Kisalföld, 1994. május (49. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

1994. május 2., hétfő ✓ Göncz Árpád magánlátogatása a megyeszékhelyen Fohász az anyákért az alma materből Az Apor Vilmos katolikus iskolában éppen anyák napi megemlékezést tartottak, ami­kor megérkezett Göncz Árpád, köztársasági elnök. A hatszáz­nál több növendék, pedagó­gusok, a gyerekek szülei, ro­konok, az iskola felszentelé­sekor látott ünneplő sokada­­lom éljenzése fogadta az elnö­köt, aki először Ignatio Perez igazgató, Benkovich Ferenc, azaz Ferenc atya, valamint Ko­­lozsváry Ernő, Győr város pol­gármestere és Rab Károly tár­saságában az iskolával ismer­kedett, ezt követően pedig be­ült az anyák napi ünnepség közönsége közé. Kicsik és nagyok lenyűgö­ző magabiztossággal adták elő az édesanyákhoz szóló verse­ket. Költemények és énekek követték egymást. Az ünnep­ség végén Ferenc atya, a Szent­­lélek-templom plébánosa kö­szönte meg a köztársasági el­nök látogatását. Emlékeztet­ve rá, hogy Göncz Árpád győ­ri születésű feleségének ha­zalátogatásakor az első útja mindig a temetőbe, édesany­ja sírjához vezet, az atya egy csendes fohászt küldött az ég­be valamennyi elhunyt édes­anyáért. Ezt követően Göncz Árpád szólt a megjelentekhez. - Jobb időpontban nem is érkezhettem volna az Apor­­iskolába, mint anyák napjá­ra. Az iskola olyan, mint egy templom, hát még ez, ame­lyik valóban az. Nem a falat teszik azzá, hanem azok, akik benne élnek. Ez az iskola va­lóban alma mater, a nevelő anya. Az anya kötelessége megóvni gyermekét a rossz­tól. Ebben az iskolában a hit szelleme, a tanárok lelkese­dése, a gyerekek akarata al­kot egyetlen nagy, meleg kö­zösséget. Védelmezi a tanu­lókat és felkészíti őket az élet­re. Boldog vagyok, hogy itt le­hettem, Isten áldását kérem az iskolára és mindannyiuk­­ra. Göncz Árpád felesége, aki nem férje társaságában érke­zett az intézménybe, közben külön végigjárta a tanterme­ket. Elnök és elnöknő már együtt találkoztak az ünnep­ség után, harmincvalahány sokgyermekes édesanyával. - A sok gyerek kárpótolja az embert az áldozatokért - mondta egyikük. -Tovább ma­rad az ember fiatal, benne él­het a gyerekek világában. Mi­nél több gyermekem van - ne tartsanak önelégültnek-, úgy érzem, annál jobb anya va­gyok. - Aztán még hozzátet­te: belejön az ember. Örömeikről és gondjaikról is szóltak a megjelentek. A közvéleményben nem számít dicsőségnek ma a sok gyerek, sőt, mintha éppenséggel szé­gyelleni kellene. Az anyasá­got államilag elismerik, anya­gilag azonban nem, ezért az édesanyának az otthonin kí­vül előbb-utóbb munkát kell vállalnia. A nagycsaládosok mindenekelőtt egymás között barátkoznak, mert egymás gondját megértik, ők össze­fognak, mint a milliomosok - jegyezte meg derültséget kelt­ve Göncz Árpád. A beszélge­tésen az egyik 9 gyermekes anya - négy sajátja, s öt álla­mi gondozottat is nevel -ugyancsak örömeiről beszélt. Minden tiszteletem az önöké - mondta az elnök. Az eszmecserén részt vevő Kolozsváry Ernő megjegyez­te, sok ötletet kapott az édes­anyáktól. Javasolni fogja a testületnek, hogy különítse­nek el keretet a nagycsaládo­soknak. Győr városában ta­valy 20 millió forint szociális támogatásra szánt összeg ma­radt meg. Meglepve hallotta - mondta a polgármester, be­vallva, hogy eddig ezt nem tud­ta az a család, amelyiknek van autója, nem kaphat se­gélyt. Márpedig 4-6 vagy 8 gyerek mellett nem luxus az autó. Autóbusszal megláto­gatni a vidéken élő nagyszü­lőket, az a luxus. Az Apor-iskolából a Xantus János Múzeumba vezetett a köztársasági elnök útja, ahol a barokk teremben értelmisé­giek várták. Merkantil vá­ros-e Győr? Erről folyt a be­szélgetés. Szőnyi Eszter mú­zeumigazgató azon a vélemé­nyen volt, hogy soha nem volt annyira helyénvalóan hasz­nálva a terem, mint éppen ak­kor. A szellemi műhelynek meg kell maradnia majd ak­kor is, amikor a kivételes ka­talizátor, Göncz Árpád már nem lesz jelen. A Győri Filharmonikus Ze­nekar vezetője, a Széchenyi István Főiskola főigazgatója, a Műhely folyóirat főszerkesz­tője, a Győri Balett egyik ve­zetője, a Győri Nemzeti Szín­ház igazgatója, a város pol­gármestere egyként hangoz­tatta, hogy nem merkantil vá­ros a megyeszékhely. Renge­teg értéket teremtett és őriz Győr. Nem cáfolta ezt a kivá­ló, állami díjas belsőépítész véleménye sem, aki azt mond­ta, olykor egymás mellett, pár­huzamosan dolgoznak a mű­vészek, kevés az egymást erő­sítő találkozás. A Győri Keksz Kft. igazgatója szerint a mű­vészeteknek is elengedhetet­len, hogy a gazdaság növe­kedjen. Csakis így tudja az eddiginél hatékonyabban tá­mogatni a művészeteket. Örül a hallottaknak, mondta az előbbiekre Göncz Árpád. A szponzorálás az állam oldalá­ról átkerül a nagyiparra, a ma­gánvállalkozók oldalára. A köztársasági elnök har­madik győri programja a Győ­ri Balett Bábel előadásának megtekintése volt. Az előadást Sulyok Gabriella grafikusmű­vész iraki ihletésű alkotásai­ból rendezett kiállítás meg­nyitása vezette be, majd kö­vetkezett a fennállásának 15. évfordulójához közeledő együt­tes varázslata. - A Győri Balett két felvo­násban elénk állította a világ történetét - mondta az elő­adást követően Göncz Árpád. Elfeledtették velünk erre az estére, hogy a színpadot lát­juk. Annyit tehetünk hozzá, aki nem érez kellő büszkeséget Győr városra, a megyére, az ország iránt, nézze meg az elő­adást. FERENCZI JÓZSEF AKTUÁLIS Ne szánd, segítsd őket! * Göncz Árpádné a fogyatékos gyermekekért A köztársasági elnöki pár egynapos győri tartózkodásá­nak ideje alatt Göncz Árpád­­né, a városháza barna termé­ben szombaton délután fo­gadta a fogyatékos gyerme­kekkel foglalkozó egyesületek, alapítványok, intézmények képviselőit. A közvetlen, ba­ráti beszélgetés mellőzte a pro­tokolláris formaságokat. A kö­zös ügy szolgálata, a szenve­délyes és néha reménytelen tenni akarás, a megszállott­­ság eggyé kovácsolta ezeket az embereket. Göncz Árpád­­né - aki maga is alapító tag­ja a Kézenfogva, összefogva a fogyatékosokért alapítvány­nak - az ország több városá­ban megfordult már ez ügy­ben. Győrben is szeretett vol­na intézményeket felkeresni, de az idő rövidsége miatt csak a közös beszélgetésre kerül­hetett sor. - Közöttetek - akik fogya­tékosokkal foglalkoztak - ér­zem magam a legjobban. Sze­retném megismerni az ered­ményeiteket, a problémáito­kat. Segítséget nem tudok ígér­ni, de együtt, összefogva so­kat tehetünk, hogy szebbé, jobbá, értelmesebbé tegyük a fogyatékos gyermekek min­dennapjait - mondta az el­nökasszony. A közel kétórás találkozó során megismerkedett a vá­rosban dolgozó gyógypedagó­gusokkal és gyógytornászok­kal, akik elsőként hivatásuk örömeiről beszéltek, majd utá­na említették a gondokat. Göncz Árpádnénak elmond­ták, hogy a megyénkben nin­csen ellátatlan autista gyer­mek, mind a tizennyolcukat szakemberek fejlesztik. Prob­léma, hogy nincs kidolgozva a 18 év felettiek ellátására gon­dozóhálózat. A fogyatékos gyermekek szülei belefáradnak a beteg­ségek elleni olykor reményte­lennek tűnő küzdelembe, őket is támogatni kellene. A hal­mozottan sérült gyermekek szüleinek könnyebbséget je­lent majd, hogy nyáron egy hétre éjszakára is otthagyhat­ják a piciket a bölcsődében. Eredmény, hogy az egyesüle­tekben a szellemi és mozgás­­sérült gyerekek fizikai-szelle­mi karbantartása, érdekvé­delmi képviseletük megoldott. Szükség lenne a megyében egy otthonházra, ahol az el­látásra jogosult és az ellátás­ból már kikerült felnőttek is helyet kaphatnának. A jelen­leg Táplánypusztán működő intézmény az ember és a szak­ma megcsúfolása. Az új oktatási törvény élet­be lépése reményeket kelt az oktatásnak ezen a területen is, bár az eltelt fél év alatt ke­vés volt a tényleges cselekvés. A találkozó végén Göncz Ár­­pádné erőt és hitet kívánt a jelenlévőknek, biztatta őket az összefogásra, az alulról szer­veződő kezdeményezések fon­tosságára. - WERNER - Nyertes fogyasztók Nyereményjátékra invitál­ta- 1993. december elsejétől - az Édász Rt. ügyfeleit. Mi­vel a cég jelenlegi számlázási rendszere jelentős munkaidő­­ráfordítást igényel, a változá­sok kezelése nem elég rugal­mas, viszonylag nagy a sze­mélyi hibák lehetősége, az áramszolgáltató igazgatósága a számlázási rendszer korsze­rűsítése mellett döntött, a ko­rábbi nemzetközi, nyugat­európai tapasztalatok figye­lembevételével. Arra buzdítot­ták a fogyasztókat, hogy sa­ját kényelmük, illetve az ügy­intézés egyszerűsítése érde­kében lakossági folyószámlá­ról egyenlítsék ki tartozásu­kat, ezzel megspórolva az után­járást, a kellemetlen sorban állást, várakozást. Azok a Győr-Moson-Sopron megyeiek, akik 1994. márci­us 31 -ig ezt a komfortos meg­oldást választották, nem csu­pán időt és fáradságot taka­ríthattak meg, de közöttük csütörtökön értékes nyeremé­nyeket is kisorsoltak. A győ­ri Édász-csónakházban ren­dezett bensőséges ünnepsé­gen - melyen részt vett Nus­­ser Károly üzletigazgató is - Lindler Ferenc, a győri üzlet­­igazgatóság kereskedelmi osz­­tályvezetőjének ismertetője után, a Nemzeti Színház mű­vészeinek rendkívül színvo­nalas műsorát követően meg­ismerhették a szerencsés nyer­teseket és az ajándékokat is. Az 1136 esélyes közül első díjat, egy mosó- és szárítógé­pet nyert Hegedűs Balázs (Győr, Tihanyi Á. út 34.), a második díjnak, egy mikro­hullámú sütőnek Merk János (Győr, Kispásztor u. 8.), míg a harmadik díjnak, egy ház­tartási robotgépnek Pillér At­tila (Győr, Illyés Gyula u. 1.) lett a boldog tulajdonosa. Az akció egyébként tovább folytatódik, s azok között, akik szeptember 30-ig a lakossági folyószámláról való átutalás mellett döntenek, októberben újabb nyereményeket sorsol­nak ki. Bemutató után Álom és valóság Szombaton este mutatta be a Győri Balett társulata a Bá­bel című kétrészes táncdrá­mát. A bemutató után Tolcs­­vay László zeneszerzőt kér­deztük a darabról.­­ Szép szavakkal köszönte meg a köztársasági elnök ezt a mai estet, melyet a közön­ség vastapsa is igazolt. Szá­mított ekkora sikerre? - Reméltem, hogy az a fan­tasztikus munka, amivel az együttes készült a Bábelre, nem marad visszhangtalan. Két nappal ezelőtt már láttam az elkészült darabot és akkor tudtam, hogy sikerül a Győri Balettnek a tehetségét meg­mutatnia. - A zenével elégedett? Nem változtatna rajta? - Amit szerettem volna vál­toztatni, azt már megtettem a próbák alatt. Tényleg remek­re sikerült ez a produkció, ami elsődlegesen mégiscsak a tár­sulatnak köszönhető. Totális színházat láttunk. - Friderikusz Sándor mond­ta, hogy kérdezzem meg, mi­ért nem rockoperát írt? - Milyen nyelven kellett vol­na Friderikusz szerint a Bá­belt megírni? W. K. KISALFÖLD 3 ÁLLÁSPONTUNK Minek tudnánk örülni? Vannak a „piros betűs” naptári napokon kívül is ünnepek, események, alkalmak, amikor megállunk a hétköznapi rohanásban egy kis időre. Az ünneplés általában örömet jelent, bár mostanában úgy tűnik, mintha ez nem egészen így lenne. Itt van például ez az ominózus győri autópálya „félgyűrű” avatás, amiről már sokan sokat beszéltek, s egészen biztosan még fognak is különböző okok miatt. Szó se róla, szokatlanul nagy volt a parádé és a részt vevő vendégek száma is. Ezek többsége viszont, a „politikai protokollt” leszámítva az útépítő munkások közül került ki. Még szép, mondhatni rá. De ne erről beszéljünk most, inkább arról: az építők sem tudták felhőtlenül ünnepelni kezük munkájának eredményét. Pedig lett volna, lenne mit. A „mű" még így, félig készen is impozáns, méreteivel lenyűgöző, divatos szlogennel azt mondhatnánk rá, európai munka. Mert hát három és fél millió köbméter földet megmozgatni (hogy az építés egyéb „mozzanatait” ne is említsük) nem semmi. A munkások gyorsak voltak és színvonalasan dolgoztak, megérdemlik a dicséretet - az ünneplést is. De ezen az ünnepségen - bár kaptak méltató szavakat, képviselőik kitüntetéseket is -, valahogy nem elsősorban róluk volt szó... Hallani még olyat is: aztán miért kéne őket külön is dicsőíteni? Jól dolgoztak - mert úgy kellett. Nyilván megkapták érte a tisztességes fizetséget. Mások, sokan, annak örülnének, ha egyáltalán lenne munkájuk, s talán abból az alkalomból emelnének poharat. Nem érdemes vitatkozni az effajta véleménnyel, annál is inkább, mert van benne némi igazság. Azért az mégis elgondolkodtató: manapság történjen körülöttünk bármi, ami jóérzéssel kellene hogy eltöltsön, valami „sandaság” mindig elrontja a kedvünket, okkal vagy ok nélkül is. Nem nagyon tudunk örülni annak, ha kézzelfoghatóan gyarapodunk. A politika túl mélyen beitta magát nemcsak ünnepeinkbe, de hétköznapjainkba is. „Huncut legyen” aki azt mondja, ez így nem természetellenes... ­ MEGKÉRDEZTÜK Mit hoz Flórián a tűzoltóknak? Flórián napján, a tűzoltók védőszentjének ünnepén tart­ja ünnepségét a megyei tűzol­tó-parancsnokság állománya Győrött. Szabó Lajos száza­dost, a programok főszerve­zőjét arról kérdeztük: - Mit hoz Flórián a tűzoltók­nak, mennyivel lesz gazda­gabb az idei rendezvény a ko­rábbiaknál? - Hogy szó szerint gazda­gabb lesz-e, az a kitüntetések átadásánál derül ki, de prog­ramokban színesebb lesz az előzőeknél. Az ünnepségre meghívtuk belügyminiszté­riumi elöljáróinkat, a Tűz és Polgárivédelmi Országos Pa­rancsnokságot, a városi tűz­oltóságok parancsnokait, a megyei tűzoltószövetség elnö­két, a polgári védelem és az összes fegyveres testület ve­zetőit, polgármestereket és köztisztviselőket. A meghívot­takon kívül - immár másodíz­ben - közösen tartjuk az ün­nepséget a megyei kémény­seprő-vállalat munkatársai­val is. - A programban mi lesz a különlegesség? - Kettő is lesz. Az ünnep­séget minden évben összekö­töttük a már hagyományos gyermekrajzpályázat díját­adásával. Idén „Segítek, hogy ne legyen tűz” címmel készí­tettek rajzot általános iskolá­sok és óvodások, akik közül a tíz legjobb kap jutalmat és oklevelet a megyei parancs­noktól. A másik különleges­ség, az országban először „tisz­teletbeli tűzoltó” cím adomá­nyozása egy közismert, köz­életi személyiségnek, a megye egyik vezetőjének. Ezt olyan személy kaphatja, aki sokat tett a tűzoltóság fejlődéséért mind anyagi, mind erkölcsi értelemben. A címet a megyei tűzoltóság indítványozta. Hogy ki kapja, az legyen az ünnep­ség meglepetése. A NAP MONDÁSA ... ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél. Péter apostol (5­65?)

Next