Kisalföld, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. JÚNIUS 22. SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM A KGST ülésszaka előtt A KGST június 25- én, Varsóban kezdődő negyvenedik ülésszakának idején — 1985 tavaszán — valamennyi tagországban a fejlesztési távlatok 1990-ig és az évszázad végéig szóló meghatározásán dolgoznak. E munka során egyeztetik gazdaságpolitikájukat az együttműködéssel összefüggő területeken, kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési" programtWJRSt” dolgoznak ki. Befejezéséhez közeledik a következő ötéves időszakra szóló tervek egyeztetése, számos többoldalú megállapodást készítenek elő. Ezek a termelési kooperációval, az ásványkincsek közös kiaknázásával, a génipari, energetikai, energiahordozó- és nyersanyag-kitermelési együttműködéssel kapcsolatosak. A mostani ülésszakon előterjesztendő dokumentumokat a Végrehajtó Bizottság május 15—18. között Moszkvában megtartott 114. ülésén hagyták jóvá. Ezek között van az előző, harminckilencedik ülésszak óta végzett munkáról szóló beszámoló, az 1886—1990 közötti népgazdasági tervek egyeztetéséről szóló jelentés és annak a 2000-ig érvényes együttműködési programnak a tervezete, amely az anyagi erőforrások gazdaságos, ésszerű felhasználásáról intézkedik. A közösség országai érdekeltek abban, hogy mind szorosabban egyeztessék társadalmigazdasági stratégiájukat, összevessék gazdálkodási és irányítási mechanizmusukat. Annál is inkább, mert a szocialista gazdasági integráció a kölcsönös előnyökre, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságára épül. A sürgető gazdasági problémák komplex megoldásában a tagállamok a gépgyártás fejlesztését teszik az első helyre. A gének olyan új nemzedéket kell létrehozni, amely forrartalmasíthatja a termelne*'T'"'eveli a mun- Vq fo»mfi té‘eny«égét és jövpHel A KOST tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése további fejlesztésének és elmélyítésének, a termelés hatékonysága növelésének fontos útja a vállalatok, egyesülések és a gazdasági szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok kialakítása. Péter-Pálkor indulás Készen áll a megye az aratásra Szalmát ne égessenek! A legutóbbi repülőgépes határszemle ígéretes képet mutatott. Dőlt gabona nincs a megyében, és szőkülnek már az őszi árpák, ami azt jelenti, hogy Péter-Pálkor megkezdhetjük az aratást. Milyen ígérettel és reményekkel? Erről kértünk tájékoztatást Both Ernőtől, a megyei tanács osztályvezetőjétől. A megyében számottevő a kalászos gabona területe, negyvenkét százalékát foglalja el a szántónak, tehát meghatározó termésben és forintban is. Eddig jól sikerült gabonaprogramról adhatunk számot, amelyben nagy feladat jutott a termelési rendszereknek, rajtuk keresztül az innováció áramlásnak. Ugyancsak a termelési rendszerekkel együtt sikerült kialakítani a mécsében a jó fajta politikát, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekhez alkalmazott agro- és kemotechnikát. A nagy munka, ami hamarosan elkezdődik, 89 616 hektár gabona és 6683 hektár hüvelyes betakarítása, utóbbi főleg repcéé és borsóé. Ehhez van a megyében 635 kombájn, a teljesítményük naponta, tízórás műszakot számolva, 7400 hektárra tehető. A kombájnokból több mint négyszáz nagyteljesítményű betakarító són, az áteresztőképességük percenként tíz kiló. S várható, hogy még az aratásig vásárolnak kombájnokat a megye gazdaságai. De ettől függetlenül is, ha a gabona v-^-'-u-ftására kedvező lesz az időjárás, akkor tizenkét munkanap alatt fedél alá kerülhet a termés. Időjárásról szólva ez napjainkban egyáltalán nem ígéretes, és bizony számolni kell azzal is, hogy esetleg szárítóra kell hordani a gabonát. Az óránkénti szárítási lehetőség a megyében 905 tonna, ami azt jelenti, hogy naponta 37 200 tonna gabonát tudunk megszikkasztani, s lényeg, hogy ez körülbelül szinkronban van a betakarító gépel napi teljesítményével. Minden évben nagy gonddal történik a járulékos munkák szervezése, ütemezése. A termény szállítását, remélhetőleg a múlt évihez, hasonló gondossággal végzik az üzemek, ügyelve az értékmegőrzésre. Ezer tehergépkocsi járja a földeket és az utakat a megyében az aratás idején, kombájnoktól a tárolókig. A szalma betakarítására külön felhívta a figyelmet a tanács osztályvezetője. A bálázógépek napi teljesítménye 3400 hektár, tehát ez azt jelenti, hogy a szalmának egy részét hagyományos módszerrel kell összegyűjteni, megőrizni. De ajánlatos összegyűjteni és rendeltetésszerűen felhasználni. Tény: a mezőgazdasági üzemek ne égessenek szalmát! A tarlókon való talajmunkákhoz 365 elősép áll készen, a napi lékesítményük 12—14 ezer hektár. Előre megfelelő mennyiségű üzemanyagról is tudnak gondoskodni a gazdaságok, mert annyi a tározó, hogy 14—15 napra elegendő üzemanyaggal tölthetők fel. Nem ígérnek viszont gondtalan aratást az alkatrészellátók. Az üzemek jelzései szerint az MTZ traktoroknál hátsó gumiköpeny, a Zetor családnál sebességváltó alkatrészek hiányoznak, de még a Rába gépekhez szükséges alkatrészek között is van hiánycikk. Az El—512— 516-os kombájnoknál csapágyak, hidraulikaszivattyúk hiányára panaszkodnak a gazdaságok. Jelenleg is tartanak a gépszemlék a gazdaságokban. A jövő héten ötven szövetkezet tart aratás előtti gépszemlét, s a hónap huszonnyolcadikáig be is fejezik őket. Biztató, hogy a gabonaátvétel jól szervezett, remélhetőleg az is marad. A megyében negyvenegy helyen vásárolják meg a teményt, naponta 23 ezer tonnát, és a korábbi gyakorlathoz hűen jó együttműködés várható e tekintetben az ipar és a termelő között. Úgy összegezhetnénk a megye gabonaprogramját, hogy jó a fajtaösszetétel, jók a gépek és nem utolsósorban felkészültek a szakemberek, aratótól az ágazatvezetőig. Tehát adottak a feltételek ahhoz, hogy közmegelégedésre szolgáló termést takarítsunk be, mennyiségben és minőségben egyaránt. Mi az, amit kiemelten fontosnak ítél meg a megyei tanács osztályvezetője? — Ismét az időjárásra is gondolva, a gabonát betakarító emberrel való törődés az, amit hangsúlyozni érdemes. Ma már nélkülözhetetlen, hogy az aratók, s egyáltalán ebben az időszakban a szántókon hosszú műszakot teljesítők a lehető legjobb kiszolgálást kapják. Mert egyetlen üzemnek sem lehet közömbös, hogy a mindennapi kenyerünk és exportcikkünk milyen áron, milyen módon kerül le a földekről — fejezete be Both Ernő. GSZM Magyar—angol tárgyalások A magyar—angol gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság június 18—21-e között tartotta ez évi ülését Budapesten. A vegyesbizottság a két ország gazdasági kapcsolatainak elmúlt évi alakulását értékelve megállapította, hogy az áruforgalom jelentősen fejlődött, ezen belül a Nagy-Britanniába irányuló magyar export szintje körülbelül 40 százalékkal növekedett 1983-hoz viszonyítva. Az ipari kooperációkból származó szállítások ma már körülbelül 10 százalékát teszik ki a két ország közötti áruforgalomnak, a legjelentősebb a vegyipari és a mezőgazdasági együttműködés. A felek egyetértettek abban, hogy célszerű a kooperációkat fokozottabb mértékben más területekre , így az elektronikára, az energia hasznosítására és megtakarítására, a hulladékanyagok hasznosítására, az élelmiszeripari gépgyártásra, a műanyagfeldolgozásra, a szállítóeszközök gyártására, az élelmiszeriparra — is kiterjeszteni. Pozitívan értékelték, hogy az elmúlt időszakban két közös magyar—angol vállalat alakult Magyarországon az elektronikában, illetve az élelmiszeripari gépgyártásban. Elhatározták, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés fejlesztésére a vegyesbizottságon belül külön munkacsoportot alakítanak. Tárgyalások folynak ezen kívül energetikai munkacsoport felállításáról is. ■ Új mosóberendezéssel gazdagodon a hegyeshalmi kavicsbánya. Üzemelésével a kavics minősége lényegesen javult. Megnyitó a Fő téren Megkezdődtek a Soproni Ünnepi Hetek Idén huszonnyolcadik alkalommal rendezik meg az ünnepi heteket a műemlékeiről, kulturális értékeiről, s a legutóbbi évtizedekben már ehhez kapcsolódó idegenforgalmáról is méltán híres városban, Sopronban. A korábbi három hét helyett idén már egy egész hónapig tartó rendezvénysorozat megnyitására tegnap este került sor a soproni Fő téren. A gyülekező közönséget már este nyolc órától a városi fúvószenekar vidám ritmusú, hangulatos zenéje fogadta. Amikor a várostorony régi órája elütötte a kilencet, megszólaltak a fanfárok a volt vármegyeháza klasszicista épületének erkélyén, majd a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában felcsendült a Himnusz. A megnyitó közönségét, köztük dr. Lakatos Lászlót, a megyei pártbizottság első titkárát a város tanácselnöke, Markó József köszöntötte. — A város polgárai — mondta — már az elmúlt századokban is érezték és ma is érzik, hogy Sopron önmagában is érték, olyan érték, amely nem maradhat csak önmagáé, nem rejtheti el mások elől kincseit. Az öreg falak között évezredek tudása, gondos szeretete, a munka és a szellemiség látható és láthatatlan jelei halmozódtak fel. Sopron falai között az emberi történelem évezredeket átfogó sodra lüktet. Mi, mai soproniak büszkék vagyunk városunkra, nagyszerű elődeinkre, közöttük nemcsak a város sok híres fiára, hanem azokra a névtelenekre is, akik szépséget varázsoltak a halott anyagba, és akiknek keze nyomát, szellemiségét a város ma is őrzi. Egy-egy kapuhajlat, árkádos, udvar, középkori homlokzat ezeket az időket idézi fel a szemlélődében, s ezeken keresztül a múlt üzenetét, az élet folytonosságát. Jelenünk a gazdag múltból táplálkozva, azt ápolva és továbbfejlesztve várja a Sopronba látogatókat, akiket ebben az évben is a város értékeihez méltó, színvonalas kulturális programmal várunk. Igaz, az idei ünnepi hetek idején nélkülöznünk kell az eddigi rendezvénysorozat talán leghangulatosabb színhelyét, a felújítás alatt álló fertőrákos Barlangszínházat. Maguk a programok azonban ezúttal is gazdagok és változatosak. Ismét élvezhetjük a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek színvonalas produkcióit, ismét gyönyörködhetünk a Magyar Állami Népi Együttes műsorában, és számtalan komolyzenei rendezvényen vehetünk részt, amelyek sorából kiemelkednek az idén első ízben megrendezett régi zene fesztivál igen színvonalasnak és értékesnek ígérkező zenei eseményei. Az ünnepi hetek legrangosabb kiállítása, az ötödik országos érembiennálé június 29-én nyílik a Lábasházban. Lesz látványos revüműsor, kirakodóvásár, divatbemutató, és sok-sok izgalmas sportrendezvény. Szeretnénk, ha minél több külföldi és hazai vendég választaná úticéljául Somront, és mindent megteszünk azért, hogy akik eljöttek hozzánk, jól érezzék magukat, s élményekben gazdag, tartalmas időtöltésben legyen részük. A városi tanács elnöke ezzel megnyitotta a huszonnyolcadik Soproni ünnepi hetek rendezvénysorozatát, és átadta a dobogót a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek, akik kedvelt opera- és operettprodukciókból összeállított gálaműsorral köszöntötték a megnyitó közönségét. . . ! . Az ünnepi hetek rendezvényeinek sorában ma este nyolc órakor Verdi Álarcosbál című operáját mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház művészei a Petőfi Színházban. A szervezőktől, tudjuk, hogy többszáz érdeklődőt már hetekkel előbb el kellett utasítani, most örömmel közöljük, hogy az utazási irodákból visszaküldött jegyek megérkeztek, így ma ismét lehet jegyet kapni az előadásra. Este fél kilenckor a Fő téren lesz toronyzene. Holnap délelőtt tizenegy órakor térzene lesz a Fő téren, este nyolckor pedig ismét az Álarcosbál című operát játszák a Petőfi Színházban. Szombaton és vasárnap az ünnepi hetek keretében rendezik az Országos Kamarakórus Fesztivált is a Liszt Ferenc Művelődési Központban. M. X.