Kisalföld, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
1991. április 2., kedd Az ifjúsági bűnözés ellen Szülői értekezletek kék-fehérben A múlt rendszer számlájára sok mindent fel lehet róni, egyebek között a bűnözési - köztük az ifjúsági - adatok kozmetikázását is. Ám az, hogy a közbiztonság akár csak megközelítően is annyira rossz lett volna, mint napjainkban, az ma már hiteles adatokkal bizonyíthatóan kizárt dolog. Sajnos ma már nem ritka az sem, hogy fiatalkorúak félemlítenek meg felnőtteket... - A legsajnálatosabb az, hogy a tanár meg az iskolaigazgató is fél fegyelmezni, a vétlen tanulóktól eltérő módon kezelni azokat a kiskorúakat, akiknek velünk, a rendőrséggel gyűlt meg a baja - mondja dr. Horváth Antal százados, a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság helyettes vezetője. - Az iskolák tehetők felelőssé a növekvő fiatalkori bűnözésért? - Szülő, iskola és társadalom egyformán felelős és vétkes, de egymásra mutogatással nem megyünk semmire. Mi a testület nevében, a társadalom képviseletében megtettük a kezdő - de valóban még csak a kezdő - lépéseket. Találkozóra hívtuk a területünkhöz tartozó iskolák vezetőit, szorgalmaztuk a diszkókban, más szórakozóhelyeken történő együttes ellenőrzéseket. Sőt, azt is ajánlottuk: kíséretet biztosítunk a tanároknak a veszélyeztetett családok meglátogatásához. Hát eddig még nem tolakodtak igénybe venni a segítségünket. - Valami azért mégis történik, hiszen ön például aktívan részt vesz iskolai szülői értekezleteken... - Nem csupán én, hanem két munkatársam is, és nemcsak szülői értekezleteken, hanem osztályfőnöki órákon, tantestületi gyűléseken is - ha hívnak. Jártunk már Lébényben, Halászin, Kimlén, a város általános iskolái közül azonban még csak a Haller- és a Széchenyi-iskola vélte fontosnak a jelenlétünket. - Úgy tűnik, a rendőrség részéről tudatos, átfogó stratégiáról van szó. - Pontosan, és a megelőzésről, ott, ahol még lehet. Valójában már az óvodákban el kell kezdeni a felvitágosítást. Legelsőként azt megértetni, hogy a rendőr nem „mumus”. Nekünk felnőtteknek - egyenruhában és anélkül - be kell bizonyítanunk a gyerekek számára, hogy nincs miért meghunyászkodniuk a mind nagyobb vagányságokkal versengő „nagymenő” társaik előtt. Mit mutat jelenleg az ifjúsági bűnözési statisztika ebben a körzetben? - Az ifjúsági bűnözés 19 százaléka az összes eseteknek. Arányában és összességében stagnál, de a 14 év alatti elkövetők száma 2 év alatt előbb 7-ről 12-re, aztán 21-re emelkedett. - Mennyire befolyásolja a veszélyeztetettséget az osztrák határ közelsége? - Kimutathatóan súlyosbítja. Különösen a lányos szülők nagyobb éberségére van szükség. Nem igazán a legelitebb réteg jár át ide szórakozni: sok a lecsúszott, kétes erkölcsű „aranyifjú", aki az itt többet érő schillingjével könnyű prédára vadászik. Médl Sándor Immár egy hónapja elkezdődtek Románia eljövendő alkotmányához alapul szolgáló tézisek vitái a két Ház összevonásával létrejött alkotmányozó parlamentben. Tudtuk, hogy nehéz csata lesz a nemzetiségiek számára, s igazi szövetségesre nem számíthatunk. Eljövendő alkotmányunk téziseit demokráciapróbaként is felfoghatjuk, milyen egyéni jogokat biztosítanak, milyen lesz a szelleme, s a kisebbségek számára oly fontos kollektív jogok milyen kodifikációban jelentkeznek majd. A tézisek tehát bizonyíthatnak mindent - illetve mindennek az ellenkezőjét. Sajnos, utóbbiból jutott ki eddig. Kezdjük azzal, hogy az orgonán szenátor vezetésével előkészített alapszöveg több helyen roppant hátrányosan fogalmazott a kisebbségek számára: nemzetállamként határozza meg az országot, nem teszi lehetővé az etnikai alapon történő politikai képviseletet, s ami ebből fakad, szóba sem jöhetne a törvény előtti anyanyelvhasználat. Az RMDSZ parlamenti csoportja, miként több kommentárban elhangzott, sorra vívta meg - és veszítette el - csatáit a nemzetállam meghatározás, illetve az etnikai alapú politizálás lehetőségét illetően, csak azt sikerült - roppant nehezen - keresztülvinni, hogy jogunk legyen önazonosságunk megtartása érdekében politikai-gazdaságikulturális szinten tevékenységet kifejteni. Látható, itt már ellentmondás feszül. De nem lehet másként, mert amikor az egyik tézis vitája után, szavazáskor nem jött ki a frontnak tetsző arány, újra szavaztattak, házszabály-ellenesen, s akkor már minimálisan ugyan, de megvolt a hatalom kívánta többség. A további fejezetek vitájában azonban mindinkább kiderült, hogy sok az ellenvetés, s nem csupán kisebbségi oldalról. De milyen lehet az a parlament, amelyben - az állampolgárok jogai és kötelezettségei címszó alatt - azt az RMDSZ-indítványt, hogy a törvény és az igazságszolgáltatás előtti egyenlőséget terjesszék ki a hatalmi szervek előtti egyenlőségre is, leszavazzák. Vagyis nem kell garantálni az állampolgárok, közigazgatási szervek, például a rendőrség előtti jogegyenlőséget?! Ezek után nem csoda, hogy magunkra maradtunk azzal a kiegészítő javaslattal is, mely szerint a nemzetállam fogalmának alkotmányba való foglalása senki számára nem okozhat diszkriminatív megkülönböztetéseket. Varrás indíttatású, hogy ne lehessen vallási alapon sem pártot alakítani - nesze neked kereszténydemokrácia s ezek után aligha lep meg bárkit, hogy hírhedt konstancai, tengermelléki szenátor, Dumitrascu úr - jól ismerheti a kisebbségieket, onnét a távolból kijelentette: Romániában nincs, soha nem is volt nemzetiségi probléma, azt a nagyhatalmak találták ki. Ne félj, Ceausescu, utód mutatkozik éppen elég... A sajtó, nyilván nem hallgat, nem csupán a kisebbségi, de a többség ellenzéki sajtója sem, így aztán várható volt némi irányvonalváltás, de arra nem számíthattunk, hogy maga a front riad meg a kiszabadított szellemtől. Előbb országos konvencióján fogadott el nyilatkozatot a kisebbségekkel kapcsolatban, majd javasolta, hogy a front etnikai bizottsága tanulmányozza a téziseket, s addig a további vitát napolják el. „Folyt, köv.”, csak nem tudhatni, mikor, és mennyi jót hozhat nekünk az újrakezdés. Reménykedni, persze, szabad. Bodó Barna Temesvári levél Alkotmányterv, Bukarest-módra Megújult a GYÁEV szakszervezete Ne menjen el kisemmizve - Már a '89-es szakszervezeti választásoknál figyelemmel voltunk a politikai-gazdasági változásokra - mondja Múzsár László, a GYÁÉV vállalati szakszervezeti szövetségi érdekegyeztető tanács titkára. Az „szb” is e két évvel ezelőtti választásokkor kapta ezt a hosszú, új nevét, ami azt fejezi ki, hogy területi szövetség alakult a régi monolitikus szervezet helyett. _______________________________________________ - Tudomásul kellett vennünk, hogy a tulajdonviszonyok változásban vannak és lesznek, a GYÁÉV, az addig hatalmas építőipari vállalat jogilag önálló szervezetek egységévé alakul át. Ezzel együtt a szakszervezet feladata is át kell, hogy alakuljon: erősíteni kell a munkahelyi szakszervezeti életet. Fő feladatként az érdekvédelmet, elsősorban a foglalkoztatás biztonságát kell elősegíteni, ennek eszközévé vált a kollektív szerződésben a munkaerő elküldésének „megdrágítása” - folytatja Múzsár László titkár az előzmények ismertetését. Most a GYÁÉV szakszervezetének elsődleges célja, hogy közel négyezerember munkát, biztonságot találjon. Bár garantálni nem lehet senkinek a munkahelyét, mégis, ha fel kell mondani, ne menjen el a volt dolgozó „kisemmizve”. Végső megoldásként beiktatták a kollektív szerződésbe a végkielégítést. Ám mielőtt még erre kerülne a sor, számtalan lehetőség adódik vállalaton belül. Az átalakulás óta a kft.-k számára kötelező, hogy munkaerőszükségletüket az anyavállalattól pótolják, ha van alkalmas, illetve átképezhető munkaerő. A munkahely megszűnése miatt elbocsátani lovánt dolgozó esetében fel kell ajánlani más kft.-nél, belső vállalati munkahelyen adódó munkakelezőséget. Élni kell a korkedvezményes nyugdíjaztatás lehetőségével - az utóbbi másfél évben mintegy hetven ilyen eset fordult elő, és húsz munkahely megszűnése miatti felmondás. Átképzéseket kell szervezni, ám nincs túl nagy lelkesedés pl. az ács szakma iránt. Pedig akinek jelenlegi munkahelye veszélyben van, kézenfekvő megoldás lenne számérra. Mindezek a kollektív szerződés szabályozta előírások a vállalat kft.-kre való bomlása idején már éltek, így egy-egy jogilag önálló gazdasági egységnek már „fogódzót” adtak az alkalmazás, juttatások, műszak- és különélési pótlékok, egyéb, építőiparra vonatkozó szabályok betartásához, keretjelleggel. A kollektív keretszerződésben meghatározott juttatásnál kevesebbet ugyanis nem szabad adni egyik GYÁÉV-alapítású kft.ben sem. - Sértődöttség biztosan van az átszervezésekkel, elbocsátásokkal, korkedvezményes nyugdíjazásokkal kapcsolatban - mondja Múzsár László. Pedig ezeket az intézkedéseket igyekeznek emberien, a személyes körülmények és a vállalati érdek messzemenő egyeztetésével megtenni. Az átalakulás első nagy szakaszában a sorozatos változásokból adódó bizonytalanság, feszültség sokszor szinte „tapintható” volt. A munkáltató, a vállalat vezetősége és a munkavállalói képviselet, a szakszervezet közös erőfeszítései azonban úgy tűnik, eredményre vezettek: a vállalat, a kft.-k talpon maradtak nagyobb áldozatok nélkül. A belső munkahelyek „megajánlását”, a munkaerőgazdálkodást egy erősen megkarcsúsodott szervezet végzi. A győri Mészáros Lőrinc utcai volt igazgatási épületben, jelenlegi vagyonkezelő központban jóval kevesebben dolgoznak, mint az átalakulások előtt, ám az adminisztratív dolgozókat jórészt a kft.-k „szívták el". Az egységeknél elsődleges az aktív állomány foglalkoztatása. Ez azt jelenti, hogy bármennyire is nehéz volt, ki kellett mondani: a nyugdíjasok valamennyire ellátottak. A velük kötött korábbi szerződéseket nem újították meg, és az általuk betöltött helyeket is átszervezés miatt munka nélkül álló vállalati dolgozóknak ajánlották fel. Az átalakult szakszervezet is megújhodott. A legmeghatározóbb szerepük a munkahelyi titkároknak van, ők tagjai a vállalati szakszervezeti tanácsnak is. Munkabizottságok helyett tanácsadók segítik az érdekvédelmi munát, a képviseletet pedig szakmák és „rétegek" szerint, tehát művezetők, műszakiak, egyéb csoportok megosztásában gyakorolják a szakszervezeti érdekvédelmi tanácsban a GYÁÉV-nél. T. K. Virágkiállítás Nagy sikere volt Győrben a húsvéti virágkiállításnak. A sikerhez a jó szervezésen és a szép növényeken kívül a kedvező időjárás is hozzájárult, így sok család hétvégi programjává vált a vásárlással egybekötött nézelődés. A nyilvánvaló siker meghálálta a szervezésbe fektetett energiát, hiszen vasárnap a kiállítás első öt órájában közel kétezer látogató fordult meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat székházának aulájában, és ugyanez idő alatt mintegy háromezer cserép virág talált gazdára. Fotó: Szűk Ödön