Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
MÚZSÁK KERTJE Műhely Baráti Kör Baránszky László költő, művészettörténész vendégeskedik szeptember 23-án, kedden 17 órakor Győrött a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban. A Műhely Baráti Kör rendezvényén Villányi László, a Műhely főszerkesztője beszélget az USA-ban élő alkotóval. A tengerentúlról érkezett vendég 1930-ban született Budapesten. Az ELTE művészettörténész szakán végzett, majd a Műcsarnokban dolgozott. Ötvenhatban az Amerikai Egyesült Államokba távozott, 1952-63-ig Firenzében élt. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetemen, majd a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskolán művészettörténetet tanított. Megjelent művei: Két világ között (1979), Zarándoklat (1987), Menetközben (1991). Fókusz Az ezerarcú parkolójegyárus VIli. oldal Időutazás Anarchisták, terroristák és más fanatikusok IV-V. oldal Egri János: „A játékszeretet régóta kísér.” Festmények és kerámiák A ménfőcsanaki Petőfi Sándor Művelődési Központ tisztelettel hívja és várja az érdeklődő nagyközönség( Almási Anikó) keramikusművés és Németh Edit festőművész közűs képzőművészeti tárlatára a győrménfőcsanaki Bezerédj-kápolnába. A kiállítást N. Mészáros Júlia művészettörténész nyitja meg szeptember 26-án, pénteken délután öt órakor. A megnyitóra ellátogatók Preguin Gabriella előadóművész, valamint Pongrácz Judit és Németh Gusztáv hegedűművészek játékában is gyönyörködhetnek. A képzőművészeti kiállítás - ami október 17-ig, szombat és vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig látogatható - fővédnöke dr. Rajnavölgyi Géza, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. Vecsei László kiállítása A Budapesti Kongresszusi Központban szeptember 26-án 17 órakor nyílik Vecse László kiállítása. Az Újtónafon élő festőművész alkotásait dr. Feledy Balázs művészeti író ajánlja majd a fővárosi közönség figyelmébe. A sajátos hangulatú alkotások egy sosem volt, mégis velünk létező világ titkait tárják fel. A sejtelmes színekben, örvénylő formákban valami különös elvontság, elfojtott szenvedély rejtezik. A fény és az árnyék ölelkezik egymással a vásznakon és ez a finom hullámzás valami megfoghatatlan lendületet kölcsönöz a műveknek. Vecsei László képei „történhetnének” akár a tenger mélyén, de akár a hihetetlen távolinak tűnő kozmosz ismeretlen tájain is. A kiállítás október 10-ig, 10-18 óráig látogatható. Szabadidő Győri sikere az Európabajnokságon VII. oldal Lehet egy kérdéssel több m ikor nekiültünk az interjúnak, még nem gyanakodtam. Gondoltam, én majd kérdezek, ő meg válaszol. Sima ügy lesz. Az első pillanatban viszont rá kellett jönnöm, hogy szerepemet vesztettem. Egri János kérdezett, én meg feleltem, ahogy a játék forgatókönyvében írra vagyon: „Kedves Krisztina, megkérdezhetem öntől, hogy a népszerűség vagy a személyes szimpátia alapján választja riportalanyait?” A döntés sokak számára az volt: menni kell! ” Szerencsémre válaszommal zöld utat kaptam: „Bármit, amit el tudok mondani szerény múltamról, örömmel teszem.” Persze attól, hogy ő maga szerény, a múltja nem az. 1972-ben ült le először a kamerák elé s azóta ontja játékait: Játék a betűkkel, Melyiket a három közül? Keresztkérdés, Elmebajnokság, Lehet egy kérdéssel többi, Kérdezz• Felelek. S most mégis, mint egy nagy elbeszélő, múlt időben adja elő életének eme szeletét. A Magyar Televízióban - közös megegyezés alapján - megszűnt a munkaviszonya. „Ha megnézzük, hogy kik jöttek el az utóbbi időben közös megegyezéssel, akkor gyakorlatilag nem maradt ott senki. Megkérdeztem, hogy teljesen mindegy, hogy a bérelszámolásról vagy a gépkocsivezetők közül küldenek el embereket, vagy pedig az Antal Imrét vagy a Kudlik Julit kell mellőzni? A válaszuk az volt, hogy teljesen mindegy. Egy icipicit meglepett, mert a televíziót mégiscsak pár embernek az arcán keresztül szeretik vagy utálják.” A döntés sokak számára az volt, hogy menni kell. ,A történtek ellenére gondolom, hogy hosszú távon érdemes mégis tisztességesnek maradni. Rövid távon jobb csirkefogónak lenni, de ha az ember a pályán akar maradni 10-20 évig, akkor fontos, hogy a kollégái jó szívvel nézzenek rá és ne mondják azt, elfordulva tőle, hogy úristen, ez egy patkány.” Sokat köszönhet a sportnak, a jégkorongnak Játékai többségében az anyanyelvet vette oltalma alá. Az Egy szó mint százban például elfelejtett magyar szavakat próbált ismertté tenni. „Mindegy, hogy miről szól a műsor, ha az ember igényesen, szépen beszéli az anyanyelvét. Tessék időnként bekapcsolódni a kereskedelmi rádió műsoraiba! Mit hallani? Helló, sziasztok, tökjó volt, oké, csaó. Háromszáz szóból meg tudnak élni a műsorvezetők.” Akarata ellenére, villamosmérnök létére ragadt rá ez a néptanítóság. Állítja, hogy nincs benne pedagógusi sugallat. „Ha közelíteni kellene a dologhoz, inkább a játék oldaláról kellene megtenni. A játékszeretet a sporton keresztül kísér. Régóta sportolok és soha nem hagytam abba. Több mint húsz éve teniszezem, de az alapsportágam négyéves koromtól a korcsolya.” Az ok meglehetősen profán: közel laktak a városligeti műjégpályához. Tizennégy éves korában rátalált egy serdülő jégkorongcsapat, azóta szenvedélyes jégkorongozó. .Jelenleg is kapitánya vagyok a magyar öregfiúk jégkorongválogatottjának és hetente kétszer ugyanazokkal a csapattársakkal jégre lépünk és »megöljük« egymást, ha bírjuk.” Nem tudom leplezni a döbbenetem, porban hever az emberismeretem. A galamblelkűnek hitt ember bottal sújt le, ha útjába kerülnek ? Mosolyogva bizonygatja, hogy amit a tévében látok, az csak álca. „Ugyanolyan goromba vagyok, mint a többiek. Ha nem lennék az, már rég kiterítettek volna. A csapatban kiváló szellemi képességű emberek is vannak, ugyanúgy, mint a kosárlabdázók között. Nem vagyunk brutálisak és közös bennünk, hogy az életben viszonylag jól megálljuk a helyünket.” Meggyőződése, a jégkorongnak köszönheti a strapabíró képességét, kiváló fájdalomtűrését. Mert mehet jól vagy rosszul az üzlet, a hokisok mindig mosolyognak, soha nem panaszkodnak. „Megtanulták a pályán, ha valakit kétszer fejbe vernek és látszik rajta a fájdalom, akkor folyamatosan ütni fogják. Jobb ha mosolyogva tűr.” (Folytatás a 111. oldalon.) A magyar dráma napja A magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21 - i ősbemutatójára emlékezve immár tizenharmadszor tartják meg. A Magyar Írók Szövetsége által kezdeményezett ünneppel a magyar nyelvű drámairodalom értékeire kívánják felhívni az olvasók és a színházlátogatók figyelmét. A szervezők tájékoztatása szerint idén ismét megrendezik a drámaírók versenyét. A fővárosi József Attila Színházban, a nagyközönség által is látogatható program reggel nyolc órakor kezdődik. A Vasárnapi Hírek aznapi írásaiból húznak ki egyet és annak alapján kell a drámaíróknak elkészíteniük művüket. Kertész Ákosnak, Tasnádi Istvánnak és Verebes Istvánnak déli egy óráig kell megírnia a legalább 25 oldalnyi egyfelvonásost, amelynek öt szereplője lehet. Délután a színház művészei és három rendező megkezdi a darabok próbáját, amelyeket este már meg is tekinthet a közönség. A zsűri dönt többek között a legjobb dráma, a legjobb rendezés, a legjobb női és férfialakítás díjairól. A nézők szavazatai alapján közönségdíjat is átadnak. A Filum Könyvkiadó a három drámát még aznap estére megjelenteti. Délelőtt — míg a szerzők dolgoznak — a budapesti, a veszprémi és a pécsi egyetem bölcsészkarának, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakának növendékei a készülő művek dramaturgiai lehetőségeiről beszélgetnek professzoraik vezetésével. Ezután a magyar dráma sajátosságairól, valamint a szórakoztató és az elit színház kérdéséről folytatnak eszmecserét. A Magyar Televízió az ünnep alkalmából egyenes adásban közvetíti a Nemzeti Színházból a száz évvel ezelőtt született Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabját. Sütő András köszöntőjét Sinkovits Imre olvassa fel. A Duna Televízióban Deák Ferenc Határtalanul című darabja látható a Szabadkai Népszínház előadásában. A Magyar Rádió Bartók adóján Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámája hallható. A felvétel a Pesti Színház egyik 1987-es előadásán készült, reggel 8 órától délután 1-ig „ Három drámaíró a hírlapi ötletből 25 oldalnyi mérkőzik meg, szöveg kerekedhet ”