Kisalföld, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

1991. június 1., szombat KIMLFOK­D Még egy lehetőség Csornának... Levél Svájcból Segélyszolgálati Misszió Vöröskereszt Alapszervezete Sz. Rézmán Teréz ügyvivő részére. Nagyon sajnáljuk, hogy az általunk felajánlott telefon­­központot, melynek leszerelését 1991. május 23-án kel­lett volna megkezdeni Luzernban, nem hozták el. Nem értjük, hogy Csorna város polgármestere, Búzás Károly Úr, mint az önkormányzat vezetője, miért nem vá­laszolt a mai napig a felajánlásunkra? Úgy tudjuk, hogy az önkormányzat állásfoglalása a te­lefonügyben a mai napig nem született meg Csornán, kér­désünk: miért nem? Mi, a hozzánk eljuttatott levelek alapján úgy határoz­tunk, hogy a csornai lakosok kérését figyelembe vesszük, és újabb lehetőséget adunk Csorna városának és a régi­ónak. Szeptemberi leszereléssel újabb tízezer vonalas telefon­­központot ajánlunk fel, azzal a reménnyel, hogy Csorna vezetése is figyelembe veszi lakosai kívánságait. Úgy véljük, hogyha a Miniszterelnök Úr Nyíregyháza polgárai előtt a minap úgy nyilatkozott, hogy a telefon­problémát 1993-ig meg kell oldani, akkor mást nem is fel­tételezhetünk, minthogy támogatja az általunk felaján­lott telefonközpont felállítását is. Reméljük, részünkről elfogadható érvek nélkül nem ka­punk újabb elutasítást. Kívánunk sok sikert, és kérjük Antall József támoga­tását a Rotary-rendszerű telefonközpont üzembe helye­zéséhez. Kívánságra további műszaki felvilágosítással szol­gálunk. Munkájukhoz Isten áldását kérve, tisztelettel: Rudolf L. Marton Középsvájci Menekültügyi Bizottság Emmen (E levelet szerkesztőségünkön kívül Antall József mi­niszterelnöknek és a csornai polgármesteri hivatalnak is postázták. A szerk.) Karinthy Ferenc hetvenéves Hihetetlen, mégis így van, a jelenkori magyar irodalom egyik legszínesebb egyénisé­ge, a víz, a vízi sportok nagy szerelmese hetvenéves. A jeles alkalomból szerettünk volna vele interjút készíteni arról, hogy hét évtized magasából hogyan látja a szépirodalom mai helyzetét, amikor az alul­járó-irodalom után hihetetlen mértékben elterjedt a színes salátairodalom, a semmit­mondó, álmosítónak használt lektűr. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogyan látja mai megbolydult világunkat, amelyben a történések és ese­mények hihetetlen gyorsaság­gal követik egymást. Egyszó­val, életről és irodalomról kér­tük volna véleményét. Kedves feleségétől azonban megtud­tuk, hogy a beszélgetést ké­sőbbre kell halasztanunk, mert Karinthy Ferenc kórház­ban van, így hát interjú nél­kül kívánunk az írónak erőt és egészséget, további tartal­mas alkotóéveket. Csak a jó idő hiányzik Ma nyit a győri uszoda Eredendően a rossz idő mi­att, késéssel, csak ma nyit a győri uszoda. Érsekné Schöberl Magdol­na, a Győr és Környéke Víz­mű és Fürdő Vállalat illetéke­se a nyári tervekről elmond­ta, hogy nagyobb felújítások nem voltak, csupán az állag­­meg­óvás történt meg,­így az idei szezonra a szolgáltatások minőségével igyekeznek a kö­zönséget csábítani, no és a mérsékeltnek mondható be­lépőjegy árakkal. (Az ország­ban a legolcsóbbak!?) Két fel­nőtt és két gyermek például 110 forintért, a családdal tar­tó többi gyermek már ingyért mehet be, a felnőtt szólóbelé­pő 45 forint (1,4 éves kortól számítva), a gyerekjegy 25 fo­rint, de a 6 év alattiaknak nem kell fizetni. A csúszda árát jelentősen mérsékelték (5 forint), saját kézbe vették a kölcsönzési tevékenységet, így lehetőség van arra, hogy egy-, kétszemélyes kenukat és csónakokat is bérelhesse­nek a látogatók. Igazi újdonságnak számít a saját szervezésben általános iskolás gyerekek részére in­duló napközi amelyet az ér­deklődők reggel 7 és 16 óra között vehetnek igénybe. Rossz idő esetén a fedett uszodában tartózkodhatnak a gyerekek, ám ezekre a na­pokra számos más progra­mot is szerveznek nekik. A napközibe folyamatosan le­het jelentkezni, és elfogadnak egy-egy napra szóló befizeté­seket is. ABC-bolt nyílik, ahol szombaton és vasárnap is le­het friss tejet, péksüteményt és napi cikkeket vásárolni bolti áron. Hétvégére is jut­nak csalogató rendez­vények, úgymint vasárnap délelőttök­­re könnyűbúvár-, fürdőruha- és táncbemutatók. A progra­mokhoz kapcsolódva jó lesz, ha a vendégek megőrzik belé­pőjegyeiket, mert nyeremé­nyakcióban vehetnek részt, és a szerencsések havi bérle­tet, fürdőruhát, stb. is nyer­hetnek. Szerveznek kiscso­portos úszástanulást, úszó­mesterek felügyeletével. Örvendetes az a tény, hogy a közelmúltban kivágott jege­nyefák utánpótlásai mind megeredtek, és hogy a szom­bati diszkóban az italok csak műanyag pohárban kapha­tók. ígéret szerint a medencék feltöltése a főszezon kezdeté­re (június 15.) megtörténik. Zs. D. A SZÁRNYAS OROSZLÁN A VÁLLALKOZÓK TÁRSA Mit kínál­­ az AB Generali? Mi jól tudjuk, hogy bizalom nélkül nincs igazi biztosítási kapcsolat, bizalom viszont nem alakulhat ki egy ismeret­lennel szemben. Tehát bemu­tatkozunk. A cég 1831 -ben alakult Tri­­esztben, a biztosítási szakma akkori bölcsőjében - ma már a Generali Európa egyik veze­tő biztosítója, sőt túllépve a kontinensen, immár 45 or­szágban 54 biztosító társa­sággal rendelkezik. Kelet-Eu­­rópában elsőként - 1990. ja­nuár 1-től - Magyarországon kezdte meg működését. A­ Generali Budapest Biz­tosító Rt. - ezzel az elnevezés­sel negyven év után tért vissza Magyarországra a társaság. Az Állami Biztosítóval alapí­tott közös vállalkozásban a legtöbb részvény magyar tu­lajdonú - hatvan százalékban -, míg a Generali és osztrák leányvállalata, az Erste Alge­meine Generali egyenlő arányban rendelkezik a to­vábbi 40 százalékkal. Mire vállalkozunk a ma­gyarországi biztosítási paletta egyre gazdagodó színskálá­ján? Nos, mi azt az úttörő sze­repet vállaltuk fel, hogy segít­sük, támogassuk az ország gazdasági és társadalmi át­alakulását a biztosítás sajá­tos eszközeinek bevetésével. A nyugati mintára kidolgozott általános vagyonbiztosítási szabályzatunk újszerűsége és lényege abban áll, hogy az ed­dig külön-külön kínált módo­zatokat egységes rendszerbe foglalja, ugyanakkor úgyne­vezett szektorsemleges. Vagy­is: ugyanazt a biztosítást kí­nálja a nagyvállalkozók, a ki­siparosok vagy akár az egyé­ni gazdálkodók számára. Nyil­vánvaló ugyanakkor, hogy a szerződéseket „testre szabott” feltételekkel kötjük meg ügy­feleinkkel. Az általános vagyonbiztosí­tásunk három fő kockázati kört tartalmaz. Tűzbiztosítás és kiegészítő kockázatai. Be­töréses lopás- és rablásbizto­sítás a teljes vagyonra; keres­kedelmi árukra; termelőesz­közökre; irodai és egyéb be­rendezésekre; felszerelésekre, műértékekre; pénzre, érték­papírra, bérfizetési készletre, nemesfémre, ékszerre, kira­kat- és kirakatszekrényekben elhelyezett tárgyakra; pénz- és értékcikk-szállítás közben történő elrablás esetére. Álta­lános szállítmánybiztosítás és egyéb kockázataira - bél­és külföldön -, szárazföldi, lé­gi és vízi szállításokra. Tevékenységünk másik fő területe a felelősségbiztosítá­si üzletág. A felelősségbiztosí­tás lényege, hogy olyan szer­ződésen kívül, harmadik sze­mélynek okozott károk meg­térítésére ad lehetőséget, amelyért a biztosított a szer­ződésben írt minőségében a magyar magánjog szabályai szerint felelősséggel tartozik. Kártérítésként a biztosítási összeg keretein belül a káro­sult vagyonában bekövetke­zett értékcsökkenést, a káro­sodás kiküszöböléséhez szük­séges kárpótlást és költsége­ket, valamint a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső költségeket fizetjük ki. Ugyanígy helytállunk a káro­sult életének, testi épségének, valamint egészségének a biz­tosított részéről történő káro­sítása esetén is. Felelősségbiztosítási rend­szerünk az általános felelős­ségbiztosításon túl kiterjed a környezetszennyezés, az üze­mi baleset, az egészségügyi fe­lelősség, az ügyvédi és jogta­nácsosi felelősség, valamint a gazdasági társaságok könyv­­vizsgálóinak felelősségbiztosí­tására. Fontos eleme felelősségbiz­tosítási rendszerünknek a ter­mékekkel és szolgáltatások­kal okozott károkra nyújtott biztosítási fedezet. Az 1992. évi Európában a Közös Piac tagországaiba irányuló ex­portnak előfeltétele lesz az EK normáinak megfelelő termék­felelősség-biztosítás! Íme, vázlatosan ezt kínál­juk. A biztosítótársaság - mű­ködésének első sikeres éve után - 1991-ben fő feladat­ként jelölte meg, hogy köze­lebb kerüljön ügyfeleihez, szo­rosabb kapcsolatot építsen ki partnereivel. Ezt a célt szol­gálja a győri központtal meg­alakult Észak-Dunánntúli Regi­onális Irodánk, melynek munkatársai közvetlenül áll­nak rendelkezésre a vállalko­zók és vállalkozások biztosítá­si igényeinek kielégítésében. (X) Marcipánkiállítás az utazási irodában Szó szerint édes meny­asszony-vőlegény, Miki egér, Hófehérke hét törpéstől és sok más finomság fogadta tegnap a győri Union Tours Utazási iroda vendégeit. Az apró, ám élethű figurák ugyanis marci­pánból vannak, és az Auszt­riában élő Karl Szabó cuk­rászmester, panzió- és étte­remtulajdonos „alkotásai”. Az idős mester elmondta, hogy Aradról származik, 1944 óta él Ausztriában. A marcipánüzemét 1970-ben Puchbergben alapította, és ez jelenleg Ausztria legnagyobb „kézzel gyártó” vállalkozása. Az Union Tours Utazási Iro­dával úgy került kapcsolatba, hogy nyolc éve rendszeres résztvevője a magyarországi utazási kiállításoknak, és Győrt egyik támaszpontjának kívánja felhasználni a terjesz­­kedéséhez. Szabó úrnak Puchbergben 150 európai hírű mestercuk­rász marcipánalkotásaiból van állandó kiállítása, és a győri no meg a további ma­gyarországi bemutatók egyik nem titkolt célja, hogy azt mi­nél több látogató ismerje meg hazánkból is. A másik célja a bemutatónak, hogy a magyar cukrásztanulóknak megmu­tassa a szakma fortélyait, mert tudja, hogy Győrött mű­ködik hasonló jellegű iskola. Adott esetben, ha ez a találko­zó létrejön, meghívná a diáko­kat tapasztalatokat gyűjteni Ausztriába. Megtudtuk a mestertől azt is, hogy közvetlen családtag­jai részvételével vállalkozást indít Budapesten, úgy, hogy az alapanyag, a csomagolás Ausztriából érkezik, a gyártás Budapesten történik, és a ter­méket visszaszállítják az oszt­rákokhoz.­­ Kissné Haán Erzsébet, az Union Tours győri irodaveze­tője elmondta, hogy a marci­pánkiállítás állandó, és meg­tekinthető az iroda nyitvatar­tási ideje alatt. ­ A szolgálat vezetői Dr. Surján László népjóléti miniszter kinevezte az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat vezetőit, az or­szágos tiszti főorvos dr. Kertai Pál, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem közegészség­­ügyi és járványtani intézeté­nek eddigi tanszékvezető egyetemi tanára, az országos tiszti főgyógyszerész dr. Paál Tamás, az Országos Gyógy­szerészeti Intézet főigazgató­ja lett. A pályázat útján el­nyert, június 1-jétől szóló ki­nevezés megbízó okiratát a miniszter hivatali dolgozószo­bájában adta át pénteken. A dokumentumok átadása­kor Surján László annak a meggyőződésének adott han­got, miszerint mindkét kine­vezés szakmailag megkérdője­lezhetetlen. Az állami nép­egészségügyi szolgálat felállí­tását miniszteri működése egyik legjelentősebb lépésé­nek minősítette. Surján László elmondta: ,A szolgálattal nem átfestünk egy közegészségügyi, városi, megyei vezető orvosi szolgála­tot, hanem jellegénél fogva va­lami új kezdődik. Az új tiszt­viselőknek az önkormányza­tok egészségügyi szolgálatai­val együttműködve kell dol­gozniuk, vagyis nem személyi beavatkozásról vagy kontroll­ról van szó. Együttmunkál­kodva kell tenni azért, hogy a rászorulók egészségügyi keze­lése, gyógyszerellátása szak­mailag tökéletes módon tör­ténjék. Bízom abban, hogy a kinevezett két vezető teljes mértékben, emberileg is alkal­mas lesz arra, hogy ennek a rendszernek a hosszú évtize­dekre kiható rangját megad­ja” - fejezte be. Kertai Pál professzor leg­fontosabb teendőként jelölte meg egy olyan, 2000-ig terje­­dő program összeállítását, amelynek célja: csökkenjen a halálozási arányszám. A prog­ram elkészültéig pedig szeret­nék elérni, hogy az átlagos életkor meghosszabbodjon és közelítsen az európai átlag­hoz. Paál Tamás professzor a legsürgetőbb feladatnak ítélte a tiszti gyógyszerészeti háló­zat felállítását, amelyben a szakmai ismeretek, a humá­num, a kollegalitás a megha­tározó. S mindenekfölött a be­teg, aki mindenkor megfelelő gyógyszerhez jusson.

Next