Kisalföld, 1986. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-01 / 283. szám

A postaládától az elektronikáig BŐVÜL A HÁLÓZAT • Hazánkban a felszabadulás előtt 2462 postahivatal mű­ködött, most viszont már 3189. Az egy postahivatal álltal kiszolgált terület nagysága, az ott lakóik ellláto­ttsága, a szolgáltatások mennyisége és minősége megfelel az európai átlagnak. Minden száz községből nyolcvanhétben ott van a posta, és ahol hivatal nincs, a kézbesítő-gyűjtő járatok ré­vén vehetők igénybe a postai szolgáltatások. — Naponta 1,9 millió leve­let, 4,3 millió újságot, negy­venezer táviratot, 31 ezer csomagot kézbesítünk — tá­jékoztat dr. Asztalos Ferenc, a Magyar Posta Központjá­nak szakosztályvezetője. — Szolgáltatásaink egyre kere­settebbek az utóbbi szat évti­zedben. Ez idő alatt például másfélszeresére nőtt a levél­postai küldemények száma. Ennél is figyelemre méltóbb a pénzforgalomban bekövet­kezett változás: 1965-ben a postai befizetések összege 125,9 milliárd forint volt, a kifizetéseké 53,7 milliárd; ez­zel szemben tavaly 772 mil­liárd volt az első, 445 milli­árd pedig a második tétel, így postai közreműködéssel bonyolódik le az ország ban­ki készpénzforgalmának 98 százaléka. Talán ,nem kevés­bé tiszteletre méltó tény, hogy havonta több mint két­millió nyugállományban levő személynek visszük házhoz összesen nyolcmilliárd fo­rintnyi nyugdíját, előre meg­állapított napon. Vagy: az OTP és a takarékszövetkeze­tek mellett a posta kezeli a lakossági betétállomány több mint egynegyedét. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hagyományos postai szolgáltatások iránt nő az igény, e szolgáltatás — a posta vezetői szerint — mind­inkább ráfizetéses lesz. Egy általunk készített statisztika szerint a 3189 működő posta­­hivatal túlnyomó többsége, körülbelül 2500 — ráfizetéses. Számítások szerint kétezernél nem kevesebb lakosú telepü­lés képes eltartani egy-egy postahivatalt. A szűken vett közgazdasági érdek tehát a postának azt diktálná, hogy sorra bezárja a kistelepülé­sek postahivatalait. Ma már nyilvánvaló, hogy sem az is­kolakörzetesítések, sem a vas­út szárnyvonalainak lenyese­­getése, de még a tanácsi ösz­­szevonások sem növelték a kistelepülések népességmeg­tartó képességét. Alkár tet­szik, akár nem, a falusi kis­posták léte sokat jelent az ott élőknek a világgal való kap­csolattartásban. Bevételeinek fokozására, a kisposták gazdaságosságának javítására több új szolgálta­tást vezetett be az utóbbi években a posta, így például néhány megyében a­­hivata­­lok vállalják gyógyszerek ki­váltását, árusítanak könyvet, buszjegyet. Végleges megol­dásnak azonban ez semmi­képp sem tekinthető. A Ma­gyar Posta központjában megtudtam, keresik annak a lehetőségét, hogy a gazda­ságtalan hivatalok — a mai­tól eltérő szervezeti és gaz­dálkodási rendszerben mű­ködtetve — az egyéni érde­keltség fokozottabb érvénye­sítésével, a szolgáltatás mi­nőségének romlása nélkül gazdaságosak legyenek. (Az automatikus távhívás általá­nossá válásával jócskán mó­dosítható lesz e postahivata­lok nyitvatartása, s az üze­meltetési költségeket mérsé­kelni lehet majd.) De ez még odább van. Mai gond viszont, hogy a posta­hivatalok több mint egyötö­de — mintegy hatszáz — ma már nem felel meg a kor kö­vetelményeinek. Helyiségeik rosszul fűthetők, a falak vi­zesek, a mennyezetek alá vannak dúcolva. Súlyos­­te­hertétel, hogy a megyeszék­helyeken az úgynevezett 1. számú postahivatalok felújí­tását — mindenekelőtt költ­ségesség miatt — elodázták. Ebben a posta a huszonne­gyedik órába jutott, tovább aligha halogathatja valaha szép postapalotáinak helyre­­állítását. — A tervidőszakban hu­szonnégyet újítunk fel a 120 legnagyobb postahivatal kö­zül — mondja dr. Asztalos Ferenc —, míg a­­kis-, illetve a közepes méretű hivatalok közül körülbelül négyszázat korszerűsítünk. Két város, Szolnok és Székesfehérvár, kap levélfeldolgozó automa­tát, és kicseréljük a ToShibát is Budapesten: evégett fran­cia és japán cégekkel foly­nak a tárgyalások. E fejlesz­tés szorosan összekapcsolódik a posta gézüzemi hálózat ki­alakításával. Az ezredfordu­lóra kiépülő hálózat tizenhat nagyüzemből áll majd. Az el­ső — ez közismert — Bala­­tonszentgyörgyön állt mun­kába, két éve. Év végéig el­készül a székesfehérvári is, és részlegesen Szolnokon is működik hasonló. 1988-ban Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában egy hírlapfeldolgozó üzem lé­tesül, mellette lesz a levél- és csomagfeldolgozó, valamint a posta­i pály­audvar.­­Egy évre rá Pécsett megkezdik az épít­kezést, e létesítmény két-h­á­­rom év alatt elkészül. Ezt kö­vetően Győrött és Kecske­méten folytatódik a hálózat bővítése. Mindezek megvaló­sításával kevesebb hibával gyorsabb lesz a munka. (Folytatjuk.) F. Gy. Schwarzkopf-bemutató megyénkben A fekete fej frizurái Országos oktatóprogram keretében csütörtökön Sop­ronban, pénteken pedig Győrben tartott bemutatót a hamburgi Hans Schwarz­kopf GmbH, a Caola Kozme­tikai és Háztartásvegyipari Vállalat, valamint a Chemo— Caola Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Külkereske­delmi Közös Vállalat vegyes vállalata, a Schwarzkopf Kozmetikai Kft. A cég emblémája, a fekete női fej nemzetközileg jól is­mert; a tavaly alapított ve­gyesvállalat hazánkban feb­ruár óta gyárt hajápoló ké­szítményeket, samponokat, hajöblítőket, balzsamokat, tonizálókat, bemosókat. Az országszerte megrende­zett oktatásra a fodrász szakembereket hívták meg. A Schwarzkopf új termékei­nek használatáról Werner Schuh­mannnak, a hamburgi központú cég vezető fodrá­szának az irányításával bu­dapesti fodrászok tartottak gyakorlati bemutatót, és az érdeklődők videón is megte­kinthették az új hajtesték, az Igora Royal alkalmazásá­nak módjait. A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ aulájá­ban megrendezett bemutatón szép számmal vettek részt a győri fodrászok, és saját sze­mükkel győződhettek meg az említett hajfesték előnyeiről, s egyúttal tájékozódhattak a legújabb frizuradivatról. Hogy mit ajánlanak a mes­terfodrászok a hölgyeknek őszre, télre? Mindenekelőtt a természetes hatású hajfestést — az Igora Royal 24 árnya­latban készül, 45 tónusban —, a frizurák nőiesek, a pankos haj a múlté. Félhosz­­szú és rövid a hajhossz, a homlok lényegében szabadon marad, csak lágy esésű, tin­­cses frufru takarja, jellemző az aszimmetria, a hajszálak a fejtetőn és hátul szinte azonos hosszúságúak. A másfél órás bemutató „szenvedő alanyai" alkalmi győri modellek voltak, de minden bizonnyal elégedet­ten álltak föl megszépülve, „felfrissített" fejjel. Rajtuk kívül a Schwarzkopf manö­kenjein is tanulmányozhatta a szakmai közönség a leg­újabb divat szerint festett, vágott, szárított, fésült haj­viseletet, amelyeknek meg­­formázásához csak ollót, ke­fét, fésűt, hajszárítót, no, meg a legkülönbözőbb haj­ápolószereket használták a mesterek. T. .1. Fotó: Laposa 1986. december 1., hétfő) Egy polihisztor emlékezete Verne Gyula tollára méltó személyiség volt a XIX. szá­zad nagy magyar feltalálója Jedlik István, aki a bencés rendbe lépésekor vette fel az Ányos nevet, s így vált is­mertté ország-világ előtt. Unokatestvérével Czuczor Gergellyel, messze földön hí­ressé tették az Alma Matert, a győri Bencés Líceumot, a mai gimnázium elődjét. Ányos professzor 125 évvel ezelőtt „az egysarki villany­indító helyes használása"­ céljából rövid leírást és ke­zelési utasítást adott a Nuss pesti gépész szerkesztette ké­szüléknek, melyben pontosan meghatározta a dinamó elvét. E jeles eseményre emléke­zett pénteken a magyar tu­dományos világ. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, illetve az Elektrotechnikai Múzeum szervezésében a mai utódok látogattak Győrbe, Jedlik Ányos egykori kedves otthonába, a Bencés rend­házba és a gimnáziumba. Az intézet vezetői mellett dr. Váry Hugó nyugalmazott fi­zikatanár, a Pannonhalmi Gimnázium egykori rektora fogadta a fővárosból érkezett tisztelgő küldöttséget. Az emléklátogatás részt­vevői megtekintették Jedlik Ányos egykori szobáját, al­kotóműhelyét. Az évforduló alkalmából Horváth Tibor, egyetemi tanár mondott rö­vid emlékbeszédet, melyben Liszt Ferenc, Semmelweis Ignác mellett felelevenítette a XIX. század nagy magyar alkotó egyéniségei között Jedlik Ányos alakját. A hazai tudomány mai képviselői, egyetemi tanárok, a tudományos egyesületek képviselői ezután a győri új köztemetőben tettek tisztelgő látogatást. Az utódok nevé­ben Horváth Tibor egyetemi tanár, Hordóssy Béla vezér­­igazgató és Herényi A. Ödön Állami-díjas, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezetői helyeztek el koszorút Jedlik Ányos síremlékén. A küldöttség ezután Pan­nonhalmára, Jedlik Ányos munkásságának egy másik jelentős emlékhelyére látoga­tott, ahol a rend vezetői fo­gadták a delegációt. Jedlik Ányos nevét nem­csak a dinamó, hanem más villamos gépek feltalálása is világhírűvé tette. A fizika sok­ területén úttörő szerepet játszott. Galvántelepei, fény­tani rácsai mellett a fizika olyan hétköznapi, profán al­kalmazásával is híressé tette a nevét, mint a szódavíz. Gyümölcs* szaloncukor Több mint egy hónapja folyamatosan, éjjel-nappali műszakokban készül a gyü­mölcs alapanyagú „Fa­gyöngy” szaloncukor az Ag­­roindustria Rt rohodi gyü­­mölcsdesszert-üzemében. Ez az ünnepi édesség két esz­tendővel ezelőtt jelent meg, s nagyon hamar megkedvel­ték, az elmúlt években na­pok alatt elkapkodták. Négy mázsa rizs hektáronként Ebben az évben jó ered­ményt értek el a hazai rizs­termesztő gazdaságok a Nád­udvari Kukorica és Ipari­növény Termelési Együttmű­ködés keretében. A több mint 11 ezer hektáron ter­mesztett rizs átlagosan csak­nem 4 mázsát hozott hektá­ronként. Jó volt a termés minősége is. Az idei rizstermesztés mér­legét megvonva a szakembe­rek megállapították, hogy a telepek műszaki állapotának javulásával, a korszerűbb technológia bevezetésével egyre inkább csökken az időjárás meghatározó szere­pe. Különösen érvényes ez a nyolcvanas évek eleje óta, amikor megkezdték a rizs­termesztés feltételeinek gyors ütemű javítását. Nagy telje­sítményű lézerrel vezérelt talajvízszintező gépeket állí­tottak munkába, s az elmúlt években a hazai rizstermő területeknek már mintegy a háromnegyedét felújították. Ennek eredményeként min­denütt egyenletes a vízborí­tás, ha nagy a magassága, gyorsan el lehet vezetni, ha ■kevés a víz, hamar tudják pótolni. A KITE-gazdaságok 1986- ban 3000 hektáron végeztek rizstelep-építést, illetve kar­bantartást, s a kedvező idő­járás lehetővé tette, hogy a szokottnál rövidebb idő alatt betakarítsák a termést. Borravaló, hálapénz, munkadíj Felmérés kiadásainkról Ez év, decemberében Ma­gyarországon egyedülálló fel­mérést végez a KSH és a Gazdaságkutató Intézet: azt tudakolják, hogy milyen na­gyok a lakosság egymás kö­zötti pénzkiadásai. A köz­gazdászok, statisztikusok vé­leménye szerint ugyanis te­temes összegek mozognak a lakosság csoportjai között borravalók, hálapénzek, kü­lönféle munkákért fizetett munkadíjak st­b. formájában. A vizsgálat során ezeket a kiadásokat kívánják szám­szerűsíteni. A vizsgálatba mintegy 17 ezer háztartást vonnak be az ország minden részéről. A megkérdezettektől 14 kérdés­re várnak választ. Többek között olyanokra, hogy mi­lyen szolgáltatásokért adtak borravalót az elmúlt hónap­ban, s észrevették-e, hogy a múlt héten valamelyik bevá­sárlásukkor pontatlanul mértek, vagy tévesen szá­moltak stb. A decemberi felmérést az év első felében egy kisebb körre kiterjedő próba előzte meg. A májusban végrehaj­tott, 500 háztartást felölelő próbafelvétel sikeres volt. A megkérdezettek szívesen ad­ták a válaszokat, és segítet­tek a kérdőív végleges for­májának kialakításában, az­zal, hogy olyan kiadásaikra hívták fel a figyelmet, amelyre a kérdőív szerkesz­tői nem is gondoltak. A KSH és a Gazdaságku­tató Intézet kéri a vizsgálat­ba bevont háztartások segít­ségét ahhoz, hogy a munka minél eredményesebb le­gyen. A decemberi — meg­lehetősen széles kört érintő — felvétel sikeres lebonyolí­tása nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy tisztábban lás­sák a lakosság kifizetéseinek, fogyasztásának szerkezetét. A nyert ismeretek mind az áru­ellátás megszervezésében, mind általában a piacszer­vezésben jól hasznosíthatók lehetnek. KIJAIPOID 3

Next