Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

*___ A televízió műsora ----------------- 1985. MÁRC. 5-TŐL MÁRC. 10-IG ---------------­KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.50: Kör­nyezetismeret. — 9.05: Magyar irodalom. — 9.35: Deltácska. 15.45: Hírek. — 15.50: Orosz nyelv kicsiknek. — 16.00: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16.35: összefüggések. — 17.20: Sakk­matt. — 17.40: Reklám. — 17.45: Dél-Alföldi Krónika. — 18.15: Képújság. — 18.20: Mór. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Széchenyi napjai. — 201­5: Stú­dió ’85. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz II.— 17.05: Képújság. — 17.10: Kerek világ. — 17.25: Téli kirándulás. — 17.50: Műkorcsolya VB. — 18.30: Eltérések és hasonlóságok II. — 19.00: Az U2 együttes műsora a dort­­mundi Westphalenhalleban. — 20.00: Az istállótól a befutó­ig. — 20.50: A restaurálás, kulturális misszió. — 21.00: Tv­­híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: A rotterdami révkalau­zok. — 21.55: Képújság. SZERDA: 8.05: Tévétorna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.30: Fizikai kísérletek III. — 8.40: Tudomá­nyos? Fantasztikus! — 8.55: Kör­nyezetismeret. — 9.15: Történe­lem. — 15.55: Hírek. — 16.00: Hannibál tanár úr. — 17.30: Kép­­újság. — 17.35: Reklám. — 17.40: Műkorcsolya VB. — 18.50: Kö­zönségszolgálat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Es­ti mese. — 19.30: Tv-híradó — 20.00: Starsky és Hutch. — 20.50: A velünk élő történelem. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 18.25: Képújság. — 18.30: Cimboraság. — 19.00: Tévé BA­SIC-tanfolyam. — 19.30: A fülöp­­szigeteki Madrigálkórus. — 20.00: Szakonyi Károly: Holdtölte. — 20.45: Közben: Tv-híradó 2. — 21.45: Valami mást. CSÜTÖRTÖK: 8.00: Tévétorna — 8.30: Iskolatévé. — 8.45: Francia nyelv. — 8.50: Magyar irodalom — 9.00: Angol nyelv. — 9.15: Magyar irodalom. — 15.50: Hírek. — 15.55: Akiről nem készült portréfilm. — 16.55: Pedagógusok fóru­ma. — 17.30: Tévébörze —­ 17.40: Képújság. — 17.45: Mű­korcsolya VB. — 18.35: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: „Köszöntés”. — 21.00: Panoráma. — 22.05: Tv-híradó 3. — 22.15: Himnusz. II.: 13.15: Képújság. — 18.20: Három család. — 19.00: Un­ser Bildschirm. — 19.20: 100 híres festmény — 19.30: Rán­­ki Dezső zongorázik. — 20.00: Vaskor. — 21.20: Tv-híradó 2. — 21.30: Telesport. PÉNTEK: 8.05: Tévétorna — 8.10: Iskolatévé. — 8.35: Technika. — 8.55: Magyar nyelv. — 16.05: Hírek. — 16.15: Postafiúk 250. — 16.30: Képújság. — 16.35: Őszi út anyám­hoz. — 17.15: Pannon krónika. — 17.45: Szövetkezetek tá­jékoztatója. — 18.00: Ablak. — 19 00: Reklám. — 19.10: Té­­vétérna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Széchenyi napjai. — 20.50: Hatvanhat. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 18.50: Képújság. — 18.55: Don Quijote. — 19.20: Az energia kalandja. —­19.30: Évszakok. — 20.00: Erkölcsi csap­dák. — 20.40: Tv-híradó 2. — 21.10: Fortunata és Jacinta. SZOMBAT: 900: Meséről mesére — 9.20: Szép tájak. — # 40: Breki és a többiek. — 10.05: Shir Khan. Bagira és a többiek. Svéd ismeretterjesztő rövidfilmsorozat. — 10.55: Képújság. — 13.15: Kalandozások a növényvilágban. — 13.40: Hírek. — 13.45: Pályán maradni. — 14.30: Előszó. — 14.45: Útravaló. — 15.20: Ki miben tudós? — 16.40: Képújság. — 16.45: MAFILM-magazin. — 16.55: Reklám. — 17.00: Mű­korcsolya Világbajnokság. — 18.30: Beszámoló a budapesti pártértekezletről. — 18.50: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10 Esti mese — 19.30: Tv-híradó — 20.05: Vers — min­denkinek. — 20.10: Szombat esti filmkoktél. — 20.25: Ho­gyan szabaduljunk meg a feleségünktől? — 20.40: A követ­kező áldozat. — 21.45: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II., 15.30: Műkorcsolya Világbajnokság. — 17.00: „El kell menni katonának”. — 17.20: Képújság. — 17.25: Schubert: VII. (C-dúr) szimfónia. — 18.20: Honfoglalás. — 19.25: An­gol nyelv. — 19.40: Francia nyelv. — 20.00: Vaskor. — 21.30: Ez a Maxim. — 22.05: Képújság. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.20: Jon Garfield. — 9.45: Csillagok küldötte. — 10.15: Ecuadori in­diánok között... — 10.45: Hírek. — 13.45: Képújság. — 13.50: Közönségszolgálat. — 13.55: Műsorainkat ajánljuk! — 14.20: Reklám. — 14.25: Monte Cristo grófja. — 15.20: Reklám — 15.25: Műkorcsolya Világbajnokság. — 17.00: Szó — Zene­ — Kép. — 17.50: Hírek. — 18.00: Delta. — 18.25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT. — 20.10: Hírek. — 20.15: Az utazás. — 21.50: Áruházak aján­lata. — 21.55: Hírek. — 22.00: Himnusz. II.: 17.00: Magyarország—NDK ökölvívómérkőzés. — 19.55: Képújság. — 20.00: Zenés Tv-Színház. — 21.15: A rajzfil­mek kedvelőinek. — 21.30: Töredék. — 21.50: Telesport. 20.00 h Starsky és Hutcb 20.15 h. Az átázás ,1985. március 1., péntek ORI-programok A Vörösmarty téri Művé­szetek Házában csütörtök délelőtt sajtótájékoztatón is­mertették a Budapest Sport­­csarnok tavaszi könnyűzenei programját. Az Országos Rendező Iro­da és a BS szervezésében május 16-án és 17-én fellép a jelenlegi rockzene egyik világszerte legnépszerűbb együttese, a Dire Straits. Áp­rilis 2-án ismét Budapesten koncertezik Tina Turner, aki a napokban kapta meg az év legjobb énekesnőjének járó díjat a tengerentúlon. A je­gyek árusítását a közeli na­pokban kezdik meg az ORI jegyirodáiban, valamint a Budapest Sportcsarnok pénz­tárainál. Áprilisban megnyílik a Széchényi Könyvtár Az április másodiki ünne­pélyes megnyitó után április kilencedikétől már új ottho­nában várja az olvasóközön­séget az Országos Széchényi Könyvtár. Az október elején megkezdett költözködés a tervek szerint haladt, így március közepére a könyvtár teljes gyűjteménye csaknem hat millió könyv, hírlap, fo­lyóirat és dokumentumanyag immár végleges helyen lesz. Több mint két évtizedes munka, mintegy 700 millió forintos beruházás fejeződik be, s ezáltal Európa egyik legkorszerűbb nemzeti könyv­tárát adhatják át a hasz­nálóknak. Az új olvasóter­mekben 700 olvasó egyidejű, az eddigieknél jóval gyor­sabb kiszolgálásra lesz mód az épületet behálózó auto­matikus könyvszállító beren­dezés, valamint a mintegy 70 ezer kötetes szabadpolcos állomány segítségével. Cs. Nagy Alice keramikus művész alkotásait láthatják az érdeklődők a csornai műve­lődési központban. A művésznő Győr-Sopron megyében Beziben született, jelenleg Budapes­­ten dolgozik. Tárgyai a lírai hatás mellett anyagszerűek, színei visszafogottak, mindig a formával együtt élnek. A hazai kiállítások mellett Belgrádban, Londonban, Stockholm­ban, Montrealban, Moszkvában, Berlinben találkozhattak munkáival. Ki volt az ötletgazda ? Muzsika ütőhangszerekre Kétórás hangversenyt adott kedden a Graboplast kultúr­termében a Győri Ütőegyüttes. Siker volt. Ennyi a hír, amely akkor lenne igazán érdekes, ha nem tudnánk, hogy a Fil­harmónia munkásbérlet-sorozata immár 10 esztendős a ne­ves vállalatnál. Jelenti ez azt, hogy évente 3 alkalommal a gyár kultúrtermében koncertet adnak muzsikusok, énekesek, az érdeklődők részére. A leírt hírnél érdekesebb annak hát­tere. A keddi eset ürügyén nem csupán a már bevált soro­zat egyszeri darabjáról írhatunk, hanem egyfajta­­élethez igazított) kezdeményezésről is. Az utóbbi időben megcsap­pant az érdeklődés a hang­versenyek iránt. A műsor­politika jobban igazodhatna a helyi igényekhez, így véle­­kedett a vállalat köz­m­űve­­lődési előadója. A szabadidő átrendeződése ugyancsak fo­gas kérdésekre ingerli az il­letékeseket. Hogyan lehetne az újfajta tradíciókat meg­őrizni, hogyan lehetne híve­ket szerezni a kultúrálódás ügyének? Ilyen gondolatok közben jelentkezett a Foto­­gravur szocialista brigád, és javasolta, fogják meg a Győri műegyűt­tést. Az indok egyszerű: a muzsikusokat megelőzte jó hírük, a brigád már túl volt amolyan felde­rítő akción. A Petőfi Sándor Művelődési Központban meg­hallgatták a zenészeik játé­kát Újszerűségük és egyéb értékeik miatt a brigádveze­tő bízott abban, hogy jobban veszik a műsorukat a kul­túrteremben, mint a már megszokott klasszikusokét. Hát jó, válaszolt erre a közművelődési előadó. Pró­báljuk ki — gondolta —, bár megkísértette: van eb­ben bőven rizikó. Közben törte a fejét, hogyan lehetne elkerülni a véletlen csapdát? Valahogy úgy, hogy a kö­zönséget a korábbinál jobban beavatják az együttes törek­véseibe. Beleférhetne ebbe a műsor-, a mű- és a hang­szerismertető bőven. A tech­nikai háttérről a brigád gon­doskodik, így is történt. Kedd este a közönség körbefogta a te­rem közepén fellépő ötösö­ket, felhangzott az Omage Bach, az Air, a Taps rondo. A Régi magyar táncok, a Pizzicato polka már egyér­telműen jókedvre derítette a közönséget. Mintha meg­sejtették volna, hogy e mu­zsikusok a kísérletezés meg­becsült személyiségei a jó, az érdekes muzsika követel az ő körükben. Lehet ennek a kísérletnek folytatása? Lehet. A dologban az a szimpa­tikus, hogy ezúttal nem csu­pán „kulturális ellátásban” részesült a közönség, hanem egyfajta próbateret adott a muzsikusoknak, akiknek ígé­retes terveik vannak. Minél többször szeretnének fellé­péshez jutni itthon és kül­földön. Csakhogy ez pénzbe kerül. A gondolat ezért to­vább szőhető: ha szerződést köt a gyár az ütősökkel és anyagilag támogatja őket, akkor az egymásrautaltság fokozódik, ám hírnevét köl­csönösen erősítheti az üzem és az együttes. A kényszerből (pénzszűke idején) így válik eredmény, a muzsikusok szerint. Ez persze nem olyan, jegyez­hetik meg az üzemek részé­ről, amit patikamérlegre te­het tenni a gyors, a papi ha­szon reményében. Az esetet ilyen formán a város és üzemei, a kultúra és mecénásai közti kapcso­latrendszerbe helyezném, amely azt juttatja eszembe: az esetnek olyan emberi in­dítékai áshatók elő, amelyek körébe egyénekre szabott cselekedetek illeszthetők, amelyek egyszerre közössé­giek és egyediek. Az egy­másrautaltság talán valami­kor valóban kamatozik. Re­méljük, emberek osztoznak rajta: a muzsikusok, a kö­zönség, a brigád, igen, a bri­gád, amely az ötlet gazdájá­vá szegődött v.­l. Chopin zenéje Varázslatos harmóniák 1810. március 1-én szüle­tett Varsó közelében Fryde­ryk Chopin, a romantikus zongorairodalom legnagyobb mestere. Első tanára, a cseh szár­mazású Zyvny a legértéke­sebb zenén nevelte: Bach fe­ledésbe merült prelúdiumain és fúgáin. Ezek a művek egész életén végigkísérték. (Koncertjei előtt rendszere­sen Bach fúgákkal élesítette a memóriáját.) Chopin nem vonzódott a monumentális hangszerelés­hez és műfajokhoz, kizárólag zongorára komponált. Ez va­lószínűleg zárkózott lényéből fakadt, nem szerette a nagy nyilvánosságot, bensősége­sebb légkörben, kis közönség előtt, szalonokban játszott szívesen. Zongorajátéka gye­rekkorától elbűvölte az em­bereket. 20 éves korától Pá­rizsban élt. A kor leghíre­sebb művészei befogadták és csodálták: Delacroix (Liszt szerint a romantika Ruben­­se), Balzac, Berlioz, Heine, Mendelssohn, Liszt, Lamar­tine. Liszt Ferenchez mély barátság fűzte, bár Lisztben nem annnyira a komponis­tát, mint inkább a virtuózt tisztelte Chopintől távol állt a szónokias, pátosszal teli zenekari hatásokat keltő zon­goramuzsika, az ő hangja személyes, intim, az egyén­hez szól. Művei szinte soha nem használják ki a zongora teljes hangerejét. Az érzelem­ek rengeteg árnyalata hal­latszik, még egy-egy művén belül is, de lényének alapja a szomorúság és a fájdalom. A tuberkulózis egész éle­tén át kísérte, az orvostudo­mány akkoriban még nem ismerte e betegség ellensze­rét. A gyakori halálközelség­érzés tükröződik művészeté­ben. Kétség, keresgélés, a magabiztosság hiánya, a gyötrődés, habozás, sötét két­ségbeesés, szorongás, beteges búskomorság, magány hall­ható ki zongoraműveiben. Az öröme sohasem csillogó, tiszta, mint Mozarté, hia nem rögtön elboruló. Heine írta Chopinről, hogy a főúri szalonban egy alka­lommal felkérték a táncosok, hogy játsszon a saját mazur­­káiból; játéka alatt a tánco­sok lebénulva, döbbent­ő cso­dálattal hallgatták ezeket a szívszorító dallamokat. 19 évesen kezdte írni az Etüd-sorozatát, amelyek a zongoratechnika megújítását jelentették. Oktató jellegű ujjgyakorlatok helyett ko­moly zenei tartalmú kon­certdarabok ezek, bár nagy technikai felkészültséget kö­vetelnek az előadóktól. Két zongoraversenyét (f­­moll, e-moll) 20 éves ko­rában írta. Ezekben a mű­vekben is eltért a hagyomá­nyos klasszikus formától: a zenekar nem egyenrangú „versenytársa” a szólóhang­szernek, hanem csak háttér­kíséretet ad a zongorának. (Ez az oka annak, hogy a ze­netudósok többsége nem tartja tökéletes műnek a két zongoraversenyt, a zongoris­­ták viszont annál jobban szeretik.) Stilizált táncokat is írt, az 56 mazurka honvágyának ki­fejezői. A 13 polonéze hatá­rozott ritmikájánál fogva legmarkánsabb, legvaskosabb művei közé tartozik. A nocturne-jei nem éjsza­kai zenék, hanem tömör drá­mák, a legtöbb ideggel ké­szült darabjai. A négy balladában a drá­ma­­vonás kevesebb, első­sorban líraiak, csapongók. A 24 prelűdöt Mallorca szigetén írta a Valdemosa kolostorban, ahol George Sand írónővel együtt kúrálta betegségét. A magány döb­benetes képei a miniatűr da­rabok. Chopin zenéje nem fogha­tó meg egyetlen pillanatban, folyton változik. Ennek titka nem elsősorban a varázslatos dallamaiban, hanem harmó­niáiban rejlik. Az egyetlen dallamhang alatt változó harmóniák más-más érzelmi színezetet adnak, így a hang­nemek bizonytalanul lebeg­nek, „átszédülnek” egymás­ba. Ez adja műveinek reme­gését, állandó feszültségét. 39 éves korában halt meg Kívánságára — testétől kü­lön — Varsóba vitték szívét. Oláh Margit msmficu*­­­­s

Next