Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Az elnök kockás füzete Ki mennyit dolgozik, annyit keres Bogyoszlón például figyelembe veszik Van az elnöknek, Horváth Lászlónak, Bogyoszlón egy koc­kás füzete, s abban a füzetben van a „kulcs”, a „kulcsok”, amelyek nyitói annak, hogy hol is szorított és szorít a cipő a mezőgazdaságban. Vagyis a gazdálkodás legfontosabb mu­tatóit gyűjti a téeszelnök, a szakember szenvedélyével mér­legeli az­ eszközhatékonyságot, a munkaerő változást, az életszínvonal alakulást, sőt még azt is, hogy nő-e, s ha igen, mennyivel a szakember és a fizikai dolgozók közötti távol­ság. Hogyan került elő most ez a füzet? Úgy,­­hogy mivel a bogyoszlói szövetkezet nem pályázott meg semmiféle ke­­resetszabályozási,új módszert, tudakoltuk hát, miként si­kerül a béreket a teljesítményhez igazítani, ugyanakkor biztosítani évről évre a bővített újratermelés fedezetét._____ Néhány lényeges jellemző: tizenhat felsőfokú végzett­ségű szakembert foglalkoz­tat a gazdaság, az átlagélet­­koruk harmincegy év, a 330 dolgozó téesztag közül 112 harmincöt évnél fiatalabb és százötven a szakmunkások száma. Azt mondják a bo­gyoszlói gazdaságban, szor­galmas, sokat dolgozó em­berek lakják a környéket, ez pedig azt jelenti, hogy 1976 óta a szövetkezeti eredmény csaknem megkétszereződött, az utóbbi három évben el­hagyta a húszmillió forintot, hogy jelentősen bővült a közös eszközállománya, 134 millió forintról 219 millió forintra, miközben a szövet­kezeti taglétszám 473-ról 340-re csökkent. És ez a szorgalom nemcsak a szövet­kezet gyarapítását szolgálja, hanem a háztájiból is ontja a terményt, a húst, a tejet. Mint már említettük, tu­lajdonképpen az eredmény­­felosztás érdekelt bennünket, azon belül is a bérek diffe­renciálása. Az ötödik ötéves tervben évente átlagosan hét és fél millió forint fejleszté­si alapot képeztek, tavaly­előtt ez tíz és fél millió fo­rint volt, tavaly a szabályo­zók miatt növelték a bizton­sági alapot, s így a fejlesz­tésre szánt pénz meghaladja a munkadíj összegét. A sze­­mélyes jövedelem 1976-ban harmincötezer forint körül volt, tavaly ötvenháromezer forintot számoltak el, holott a munkaórák száma lénye­gesen csökkent, az 1976. évi egymillió 203 ezer helyett 771 ezerre, úgy, hogy a közös minden feladatát jól meg­oldották. Nos, ahol lehetőség van rá, ott teljesítménybért dolgoz­tak ki (kisújszállási módszer mintájára), s a lényeg, hogy az egyenlősdit a bérezésnél sikerült megszüntetni min­den ágazatnál. Például a növénytermesztésben a nagyteljesítményű­­munkagé­peken, a speciális vetőgéne­ken dolgozók éves viszony­latban 20—30 ezer forinttal is többet keresnek ugyan­azon óraszámmal, mint a kevésbé kvalifikált munka­­­végzők. Vagyis a Fiat, a Rá­ba Steiger gépeken a leg­jobb szakmai képzettségű emberekkel dolgoztathat­nak, mert meg tudja őket fizetni a gazdaság. Mondják, jó a belső információs rend­szer, a döntések meghozatala előtt mérhetik a már várha­tó hatást is, ehhez segít az ágazati önelszámolás. Így vált alaptétellé az is, hogy azokat az embereket, akikre számítani tud a szövetkezet, azokat meg kell fizetni ter­mészetesen olyanok rovásá­ra, akik kevesebbet adnak képességükből, szorgalmuk­ból a köznek. Ugyancsak a teljesítmény határozza meg a kereseteket az állatte­nyésztésben, a műhelynél, ez utóbbinál óránként 9 forint különbség is van a legkisebb és a legmagasabb kereset között. A céljutalom kifi­ze­tésekor pedig voltak olyan Rába Steigeren dolgozó trak­torosok, akik a jutalommal együtt havi tizenötezer fo­rint keresetet vittek haza. A differenciált bérezés mellett is figyelembe veszi azt a szövetkezet vezetése hogy a mindennapi élet egy­­re drágább, s valahol az is szövetkezeti érdek, hogy a tagok életszínvonala ne csök­kenjen. Ezért a többi kö­zött olyan feltételeket igye­keznek teremteni a háztáji­nak, hogy magasabb jöve­delemhez juthasson a tag. Abrakot adnak, a cikória termesztéshez segítik hozzá a tagokat, kü­lönösen szeren­csés a 119 hektáron való hi­b­ridkukorica termelése, ami által a tagok jelentős jöve­delemhez jutnak. Sok a ház­táji uborkatermelés, nemcsak Bogyoszlón, hanem a társ­községekben Jobaházán és Potyondon is. Mondhatnék, de az embe­rek erejét és idejét hogyan sokszorozza meg a szövetke­zet, hogy képesek legyenek a lehetőséggel élni? Úgy, hogy sokat költ fejlesztésre, gépesítésre. Génekről már szóltunk,, említést érdemel a hamarosan átadásra kerülő szakosított szarvasmarhate­­lep, ami nemcsak korszerű, hanem olcsó is. Eg a körzet­állás tizenháromezer forintba kerül, faszerkezetes, három oldalon zárt, dán tetőberen­­­dezéssel felszerelt, és gyors-, hűtővel rendelkeznek, ami a tej minőségét javítja, vala­mint génesített a takarmá­nyozás. Ezután a sertéstelep rekonstrukciója következik szolgálva a korszerűséget felváltva az időigényes, ne­héz fizikai munkát. S ez is életszínvonalpoliti­ka. G. Szabó Korszerűsödik a MÁV járműparkja A vasúthálózat erőteljes villamosítása — két év alatt csaknem 200 kilométer hosz­­szú pályát tesznek alkalmas­sá a villamosvontatásra — megköveteli, hogy a vontató­­járművek állományának ösz­­szetétele is változzék, s nö­vekedjék a korszerű, ener­giatakarékos mozdonyok ará­nya. A MÁV annak ellené­re, hogy a beruházásokra, fejlesztésekre szánt összeg a korábbinál szűkösebb, külön­leges gondot fordít a vonta­tó-járműpark korszerűsítésé­re. Az idén öt V63-as típusú mozdonyt vásárolnak. Ezeket elsősorban a nagy sebességű sz°málvszállító vonatok to­vábbítására használják, s ve­­lük gyorsítják meg a hazán­kon átmenő forgalmat is. Az ilyen mozdony körülbelül háromszor annyiba kerül, mint a korábbi típusú V46- os, teljesítménye azonban csaknem ötszöröse azérnak. Két új dízelmozdonyt is for­galomba állítottak ez­ek áp­rilisában, a még nem villa­mosított vonalakon személy­­szállító szerelvényeket von­tatnak. Jövőre fel jónéhány újabb mozdonnyal kocsival, gya­rapszik a MÁV járműpark­­ja A BNV-n aláírt szerző­dés alapján például 25 — egyenként háromrészes — motorvonatot szállít a MÁV- nak csehszlovák partnere, közel hétmillió rubel érték­ben. Ezekkel a Piroska né­ven ismert szerelvényekkel — amelyek a viszonylagos kisebb teherbírású pályákon fuvarozzák az utasokat — pótolják az idén kiselejte­zendő személykocsikat. A „kieső” másfélezer ülőhely kétszeresét­ — összesen 3300 helyet — biztosítják az új szerelvények. A nagyteljesít­ményű korszerű V63-as moz­donyból 1985-ben újabb 14- et adnak át. Mindezeken kí­vül 15 villamos-tolatómoz­­donyt is beszerez a MÁV. A mozdonyok mellett egyéb járműveket is vásárolnak, így például tíz hálókocsit rendeltek az NDK-ból. Ugyancsak jövőre állhat a for­galomba a MÁV Székesfe­hérvári Járműjavító Üzemé­ben készülő 220 teherkocsi, melyek szintén főként a ki­selejtezett járművek pótlásá­ra szolgálnak. A csökkenő anyagi lehető­ségek miatt egyre nagyobb jelentősége van a karbantar­tó, javító, felújító munká­nak. Ehhez megfelelő meny­­nyiségű és minőségű alkatré­szekre van szükség. A szál­lítások azonban gyakran ké­sedelmesek, s a választék is hiányos, ezért a MÁV egyre inkább rákényszerül, hogy maga gyártsa a szükséges al­katrészeket. Az idén a vas­úti járművekhez szükséges alkatrészek egyhharmadát MÁV-üzemekben állítják elő. 1984. június 1., péntek Kapuvári Szabó ISZ Növekvő kivitel Ha nem is aranyat, de feltétlenül milliókat érő tűszúrá­sok — mondhatnánk a Kapuvári Szabó ISZ tevékenységére. A felvételünkön látható üzemrészben például kizárólag kül­földi megrendelésre, nem rubel elszámolású exportpiacra dolgoznak a varrónők. A szövetkezet három esztendeje ke­rült üzleti kapcsolatba a neves NSZK-beli Triumph Inter­national céggel, s a kapcsolat azóta egyre bővül. Különös véletlen — vagy ép­pen, hogy nem az? — a Szabó ISZ. üzemépületével átellen­­ben, a Diadal Ruhaipari Szövetkezetben ugyancsak az NSZK-beli cég megrendelé­sére dolgoznak a varrónők immár egy évtizede. Lehet, hogy a Diadalban szerzett jó tapasztalatok vezették a cég képviselőit a Szabó ISZ-hez ugyancsak Kapuvárra? Ne­tán egyfajta egészséges ver­sengésre akarták késztetni a két szövetkezetet a megren­delők? Akármi volt is a szándék indítéka, a Triumph­­kapcsolat úgy tűnik eredmé­nyes a Szabó ISZ számára is. Az NSZK-beli cég az együttműködés három éve óta minden esztendőben nö­velte megrendeléseit, idén pedig az eddigi legnagyobb értékű megrendeléssel bízta meg a Szabó ISZ-t: 7 millió forint értékben rendelt sza­badidőruházati cikkeket és női köntösöket. S a szövet­kezet vezetői az export to­vábbi bővítésében bíznak ezt tükrözi az a tény is, hogy a Szabó ISZ idei legjelentő­sebb fejlesztése is a kivi­telt hivatott elősegíteni.­­ Mintegy 6 millió forin­tos beruházással — mondja Kükedi József műszaki veze­tő —­­új raktárt építünk, s a régit korszerűsítjük, varrodai munkaterületté alakítjuk át. Mintegy 70 varrónő dolgozik jelenleg exportra, egy ré­szük egy műszakban, többen két műszakban. A jelenlegi munkaerőhelyzet azt diktál­ta, hogy bővítsük az egymű­­szakos munkahelyek számát, mivel az óvodákban, bölcső­dékben szűkös a lehetőség, jónéhány dolgozónkra csak akkor számíthatunk, ha egy­­műszakos munkát biztosí­tunk. A ruhaipari ágazatban or­szágszerte nem kis gond az utánpótlás biztosítása, e tény tudatában a Kapuvári Szabó ISZ-ben kielégítőnek tekintik önnön helyzetüket, annál is inkább, mert tapasz­talataik szerint a korábbinál többen jelentkeznek náluk a fiatalok közül tanulónak. S az újakra a feladatok is­meretében aligha vár tétlen­ség a Szabó ISZ-hez.. idei tervük több mint 61 millió forint értékű árutermelést irányoz elő, s a közvetlen export már erősített bővülése mellett jelentékeny feladato­kat rónak a szövetkezetre a belföldi partnerek is. Hisz például a Rábatext — a Sza­bó ISZ legjelentősebb part­nere — vagy az ugyancsak győri Gardenia Csipkefüg­gönygyár részére dolgozva közvetve ugyancsak jelentős exportfeladatnak tesz eleget a Szabó ISZ. PTH. \ Lánctalp a zsebben Visz az ember a termé­szetbe ezt-azt, hord onnét ágat, fát, védett virágokat, alkatrészeket. Már akad olyan erdő, ahonnét megfu­tamodtak az énekesmadarak, akad olyan hely, ahonnét az ember — a technika száza­dának minden elképzelhető szemetén átesve — menekül. Ugyan már, mondja a só­gor, kit érdekelnek a Kisal­föld árterei, teraszai, horda­lékkúpjai, a lösszel fedett halomvidékek. Fontos a pénz, ami a borítékba kerül, meg a kiskert, nem az, hogy van itt láptalaj, lápos-réti, réti meg mészlepedékes csernozjom Az sem mind­egy, mennyi az átlagos évi csapadékmennyiség, külön­ben 611 milliméter, a derült és borult napok átlagos szá­ma 45, illetve 128, ötven esztendő átlag csapadék­mennyiségének adatai alap­ján például Győr térségében az évi átlag 585 milliméter, amelyből a nyári félév csa­padékátlaga 336 milliméter. A sógor a kertjét félti: kártevőktől, aszálytól. Vizet a közeli csatornából merít, televödrözi a hordót, öntöz­heti a paprikát, az uborkát. Mérgelődik, mi minden van a csatornában. Hosszú lenne a felsorolás. Tudom, a víz­gazdálkodási társulatoknál épp elég bosszúságot okoz­nak ezek a vízbe, a víz part­jára vetett tárgyak, eszkö­zök, különösen a vashulladé­kok. Ha beleakad a gén, tö­rik vakarni, a kasza tönkre­megy, de az biztos, a mun­kát hátráltatja egyesek gon­datlansága, és akkor még nem emlegettük a többlet­­költségeket. Gyakran halla­ni, mostanság sok ember azért megy a természetbe, hogy a legjobb tudása sze­rint szemeteljen, kárt te­gyen, pusztítson. Tudatos vízszabályozással a XVI. század szakirodal­mában találkozhatunk (sza­bályozások történtek a káros vizek elvezetésére), csator­nák létesítéséről, ásásáról 1775-ből van említés, ezek szervezetszerű tisztogatásá­ról 1820-ból. Van fák napja, madarak nalna, gyereknap, víznapról még ilyen szerve­zett formában nem hallot­tam. Azt sem tudom, létez­nek-e vízőrök, azt viszont igen, nincsen megoldva a parkok őrzése. Nyilván eh­hez pénz kellene, de­­ bizto­san nem akkora összevet tetne ki, amekkora az a kár, amit a zöldterületekben okoznak a garázdálkodók. Minap gyanús padot láttam Győrött, a Felszabadulás úton. A pad deszkáját nem törte le senki, csak valaki­nek megtetszett, leszerelte, hazavitte feltehetően épp egy akkora deszkára volt szüksége. Panaszkodnak a vízgazdálkodási társulat szakemberei, a területen le­vő értékes munkagépeik­ mel­lé nem állíthatnak őrt, és hiába a rendszeres ellenőr­zés, eltűnik ez, eltűnik az Gyakorta látni, a mederkot­ró kanala a hordón pihen, de ez a kompozíció nem az esz­tétikai élményt szolgálja prózaibb oka van az egész­nek- vagyonvédelem, ponto­sabban hordóvédelem. Per­sze, ettől még a mozdítható dolgoknak lába kelhet (kel is), s a mezőn fölfedezett ke­rék, alkatrész, lámpa hama­rosan a háztájiban tesz hasznos szolgálatot. Lánc­talp a zsebben? Hiszen ha olyan egyszerű volna lekap­ni, belegyömöszölni a kabát zsebébe, akkor sok eltűnne a tavaszi, nyári hónapokban. Ami odahaza nem kell, út­ban láb alatt van, annak kerül hely valamelyik csa­tornában, árokban, erdőszé­len, de legtöbbször nem a tanács által kijelölt helyet ! F­z baj, meg az is, amikor­­ kopaszodik az út két oldala,­­ viszi az ember a motorfű­­­részt, dönti a fákat, nem si­ránkozik magyarázza: hadd lásson messzire az* idegen. Periig mennyire szükségünk lenne a fasorokra, erdősá­vokra, arra, hogy a Szépasz­­szony tűzhelyet — ha már kidobták — ne a vízbe te­messék. Ne oda a gumiab­roncsot, a negyedszázada használt boronát, a műanya­gokat, a fűszertartó garnitú­rát, a hajkefét, a patentzáras ételdobozt, a mosdótálat! Az erdei tisztás, a pihenő­hely csatatér lesz vasárnap estére. Egy tyúk csontiak panírzsebkendők, üres üve­gek, mustáros kenyérmara­­dékok, konzervdobozok, nan­­nikaestitkák a fűb°n. Hétfőn reveal mpe o mon­ogén ke­zelnie ámu­d*vriV ■ se gén se csatorna, se erdő' Erre mondja a sógor­ a férfit be­idézik illetékes helyre hogy részletesen beszélje el. tu­lajdonképpen mi történh J. J. Új mikro­számítógépek A számítástechnikában ta­pasztalható új fejlődési irányzatoknak megfelelő mikroszámítógép-családot fejlesztett ki a Székesfehér­vári Videoton Elektronikai Vállalat. A legkisebb tagja az első hazai oktatási- és személyi felhasználásra szánt „családi” számítógép, a té­vé-komputer, amely színes és fekete-fehér videojátékok­ra ugyanúgy alkalmas, mint komoly számítási feladatok elvégzésére. A sorozatgyár­tását jövőre kezdik meg. A család legnagyobb teljesít­ményű tagja a VT 32, ame­lyet elsősorban tudományos és műszaki feladatok elvég­zésére szánnak. Több mun­kahelyes berendezés, a mű­szaki paraméterei a hasonló külföldi gépek között is ver­senyképessé teszik. A számí­tógépekhez csatlakozó számí­tástechnikai berendezések közül újdonság a színes, gra­fikus display, amelyet 1985- től már sorozatban gyárta­nak. A másik újdonság, a MATRIX-nyomtató, kialakí­tását az angol Walters céggel közösen életrehívott vegyes­vállalat megalakítása tette lehetővé, mivel a Nyugat- Európában használatos szá­mítógépekhez is csatlakoztat­ható, exportképesnek ígér­kezik. Már az év második fe­lében több ezret szállítanak belőle Angliába. msmt tömn —3

Next