Kisalföld, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
1999. április 1., csütörtök KISALFÖLD A hátrányos helyzetűeket mentorok segítik A rendszerváltást követően jobban felszínre kerültek a szociális problémák, s az ezzel küszködők gondjainak enyhítésében jelentős szerepet vállalnak a nonprofit szervezetek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és a „Gyökerek” Jóléti Szolgálat Alapítvány közös pályázatának eredményeként tegnap Győrben Új lehetőségek a szociális gondoskodásban címmel szakmai napot rendeztek. Az előadók és a hallgatóság a hátrányos helyzetűeket segítő szolgáltatóintézmények különböző szakterületeit képviselték. A konferencián a résztvevők lelkesedésüket közösen hasznosították, szakmai tudásukat a rászorulók érdekében cserélték ki. A megnyitón dr. Dézsi Csaba András győri alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, és elmondta, hogy munkájuk lényegének az önálló megoldások segítését tartja. Rimányiné Somogyi Szilvia, a megyei munkaügyi központ igazgatója ismertette, hogy 1990 óta jelentősen megváltozott a munkanélküliség kezelése. Szerencsésnek tartja, hogy a szociális és a munkaügyi tevékenység irányítását összevonták. Ennek eredményeként együtt foglalkoznak az érintett réteggel és az ellátóhálózat átláthatóvá vált. Segélyek helyett céljuk munkalehetőségek teremtése. Külön figyelmet fordítanak a tartósan munkanélküliekre, akiknek harminc százaléka egészségileg károsodott. Rehabilitációs munkacsoportot hoztak létre és hét civil szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást. Az országban elsőként szervezték meg a mentori rendszert. A megfelelő személyeket pszichológiai szakszolgálat válogatja, az együttérzés érdekében lehetőleg volt munkanélkülit foglalkoztatnak. A rendezvény háziasszonya Reiderné Molnár Ágnes, a jóléti alapítvány munkatársa volt. Programjaik a társadalom minden hátrányos helyzetű csoportjának szólnak, klienseiket folyamatosan fogadják. Tapasztalták, hogy már a türelmes meghallgatás is segít. A munkanélküliség alsó fokára kerültek panaszainak átérzése és elfogadása után tudják csak az okokat feltárni és kezelni. Szabadi Balázs Csornán pártfogolja a hátrányos helyzetűeket. Munkaterületén a támogatottak még elesettebbek és reménytelenebbek. Történetükben általában az alkohol is szerepet játszik, testi bajaikat pedig nem veszik komolyan. A negyvenöt év felettiek önbizalmát szinte lehetetlen visszaadni. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány idén tizenhat programot támogat, ezek egy részében a megváltozott munkaképességűek is részt vehetnek. Bánsik Ágnes a szervezet képviseletében szívesen jött megyénkbe, mert az támogatásaikat tekintve „fehér folt”. Az előadótól megtudtuk: 1999- ben másfél milliárd forintot szánnak a pályázatok megvalósítására, és kiemelte a részmunkaidős alkalmazás lehetőségét a nonprofit szektorban. R. Z. Szlovákiában a hal az olcsóbb Bevásárlóturisták lottószelvénnyel A húsvét közeledtének nem sok jelét mutatja a magyar-szlovák bevásárlóturizmus. A határ mindkét oldalán vásárlókra váró kereskedők emlegetik a hat-nyolc évvel ezelőtti időket, amikor teli pénztárcával érkeztek, s tömött táskával távoztak a bevásárlóturisták. Az idei húsvét előtti pangásban egyetlen terület mutat némi élénkülést, ez pedig a szerencsejáték. A Csallóközben is sokan vágynak az ötöslottó 660 milliós összegére, ezért kocsiba ülnek, Győrben kitöltik a lottószelvényt, s reménykedve várnak. - Becsült számadat nem áll rendelkezésünkre arról, hány csallóközi polgárt ragadhatott magával a magyarországi lottóláz, az elmúlt két hétben azonban megszaporodott azok száma, akik mindössze egy lottókitöltéshez szükséges időt töltenek Győrben - erősíti meg az információt Frankó Pálné, a vámosszabadi vámhivatal parancsnoka, aki szerint nagy hangsúlyeltolódások továbbra sem jellemzik a két ország bevásárlóturizmusát. A magyarok elsősorban tankolni járnak ki Szlovákiába, mivel jóval olcsóbb a benzin. A szlovákok pedig jószerivel mindent vesznek nálunk, hiszen koronájukkal majdnem hatszoros szorzóval fizethetnek. - Évekkel ezelőtt a magyarok a szlovákiai Nagymegyeren vették meg a hétvégére való húst és hentesárut, most pedig fordított a helyzet - magyarázza Kovács Béla, a nagymegyeri húsbolt vezetője, és sorolja az árakat. A disznócomb 124 korona, a karaj 120, a lapocka 105 koronába kerül. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon olcsóbb a hús. Kovács Béla szerint a győri nagyáruházak annyira leverték az árakat, hogy manapság már csak ráfizetéssel lehet sertést tenyészteni a Csallóközben. Fordítottak az árak a halak és haltermékek területén, Szlovákiában jóval olcsóbb az élő ponty (94 korona/kg), az ecetes hal (67 korona/kg) és a halsaláta (90 korona/kg). A Dunaszerdahelyi ÁFÉSZ-hez tartozó nagymegyeri bolt vezetője szerint volt idő, amikor nem tudtak elég halsalátát készíteni, sorba álltak a magyarok, manapság azonban elenyésző az érdeklődés. A Vámosszabadiban lévő magyar-szlovák átkelőn sincs olyan tapasztalat, amely szerint a böjti eledelnek számító halat nagyobb mennyiségben hoznák be magyar polgárok az országba - oszlatják el a vámosok azon győri halárusok feltevését, akik szerint az eladások visszaesésének hátterében a Szlovákiából behozott olcsóbb hal áll. Nyers halat egyébként is tilos behozni, a feldolgozott élelmiszerek azonban a személyes szükségletet meg nem haladó mennyiségben áthozhatok - emlékeztetnek Vámosszabadiban az érvényben lévő vámjogszabályra. K.T. Nagymegyeri pillanatkép: hal van, magyar vásárló azonban alig akad horogra... Fotó: b. a. Tudásipar Cégvezetők és oktatók részvételével tartották tegnap „A megelégedett struktúra: megoldásorientált eljárások a humánmenedzsmentben” című műhelykonferenciát Győrött. A Polgári Érdekvédelmi Egyesület által szervezett eseményen előadások hangzottak el a győri térség lehetőségeiről. Varga Ernő levezető elnök szerint céljuk az volt, hogy összekovácsolják a gazdasági élet szereplőit, megismertessék a XXI. század lehetőségeit. - Az emberközpontú szemlélet jelenti a túlélés esélyét a cégeknek - mondta végül. Barsiné Pálmai Éva szociológus, a Széchenyi István Főiskola társadalomtudományi tanszékének oktatója úgy vélte, jobban ki kellene használni a „tudásiparban” rejlő lehetőségeket. Júliusban gördülhetnek ki az országutakra Midiautóbusz a régióból Bemutatta tegnap leendő felhasználóinak új kilenc és fél méteres, önhordó karosszériás elővárosi autóbuszát a győri központú Kravtex Kft. A Rába rt. után ez a második cég, amelyik ugyancsak autóbusszal jelent meg a régióból. A társaság 1992- ben alakult, annak idején autóbusz- és futóműalkatrészek forgalmazásával kezdte meg tevékenységét. 1994 óta foglalkozik Győrben autóbuszok felújításával és tavalyig, öt év alatt 500 Ikarust újított fel és exportált. Többségét Oroszországba. A cég két éve szerzett többségi tulajdonjogot Magyarország legrégebbi mezőgazdasági gépgyárában, a Mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Részvénytársaságban. Noha a Kravtex tavalyi forgalma 50 százalékkal volt szerényebb az előző évinél, így is mintegy 800 milliós árbevételt mondhatott magáénak, adózás előtti nyeresége pedig elérte a negyedmilliárdot - közölte tegnap a cég sajtótájékoztatóján Krankovics István ügyvezető igazgató. A társaságot az oroszországi gazdasági válság késztette arra, hogy amit korábban csak dédelgetett magában, hogy ne csupán felújítson autóbuszokat, hanem gyártson is, abban gyorsan és határozottan cselekedjen. A cég Csehországban talált megbízható és jó partnerre. A Sor Libchavy cég olyan 9,5 méter hosszúságú, önhordó karosszériájú autóbuszokat gyárt, melyekből az országban száz fut. Ez az a típus, amelyikhez hasonlót Magyarországon nem gyártanak. Az elemzések és piaci kutatómunka után a Kravtex megvásárolta a szóban lévő jármű gyártási licencét, sőt, azóta a gyártóeszközök egy részét is. A Kravtex néhány hónap alatt felkészült az autóbusz-felújítással ugyan rokon, de mégiscsak új és sokkal kvalifikáltabb feladatra. Győrben már épül az a 2600 négyzetméteres csarnok, melyben az új termék végszerelése lesz. A 9 és fél méter hosszúságú midibuszok váza Mosonmagyaróvárott a Kühnében készül, a felületkezelt karosszéria kerül Győrbe. Az első autóbuszokban még nemcsak a rendkívül korszerű és dinamikus, 210 lóerős Iveco-motor lesz import, hanem a többi főegység is. A harmadik autóbusztól viszont minden lehetséges főegységet már magyarral váltanak ki. Rába-futóművek, csepeli szervokormány, magyar szélvédő és oldalüvegek, Magyarországon gyártott ülések kerülnek a járműbe. Mint a tegnapi tájékoztatón Krankovics István elmondta, idén húsz, jövőre pedig ötven autóbusz gyártását tervezik. Egyebek között azért döntöttek az önhordó karosszériájú változat mellett, mert ez a típus tartalmazza a legtöbb élőmunkát, ugyanakkor ennek a konstrukciónak a rugalmassága is a legnagyobb. Egy autóbusz elkészítése Mosonmagyaróvárott és Győrött mintegy két munkatársnak adhat munkát. A Kravtex úgy számol, helye lehet a magyar autóbuszpiacon. Az első, már kizárólag Magyarországon összeszerelt midibuszok júliusban gördülhetnek ki az országutakra. F.J. A Kravtex Kravola busza a győri Hotel Konferencia előtt. Fotó: Szabados Matusz Károly fotóriporter kiállítása Az élet derűsebb oldala Szerdán éjfélkor, azaz ma nulla órakor a maga nemében egyedülálló fotókiállítás nyílt Győrött, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban, mely mindössze 24 óráig, elméletileg tehát ma éjfélig tekinthető meg. A bolondos napra a pillanat régióbeli képkrónikása, Matusz Károly, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere rendezte tablókra és falra az élet mindennapos, utólag nézve bolondos mozzanatait. Matusz Károly hajdan hét évig a Kisalföld fotóriportere volt, ezért az olvasó félrevezetése lenne a vele készített magázó beszélgetés. - Karcsi, extravagáns ötlet volt ez az éjféli kiállításmegnyitó. Kiderülhet, mennyi a barátod, jó embered. - Úgy gondolod, akik hajlandók a kedvemért a késői órákig fennmaradni... Remélem, több annál, mint ahányan el tudnak jönni és beférnek a házba. - Nos hát érthető is, harminc év fotóriporterként a pályán... - Harminc év az MTI-nél... Az első sajtófotóm ugyanis még révaista diákként, 1962-ben a Kisalföldben jelent meg. Két kaktusz, ellenfényben. Vicc nélkül, nagyon mutatós volt. A lapotok akkor nagy jövőt jósolt a felvétel készítőjének. Szerettem volna hinni, hogy igazatok lesz. - Vegyük csak az MTI-t: a te statisztikád szerint hány kockád van az archívumában? - Százhetvenezer. Osztva harminccal, úgy sem kevés. Az MTI képes lenne képekben a legpontosabban visszaadni a régió elmúlt 30 évének történetét, e szerint dolgozzuk fel számára az eseményeket. Tengernyi esemény, öröm és bánat látója és láttatója voltam. Szörnyű baleseteké, amelyeket nehéz elfelejteni, s örömtelieké, amelyeket szívesen őriz az ember. Amilyen volt a vasfüggöny lebontása, a német menekültek hegyeshalmi „áttörése” és még nagyonnagyon sokáig tudnám sorolni. - S hogy jött ez a mostani, bolondos kiállítási ötlet? - Eddig még nem volt bátorságom hozzá. Úgy éreztem, nem összeegyeztethető a „cégem” profiljával, amire egyébként vállalkozunk, de végül is miért ne láthatná a közönség azokat a felvételeket, amelyek többnyire csak az archívumban szerepelnek. Az államelnököt egy fontos tárgyalásán, amikor a négyszemközti megbeszélést hatszemköztiként adja vissza az objektív. Köszönhetően annak, hogy alakját az asztal üveglapja visszatükrözi. - Akik ismernek, és nem kevesen vannak, tudják, hogy szívesebben nézed az életet a derűsebb oldaláról. - Ez igaz, remélem, ez látszik ezen a bolondos kiállításon, csakhogy a hivatás, mint a te kollégáidat, engem is arra kötelez, hogy együtt láttassam a kevésbé jót, szépet és aminek örülni szoktunk. Ferenczi József Matusz Károly fotóriporter Fotó: Szabados Zoltán Aktuális 3