Kisalföld, 1986. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-01 / 283. szám
A postaládától az elektronikáig BŐVÜL A HÁLÓZAT • Hazánkban a felszabadulás előtt 2462 postahivatal működött, most viszont már 3189. Az egy postahivatal álltal kiszolgált terület nagysága, az ott lakóik elllátottsága, a szolgáltatások mennyisége és minősége megfelel az európai átlagnak. Minden száz községből nyolcvanhétben ott van a posta, és ahol hivatal nincs, a kézbesítő-gyűjtő járatok révén vehetők igénybe a postai szolgáltatások. — Naponta 1,9 millió levelet, 4,3 millió újságot, negyvenezer táviratot, 31 ezer csomagot kézbesítünk — tájékoztat dr. Asztalos Ferenc, a Magyar Posta Központjának szakosztályvezetője. — Szolgáltatásaink egyre keresettebbek az utóbbi szat évtizedben. Ez idő alatt például másfélszeresére nőtt a levélpostai küldemények száma. Ennél is figyelemre méltóbb a pénzforgalomban bekövetkezett változás: 1965-ben a postai befizetések összege 125,9 milliárd forint volt, a kifizetéseké 53,7 milliárd; ezzel szemben tavaly 772 milliárd volt az első, 445 milliárd pedig a második tétel, így postai közreműködéssel bonyolódik le az ország banki készpénzforgalmának 98 százaléka. Talán ,nem kevésbé tiszteletre méltó tény, hogy havonta több mint kétmillió nyugállományban levő személynek visszük házhoz összesen nyolcmilliárd forintnyi nyugdíját, előre megállapított napon. Vagy: az OTP és a takarékszövetkezetek mellett a posta kezeli a lakossági betétállomány több mint egynegyedét. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hagyományos postai szolgáltatások iránt nő az igény, e szolgáltatás — a posta vezetői szerint — mindinkább ráfizetéses lesz. Egy általunk készített statisztika szerint a 3189 működő postahivatal túlnyomó többsége, körülbelül 2500 — ráfizetéses. Számítások szerint kétezernél nem kevesebb lakosú település képes eltartani egy-egy postahivatalt. A szűken vett közgazdasági érdek tehát a postának azt diktálná, hogy sorra bezárja a kistelepülések postahivatalait. Ma már nyilvánvaló, hogy sem az iskolakörzetesítések, sem a vasút szárnyvonalainak lenyesegetése, de még a tanácsi öszszevonások sem növelték a kistelepülések népességmegtartó képességét. Alkár tetszik, akár nem, a falusi kisposták léte sokat jelent az ott élőknek a világgal való kapcsolattartásban. Bevételeinek fokozására, a kisposták gazdaságosságának javítására több új szolgáltatást vezetett be az utóbbi években a posta, így például néhány megyében ahivatalok vállalják gyógyszerek kiváltását, árusítanak könyvet, buszjegyet. Végleges megoldásnak azonban ez semmiképp sem tekinthető. A Magyar Posta központjában megtudtam, keresik annak a lehetőségét, hogy a gazdaságtalan hivatalok — a maitól eltérő szervezeti és gazdálkodási rendszerben működtetve — az egyéni érdekeltség fokozottabb érvényesítésével, a szolgáltatás minőségének romlása nélkül gazdaságosak legyenek. (Az automatikus távhívás általánossá válásával jócskán módosítható lesz e postahivatalok nyitvatartása, s az üzemeltetési költségeket mérsékelni lehet majd.) De ez még odább van. Mai gond viszont, hogy a postahivatalok több mint egyötöde — mintegy hatszáz — ma már nem felel meg a kor követelményeinek. Helyiségeik rosszul fűthetők, a falak vizesek, a mennyezetek alá vannak dúcolva. Súlyostehertétel, hogy a megyeszékhelyeken az úgynevezett 1. számú postahivatalok felújítását — mindenekelőtt költségesség miatt — elodázták. Ebben a posta a huszonnegyedik órába jutott, tovább aligha halogathatja valaha szép postapalotáinak helyreállítását. — A tervidőszakban huszonnégyet újítunk fel a 120 legnagyobb postahivatal közül — mondja dr. Asztalos Ferenc —, míg akis-, illetve a közepes méretű hivatalok közül körülbelül négyszázat korszerűsítünk. Két város, Szolnok és Székesfehérvár, kap levélfeldolgozó automatát, és kicseréljük a ToShibát is Budapesten: evégett francia és japán cégekkel folynak a tárgyalások. E fejlesztés szorosan összekapcsolódik a posta gézüzemi hálózat kialakításával. Az ezredfordulóra kiépülő hálózat tizenhat nagyüzemből áll majd. Az első — ez közismert — Balatonszentgyörgyön állt munkába, két éve. Év végéig elkészül a székesfehérvári is, és részlegesen Szolnokon is működik hasonló. 1988-ban Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában egy hírlapfeldolgozó üzem létesül, mellette lesz a levél- és csomagfeldolgozó, valamint a postai pályaudvar.Egy évre rá Pécsett megkezdik az építkezést, e létesítmény két-három év alatt elkészül. Ezt követően Győrött és Kecskeméten folytatódik a hálózat bővítése. Mindezek megvalósításával kevesebb hibával gyorsabb lesz a munka. (Folytatjuk.) F. Gy. Schwarzkopf-bemutató megyénkben A fekete fej frizurái Országos oktatóprogram keretében csütörtökön Sopronban, pénteken pedig Győrben tartott bemutatót a hamburgi Hans Schwarzkopf GmbH, a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, valamint a Chemo— Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Külkereskedelmi Közös Vállalat vegyes vállalata, a Schwarzkopf Kozmetikai Kft. A cég emblémája, a fekete női fej nemzetközileg jól ismert; a tavaly alapított vegyesvállalat hazánkban február óta gyárt hajápoló készítményeket, samponokat, hajöblítőket, balzsamokat, tonizálókat, bemosókat. Az országszerte megrendezett oktatásra a fodrász szakembereket hívták meg. A Schwarzkopf új termékeinek használatáról Werner Schuhmannnak, a hamburgi központú cég vezető fodrászának az irányításával budapesti fodrászok tartottak gyakorlati bemutatót, és az érdeklődők videón is megtekinthették az új hajtesték, az Igora Royal alkalmazásának módjait. A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ aulájában megrendezett bemutatón szép számmal vettek részt a győri fodrászok, és saját szemükkel győződhettek meg az említett hajfesték előnyeiről, s egyúttal tájékozódhattak a legújabb frizuradivatról. Hogy mit ajánlanak a mesterfodrászok a hölgyeknek őszre, télre? Mindenekelőtt a természetes hatású hajfestést — az Igora Royal 24 árnyalatban készül, 45 tónusban —, a frizurák nőiesek, a pankos haj a múlté. Félhoszszú és rövid a hajhossz, a homlok lényegében szabadon marad, csak lágy esésű, tincses frufru takarja, jellemző az aszimmetria, a hajszálak a fejtetőn és hátul szinte azonos hosszúságúak. A másfél órás bemutató „szenvedő alanyai" alkalmi győri modellek voltak, de minden bizonnyal elégedetten álltak föl megszépülve, „felfrissített" fejjel. Rajtuk kívül a Schwarzkopf manökenjein is tanulmányozhatta a szakmai közönség a legújabb divat szerint festett, vágott, szárított, fésült hajviseletet, amelyeknek megformázásához csak ollót, kefét, fésűt, hajszárítót, no, meg a legkülönbözőbb hajápolószereket használták a mesterek. T. .1. Fotó: Laposa 1986. december 1., hétfő) Egy polihisztor emlékezete Verne Gyula tollára méltó személyiség volt a XIX. század nagy magyar feltalálója Jedlik István, aki a bencés rendbe lépésekor vette fel az Ányos nevet, s így vált ismertté ország-világ előtt. Unokatestvérével Czuczor Gergellyel, messze földön híressé tették az Alma Matert, a győri Bencés Líceumot, a mai gimnázium elődjét. Ányos professzor 125 évvel ezelőtt „az egysarki villanyindító helyes használása" céljából rövid leírást és kezelési utasítást adott a Nuss pesti gépész szerkesztette készüléknek, melyben pontosan meghatározta a dinamó elvét. E jeles eseményre emlékezett pénteken a magyar tudományos világ. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, illetve az Elektrotechnikai Múzeum szervezésében a mai utódok látogattak Győrbe, Jedlik Ányos egykori kedves otthonába, a Bencés rendházba és a gimnáziumba. Az intézet vezetői mellett dr. Váry Hugó nyugalmazott fizikatanár, a Pannonhalmi Gimnázium egykori rektora fogadta a fővárosból érkezett tisztelgő küldöttséget. Az emléklátogatás résztvevői megtekintették Jedlik Ányos egykori szobáját, alkotóműhelyét. Az évforduló alkalmából Horváth Tibor, egyetemi tanár mondott rövid emlékbeszédet, melyben Liszt Ferenc, Semmelweis Ignác mellett felelevenítette a XIX. század nagy magyar alkotó egyéniségei között Jedlik Ányos alakját. A hazai tudomány mai képviselői, egyetemi tanárok, a tudományos egyesületek képviselői ezután a győri új köztemetőben tettek tisztelgő látogatást. Az utódok nevében Horváth Tibor egyetemi tanár, Hordóssy Béla vezérigazgató és Herényi A. Ödön Állami-díjas, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezetői helyeztek el koszorút Jedlik Ányos síremlékén. A küldöttség ezután Pannonhalmára, Jedlik Ányos munkásságának egy másik jelentős emlékhelyére látogatott, ahol a rend vezetői fogadták a delegációt. Jedlik Ányos nevét nemcsak a dinamó, hanem más villamos gépek feltalálása is világhírűvé tette. A fizika sok területén úttörő szerepet játszott. Galvántelepei, fénytani rácsai mellett a fizika olyan hétköznapi, profán alkalmazásával is híressé tette a nevét, mint a szódavíz. Gyümölcs* szaloncukor Több mint egy hónapja folyamatosan, éjjel-nappali műszakokban készül a gyümölcs alapanyagú „Fagyöngy” szaloncukor az Agroindustria Rt rohodi gyümölcsdesszert-üzemében. Ez az ünnepi édesség két esztendővel ezelőtt jelent meg, s nagyon hamar megkedvelték, az elmúlt években napok alatt elkapkodták. Négy mázsa rizs hektáronként Ebben az évben jó eredményt értek el a hazai rizstermesztő gazdaságok a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés keretében. A több mint 11 ezer hektáron termesztett rizs átlagosan csaknem 4 mázsát hozott hektáronként. Jó volt a termés minősége is. Az idei rizstermesztés mérlegét megvonva a szakemberek megállapították, hogy a telepek műszaki állapotának javulásával, a korszerűbb technológia bevezetésével egyre inkább csökken az időjárás meghatározó szerepe. Különösen érvényes ez a nyolcvanas évek eleje óta, amikor megkezdték a rizstermesztés feltételeinek gyors ütemű javítását. Nagy teljesítményű lézerrel vezérelt talajvízszintező gépeket állítottak munkába, s az elmúlt években a hazai rizstermő területeknek már mintegy a háromnegyedét felújították. Ennek eredményeként mindenütt egyenletes a vízborítás, ha nagy a magassága, gyorsan el lehet vezetni, ha ■kevés a víz, hamar tudják pótolni. A KITE-gazdaságok 1986- ban 3000 hektáron végeztek rizstelep-építést, illetve karbantartást, s a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a szokottnál rövidebb idő alatt betakarítsák a termést. Borravaló, hálapénz, munkadíj Felmérés kiadásainkról Ez év, decemberében Magyarországon egyedülálló felmérést végez a KSH és a Gazdaságkutató Intézet: azt tudakolják, hogy milyen nagyok a lakosság egymás közötti pénzkiadásai. A közgazdászok, statisztikusok véleménye szerint ugyanis tetemes összegek mozognak a lakosság csoportjai között borravalók, hálapénzek, különféle munkákért fizetett munkadíjak stb. formájában. A vizsgálat során ezeket a kiadásokat kívánják számszerűsíteni. A vizsgálatba mintegy 17 ezer háztartást vonnak be az ország minden részéről. A megkérdezettektől 14 kérdésre várnak választ. Többek között olyanokra, hogy milyen szolgáltatásokért adtak borravalót az elmúlt hónapban, s észrevették-e, hogy a múlt héten valamelyik bevásárlásukkor pontatlanul mértek, vagy tévesen számoltak stb. A decemberi felmérést az év első felében egy kisebb körre kiterjedő próba előzte meg. A májusban végrehajtott, 500 háztartást felölelő próbafelvétel sikeres volt. A megkérdezettek szívesen adták a válaszokat, és segítettek a kérdőív végleges formájának kialakításában, azzal, hogy olyan kiadásaikra hívták fel a figyelmet, amelyre a kérdőív szerkesztői nem is gondoltak. A KSH és a Gazdaságkutató Intézet kéri a vizsgálatba bevont háztartások segítségét ahhoz, hogy a munka minél eredményesebb legyen. A decemberi — meglehetősen széles kört érintő — felvétel sikeres lebonyolítása nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy tisztábban lássák a lakosság kifizetéseinek, fogyasztásának szerkezetét. A nyert ismeretek mind az áruellátás megszervezésében, mind általában a piacszervezésben jól hasznosíthatók lehetnek. KIJAIPOID 3