Kisalföld, 1997. április (52. évfolyam, 88-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

1997. április 16., szerda KISALFÖLD Ha hideg, akkor fűtés Az időjárás idén nem először tréfál meg ben­nünket: március elején kora tavaszi volt a hőmér­séklet, most késő téli. A megyeszékhely melegszol­gáltatója, a Győrhő Kft. 22 és fél ezer otthon fű­téséről gondoskodik, s 19.500 lakásba juttat me­leg vizet. Ügyfelei közé tartozik továbbá nyolc­száz üzemi nagyfogyasztó, közüzem. Mire számít­hatnak a cég fogyasztói, a szolgáltató számára meddig tart a fűtési idény? - kérdeztük Szováti Miklóstól, a társaság igazgatójától. - Hétfőn kora reggel -2,5 Celsius-fokot mér­tek Győrben, s a nappali átlaghőmérséklet igencsak alatta maradt a plusz tizenkét fok­nak. Ahogy kedden is, és a meteorológiai szol­gálat egyelőre semmi jóval nem biztat. Hi­degfront érkezett, s az északi légáramlatoknak bőséges az utánpótlása. Nyilvánvaló, hogy to­vább kell fűteni, bármit mutat is a naptár. Mindaddig szolgáltatunk, amíg szükség van és lesz rá. Feleslegesen nem fűtünk, de amíg a nappali átlaghőmérséklet alatta marad a va­lódi tavaszinak, nem állunk le a szolgáltatás­sal. A fővárosban április 15-e után minden to­vábbi fűtéses nap után 140 forintot számláz­nak a családnak. Győrben miként számolnak a szolgáltatók? - Budapesten még a hagyományos, ősrégi átalánydíjas rendszerrel dolgoznak - közölte Szováti Miklós. - Mi úgy számolunk, ahogy Európában. Nincs pótdíj, a szolgáltatott és a hőközpontokban mért energia alapján fizet a fogyasztó. Április 10-én ugyanúgy, ahogy 14-én és április 15-e után, amíg csak fűteni szükséges. Egy kilojoule után 644 forintot fi­zet a fogyasztó. Az idei tél hosszú és kemény volt. Amikor végleg leáll a fűtés, részletesen tá­jékoztatjuk fogyasztóinkat az idény szolgálta­tási adatairól. A megyeszékhelyen tehát tovább fűt a Győr­be mindaddig, amíg azt szükségesnek tartják, azaz a napi középhőmérséklet nem teszi azt in­dokolatlanná. A lakóknak nem kell külön kér­ni a szolgáltatókat, azután viszont, hogy az idő melegre fordul, már csak a háztömbök közös képviselőinek külön kérésére lesz meleg a ra­diátor. FERENCZI Egyelőre száll a füst, fűteni kell... A román férfi már menni sem tudott . Életet mentettek a határőrök (Folytatás az 1. oldalról.) Kiderült, hogy M. T. 43 éves román állampolgár április 11-én illegálisan érkezett ha­zánkba, majd autóstoppal Sopronba utazott, ahonnan az erdőn át a Fertő tó partjára gyalogolt. A sekély vízben a nádasba gázolt, de az iszap­ban elveszítette cipőit, a sás összevissza vágta a lábát. A nádvágók egyik, evező nélkü­li csónakját elkötve próbált Ausztriába átjutni. A tájékozó­dóképességét elveszítve azon­ban három évt töltött étlen­­szomjan az elfogás helyszínén. Szerencséje volt, hogy a horgá­szok észrevették és szóltak a határőröknek, mert nagyon könnyen ott halhatott volna meg. A győri közösségi szállásra érkezése után a határőr-igaz­gatóság munkatársai a kór­házba szállították, mivel a lá­ba nagyon megdagadt (szeren­cséjére nem fagyott el). Elsőse­gélyben részesítették és teta-­ nuszinjekciót kapott. A csont­sovány férfit a határőrök ölben vitték egyik helyiségből a má­sikba, mert járni sem tudott... Munkát akart vállalni Auszt­riában és kezeltetni az állító­lagos tbc-jét, amiről a magyar orvosok megállapították, hogy nincs. A szálláson óvatosság­ból mégis a többiektől elkülö­nítve helyezték el. Mint kiderült, M. T. 1991- től többször is e közösségi szállás vendége volt. A Győri Határőr Igazgatóság legutóbb április 1-jén és 15-én utasí­totta ki a Magyar Köztársa­ság területéről­­ jogtalan bel­földi tartózkodás miatt most is ez vár rá. Hat gyermekét hagyta otthon a jobb megélhe­tés, munka és pénz reményé­ben. Szeméből látszik, újra meg fogja próbálni... JUHÁSZ ZS. Kilenc csapat a megyei döntőben Lezárult a körzeti polgári védelmi versenysorozat Sinka András, a polgári vé­delem megyei parancsnoka kö­szöntötte tegnap Győrött a Gyermekek Házában össze­gyűlt fiatalokat, akik a körze­ti polgári védelmi verseny utol­só fordulójában mérték össze tudásukat a továbbjutás remé­nyében. Az alezredes bevezető szavaiban a rendkívüli helyze­tekre való felkészülés fontossá­gáról beszélt. Arról, hogy az esetlegesen bekövetkező ka­tasztrófák idején meghatározó jelentőségű a szükséges infor­mációk ismerete. Mint fogal­mazott: ez a biztonságot szol­gálja, és a mentést végzőkön túl az állampolgároknak is könnyebbséget jelent. Csépi László kiképzési elő­adó elmondta: a megyéből összesen harminckét csapat vett részt a versenyen, több helyütt iskolai selejtezőket is tartani kellett, hiszen egy is­kolát csak egy csapat képvisel­hetett. Ugyanakkor Kapuvár környékéről sajnos nem volt általános iskolai jelentkező. A győri megmérettetés előtt a leg­jobbak Sopronban, Csornán és Mosonmagyaróvárott is számot adtak tudásukról. A megyei döntőre a kilenc körzeti győz­tes - öt középiskolai és négy általános iskolai - csapat ju­tott tovább. Ennek szellemében Moson­magyaróvárt általános és kö­zépiskolai szinten is a Bolyai János Általános Iskola és Köz­­gazdasági Szakközépiskola, Sopront a Vas- és Villamos­ipari Szakképző és Gimnázi­um, valamint a József Attila Általános Iskola és Nevelőott­hon, Kapuvár térségét a cser­majori Újhelyi Imre Tejipari Szakközépiskola, Csorna és környékét a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépis­kola és a Bogyoszlói Általános Iskola, Győrt pedig a Béri Ba­logh Ádám Honvéd Gimnázi­um, illetve a Balázs Béla Álta­lános Művelődési Központ csa­pata képviseli majd az április 30-án a sárospusztai tűzoltó­­bázison megrendezendő me­gyei döntőn.­ ­KLA­ A győri versenyen hat csapat mérte össze tudását. Fotó: B. A. AKTUÁLIS 3 Fagykárok megyénk földjein (Folytatás az 1. oldalról.) A napraforgó vetését is meg­kezdték a termelők, de a zord időjárás miatt leálltak vele. A szélviharok okozta homokve­tés kárfelmérési adatai folya­matosan érkeznek a hivatal­hoz. Az őszi gabonák jól „telel­tek”, az állapotminősítésük jobb, mint a tavalyi. Csontos Béláné kertészeti főfelügyelő elmondta, a gyü­mölcsösökben is károkat oko­zott a fagy, főleg a virágzásban lévő kajszibaracknál és a csonthéjasoknál, a koraérő cse­resznyénél, meggyfajtáknál. A fagykár mértékét befolyásolja a hely fekvése, védettsége. A gazdák a metszéseket és a tél végi lemosó permetezéseket többnyire befejezték. A ménfőcsanaki Reizer Im­re másodállásban foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Neki nagy kárt okoztak a fagyok. A Győrszemerén lévő egyhold­­nyi hétéves és az egyhektár­nyi hároméves kajszibarack­ültetvénye bizony elfagyott. A virágok elfeketedtek, lehullot­tak, a fák szinte tarok lettek. Gond lesz a korai almafajok­kal is. Reizer Imre abban bízik, hogy sok volt a virágrügy, s talán nem lesz százszázalékos a kár. A kajszi ára viszont a ta­valyi kilogrammonkénti 50-70 forint helyett a csillagos égig nőhet... A rábapatonai Horváth László permetezni szerette vol­na az őszi búzáját, de a hideg miatt ezt nem tehette meg. Büszkén mutatja a tízhektár­nyi Fatima és az öthektárnyi Jubilejnaja vetőmagbúzát. Horváth úr 1992 óta gazdálko­dik önállóan, előtte a téesz ágazatvezetője volt. Ma 155 hektáron gazdálkodik. Hatvan hektáron vetőmag- és olajrep­cét termel. „Szép a tőállomány, szárba indult, meg is jelent raj­ta a repceszározmányos kárte­vő, ezért figyelni kell, s ha me­legszik az idő, azonnal perme­tezni” - mondja. Negyven hek­táron termel búzát, tizenöt hektáron őszi árpát, tizenket­tőn tavaszi árpát, huszonöt hektáron pedig kukoricát. A sok munkát egyetlen alkalma­zottjával, a győrsövényházi Németh Ferenccel együtt vég­zi. A hideg idő hátráltatja őket, bár a talaj-előkészítésben elő­re vannak. - Április 15-20. kö­zött szoktam elkezdeni a kuko­ricavetést, mert a katonai ha­tárban időben kell indulni, hogy ősszel korán lekerülhes­sen a termés, s a kukorica után lehessen a búzát vetni - mond­ta. Horváth László 45 éves, de azt mondja, belefáradt a mező­­gazdaságba, nem is a munká­ba, inkább az állandó harcba a növekvő költségekkel és a termelőket sújtó terhekkel. Ő még csak-csak boldogul, de a húsz-harminc hektáron gaz­dálkodó kistermelők vannak igazán bajban. Furcsának ta­lálja, hogy az exporttámoga­tást sem a termelő kapja, ha­nem a kereskedő.­ Amíg bírja, csinálja, de két lányát már nem engedi gazdálkodni, igaz, ők is inkább a közgazdasági pá­lyát választják. JUHÁSZ ZSOLT A rábapatonai Horváth László egyetlen alkalmazottjával, a győrsövényházi Németh Ferenccel együtt műveli meg a földjét. Fotó: SZŰK ÖDÖN Tájékoztató a győri városházán Elkészült ötvenegy lakás Győrött a szokásos heti vá­rosházi sajtótájékoztatón teg­nap Simon István alpolgármes­ter mindenekelőtt az elkövetke­zendő közgyűlés előkészüle­teiről számolt be. A városatyák új rendeletet alkotnak a közte­rület rendjéről és a köztiszta­ságról. A Marcalvárosban elkészült ötvenegy lakásos háztömb ott­honaira ötvenegynél többen pá­lyáznak, s közülük húsz-egyné­­hány olyan polgár, akiknek ön­­kormányzati lakásuk van. Eze­ket beszámítják a vételárba, s ily módon, ha szerény mérték­ben is, de nő az önkormányzat által mobilizálható lakások száma. Az Inszol kezelésében lévő 14 ezer lakásból várható­an tízezret vásárolnak meg a polgárok, s így ugyancsak le­szűkül az önkormányzati la­kásvagyon, miközben a megye­­székhelyen sokan várnak ott­honra. Ahogy az alpolgármes­ter fogalmazta, a húsz-egyné­­hány lakásnak is örülni kell. A tájékoztatón megtudtuk, hogy ma tartják soros tanács­kozásukat a megyei, a soproni és a győri önkormányzat kül­döttségei. A „hármak” három­millió forinttal közoktatási közalapítványt hoznak létre. Hogy ez nem tűnik túl soknak? A közalapítvány a jövőben pá­lyázatokon vehet részt és le­hívhat állami forrásokat, ily módon megsokszorozhatja pénzét, s teremthet a három­millióból akár nyolcvanat - hangzott el a tájékoztatón. F. J. A most elkészült, a marcalvárosi Pátzay Pál utcában épített öt­venegy lakásos társasház. Fotó: SZ. Ö. Holnap megyei közgyűlés Holnap 9 órai kezdettel ülést tart Győr-Moson-Sopron Me­gye Közgyűlése a megyeháza földszinti dísztermében. Na­pirendjén szerepel a megye közoktatási feladatellátási, in­tézményhálózat-működési és fejlesztési tervének elfogadása. A megyei képviselők megvi­tatják a megyei önkormány­zatnak a társadalmi, érdek­­képviseleti, gazdasági, köz­­igazgatási szervekkel és a tele­pülési önkormányzatokkal va­ló együttműködését. A döntést, jóváhagyást igénylő ügyek kö­zött szerepel a Ciklámen Tou­rist Rt. ügyvezetői munkaköré­nek betöltése, a Petz Aladár Megyei Kórház dénesfai részle­gének a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház részére történő átadása, valamint a 2004. évi labdarúgó Európa-bajnokság megrendezése.

Next