Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

FKP - Szocialista Párt Georges Marchais, az FKP főtitkára nyilatkozatot adott a Le Matin-nek abból az al­kalomból, hogy június 13-án lesz két éve az FKP és a Szo­cialista Párt közötti szerző­dés aláírásának, amelynek alapján a kommunisták részt vesznek a kormányban. Marchais kiemelte: e szer­ződésben a két párt kötelez­te magát annak a politiká­nak a folytatására, amelyet a franciák 1981-ben választot­tak, és e helyett nem lehet más politikát folytatni. A kormány eddigi tevékenysége pozitív volt, de még sok a megoldandó probléma. Nemzetközi kérdésekre szólva Marchais hangsúlyoz­ta: az FKP úgy véli, Fran­ciaországnak érdeke az, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a Szovjetunióval mind a gazda­sági és kulturális együttmű­ködés fejlesztése, mind pedig az európai biztonság és béke fenntartása érdekében. 2 • KUMFÖLD A magyar nép üzenete a béke-világtalálkozó résztvevőihez A prágai világtalálkozón résztvevő magyar delegáció ve­zetői kedden átnyújtották a nemzetközi előkészítő bizottság képviselőinek azt az üzenetet, amelyet a magyar nép inté­zett a béke-világtalálkozó résztvevőihez. Kedves barátaink! örülünk, hogy éppen most ült össze a prágai világta­lálkozó. Erre az egész embe­riségnek életbevágó szüksé­ge van. A magyar társada­lom az elmúlt hónapokban ezernél is több gyűlésen és más összejövetelen beszélgetett a súlyosbodó nemzetközi hely­zetről és a világtalálkozó nyújtotta lehetőségekről. Tízezernyi résztvevő adott hangot reménységének, hogy Prágából a kölcsönös biza­lom új, enyhült légköre árad ki Európa és az egész világ népei és kormányai elé. A gyűléseken megbízták a ma­gyar küldöttséget, hogy a magyar nép nevében szív­ből köszöntse a prágai világ­­találkozó küldötteit, akik — bármely nemzethez, feleke­zetihez tartozzanak is, bár­mely világnézetet és politi­kai meggyőződést valljanak — az emberiség alapvető ér­dekeit képviselik. Köszönt­jük mindazokat, akik az öt világrész másfélszáz országá­ban a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáért, bé­kés, teljes, alkotó emberi éle­tért szállnak síkra. Magyarország — Európa közepén — évszázadokon ke­resztül a hadak útja volt. Ezeréves történelme során most először teltek el olyan évtizedek, amikor nem öm­lött háborúban honfitársaink vére sem határainkon belül, sem kívül. Mi új, szocialista világot építünk , s ehhez békére van szükségünk. Ér­telmes, szép emberi életet akarunk, amelybe nem fér­het bele a háború. A magyar nép e meggyőződése egysé­ges, akarata szilárd. Társa­dalmunkban senki sem érde­kelt a fegyverkezésben és a feszültség fenntartásában. Ez a béke-világtalálkozó is bizonyítja, hogy nem va­gyunk egyedül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a béke­mozgalom megosztására tö­rekvő erők propagandája el­­­lenére a béke és a háború kérdésében érdekeink közö­sek Európa és a nagyvilág sok száz milliónyi békeszere­­tő emberével. Politikánkban — s az egész szocialista kö­zösség békepolitikájában — ez a felismerés tükröződik. E felismerés alapján a mély­ségesen­­ átérzett felelősség. Önökkel együtt, kedves ba­rátaink, nem felejthetjük el, hogy ötven millió élet pusz­tult el a második világhábo­rúban, és tudjuk, hogy egy újabb világméretű összecsa­pás már az emberiség létét veszélyezteti. Meg kell aka­dályozzuk az atomháborút, mert ez a legutolsó háború lenne a föld történetében. Ezért azt kívánjuk, hogy a világ minden erejét és gazdagságát a népek boldo­gulására és felemelkedésére a nyomor és elmaradottság megszüntetésére fordíthas­suk. Világtörténelmi értel­metlenség lenne az emberi­ség javait és kincseit fegy­verkezésre pazarolni Ezért magunk és utódaink nevé­ben a békéért, az életért állít kiáltunk minden háborúnak, minden háborús tervnek. Felháborodosma visszautasít., ’uk a .,korlátozott” atomhá­­ború demagóg ga-ncplat­át drágában sok százmillió em­ber erkölcsi súlyával támo­gatjuk a leszerelési kezdemé­nyezéseket. A világtalálkozó magyarországi előkészítő gyűlésein újra meg újra el­hangzott, hogy nem akarunk rakéták robbanófejeinek cél­pontjává válni. Távolabbi célunk az, hogy ne legyenek újabb rakéták sem kontinen­sünkön, sem másutt! Ús hi­degháború helyett a magyar társadalom minden rétege új megegyezést kíván. Ez egyenlő biztonságot jelent. Másszóval jóval kevesebb fegyvert, ezt a célt konst­ruktív leszerelési tárgyalá­sokkal lehet elérni. Hasz­nosak lehetnek e téren a prágai világtalálkozó pár­beszédeiből fakadó ajánlá­sok. Tegyenek bizonyságot arról, kedves barátaink, hogy van reális lehetőség a nukle­áris háború elkerülésére. Ezekben a beszélgetésekben, vitákban a magyar küldött­ség tevékenyen részt kíván venni. Azt fogjuk önökkel együtt szem előtt tartani és újra meg újra kijelenteni, hogy az enyhülés éveiben kialakult együttműködés­e alapján a nemzetközi élet " minden vitás " kérdése meg­oldható. Bízunk abban, hogy a prá­gai világtalálkozó párbeszé­dei olyan erkölcsi erőt hoz­nak létre, olyan érveket tár­hatnak a világ fö­zvéleménye elé, hogy megállíthatták a fegyverkezést és megakadá­lyozhatták a háborús szel­lem további érterjesztését. Segítse e világtalálkozó a népeket s kormányokat ab­ban, hogy megtalálják, ami összeköt, s félretegyék, ami elválaszt. Képünkön: az ünnepélyes megnyitó ülés résztvevő! Todor Zsivkov Berlinben kedden reggel párt- és ál­lami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. Zsivkov E­rich Honecker­­nek, az NSZEP KB főtitkárá­nak, az Államtanács elnöké­nek meghívására érkezett az NDK-ba. A bolgár vendége­ket a Berlin-schönefeldi re­pülőtéren Erich Honecker üdvözölte. A berlini újságok kedd reg­gel vezető helyen foglalkoztak a jelentős eseménnyel. Rész­letesen ismertették a Bolgár­ Népgazdaság fejlődését. Ki­emelték, hogy a két ország 1981—1985-ös hosszúlejáratú kereskedelmi egyezménye biztosítja a kölcsönös áruszál­lítások növelését. Az idén az árucsere-forgalom a tavalyihoz képest 13 százalékkal bővül. Bulgária és az NDK kivált­képpen a gépgyártásban, az elektronikában és az elktro­­technikában, valamint a vegyiparban igyekszik elmé­lyíteni a kooperációs együtt­működést. Magyar-román gazdasági tárgyalások Kovács Gyulának, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettesének meghívására jú­nius 15—21. között hazánk­ban tárgyalt a Román Szo­cialista Köztársaság állami tervbizottságának delegáció­ja, amelyet Aneta Spornic miniszteri rangú államtitkár vezetett. A megbeszéléseken áttekin­­tették a magyar—román gaz­dasági kapcsolatok stabilizá­lásának és fejlesztésének le­hetőségeit. Megvitatták az országaink közötti gazdasági kapcsolatok 1985 utáni fej­lesztésének egyes kérdéseit is. A tárgyalások befejezté­vel emlékeztetőt írtak alá. A szovjet kormány felhívása A Szovjetunió külügymi­nisztériumában kedden át­nyújtották az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és a Kínai Nép­­köztársaság nagykövetének, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának június 16-án elfo­gadott határozatát és a szov­jet kormány emlékeztetőjét, amelyet a négy állam kor­mányához intézett. Az em­lékeztetőben javasolja, hogy valamennyi nukleáris hata­lom fagyassza be, mennyisé­gi és minőségi téren egy­aránt, a birtokában lévő nukleáris fegyverzetet. Az ilyen befagyasztás — állapítja meg a szovjet kor­mány felhívása — előirá­nyozná, hogy a felek szün­tessék meg nukleáris fegy­vertáruk valamennyi össze­tevőjének mennyiségi növe­lését és vállaljanak kötele­zettséget arra, hogy nem rendszeresítenek újfajta, il­letve új típusú nukleáris fegyverzetet. Ezen kívül a felek mora­tóriumot vezetnének be a nukleáris harceszközök kí­sérleteire és a nukleáris fegyvert szállító eszközök valamennyi fajtájának és tí­pusának kipróbálására. A befagyasztási kötelezett­ség megtartásának ellenőrzé­sét hatékonyan lehetne meg­valósítani a nemzeti eszkö­zökkel. Szükség esetén ki le­hetne dolgozni és meg le­hetne állapodni néhány, az együttműködés alapján meg­valósítandó kiegészítő eljá­rásról is. Magától értetődő, hogy a nukleáris befagyasztás ak­kor lenne a leghatékonyabb, ha azt valamennyi nukleáris hatalom egyszerre valósíta­ná meg. A szovjet kormány azonban lehetségesnek tart­ja azt is, hogy elsőnek a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormánya valósítsa ezt meg, számítás­ba véve, hogy a többi nuk­leáris hatalom is hasonló módon jár el. A felhívás aláhúzza, hogy a Szovjetunió, amikor meg­teszi ezt a jelentős kezde­ményezést, korántsem tekin­ti öncélnak a befagyasztást, hanem olyan hatékony első lépésnek tartja azt a nuk­leáris fegyverzet korlátozá­sához, végső soron pedig teljes felszámolásához ve­zető úton, amelynek ré­vén teljesen fel lehet szá­molni a nukleáris kataszt­rófa fenyegetését. A szovjet kormány elvár­ja, hogy az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és a Kínai Nép­­köztársaság kormánya a kel­lő figyelemmel és komoly­sággal fogadja ezt a javas­latot, abból a nagy felelős­ségből kiindulva, amelyet a nukleáris hatalmak viselnek az egyetemes béke megőrzé­séért. A Szovjetunió képvi­selői készek arra, hogy bár­mely pillanatban megkezd­jék az érintett országok kép­viselőivel a megfelelő konk­rét lépések megvitatását. A pápa tegnapi programja Lengyelországi látogatásá­nak hatodik napján, keddent II. János Pál pápa az alsó­sziléziai Wroclawot kereste fel. Ez a város — a nyugati és az északi területekkel együtt — a második világ­háború után került vissza Lengyelországhoz. A városi sportpályán és környékén több százezer em­ber gyűlt össze. A helikop­terrel érkező pápát a helyi egyházi és állami vezetők köszöntötték. A szabadtéri misén mon­dott szentbeszédében a kato­likus egyházfő Alsó-Szilézia történelmi hagyományaival, lengyel jellegével foglalko­zott. Hangoztatta, hogy hely­re kell állítani az egymás iránti bizalmat a lengyel nemzeten belül. Kedd délután II. János Pál az opolei vajdaságban lévő Szent Anna-hegyre lá­togat el, majd pedig az es­ti órákban Krakkóba repül. A munkásmozgalom harcosa Kilencven éve született Szigethy Zoltán Szombathelyen született 1893. június 22-én. Apja a győri Vagongyár gépmunká­sa, nehezen tudta biztosítani a tíz gyermeket számláló nagy családnak a megélheté­sét. Ezért Szigethy Zoltánnak — bár az elemi iskola hat osztályát kitűnő eredmény­nyel végezte — már tizen­­kétéves korában dolgoznia kellett. Három évig a Gráb­­gyárban állt alkalmazásban majd 1908-ban a győri Va­gongyárban esztergályosta­­nuló lett és se védlevelet szer A Vas és Fémmunkások Szakszervezet­ében vált öntu­­datos, osztályharcos munkás­sá. Először a budapesti Vul­kán Gépgyárba került. 1912 májusában a Parlament előt­ti tüntetés alkalmával vett részt először olyan munkás megmozduláson, ahol a ha­talom képviselői és a mun­kásság összecsapott, s ahol munkásvér folyt. 1913-ba visszatért Győrbe és a Va­gon,gyár autóosztályán vál­lalt­ munkát. Az első világ­háború kitörésekor behívtál’ katonának megjárta a szerb­­­omán, olasz harctereket. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom már ók­a­ré”!­­^..­.^helyén. „ Varongyí­autóosztályán találta. Az ese­mények hatására belépett a Szociáldemokrata Pártba. A Tanácsköztársaság idején áp­rilis 30-án fegyvert fogott és részt vett a cseh intervenció­sok elleni komáromi táma­dásban. Visszatérésekor mun­katársai bizalmivá választot­ták és bekerült a vas- és fémmunkások helyi szerveze­tének vezetőségébe. A Tanácsköztársaság meg­döntése utáni időben bátor kiállással harcolt a dolgozók ügyéért. 1922. december 15— 1923. január 15-ig tartott a Magyar Vagon- és Gépgyár autóosztályának nagy sztrájk­ja, s ezt követően még több sztrájkmegmozdulás, ame­lyeket a létminimum alatt­ bérek emeléséért vívtak a munkások. Ezek vezetésében szervezésében részt vett Szi­­gethy Zoltán is, ezért ellen­tétbe került a hatóságokkal­­,z kényszerítette az ország elhagyására. 1925-ig a pári­zsi Renault-gyárban dolgo­zott. Hazatérése után a va­sas szervező bizottság mun­k­ás kult­úrcsoportok szerve­­sével bízta meg. Megszer­vezte a Győri Vas és Fém­munkások Dalkarát, majd a­­gyes kórust i­s, amelyek serepe­­tek a nép­gyűléseken, kultúrestéken, ünnepségeken, munkásteme­téseken, szolgálták a szocia­lista kultúrát, ébren tartot­ták a munkás harci szelle­met. Baloldali magatartása mi­att 1942-től figyelte a rend­őrség. Ezt bizonyítja a fel­­szabadulás után a Vagon­gyárban megtalált, a katonai parancsnokság részére Szi­­geth­y Zoltánról kiállított arc­képes rendőrségi nyilvántar­tólap,­­ amelyen így minősí­tették: szociáldemokrata ve­zetőségi tag kommunista ér­zelmű. 1945. március 13-án a Va­gongyár katonai parancsnok­sága fenyegetéssel kényszerí­tette, hogy a gyár repülő­­gyáregységével ki­települjön Amint lehetett, megszervezte a hazatérők első, 21 fiatal­emberből álló csoportját és 1943. június 15-én már újra itthon volt. A munkások 1945 őszén az SZDP belvárosi szervezeté­nek elnökévé választották. A két munkáspárt egyesülése­kor az MDP tagja­ lett és to­vábbra is a pártszervezet el­nöke maradt. Állandó szóno­ka, előadója volt a pártna­­poknak, párttaggyűléseknek. 1946-tól három évig a Bíő­szabályozó Társulat és még nyolc vízszabályozó társulat miniszteri biztosaként dolgo­zott. 1949-től a Győri Temet­kezési Vállalat igazgatója. 1950 szeptemberében a sze­mélyi kultusz és szektás po­litika következtében koholt vádak alapján leváltották ál­lásából és kizárták a pártból. Ez nagy megrázkódtatást je­lentett számára. 1950-ben a Kisalföldi Gépgyárban he­lyezkedett el és 1956-ig, nyugdíjazásáig a Célgépgyár­ban dolgozott mint eszterga­ -­rvos, illetve művezető. Jó munkáját, újításait többször jutalmazták. 1956-ban szilárd kommunista magatartást, ta­núsított. Fellépése akadályoz­­ta meg hogy kommunistákat eltávolítsanak a gyárból. Régi harcostársai győzték meg arról, hogy a pártból való kizárásának felülvizsgá­latát kérje. Ez ügyben 1963.­úlius 1-én beadott kérését a KEB felülvizsgálta, tisztázta a vádak alól, felmentette, re­habilitálta. Az MSZMP Győr- Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága 1964. január 15-én visszavette a pártba, a KB Titkársága pedig párttagsá­gát 1919-től elismerte. Munkásmozgalmi múltja elismeréseiképpen 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdem­renddel tüntették ki, 1969- ben pedig megkapta a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. Elvtársi megbecsülés övezte 1972-ben bekövetke­­■’­tt haláláig. 1983. június 22., szerda

Next