanhoz mellékelni kell az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, életrajzot, napnali tagozatra 75 forint esti tanfolyamra 100 forint vizsgadíj befizetést igazoló postai csekkszelvényt, s orvosi véleményt. A jelentkezés határideje: 1983. március 31. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola, tanulmányi osztály, 1088 Budapest, Vas utca. Balla Ödön: Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők Harmincöt éve írtam róluk, 1948 elején. A koalíció évei voltak ezek, amikor az ország népe hozzáfogott, hogy új világot teremtsen a pusztulás helyén. De még felbukkantak figurák a régi időkből: kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők... Egy zsaroló tündöklése és bukása . Apja főszolgabíró volt, nagybátyja tábornok. Szülei korán elváltak, Vécsey Mátyást az édesanyja nevelte, illetve nevelte volna. A fiú azonban csak a harmadik gimnáziumig jutott el, akkor kicsapták. Kétes társaságba keveredett és egy napon kifosztotta édesanyja lakását. A javítóintézetben kitanulta a géplakatosságot, de a műhelyekben, ahol dolgozott, csak két-három hónapig bírta. Tizennyolc éves korában autóbuszkalauz lett, majd ellenőr. De Vécsey ambícióit nem elégítette ki ez a munkakör. A könnyű életre vágyott. A jó megjelenésű, magas fiatalember az éjszakai életbe sodródott, és hamarosan a margitszigeti mulatók világában tűnt fel mint parkettáncos. Ez az élet, az éjszakázások, a lokálok és italozások végigkísérték kalandos pályafutását. Rövid idő után elhatározta, hogy újságíró lesz. Az egyik közgazdasági lapnál kezdte ezirányú tevékenységét. Valójában azonban sosem volt újságíró, csupán álhírlapíró. Valóságos réme volt a vállalatoknak. Mindenütt a legerőszakosabban lépett fel és minden eszközt megragadott a zsaroláshoz. A mulatókat sem kímélte, ahol szerkesztő úrként tisztelték. Az egyik mulató tulajdonosát meg akarta zsarolni, s emiatt egy évi börtönre ítélték. Másodfokon azonban bizonyíték hiányában felmentették. Az ügy után egy ideig kissé csendesebb lett. Akkoriban már szélsőjobboldali szelek fujdogáltak. Vécsey jó szimattal megérezte az ebben rejlő lehetőségeket. Megismerkedett az egyik nyilas lap szerkesztőjével és most már a nyilas hetilapban tették közzé förmedvényeit. Mint szélsőjobboldali újságíró, egyre erélyesebb lett, különösen ha valamelyik — amint akkoriban mondták — nem árja vezetésű vállalat megsarcolásáról volt szó. Mint szabadcsapatos, 1938- ban a Felvidékre ment. Jóideig Kisvárdán állomásozott csapatával, rettegésben tartva a városka zsidó lakosságát. Ott-tartózkodását éjszakába nyúló tivornyák és verekedések jellemezték. Vécsey, amikor visszatért a fővárosba, eldicsekedett hőstetteivel, annyi azonban bizonyos, hogy a szájhős néhány társával csupán rabolta és fosztogatta az üzleteket. Amikor pedig beosztották egy Debrecenből induló szabadcsapathoz, Vécseynek inába szállt a bátorsága, roszszullétet színlelt, hogy ne kelljen harcolnia. Amikor rövid idő múlve Budapesten feltűnt, tele volt pénzzel. Ujjain brilliánsgyűrűk szikráztak, zsebében arany cigarettatárca lapult, csuklóján arany karóra. Ebben az időben bontott zászlót Imrédy hírhedt Csodaszarvas-mozgalma. Vécseynek a saját maga által terjesztett hősiessége révén sikerült a Magyar Élet mozgalomba bejutnia Imrédy személyes testőrségének parancsnokaként. Ezentúl mindenütt fekete lakkcsizmában, fekete zsinórozott egyenruhában jelent meg. Közben azonban egyik volt hetilap szerkesztőjének özvegye rájött, hogy Vécsey a nyugtákra felvett pénzekből nyolcezer pengőt sikkasztott. Az asszonnyal kiegyezett. A Magyar Élet Mozgalomban való szereplése azonban hamarosan véget ért, kiderült ugyanis, hogy Vécsey a testőrség egyenruháinak beszerzésére átadott pénzekből is nagyobb összeget sikkasztott. Később a kereskedelmi életben próbált karriert csinálni. „Áriásítottak” egy fatelepet, ahol Vécsey lett az igazgató. Sikerült is neki rövid idő alatt tönkretenni az egykor virágzó vállalatot. Lopott, sikkasztott, végül innen is távoznia kellett. Ezután mint ipari szaktekintély tűnt fel. Mint strohman, fűszer és gyarmatáru nagykereskedői szakmába társult be, majd importőr lett. Belépett a Turáni Vadászokhoz, saját magának egyenruhát kreált, most már ebben a jelmezben, kezében kutyakorbáccsal folytatta éjszakai szórakozását. 1942-ben behívták katonának. A páncélosokkal került ki a szovjet frontra, ahol később megsebesült. 1943-ban szakállasan, meggörnyedve, botra támaszkodva bukkant fel Budapesten, őrmesteri egyenruhában, mellén nagy- és kisezüst érmekkel. Csak a kisezüst volt valódi. Ezután a sebesült hős szerepében tetszelgett, mindenütt hangoztatta német imádatát. Amikor betegségéből felépült, folytatta, ahol abbahagyta: zsarolt tovább, főként az üldözötteket. Közben „kinevezte magát” Kápolnásnyék állomásparancsnokának, de a frontra többé nem ment ki. A nyilas hatalomátvétel után a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség egyik fő szervezője lett, majd belépett a Prónay-különítménybe, s zászlósnak adta ki magát. Az ostrom alatt a Hungária Szállóban ütötte fel főhadiszállását, ahol ismét bő alkalma nyílt a zsarolásra, mert a szálloda tele volt üldözöttekkel és katonaszökevényekkel. Egyszer ,,előállított” a szállóbeli lakására egy ismert pesti művésznőt, akit csak másnap — arany karórája nélkül — engedett el. Később részegen összeszólalkozott razziázó nyilasokkal, s ennek az lett az eredménye, hogy Vécseynek be kellett vonulni a Hungarista Légióba. A nyilasokkal szökött át Budára, majd budai lakásának Pincéjében húzódott meg. Amikor a szovjet csapatok felszabadították Budát, Vécsey hősi elhatározással „kitört” az óvóhelyről és egy óvatlan, pillanatban a hadifoglyok közé surrant. Azóta nem tudnak róla. Valószínűleg nem jutott el a hadifogoly táborig. Akkoriban az a hír járta, hogy a budaiak — akik régebbről jól ismerték és rettegtek tőle — kiemelték a sorból és agyonverték. Kismamák a Centrum Áruházban „Családra szabott” munkaidő — A kereskedelem, meg az ötnapos munkahét?! Olyan ez, mint az ördögcéra: az ember sohasem tud belőle kikeveredni, mert mindig új és új gondok adódnak — mondja Szénásy Istvánné, a győri Centrum Áruház igazgatónője, aztán hozzáteszi: — „Női szakma” a miénk, dolgozóinknak csaknem négyötöde nő... — Ráadásul fiatal — folytatja a szakszervezeti bizottság titkára Bognár Lászlóné üzletvezető. — Ez rákényszerített bennünket a gondolkodásra, a gyors, rugalmas intézkedésre. Nem most, már régen. A kezdeti lépéseket, még akkor kellett megtenni, amikor a gyesről jöttek vissza az anyukák. Figyelembe kellett vennünk a kívánságukat, kisgyermekeikkel kapcsolatos gondjaikat. Miért tagadnánk? A kereskedő, ha nő, csak akkor tud tiszta szívből mosolyogni a vevőre, ha nincsenek aggodalmai, ha kicsinyét jó helyen, biztonságban tudja. Ehhez pedig segítenünk kellett. — A „csúsztatott munkakezdés” nálunk nem új dolog — veszi vissza a szót az igazgatónő. — Évekkel ezelőtt alkalmaztuk először, és azóta is finomítjuk. Jelenleg a hat éven aluli kisgyermekeket nevelő anyák részére kétféle munkarend van: a „hosszú hét”, amikor délelőtt 9-től este 6-ig dolgoznak, és a „rövid hét”, amikor délelőtt 9-től csak délután 4-ig. És hogyan vélekednek erről a munkarendről maguk a dolgozók? Négy anyukával beszélgettem, elégedett volt mindegyikük. Azt nem titkolták ugyan, hogy a hosszú hét túlságosan hoszszú — kiemelkedően hosszú a csütörtök, a bevásárlónap —, de arról elismeréssel beszéltek, hogy kivétel nélkül mindegyiküket megkérdezték: megfelel-e a csúsztatott munkarend, nincs-e gond a kicsikkel? — Mire költik a rövid héten többlet szabadidőt? — érdeklődtem. Farkas Judit, a férfi fehérnemű osztály elárusítója és pénztárosa: — Kislányommal nagyokat sétálunk, megnézzük az állatkertet, rádiózunk, tévézünk, szép meséket olvasok neki, kirándulunk és idős, beteg édesanyámat gondozzuk. Nekem azért is igen jó ez a munkarend, mert gyermekemet egyedül nevelem... Nagy Istvánné, a lakástextil részleg elárusítója és pénztárosa: — A szabad időm nagy részét két kisgyermekemmel töltöm. És mit tagadnám? El kell végeznem azokat a munkákat, amelyek közben elmaradtak a hosszú hét miatt. A férjem segítőkész, mindenben mellém áll. Károlyi Jánosné, a műszaki osztály dolgozója: — A többlet szabadidőben az eltelt másfél évben tanultam, az áruforgalmi tanfolyamra jártam. A tanulás mellett is sokat olvastam. Négyesztendős Balázskám is szereti a könyveket, egyelőre persze csak mesehallgatás formájában. Kedves és egyben hasznos időtöltésem a kerti munka. Családi házunk körül nagy kert van. Minden megterem benne, nem kell piacra járni... Németh Imréné, a cipőosztály helyettes vezetője: — Három gyermekem van: Norbert, Anita és István, így aztán nem kell a szomszédba mennem ötletekért, mit is kezdjek a többlet szabadidővel. Persze, ha most valaki azt hiszi, hogy „beleveszek” a házi munkába, nagyon téved. Nálunk otthon mindenkinek megvan a maga feladata, így aztán több időnk jut egymásra és a közös dolgokra: a játékra és a zenehallgatásra, a kirándulásokra. Kora tavasztól késő őszig gyakran járjuk a környéket és az országot. Nekem így nagyon is megfelel a csúsztatott munkabeosztás. Furcsa lesz, ha legkisebb gyermekem betölti a hat évet, akkor nekem is naponta délelőtt 9-től este 6-ig kell dolgoznom — állandóan. .. (Sindulár) 1983. február 1., kedd