Kisalföld, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
■ Még mindig nem csökken a gyermekbalesetek száma a statisztikai adatok tanúbizonysága szerint. Éppen ezért örömmel adunk hírt arról, hogy harminc tagú közlekedési sítlörőrendőr csoport működik az öttevényi Körzeti Általános Iskolában, akik rendszeresen KRESZ-oktatásban részesülnek, s reggel délben irányítják a forgalmat a főúton, ahol a falu legtöbb középülete található. Fórum — diákoknak Krimi helyett az izgalmasabb valóság Nem könnyű a diákot arra rávenni, a hetedik óra után is maradjon még az iskolában, meghallgasson egy előadást, utána kérdezzen, vitatkozzon — aztán siessen a menzára, a kollégiumba vagy haza, mert holnap is nap lesz, esetleg feleléssel. Aki tehát ilyen rendezvényt tervez, készítsen elő mindent alaposan, legfőképpen pedig a témát válassza meg jól. Egyébként van választási lehetőség (ha nem is túl sok), mert egyáltalán nem igaz, hogy a középiskolás diákot csak a diszkó érdekli. Érdekli például a rendőrség bűnügyi munkája. Kedden a győri Pattantyús szakközépiskolában közbiztonsági fórumot tartottak. Annak ellenére, hogy fárasztó, hét órai tanulás után került rá sor, alaposan megtelt az erre kijelölt osztályterem, s közel másfél óra elteltével csak azért kellett befejezni — pontosabban abbahagyni —, mert a diákokra még egyéb kötelmek vártak. Sikeres fórum volt. Bevezetőt a megyei rendőrfőkapitányság két munkatársa tartott (nagyrészt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről, veszélyes jelenségekről, de szóba kerültek a politikai jellegű, vagy annak határát súroló bűncselekmények is.) Az előadásról most csak annyit: azt hallották a fiatalok, amire kíváncsiak voltak. És olyan formában, amire úgymond oda kellett figyelni. Aztán a kérdések következtek. Elhangzott például többször is: mit tehet, tesz a rendőrség, hogy a bandába verődött csövesek ne inzultáljanak másokat, ne kényszerítsék, gyakran erőszakkal, a védteleneket befolyásuk alá? Milyen konkrét hatással van a növekvő idegenforgalom a bűnözésre? Mi a helyzet, nálunk a kábítószerek, vagy az ilyen jellegű drogok ügyében? Ki, hogyan téríti meg a fiatalkorú által okozott kárt? Érezhető volt a kérdésekből : a mai középiskolások többsége már nagyon is tisztán látja maga körül a világot. A veszélyeket is... Legfeljebb abban nem tud mindig eligazodni, hol kezdődik a veszélyzóna, hogyan kell elkerülni azt az utat, ami a deákcsínytől a bűnig vezet. Mert a céltalan, bár ártalmatlan lötyögésből csavargás lehet, aztán már nem sok kell, hogy beinduljon a láncreakció. Például a Balaton mellé ..csak úgy kóborolni’ induló fiatal néni híján először ..csak” tíz deka előrecsomagolt parízert meg két kiflit csen az ABC-ből Aztán legközelebb már valami innivaló is kell hozzá, az olcsóbb fajtából, mondjuk almabor. A tekergő társak között előbb-utóbb akad egy alkalmi barátnő, miatta is, meg az éjszakai hideg ellen is fedél kell a fej felé. Csöves körökből könnyen megtudni, hol, melyik víkendház üres éppen ... És ha nem is visz onnan magával valami „emléktárgyat” , máris szép hosszú húslajstrom terheli a fiatalt. Aztán csodálkozik a mama meg a papa, nem értik, mi történhetett fiacskájukkal. Hibásnak persze az iskolát, a rendőrséget, a társadalmat tartják... Fentebb írtuk, sikeres volt a fórum. A résztvevők az őket körülvevő valóságból kaptak némi ízelítőt. Többet ér ez akármilyen kriminél. És nem kevésbé izgalmas. A rendőrség jó partnere az iskoláknak mind több hasonló beszélgetéshez. 3. F. Válasz cikkünkre irtatlan embereket kevert gyanúba A körzeti orvos manipulációja őszinte örömünkre szolgált, hogy ez évi november 20-i számukban A tárgyalóteremből rovatukban publikálták a dr. Halmágyi Sándor, volt soproni körzeti orvos ellen indított bűnügy jogerős ítéletét. A bíróság példás ítélettel tett pontot az eljárás végére, melyet az egészségügyi osztály kezdeményezett. Dr. Halmágyi Sándor egyik bűncselekménye az volt, hogy egy rokkanttá nyilvánított betegnek azt mondta, ezer forintot kellett adnia a felülvizsgáló orvosoknak. A cikkben sajnálatos módon nem történik utalás arra vonatkozóan, hogy ezt a bizonyos ezer forintot sem a táppénzes felülvizsgáló főorvosnak, sem az országos Orvosszakértői Intézet soproni I. fokú bizottsága munkatársainak nem adta át, illetve ilyen megvesztegetésre még kísérlet sem történt. Mindezt dr. Halmágyi Sándor találta ki, hogy pénzt csikarjon ki betegétől. Dr. Halmágyi Sándor a megvesztegetés céljára kért pénzösszeget senkinek nem adta át, cselekményével ártatlan embereket kevert gyanúba. Dr. Rácz Attila eü. osztályvezető főorvos *—KlIMPOD Nincs szégyenkeznivalónk, sőt... MEGTARTVA MEGÚJULNI Kívülállók a győri városrekonstrukcióról Győr infrastruktúrájának fejlesztését és fenntartását célzó munkáknak közel egynegyede koncentrálódik a belvárosra — ezzel a részaránnyal a Kun Béla lakónegyed után itt van a legjelentősebb építészeti tevékenység. Meghatározó része felújítás jellegű, ebben az ötéves tervben kb. 750 millió forint értékű. A „városmegújítás” a szemünk előtt zajlik, a sajtó is gyakran foglalkozik vele. Hogy most ismét szólunk róla, azt egy a maga nemében páratlan ötlet megvalósítása indokolja. Tiszteletre méltó vállalkozókedv Győr város Tanácsának vezetése, a 2 éve működő városrekonstrukciós operatív bizottság felkérte a Magyar Urbanisztikai Társaságot szakértői csoport Győrbe küldésére. A kérés lényege röviden, velősen: nézzenek alaposan körül a városrekonstrukciós munkálatokban, majd mondjanak véleményt. Az öttagú munkacsoport a múlt héten tett eleget a meghívásnak, s programját egyrészt a tervezőkkel, kivitelezőkkel folytatott szakmai eszmecsere, majd a néhány hét múlva írásban elkészülő jelentésnek a tanácsi vezetőkkel történő előkészítése zárta. Ebből a záróbeszélgetésből „csemegéztünk”. Balogh József, a tanácselnök általános helyettese. Varga László városi főépítész képviselte a vendéglátókat, a vendégek pedig: Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára, dr. Preistch Gábor Ybl-díjasa , műszaki tudományok doktora, Hübner Mátyás, irodavezető a Baranyatervtől, dr. Román András, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője és dr. Winkler Gábor Ybl-díjas építész-tervező, „idegenként hazai pályán”, a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalattól. A MUT főtitkára három gondolatban foglalta össze az első benyomásokat. 1. Tiszteletre méltó az a villakozókedv, amellyel Győr városa a mai nehéz körülmények között vállalkozott a városképet formáló lakásokat, intézményeket korszerűsítő feladatra. 2. Nem féltek az illetékesek a gondokat külső szakértők elé tárni, és a rekonstrukció szakmai értékelését kérni. 3. A városrekonstrukció hazai példával még alá nem támasztott út útját választották a győriek — s ez valószínűleg nem helytelen út... A Széchenyi tér jövője Mindjárt ez utóbbi gondolathoz. Nálunk máshogy csinálták, csinálják a rekonstrukciót, mint Sopronban, Egerben, a Budavárban. Győr specialitása egyebek között, hogy nemcsak műemlékek egy-egy csoportját újítják fel, hanem vele együtt a környezetükben lévő egyéb épületeket is. Helyes a törekvés, ma szakmai körökben is előnyös megítélésben részesül, mely szerint mindent megőrizni, amit lehet, nem kell bontani, ha nem szükséges. Ez a szemlélet csak az utóbbi években alakult ki, mert példaként említették, hogy bármennyire is szép a Kazinczy utcai Állami Biztosító épülete, ma már inkább felújítanák a helyén állt épületeket... A Vasudvar tervezett rekonstrukciójához is több jó tanács hangzott el. Nem kell, javasolták, a tömbbelsőt úgymond kitakarítani inkább új feladattal, kereskedelmi funkciókkal tanácsos ellátni. Nem szabad megemelni az eredeti épületmagasságokat, mert elveszi a városképi értéke. Nagy elismeréssel szóltak szakértő vendégeink a Széchényi tér rekonstrukciójának jól látható alapos előkészítéséről. Országosan is egyedülálló példa, hogy a valósághű rekonstrukció érdekében a tanácsi tervező vállalat művészettörténészt alkalmazott. Újabb tanács: elkészültekor nagyon alaposan meg kell tervezni a gyönyörű tér funkcióját — ne elsősorban autóparkoló térség legyen, ha onnan kitiltani már nem is lehet a forgalmat. S jó lenne, ha viszszaállítanák az eredeti, évek során „feltöltődött” szintjét — ugyanis a homorú tér mutatja igazán önmagát. A Rába Művelődési Központ? Ha nem lenne, megbomlana a tér egysége, vagyis egyelőre nincs vele mit tenni. A Szabadság tér, főleg annak a megyei tanácsház előtti része ma funkció néküli. M Ha várhatóan úgyis fel kell bontani az alatta lévő parkoló födélzetének javítása miatt, alaposan át kellene gondolni „síjrarajzolását”. S a megyei tanácsháznak is jobban „állna”, ha a térről lenne a főbejárata ... A Káptalandombon létesülő vagongyári vendégházról nem volt rossz véleményük az szakértőknek, csupán az elkészülés lassú ütemét kifogásolták. A Schweidel utca (a színház melletti színesház sor) lebontását nem javasolták, hanem — akár a Zöldterület kárára is — szemben vele ízléses pavilonsorral mintegy kis, kereskedő utcát lehetne kialakítani. Igazán így záródna le a színház északi oldalának ma még kissé torz határvonala. Megyei fodrászok országos sikere Nemzetközi szépség-divatrevü Az elmúlt hét végén rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban a Nemzetközi Szépség-Divatrevű 83 elnevezésű parádét, nemzetközi és hazai fodrász-kozmetikus versennyel egybekötve. Az esemény a harmincezer szakembert tömörítő Magyar Fodrász Kozmetikus Egyesület fennállásának 25. évfordulóját köszöntötte. A Nemzetközi Fodrász Szervezet (O. A. I.) vezetői és versenyző csapatai is részt vettek a nagyszabású, hétfőn véget ért gálán. Ugyancsak különféle programokkal szerepeltek a leghíresebb divatcégek, illetve a kozmetikai ipar legnagyobbjai, ez utóbbiak közül például a F Oreal, a Wella A. G., az Editha Piecler A. G.,a Hans Schwarzkopf GmbH. És természetesen magyar cégek, szövetkezetek illetve kisiparosok. A rendezvényen ott volt a Győri Fodrász Szövetkezet „gondozásában” Győr-Sopron megye küldöttsége is. A márciusban Győrött rendezett területi verseny eredményei alapján hét győri szakember mellett egy-egy soproni és mosonmagyaróvári alkotta a megyei válogatottat. Mint azt Bognár Gyuláné, a szövetkezet elnöknője elmondta, tavasz óta heti kétszeri „edzéssel”, fővárosi szakemberek segítségével készültek a fodrászok, kozmetikusok a minden eddiginél nagyobb hazai vetélkedésre. A szövetkezet minden segítséget megadott a készülődéshez. Nem maradt el a lelkiismeretes munka eredménye. A versenyek történetében először a 23 csapat vetélkedőjében a Borsod megyei válogatott és a budapesti Divat Fodrász Isz. csapata mögött az összetett értékelés harmadik helyét szerezték meg a Győr-Sopron megyeiek! (Az eddigi legjobb eredmény egyébként a nyolcadik hely volt.) Minden versenyzőnek két, a férfifodrászoknak három feladatot kellett teljesíteniük, ezeket értékelte a szakmai zsűri. Az egyénenkénti kiváló teljesítményekből „jött össze” az előkelő helyezés. S akik elérték: Remete Gézáné, Sarkadi István, a soproni Horváth Sándor (férfifodrászok), Kovács Ibolya, Baán Erzsébet, Sziklai Péter (női fodrászok), Márkus Jánosné, Steinné Csete Erzsébet, a mosonmagyaróvári Molnos Istvánná (kozmetikusok). A kiváló csapatmunkából is kiemelhető Molnos Istvánné, Remeténé és Baán Erzsébet. Az eredményesen szerepelt fodrászok és kozmetikusok a szövetkezeti alapszabály értelmében pénzjutalomban részesültek a versenyen nyert oklevelek mellé. Liszt Ferenc utcai tanulságok A Liszt Ferenc utcai sor rekonstrukciójáról is többnyire jó véleménnyel voltak a MUT tagjai. Azért kritikájuk is akadt. Túlságosan lemaradt az új épületek létesítése a szomszédos Molnár Ferenc utcában, ezt együtt kellett volna kivitelezni. Egy-egy munkaterületen még mindig nagy a rendetlenség. A kivitelezésben ittott látni, hogy nem minden területre jutott igazán képzett szakember — az asztalosszerkezetek viszonylag jók, kevésbé mondható ez el a kőműves munkákról. Jó tapasztalat, hogy a megőrzendő bontott anyagokról leltárt készítenek, s vagy ott, vagy máshol újra beépítik. Ez kezdetben nem ment, de ma már nem veszhetnek el értékes egységek. Az is jó ötlet, hogy minden házat először fehérre meszelnek, aztán majd amikor „összeállt” az utcasor, akkor jönnek a színek. 44 + A csupán vázlatosan említett vélemények szakmai dolgozat formájában visszakerülnek Győr város Tanácsához. Ezek mellé még néhány érdekesség, amelyek mintegy , „melléktermékként*’ születtek a kétnapos találkozón. Jó lenne egy igazán egyszerű körülmények között működő tájékoztató iroda felállítása, ahol a győriek mindig naprakész információkat kaphatnának a városrekonstrukció helyzetéről, a városépítés jövőjéről. Törődjenek a győriek továbra is olyan gondossággal a külső városrészekkel is (Gyárváros, Újváros egyes részei), mint ahogy az utóbbi években hozzáláttak. És legvégül egy nyilván többeket meglepő vélemény: az építész szakembereknél kifejezetten tetszett a Páva utcai, sokak által kifogásolt OTP-lakótelep ... Csiszka Antal 1983. december 1., csütörtök