Kisalföld, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

c l MfMPttlD fo tj s t <] é I ij szelq/data Olvasói kérdésre válaszolva, a munkaszüneti napon vég­zett munka díjazásáról, továbbá a rokkantsági nyugdíj mó­dosításával, megszüntetésével kapcsolatos kérdésekre adunk tájékoztatást. A MUNKASZÜNETI NAPON VÉGZETT MUNKA DÍJAZÁSA „Nyugdíjas" jeligéjű mo­sonmagyaróvári olvasónk ar­ra kíván választ kapni, hogy milyen szabályok szerint kell a munkaszüneti napon végzett munkát díjazni? (Őrként és portásként végez munkát.) A munkaszüneti napon történő munkavégzés címén külön pótlék nem jár. Tehát a dolgozó által e napon vég­zett munka díját ugyanolyan módon kell elszámolni, mint­ha rendes munkanapon vég­zett volna munkát, viszont a munkaszüneti napra járó át­lagkeresetét ki kell részére fizetni. Ha pedig a munka­szüneti napon végzett mun­ka meghaladja a munkaszü­neti nap szerinti napra eső munkidőt, a többlet­időt túl­munkaként kell elszámolni. Ez esetben a kollektív szer­ződés­­a munkanapokra elő­írtnál magasabb mértékű túlórapótlékot is meghatá­rozhat. A havidíjas dolgozók mun­kabére a munkaszüneti nap díjazását magába foglalja, ezért munkaszüneti napon végzett munka esetén ré­szükre a havibérükön felül csak a végzett munkáért já­ró díjazást kel elszámolni. Ha a dolgozó túlmunka el­lenértékeként csak szabad­időre jogosult, a kollektív szerződés úgy is rendelkez­het, hogy a dolgozó a mun- ■ kaszüneti napon végzett munkája ellenértékeként is szabadidőt kap. A heti pihenőnapon vég­zett munka elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, ha a munkaszü­neti­­nap a dolgoz­ó heti pi­henőnapjára vagy szabad­napjára esik, és a dolgozó ezen a napon munkát telje­sít. Ha a dolgozónak a válla­lat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, a dolgozónak a pihenőnapon, illetőleg sza­badnapon végzett munka­idejére járó munkabéren fe­lül 100%-os pótlék jár. Eb­ben az esetben a munkaszü­neti napra járó átlagkereset azonban nem jár. A portások és őrök általá­ban munkaszüneti napon is végeznek munkát, ezért a havi munkabérükön felül megilleti őket a munkaszü­neti napon ténylegesen vég­zett munka díjazása is. E munkavégzés címén azonban külön pótlék nem számolha­tó el, mert a munkaszüneti nap díjazását a portások és őrök havi bérükben meg­kapják. Ha a portásnak vagy érnek a munkaszüneti nap a munkaidő­ beosztása szerinti heti pihenőnapjára esik, és munkavégzés céljából behív­ják, a munkaszüneti napra vonatkoz­ó elszámolási sza­bályok nem alkalmazhatók. Ez esetben tehát a heti pihe­nőnapon végzett munka dí­­jazására vonatkozó szabá­lyok érvényesülnek. Ha a dolgozó pótlólag más heti pihenőnapot kap, akkor rendes munkanapon végzett munka szabályai szerint kell munkáját díjazni. Ha a dol­gozó a heti pihenőnapon végzett munka helyett pót­lólag más heti pihenőnapot nem kap, akkor a heti pihe­nőnapon végzett munka sza­bályai szerint kell az e na­pon végzett munkája díjazá­sát elszámolni, azaz 100% p­ótlékkal. MIKOR MÓDOSÍTHATÓ, VAGY SZÜNTETHETŐ MEG A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ? K. I.-né győri lakos arra kér választ, hogy rokkantsá­gi nyugdíja mikor szüntet­hető meg? Megszüntethető-e, ha rendszeresen dolgozik, és a keresete nem kevesebb an­nál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munka­­viszonyában elért? A rokkantsági nyugdíjat a dolgozó a rokkantság tarta­mára kapja. A nyugdíjast az orvosi bizottság eseten­ként adott javaslata szerint, időközönként behívják újabb orvosi vizsgálatra. Ha a nyugdíjas állapota nem vál­tozott, a nyugdíját azonos összegben tovább folyósítják. Amennyiben a nyugdíjas ál­lapota javult, vagy rosszab­bodott, a rokkantsági nyug­díjat ennek megfelelően mó­dosítják, vagy megszüntetik. A rokkantsági nyugdíjat az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától szállítják le, vagy szüntetik meg, ha a nyugdí­jas állapota javult. Ha vi­szont rosszabbodott, az en­nek megállapítását, de legko­rábban az állapot-rosszab­bodás bejelen­tését követő hónap első napjától emelik fel. A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosí­tó életkor betöltése után, ál­lapotváltozás miatt felemel­ni, vagy leszállítani nem le­het. Megszüntetik a rokkantsá­gi nyugdíjat akkor is, ha a nyugdíjas egészségi állapota az orvosi vélemény szerint nem változott ugyan, követ­kezésképpen orvosi értékelés szerint változatlanul rok­kant, de rendszeresen dolgo­zik, és a keresete 4 hónap óta lényegesen nem keve­sebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörben rok­kantság nélkül elérhetne. Ebben az esetben ugyanis a rokkantsági nyugdíjra jogo­sultság egyik feltétele meg­szűnt, ezért a nyugdíjat ma­gát is meg kell szüntetni. Az öregségi korhatár elérése után azonban a rokkantsági nyugdíjat megszüntetni nem lehet. A rokkantsági nyugdíj összegét nemcsak az állapot változása esetén módosítják. Erre sor kerülhet — a nyug­díjas kérésére — akkor is, ha a rokkantsági nyugdíjas nyugdíjának megállapítása után szolgálati időt szerzett. A rokkantsági nyugdíj mér­tékének az emelése szem­pontjából azonban a nyug­díjazást követően szerzett szolgálati időnek csak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amely alatt a nyugdíj folyósítását korlátozták. Kérelemre, a rokkantsági nyugdíj összegét meg lehet újból állapítani a nyugdíja­zást követően szerzett szol­gálati idő alatt elért utolsó 36 havi kereset átlaga alap­ján. Dr. I. T. Kéziratokról üzenjük „Kyoto". Megfelelő elbírá­lást kér. Hozzá sem merek fogni, mert nem tudom, hogy milyen a megfelelő elbírá­lás. Hanem a leveléből szí­vesen idézek: „Tudom, hogy az íráshoz elsősorban tehet­ség kell. De a kevésbé te­hetségeseknek talán nincs joguk hozzá, hogy megpró­bálják kifejezni érzéseiket? Először azt hittem, nagyon könnyű lesz, de amikor a második sor után már nem tudtam, hogy folytassam,... nos, azóta tisztelem az író­kat. .. ” Köszöntjük a so­kunknak becses tanulságot. Bizony nem könnyű dolog a költészet, az ön írásai is ta­núsítják. „ETO”: A csapat nevét bi­zonyára az iránta érzett lel­kesedésből választotta jel­igeként a két ifjú szerző, de a továbbiakban nincs közük a sporthoz. Azt kell eldönte­ni, hogy a „Van még re­mény” című költeményük a 6. versszakával vagy nélküle jobb-e. Kérem, vegyék fi­gyelembe a 2. versszakot, így hangzik: „Van még re­mény, ne mondd, hogy nincs ! Ne tégy engem sírba / Mert akkor majd gondol­hatsz rám ! Gondolhatsz rám sírva.” Ez a versszak tö­kéletesen kifejezi életük mélységeit. A másik két ver­sük sem mond többet. Elég lett volna ezt az egy vers­szakot művelt agyuk igény­­bevételével elolvasni, és ész­revehették volna, hogy ko­pott közhely az egész, igaz, ügyes tálalásban. „Betti": Fogadja elismeré­semet az „így írok én” pá­lyázaton elért előkelő helye­zéséért. Ön valóban úgy ír, ahogy ír, így. .. Valami csikar. / Valami bizarr, / Va­lami éget, / Valami érdes. / Valami éke­s. / Valami éles ! Valami édes... ” A kö­vetkezőkben megmond­ja, hogy az a valami a szerelem. Bár a csikaró, bizarr, és érdes, ékes éles fajtájával nem nagyon merhették megetetni szívük hölgyét a régi lovagok. Per­sze, ma mások a szokások. Talán pont ez kell, ezért ír ön így. Folytassa-e? Szerin­tem ne. De kérdezze meg Bettitől! (B. G.) A szülői ház felelőssége Randalírozó fiatalok Gyarló emberi tulajdonság, hogy a­ jár­­­tunkban-keltünkben tapasztalt visszásságok láttán szeretünk általánosítani, a nem tet­sző jelenségeket társadalmunk velejárója­ként emlegetni. A heti postában­ két olyan levelet kap­tunk, amelyeknek írói amiatt háborognak, hogy vásott fiatalok már megkezdték ,,ál­dásos” tevékenységüket. Naszályi Károly mosonmagyaróvári olvasónk arról ír, hogy a Városközpontban rendszeresen elvágják a nyilvános telefonok zsinórját, megdézsmál­tak egy csemegebolt kirakatát, leszedték az utcai hulladéktárolókat, s valószínű, más rendbontások is írhatók számlájukra. Écsi Imréné, a győri Árpád úti totó-lottó brigád nevében kéri, hogy a Radó térről tiltsák ki a fiatalkorú rendbontókat, mert elhurcolják a székeket, és ízléstelen viselkedésükkel fel­háborítják a pihenni vágyókat. Tenni kellene valamit, — diktálja a le­vélírók lelkiismerete. Aggódó hangú leve­lükből kicsit az is érződik, hogy a nagy­kamaszok azért randalírozhatnak, m­ert a rend és közbiztonság őrei csukott szemmel járnak. Hogy mit kellene tenni, arra egyiküknek sincs javaslata. Persze,­­■ senki sem várja, hogy a becsületesen élő és dolgozó állam­polgárok átvegyék a közrend őreinek fel­adatait. Az igaz ugyan, hogy minden állam­polgárnak kötelessége a­ bűnüldöző szervek munkáját bejelentéssel, tanúvallomással, felvilágosítással segíteni. Soraink elsősorban azért íródnak, hogy a legfontosabbra, a szülői felelősségre figyelmeztessünk. Amióta világ a világ, mindig voltak és lesznek is a társadalom írott és íratlan sza­bályait semmibe vevők, akaratgyenge vagy éppen az alkohol, a szülői példa hatására vagánykodók. Züllött, dologtalan szülőktől mit tanulhat a gyerek? A verekedés apa gyereke talán mimózalelkűvé cseperedik? Sokat tettünk, hogy a mai fiatalok ne is­merjék a gondot, a nélkülözést. Csak azt nem sikerült még mindenkivel megértetni, hogy a társadalom, a nagy család nem ké­pes azt helyrehozni, amit az esetek nagy részében a gyermeknevelésben és a szemé­lyes példamutatásban a szülői ház elmu­laszt. A majomszeretet, az érdemen felüli juttatás, az okos, meggyőző szó hiánya vagy éppen a nemtörődömség sok fiatalt hozhat nehéz helyzetbe. Bizonyára Sokan egyetértenek velünk, hogy már tipegő korban kell szorosan fogni minden kezet. A szorításból­ az idő haladá­sával engedni lehet. De a gyermek kezét el­engedni sohasem szabad! N. M. Szerkesztői üzenetek mond, Nováki Gyula, Rácz Kálmánné, Sulyok Éva, Fe­­renczi Lajosné győri lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Czupi Ferenc újrónafői olva­sónknak üzenjük: az adóható­ság megkereste munkahelyét, ahol közölték, hogy az utóbbi két évben 1080 négyzetméter illet­ményföld juttatásban részesült. Mihelyt a hatóság írásban is meg­kapja a munkahelyi igazolást, törlik az 1963. évi háztáji és ki­segítő gazdaságok jövedelemadó­ját, valamint a hozzá kapcsoló­dó községfejlesztési hozzájáru­lást. A törlésre vonatkozó hatá­rozatot ennek soron kívül kéz­besítik. Németh Ferenc, kimlei le­vélírónkkal közöljük: a ta­karékpénztár ügyintézői a kölcsön engedélyezése idő­pontjában még nem tudtak a változásról — a kormány­döntés később volt —, így nem kaptak felhatalmazást arra, hogy az ügyfeleket a változásról tájékoztassák. A változásról 1984. január 23- án jelent meg a hivatalos közlemény. A 9/1984. (123) MT. sz. rendelet csak az 1984. január 1. után kötött szerződéseknél adta meg a lehetőséget a felemelt össze­gű szociálpolitikai kedvez­ményre. Najdek Lászlóné kapuvári lakossal közöljük, hogy ápri­lis 9-én, délután 2 és 3 óra között szívesen látjuk szer­kesztőségünkben. Főzi Györgyre kapuvári olva­sónknak üzenjük: a TÜZÉP ka­puvári telepe jelenleg az enged­ményes tüzelőakció alatt kellő mennyiségű bálinkés szénnel ren­delkezik. A telep az akció ide­jére az ön által igényelt meny­­nyiséget kiszámlázza, és az áru beérkezésekor kiszolgálja. Java­soljuk, hogy megrendelését mi­hamarabb adja le a telep veze­tőjének. „Koraszülött" jeligés levél­írónknak választási lehetősé­ge van. Ugyanis a koraszü­lött intézeti gondozása ese­tén a szülő nő választhat, hogy a szülés napját követő­en a terhességi-gyermekágyi segélyezést folytatólag kíván­ja-e igénybe venni, vagy azt megszakítja, és akkor veszi igénybe, amikor gyermekét az intézetből elbocsátják. Baranyai Ferencné levéli, Som Rezső, Bukta Aranka mosonmagyaróvári, Szekeres Józsefné pannonhalmi, Vitéz László kapuvári, Máj Dezső­né, Farkasuk Végh Beáta, Szalontai Károlyné, Csókás Zsolt, Faragó Jenő, Jáki Vil­­mosné Bereczki Imréné győri, Anda Károlyné győrménfő­­csanaki, Szitás János sopro­ni olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. Szabó Sándorné máriakál­­noki, Béta József mosonma­gyaróvári, Hegedűs Dénes fertőszentmiklósi, Farkas Tamás csornai, Hajdú Zsig­ ai húsipar pedig szállít.. Ki kapja az olcsó árat? Vigh Istvánné harminc társa nevében sérelmezte, hogy megszüntették a győri Dunakapu téri húsüzletet és az olcsó áruk értékesítésére az 1711. sz. Jedlik Ányos utcai húsboltot jelölték ki. Már hajnalban sorba állnak, de az olcsó húsfé­leségekből keveset kap az üzlet. A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az 1711. sz. bolt ellátásánál az általuk korábban üzemeltetett Dunakapu téri olcsó áruk boltjában kialakított forgalmazásra tett ígé­retet. Cikkünk nyomán tartott vizsgálat megállapította, hogy bordacsontból és császárvégből 1984. első két hónapjában az 1711. sz. boltba többet szállítottak, mint az olcsó áruk boltjába 1983. hasonló időszakában. A bolt 1050 kilós húsos­csont rendelésére a vállalat 1281 kilót szállított. Hasonlóan alakult a sertéslép, a farok és a csontos császárszalonna for­galmazása is. Az 1711. sz. bolt az ÉKV szerződéses üzemeltetésű boltja. Kérjük az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatot, ellenőrizze az egy főnek kiadott árumennyiséget, hogy minél többen vá­sárolhassanak a keresett, olcsó árfekvésű termékekből. AZ ERDŐ Rejtvényünkben a vízszintes 1. és 27. valamint a függőleges 6. és 8. sorokban az erdővel kap­csolatos szavakat rejtettünk el. Megfejtésül a négy szót kell be­küldeni szerkesztőségünk címére április 5-ig, csütörtökig. A meg­fejtésekre írjátok rá, hányadik osztályba jártok. A borítékon vagy levelezőlapon tüntessétek föl: Gyermekrejtvény. Az ügyes megfejtők között szép ifjúsági könyveket sorsolunk ki. Vízszintest S. Keverve: mos. T. Félig: le­vele (ék. felesleg) ». Gyümölcs. 11. Például a kenyeret. 12. Ál­modóik­. 10. Határozott névelő. 15. A tetejébe. 36. Fonalkészitők. 20. Névelővel, hallfajta. 22. Peres ügyben ő ítélkezik. 24. Szín. 26. Asszonyok. Függőleges: 1. Végtelen, alsó. 2. Európai főváros. 3. Határrag. (ford.) 4. Ritka férfi név. 5. Kellemetlen szagú vegyi anyag. 10. Rangjel­zés. 11. Becézett Kornélia. 13. Ház — ikerpárja. — 16. Kedves tengeri áfet. 17. Helyhatározó A Kisalföld március 23-i vasárnapi számában megje­lent gyerme­krejtvény meg­fejtése. Tejeskávé — A teavaj — A ka­kaó — A zsemle. A helyes megfejtésüket bekül­dők közül könyvet nyertek: Ba­rabás Ágnes 3. oszt. tan., 9924 Győr, Liezen-Mayer u. 72., Det­­rői Ferenc 5. oszt. tan., 9200 Mo­sonmagyaróvár, Lenin út 193., Fajkusz Ernő 5. oszt. tan., 9028 Győr, Vörös Hadsereg u. 107., Kocsis Ottó 5. oszt. tan., 9343 Beled, Vörösmarty u. Kocsis Tünde 4. oszt. tan., 9343 Beled, Vörösmarty u., Kovács Márta 5. oszt. tan., 9155 Lébénymiklós I., Kossuth L. u. 22., Marczali At­tila 7. oszt. tan., 9012 Győr, Haj­nal u. 21., Mózes Klára 8. oszt. tan., 9012 Győr, Hajnal u. 29., Nagy György 7. oszt. tan., 9300 Csorna, Béke út 32., Rogács Sán­dor 4. oszt. tan., 9482 Nagylózs, Kossuth L. u. 67. A könyveket postán küldjük ÜL sze. 36. Folyó, a szovjet­unióban. 19. Ázsiai állam. 28. Fél (1) téglák. 23. Csak­nem Béka. 25. Hamis. A megfejtés megkönnyí­téséül közöljük, hogy hosz­­szú és rövid magánhangzók között nem teszünk különb­séget. A vízszintes 1. máso­dik vakbetűje: Y, a vízszin­tes 27. második vakbetűje: Y, a függőleges 6. első vak­­betűje: D, a függőleges 8. első vakbetűje: B. KIK NYERTEK? Olvasóink írják UTASOK AZ ÁTJÁRÓBAN Rendszeresen utazunk Győr és Sopron között. A Győrből 15.44 órakor induló gyorsvonaton újabban csak a másodosztályú kocsi pe­ronján kapunk helyet. Már­cius 14-én mivel a másod­­osztályú fülkében sem ülő­hely, a peronon pedig egy talpalatnyi hely nem lévén, sokadmagunkkal — köztük hat süketnéma gyerekkel és két nevelővel — az elsőosz­tályú kocsi folyosójára szo­rultunk. Pusztai János ellen­őr emelt hangon távozásra szólított fel bennünket, mondván, zavarjuk az első­osztályú fülke utasait. A mi jegyünk csak menetjegy! Egy katona segítségével si­került bennünket a két ko­csi közötti átjáróba szoríta­nia. Viselkedését felháborí­tónak tartjuk, mert ha má­sodosztályon utazunk is, em­bernek érezzük magunkat. Teljesáru menetjegyért em­berhez méltó körülmények között szeretnénk utazni. (Németh Istvánná és négy egészségügyi dolgozó, Sop­ron.) VÁSÁRLÁS UTALVÁNYRA Háromezer forintos vásár­lási utalványt nyertünk a lottón és az Arrabona Áru­házban akartuk beváltani. Először az OTP-ü ügyintéző­­höz kellett mennünk, aki megkérdezte, hogy hány he­lyen és milyen osztályokon kívánunk vásárolni. Mond­tuk, hogy előreláthatóan há­rom helyen. Közölte, ha a vásárolt áru összege megha­ladja a 3 ezer forintot, azt készpénzben rá kell fizet­nünk. Mondtuk neki, hogy ezt természetesnek tartjuk. Végre megtörtént a vásárlás és az összeg 104 forinttal ha­ladta meg az utalvány össze­gét. Az ügyintéző a tételeket először számológépen, majd külön papíron összeadta és közölte, hogy nem jól van így. Visszaküldött az eladó­hoz, és kezdődött a vita, hogy mi legyen. Az ügyinté­ző szerint sztornírozni kell az egyik számlát. Centizés, újraszámolás, míg végre elő­került a főnök, s mi remény­kedtünk, hogy neki sikerül a problémát megoldani. A fő­nök elnézést kér, ő is szá­molni kezdett. Mi pedig egyre kényelmetlenebbül éreztük magunkat a tömeg­ben. S még mindig nem tá­vozhattunk, mert az OTP- ablaknál még alá kellett ír­nunk. Ilyen körülményes és hosszadalmas vásárlást még nem bonyolítottunk le. (Vesztróczy Vendelné, Győr, Márvány u. 10.)

Next