Kisalföld, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

1997. február 1., szombat A vasút dilemmája Meg kell-e szüntetni a bakonyi szakaszt? A MÁV Rt.-nek az úgynevezett törzsvonalhálózata mellett húsz mellékvonala is van, mint amilyen egyebek között a Győrt Veszprémmel összekötő szárnyvonal. Régi dilemmája a vasútnak: megszüntetni vagy megtartani a mellékvonalakat? Az angol know-how alapjának 25 ezer fontos támogatásával segít megválaszolni a csakugyan fontos kérdést. Britanniában a 1960-as években kerültek hasonló válaszút elé és megfizet­ték az árát, míg megtalálták a helyes feleletet. Angolhowban a szárnyvonalakat az idegenforgalomba való bekapcsolással sikerült gazdaságossá tenni. Tegnap Veszprémvarsány­­ban, a vasútállomáshoz köze­li Gábris csárdában talál­koztak egymással a MÁV ré­gióban dolgozó vezetői, a Győr-Veszprém közötti vas­útvonal nyomvonalában lévő települések polgármesterei és idegenforgalmi szakemberek. A találkozó vendége volt Paul Salveson, a brit Közleke­déskutatási és Információs Hálózat igazgatója, valamint egy észak-angliai piciny ma­gánvasútvonal tulajdonosai, Colin Speackman és felesége, Fleur Speackman. A MÁV Rt. elsőként az ország kivétele­sen szép természeti tájain át­haladó vasúti szárnyvonal gazdaságossá tételét szeretné elérni. A már említett Győr-Veszprém vonalon kí­vül a Nyíregyházáról, illetve Balassagyarmatról induló szárnyvonalakat. A résztvevők között nem volt olyan, aki ne értett volna egyet a MÁV-os házigazdák vitaindító gondolatával: a Ba­­konyon átvezető vasúti szárny sokkalta gazdaságosabban működtethető, jobban hasz­nosítható az eddigieknél. A vasút az eszközt nyújthatja ehhez hálózatával és szerel­vényeivel. De a régióban élők­kel közösen: vállalkozókkal, önkormányzatokkal, idegen­­forgalmi szakemberekkel ta­lálhatják meg a megoldást. A vasút olcsó, de legalábbis megfizethető és környezetba­rát. Jobb hasznosításával munkahelyet teremthet, fel­lendítheti a régió turizmusát. A megjelentek kíváncsian vár­ták, milyen ötletekkel segít­heti az újszerű vállalkozást Paul Salveson. A nagy tapasztalatú angol szakember azzal kezdte be­számolóját, hogy Európa or­szágaiban korábban a mien­kéhez hasonló gondokkal néz­tek szembe a vasúti mellék­vonalak hasznosításakor. Sze­rinte a szárnyvonalakat min­denképpen meg kell tartani, mert ha egy vonalat felszá­moltak, utólag tízszer többe került az újraépítése, mint amennyibe a fenntartása ke­rült volna. A nagy kérdés per­sze, hogy miként lehet elkerül­ni a szárnyvonalak megszün­tetését. Ezer és egy ötlettel. Ang­liában sokakat csábított vissza a vasútra a „Hagyd el a kocsi­dat!” program. Salveson úr csakúgy, mint a Speachman házaspár, elragadtatással be­szélt a Bakonyon átvezető vas­útvonal természeti szépségé­ről. Tartalmas programokkal nemcsak a magyar turisták kedvelt és visszatérő úti célja lehetne a vasútvonal számos megállója és állomása, hanem a külföldieké is. A megyénk­­beli polgármesterek tevékeny részvétele a konferencián, ér­deklődésük és ötleteik arra engednek következtetni, part­nereik kívánnak lenni a vas­útnak ebben a sokat ígérő vál­lalkozásban, amely tegnappal éppen csak elkezdődött. FERENCZI JÓZSEF A gyermekek védelmében Májusra megszülethet a törvény A legfrissebb információk szerint a népjóléti miniszter a gyermekek védelméről szóló törvény tervezetét jövő héten kedden terjeszti be a parlament elé. Ezt általános vita, va­lamint módosító indítványok sokasága követi. A törvény megszületése májusra várható. Mindezt Szabó Sándorné or­szággyűlési képviselő mondta el tegnap délután Győrött, a városháza kék termében. Itt tartottak ugyanis egyeztető megbeszélést az Országgyűlés elé a napokban kerülő törvény­­tervezetről az ügyészség, rendőrség, a gyámügy, a családse­gítő központok és az egészségügyi és szociálpolitikai iroda helyi szakértői. A képviselő asszony a meg­születendő törvényt érintő költségvetési sarokszámokról is tájékoztatást adott. Mint elhangzott, a gyámügyi igaz­gatásra szeptembertől 650 millió, a rendszeres gyermek­­védelmi támogatásra júliustól 4 milliárd, a családsegítő szol­gálatok gyermekjóléti felada­taira 350 millió forint áll ren­delkezésre. Az otthonteremté­si (életkezdési) támogatásra 250 millió forint az előirány­zat, melyből 50 millió hasz­nálható fel ebben az évben. A szakellátás fejlesztésére - lakásotthonok vásárlására - 420 millió, a bölcsődék ön­­kormányzati normatívájának biztosítására 1,8 milliárd fo­rintot különítettek el. A gyer­mekintézményeket üzemelte­tő nonprofit szervezetek tá­mogatására további 50 mil­lió forint áll rendelkezésre. E pénzhez az érintett szerveze­tek pályázat útján juthatnak hozzá. A pályázatok közlö­nyökben megjelenése már február végén, március ele­jén várható. A törvényalko­tók szándékuk szerint erősí­teni kívánják a nevelőszülői rendszer pozícióit, növelve a nevelőszülők számát, ám en­nek finanszírozása egyelőre még megoldatlan. Továbbá fokozatosan le kívánják osz­tani a Gyivik jelenlegi fel­adatkörét, s arra törekszenek, hogy a nagy intézményeket mihamarabb családközeli el­látási formák váltsák fel. A szakmai konzultációra meghívott szakemberek szá­mos módosító javaslattal él­tek. Érintették többek között a csecsemő- és anyaotthonok kérdését, a rendőrség s a hi­vatásos pártfogók szerepét a leendő törvény végrehajtásá­ban. Megállapodtak abban is, hogy a törvénytervezet általá­nos vitájával egy időben to­vábbi konzultációkra is időt szakítanak. - KÉSZEI - KISALFÖLD AKTUÁLIS 3 Ma huszonöt éves a Széchényi-múzeumpatika Győr városának tágas, im­pozáns főterén, a Széchenyi tér 9. szám alatt működött 1654 és 1773 között a jezsuita rend egyik legdíszesebb, fres­kókkal,­­ stukkókkal borított gyógyszertári officinája - el­adótere. Az idők folyamán a „Megváltó” névre hallgató gyógyszertár végigvándorolt a Széchenyi téren, mígnem két évszázaddal később ismét visszakerült eredeti helyére­­ a mai bencés rendház épületé­ben lévő, volt jezsuita gyógy­szertár helyiségeibe. Ma hu­szonöt esztendeje, hogy Szé­chényi György püspök nevét viseli az ország legszebb mú­zeumpatikája. A bejárat kétszárnyú üveg­ajtaja mögött, Mezei Gábor belsőépítész által tervezett és Erdélyi Eta monokrómjaival díszített, angyalt idéző fabúto­rok tárulnak a látogató szeme elé. Az előtérben kiállított or­vosi és gyógyszerészi tárgyak - gyomorvarró gép, bonctani fű­rész, vesekőfogó, kúpvágó - a tizenkilencedik század első év­tizedeinek tudományos eszköz­tárából adnak ízelítőt. A bejá­rattól jobbra nyílik a boltíves, barokk stílusú, stukkókkal és freskókkal borított mennyeze­tű officina. A későbarokk, négy fiókkal tagolt dongaboltozat közepén az ismeretlen olasz festő által készített „Mária mennybemenetele”, körülötte a szűz személyéhez kapcsoló­dó szimbolikus tartalmú fest­mények- „ékes olajfa”, „titkos értelmű rózsa”, „válogatott mirha”, „liliom tövisek közt” - láthatók. A mennyezeten a négy évszakot ábrázoló puttók szoborszerűen kiemelkednek. A tavasz hírnöke virágkosa­rat, a nyár jelképe búzakalász­­csomót, az ősz gyümölcsösko­sarat tart kezében, míg a tél gyermekalakja fahasábok mel­lett melegszik. Az eladótérben látható II. Rákóczi György bronzból készült mozsara és a két eredeti rokokó patikaszek­rény, amelyeket egy-egy talap­zaton álló szerecsen alak tart. A laboratóriumba nyíló aj­tó fölött függ az alapító kora­beli olajportréja. Vele szem­ben a fehérmárvány szökőkút­­ból ivóvíz csörgedez és az ab­lakok alatt plüsskanapék in­vitálják immár negyed évszá­zada a gyógyszerét bevenni kí­vánó beteget, csakúgy, mint a mennyezettől elkápráztatott műemlékkedvelőt. LENGYEL A. A laboratóriumba nyíló ajtó fölött függ az alapító portréja. Fotó: BERTLEFF ANDRÁS Kárpótlás után, nemzeti kataszteri program előtt Átalakuló, erősödő földhivatalok (Folytatás az 1. oldalról.) - A részaránytulajdon-ren­­dezést a földhivatal egymaga nem is tudja megoldani. Ho­gyan tovább? Hisz nincs még végleges döntés a kárpótlási hivatalok jövőjéről sem - mondta dr. Fenyő György, a Földművelésügyi Minisztéri­um földügyi és térképészeti fő­osztályának vezetője. - A va­gyoni kárpótlással kapcsola­tos feladataikat nagyrészt be­fejezték, hátravan még azon­ban a személyi kárpótlás. A jogszabállyal egyelőre a tör­vényhozás is adós. A tervek szerint a kárpótlási hivatalok­ban felszabaduló alkalmazot­takkal erősítik meg az FM-hi­­vatalokat, hogy a részarány­tulajdon rendezését folyamato­san tudják végezni, és ugyan­csak innen kerülnek munka­társak a földhivatalokhoz. A szervezeti döntéseket még az első negyedévben meg kell hoz­ni. Takács István hivatalvezető a megyei földhivatal 1996-os működését foglalta össze. - Tevékenységünkben dön­tő arányban szerepelt a földtu­lajdonok, illetve egyéb ingatla­nok magánosítása. Az ügyira­tok száma 1996-ban 21 száza­lékkal emelkedett, elérve a 129 ezres számot, ebből 87 száza­lék ingatlan-nyilvántartási jel­legű volt. A tulajdonbejegyzé­sek ma is óriási tömegben ér­keznek. Leginkább az ingat­lan-nyilvántartásunk terheli, ahol a különböző licitálásokon átadott földrészleteket veze­tik át. A részaránytulajdon be­jegyzése is sok gondot okoz, ismeretes, hogy itt a határo­zatokat „laikus” testületek, a földkiadó bizottságok hozzák. Ezeknek csak egy része megfe­lelő szakmailag. - Mennyiben okozott ez problémát a hivatalnak? - A beadott határozatok kö­zel hetven százaléka alkalmas volt az átvezetésre. Ez részben annak tudható be, hogy a föld­kiadó bizottságok és a körzeti földhivatalok között jó volt a kapcsolat, működött a konzul­tációs rendszer. Földmérői lét­számunk addig volt elégséges, amíg a kárpótlási és részarány­ügyek, illetve az önkormányza­ti társasházak magántulajdon­ba adása meg nem indult. Er­re a hatalmas feladatra nem készítették fel megfelelően a földhivatalokat, létszámban, bérben, helyiségekben és inf­rastruktúrában sem. A létszám és a helyiség továbbra is gond. -Milyen feladatokat tartogat az 1997-es év?­­ Legfontosabb, hogy a ma­gántulajdon megjelenésével kapcsolatos feladatokat, a föld­­kárpótlást és a részaránytulaj­don átvezetését befejezzük. Ez­után meggyorsulhat a munka: az ingatlan-nyilvántartás szá­mítógépes adatfeltöltése az év közepére várhatóan a megye összes településén befejeződik. Ekkor újabb nagy feladatot je­lent a nemzeti kataszteri prog­ram. Az átfogó, több évre vo­natkozó elképzelés az európai elvárásoknak megfelelő egysé­ges mezőgazdasági nyilvántar­tásban, számítógépes térképé­szeti rendszerben valósul meg. B. Z. Takács István A Széchenyi-főiskola segít az eligazodásban A főiskolai, egyetemi tanul­mányok anyagi terheit viselő szülők tájékoztatására, meg­nyerésére törekedve a győri Széchenyi István Főiskola ve­zetői „Felvételi információk­­ szülőknek” címmel február 6-án, csütörtökön délután négy órától konzultációt ren­deznek a tanulmányi épület­­ nagyelőadójában. A jelentkezési döntés meg­hozatalának finisében janu­ár elejétől csütörtökönként 80-100 fiatal személyesen, fő­képpen szüleivel együtt ke­reste fel a Széchenyi-főisko­la eligazodást segítő prog­ramjait. A telefonos „infor­mációs szolgálatnál” - a 426- 623-as telefonon - pedig fő­képpen­­a Győrtől távolabb élők teszik fel kérdéseiket. Januárban az eddigi három alkalommal Biharnagyba­jomból éppúgy telefonáltak, mint Mezőőrsről vagy Győr­ből. Dr. Bikás Ernő, a győri főiskola főigazgató-helyette­se elmondta, hogy az intéz­mény sokféle kiadvánnyal ké­szült az ez évi jelentkezési időszakra, például „Győr a jövő egyetemi városa” cím­mel kiskönyv és CD is ké­szült, mindkettő részletesen tartalmazza a szakok leírá­sát, a jelentkezés, a felvétel, a pontszámítás módját. A kiad­ványokból kiderül: a győri fő­iskolára érdemes egyszer­re több mérnöki szakra is be­adni a jelentkezési lapot, mert akkor is csak egy B lap után kell megfizetni a díjat. Per­sze az sem mellékes, hogy aki több szakra pályázik, na­gyobb eséllyel számíthat a si­kerre. -M- Felvételi információk­­ szülőknek

Next