Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚNIUS 24., PÉNTEK ÓRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka A Minisztertanács elnökének beszámolója Törvényjavaslat a múlt évi költségvetésről Csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál,, az Elnöki Tanács elnöke Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal az Országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűléselnöke megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnökéről, Csetérki Lajosról, az Elnöki Tanács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre prépostkanonokról, az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökített meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Elfogadták a nyári ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács elnökének besámolója a kormány munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról. Lázár György beszéde Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a kormány nevében számot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadásakor, kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresszuson meghatározott irányban halad, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intézményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Népköztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a világban, megbecsült tagja vagynánk a szocialista országok közösségének. . . Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények között folytatjuk, mint ahogyan programunk elfogadásakor azt feltételeztük. Azóta megnövekedtek az Európa és az egész világ békéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, éleződött a társadalmi rendszerek közötti harc, az imperializmus szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló támadást indítanak a szocialista országok, a társadalmi felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó társadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szocialista rendünk életereje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmányainkat, s ha a korábban megszokottnál szerényebb ütemben is, de tovább haladtunk a szocialista építés útjén. A kormány elnöke hangsúlyozta: " A megbecsülést érdemlő eredmények sem feledtethetik gyengéinket, tisztában vagyunk vele, hogy a következő években abban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindenkor, a legnehezebb helyzetben isképes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti létünk kéréseire. " Amint ’azt programunkban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamódszereinek korszerűsítését."Szándékainksal egyezően növeltük,ra törvények és a fontosabb jogszabályok előkészítésének demokratizmusát, teljesítettük a jogalkotás időarányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meggyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi feltételeinek kiépítését, folytattuk az ügymenet egyszerűsítését. Az előrelépés mérhető, de még nem elégséges. Lázár György hangsúlyozta: " Újra és újra visszatérő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézményrendszerét időről időre hozzáigazítsuk a társadalmi-gazdasági fejlődés történelmileg meghatározott szükségleteihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás, rendszerének továbbfejlesztésében összehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a központi és a helyi igazgatás hatásfokának egyidejű javítására. Az állami funkciók jobb ellátásának a szocialista demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban a korábbinál is nagyobb szükség van a demokratikus fórumok tartalmas működésére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közérettség teljesebb kibontakoztatására. A VT. ötéves terv minden korábbinál, nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékonyság növelését. az egyensúly javítását — iton ■ dottá Lázár György. — 1930 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági feltételek további romlása. Helyzetünket esetenként nehezítik a szocialista országokkal szemben alkalmazott, főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A világgazdasági válság hátrányos következményei mellett saját munkánk fogyatékossága) is hozzájárulak gondjaink növekedéséhez. Ezért is megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jövedelem a98.0. évi csökkenés után év átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt, és 1989- ben — hosszú idő óta először — meghaladta a belföldi felhasználást. Csökkent a költségvetés hiánya, az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 6 százalékkal haladta meg az 1981. évit Az anyagi ágak termelékenysége több mint 6 százalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelkedett, lényegesen gyorsabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó területek részéről nem elegendő, de legalábbis egyenetlen az új viszonyokhoz való alkalmazkodási készség; lassan javul a versenyképesség, magasak a ráfordítások, olykor gyenge a piaci munka; még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú vállalat és szövetkezet. Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása csak úgy volt elérhető, hogy a kivitel növelésére és az új piacok feltárására tett erőfeszítések mellett átmeneti importkorlátozást léptettünk életbe, csökkentettük a beruházásokat, a költségvetési kiadások egyes tételeit, és 1982-ben a tervezettnél nagyobb fogyasztói áremelést hajtottunk végre. Ezek az intézkedések a gazdálkodó szervezetek, a lakosság és főleg annak egyes rétegei számára gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett! A legfőbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzetközi fizetképess évet egyaránt sikerült megőrizni. A gazdasági teljesítmény növelését most és a k következő években a tartalékok feltárásával, műszaki fejlesztéssel, gyorsan megtérülő szellemi és anyagi befektetésekkel, a szervezettség, a munkakultúra növelésével kell elérni. Még erőteljesebben be kell kapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alanyán készek vágyuntk a felek tőkés államokkal folytatott to-5ekedelem és kooperáció bővítésére is. Irányítási.. rendszerünk valamennyi fő elemének: a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozó eszközöknek — ezen belül az ár-, bér és adórendszernek —, a Piaci felügyeleti tevékenységnek, az intézményi és szervezeti rendszernek összehangolt és egyidejű továbbfejlesztésére van szükség. Még inkább olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a központi állami gazdaságirányítás és a gazdaságszervező munka hatékonyságának fokozásával együtt növelik a válalat’ önállóágail az eredményekhez fűződő kolektív és egyéni érdekeltség érvényesülését. Tovább akarunkéni azon az úton, amely lehetővé tette hogy a vállalati kollektívák részt (Folytatás a 2. oldalon) Sopron várja a vendégeket Az ünnepi Sietek nyitánya Tiszteletre méltó, ha egy városnak az oly sokat emlegetett szigorú pénzügyi feltételek között is marad arra energiája, hogy kiemelkedő kulturális rendezvénysorozatát a megszokott színvonalon megszervezze. A Soproni Ünnepi Hetek rendezvényskáláját — mint az előző években — az eladott jegyek árából idén sem lehetne biztosítani: a szolid központi támogatáson, sok vállalat áldozatkészségén túl óriási szervezőmunka kellett ahhoz, hogy a következő bő három hét során valóban színvonalas, kulturális rendezvényeknek adhasson otthont a hétszáz éves város. Igényes válogatás, de a lehetőségek ügyes kihasználása, a kínálkozó alkalmak talpraesett összepárosítása. Ne legyünk azonban ünneprontók! Bár a feltételekről szólni kellett, s az ünneplés során a feltételeken dolgozók munkájáról is illik megemlékeznünk, az ünnepi hetek rendezvénysorozata igazán maguknak a kulturális értékeknek, hagyományoknak az ünneplése, és a befogadó, pártoló, gazdag múltú városé. Ünnepük a művészeteket tisztelőknek, élvezőknek, mindazoknak, akik nyitott lélekkel képesek közeledni az értékes művészi alkotások felé — és ünnepük a város lakóinak, barátainak, minden idegennek is, akiket ez a város a címerében látható nyitott kapukkal vár. Ahogy Sopron jelképében, a részben római alapokra épült, de a középkor, a reneszánsz és a barokk építőmesterek tudását egyaránt dicsérő Várostoronyban, úgy rétegződnek egymásra és alkotnak megbonthatatlan egészet magának a városnak életében is a gazdag hagyományok. Sopronban élni annyit tesz, mint értékes, élménygazdag környezetben élni — Sopronban járni, hogy csöndes, szemlélődő, csak befelé is figyelve érzékelhető élményeket várni. Életformát sugall ez a város, követelményeket támaszt bennünk, a saját életünkkel szemben. Az otthonossá®, a harmónia, a józan derű követelményét. . Az inneni hetek rendezvényei is ín, ebben a gazdag környezetben válnak igazán élményt adóvá. Sopronhoz, tartozik a szintén történelmet idéző fertőrákosi Barlangszínház is, amelynek utánozhatatlan kör, népzete ezen a nyáron opera- operett-, musical-, revü, műscokinak és a Magyar AT,ami Népi Eerüttps produkcióiénak ad otthont. Puccini pillangókisasszonyát, Lehár Fecorotől Luxemburg grófját a Szegedi Nemzeti Színház tíz-f,uata a La Mancha 10. va«ig című musicalt a ave'■iftt- Vozcót- -» hórpite színnadára, a Fertő-menti község legtávolabbi vendégei pedig a Fülöp Szigetek Gyöngyei nevű együttes táncosai lesznek. A Petőfi Színházban debreceni színészek a Black comedy című zenés játékot és egy gyermekműsort mutatnak be. A zenei programok sorát az Országos Kamarakórus Fesztivál rendezvényei nyitják, majd Kocsis Zoltán és a Soproni Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt a Liszt Ferenc nevét viselő művelődési központ épületében, ahol újabb nyolc nap múlva a Győri Filharmonikus zenekar Beethoven hangversenyére kerül sor. Az evangélikus templom orgonáját Lantos István és Elekes Zsuzsa szólaltatják meg, az úgynevezett Jezsuita teremben pedig egy flamand népzenei együttes és a budapesti Régi Zenei Stúdió produkciója ígér zenei csemegét Az országos érembiennálét már negyedik alkalommal rendezik meg a Lábasház kiállítótermében. Az összes programnak ezzel még mindig csak egy részét sikerült fölsorolnunk. Ami azonban ebből a vézna fölsorolásból is látszik: a három hét során igazán mindenki megtalálhatta a kedvére valót a soproni kínálatból — a maga és a nagymúltú város gazdagodására. Sopron városa méltó akar maradni a rangos hagyományokhoz. . A huszonhatodik alkalommal megrendezett Soproni Ünnepi Hetek megnyitó ünnepélye ma este kilenc órakor kezdődik a Fő téren. Csillagászati hét A minden évben nagy síikert aratott csillagászati hetet immár harminckettedszer rendezi meg idén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti szervezete. A központi rendezvénysorozat időszakában — október 16—22. között — a különböző vállalatok, intézmények, munkásszállók, művelődési házak, ifjúsági klubok, középfokú tanintézetek, általános iskolák és kollégiumok érdeklődését úgynevezett területi előadásokkal elégítik ki. A diavetítéssel egybekötött referátumok a csillagászat, az űrkutatás, az űrhajózás eddig elért eredményeinek és jövőbeni terveinek megismerésére nyújtanak lehetőséget. Az előadásokra, a beszélgetések, viták vezetésére kiváló szakembereket kértek fel. A TIT előadóinak témaajánlata több, mint másfélszáz érdekes címet tartalmaz. A központi témákon túl a Föld és a naprendszer keletkezése, a tízmilliárd évvel ezelőtti világ, a fekete lyukak, a teremtésmítoszok és a világvégehiedelmek, az interkozmoszprogramok, a közeledő Halley-üstökös és más érdekességek szerepelnek a diavetítéses előadások sorában, amelyeket az érdeklődők a munkahelyükön, a klubjukban hallgathatnak meg. A csillagászati hét rendezvényeivel arra törekszik a társulat, hogy minél szélesebb körben ismerkedhessenek meg a tanulók és a felnőttek a világűr kutatásának történeti és új eredményeivel, amelyek segítségével behatóbban megérthető a természet, kozmikus környezetünk.