Kisalföld, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-11 / 212. szám
10 Gyógyír www.kisalfold.hu Petefészek-kimerülés (Folytatás a 9. oldalról.) A korai petefészek-kimerülés nem gyakori megbetegedés. 40 év alatt minden 100 nőnél diagnosztizálhatunk korai ováriumkimerülést, míg 30 év alatt a gyakorisága 1 ezrelék. Veszélye abban rejlik, hogy a definitív kórállapot kialakulása előtt évekkel jelentkezhetnek olyan enyhe, komolyabb odafigyelést látszólag nem igénylő, de még visszafordítható, meddőséggel párosuló tünetek, amelyek hathatós kezelése nélkül a gyermektelenség végleges állapottá válhat. Ilyen tünetek lehetnek, hogy a petefészek több női hormont termel, mint a ciklusnapnak, illetve tüszőszámnak megfelelne; - a menstruációs ciklus első fele megrövidül; - a ciklus során a beágyazódást elősegítő hormon, a progeszteron szintje korán emelkedik; — a petekilökődés az optimálisnál korábban következik be. A kórkép kialakulásának pontos mechanizmusa mind a mai napig nem tisztázott. Feltételeznek genetikai faktort: egyrészt az X kromoszóma abnormalitásai (hiány, törés stb.) okozhatják, másrészt az X kromoszómán bizonyos gének aktiválódása és gátló hatása következtében szűnik meg a petefészek-működés, aminek öröklődő jellegét is bizonyították az elmúlt évben. Kialakulhat a kórkép külső behatásokat követően: ha valakinél fiatalkorban rosszindulatú megbetegedés következtében sugárkezelést vagy kemoterápiát végeztek, igen gyakori lehet a korai működésleállás. Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy ha ilyen jellegű kezelések után a petefészek-funkció ép marad, a veleszületett fejlődési rendellenességek rizikója nem magasabb, mint az átlagnépességben. A petefészek egyoldali eltávolítása vagy mindkét oldali petefészken végzett állománycsökkentő műtét után szintén növekedhet a kórkép előfordulási gyakorisága. A korai petefészek-kimerülés kialakulásának további okozója lehet bizonyos női hormonok szintézisében szerepet játszó enzimek hiánya vagy csökkent működése a petefészkekben. Talán a legfontosabb kóroki tényező, amit a kialakulás hátterében feltételeznek, az autoimmun megbetegedés: a petefészek a szervezet számára „idegen” szervvé válik, blokkoló és petefészek-ellenes antitestek jelennek meg, amelyek következtében immun eredetű gyulladás alakul ki az ováriumokban. Mindez végérvényesen tönkreteheti a petefészkek működését. A korai petefészek-kimerülés kezelése nem tartozik a könnyű és hálás feladatok közé. A peteérést serkentő terápiára (stimuláció) az ováriumok általában érzéketlenek, emelkedő gyógyszeradagok ellenére sem lehet peteérést elérni. Hatásos megoldás: a petesejt-adományozás Hormontartalmú (ösztrogén és progeszteron) tabletták, tapaszok alkalmazásával megszüntethetjük a kínzó hőhullámokat, a rossz közérzetet, a testsúly átrendeződését stb., de ezek az úgynevezett szubsztitúciós kezelések a gyermektelenséget nem oldják meg. Próbálkozhatunk az immunszisztémát gátló, úgynevezett immunoszuppresszív szerek adásával: a tanulmányok csak elvétve igazolják ezek hatásosságát, ugyanakkor számos mellékhatással (testsúlynövekedés, kóros csonttörések) kell számolnunk. Ma a leghatásosabb megoldást a petesejt(oocyta) adományozás elvégzése jelenti. A beavatkozás során a donor petesejtet a férj spermájával termékenyítjük meg, és a beteg hormonálisan előkészített méhnyálkahártyájára helyezzük vissza az embriókat. Ezzel a módszerrel — amelynek elvégezhetőségét, feltételeit az 1997- es egészségügyi törvény IX fejezetének 171. paragrafusa szabályozza - kezelt ciklusonként 30-50 százalék terhességi rátát lehet elérni. Óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon mit hoz a jövő, mikor válik gyógyíthatóvá a megbetegedés? Nos, a kutatások szerteágazóak. Próbálkoznak olyan, úgynevezett noninvazív módszer kidolgozásával, amely képes lenne megállapítani a petefészkekben lévő tüszők számát, így előre jelezni a megbetegedést. A programozott sejthalál mechanizmusának pontos megértése is elősegítheti a petesejt-kimerülés hathatós kezelésének megtervezését. Felmerül az a lehetőség is, hogy veszélyeztetett betegeknél fiatalkorban petefészekszövetet fagyasszunk le, majd későbbi életkorban mesterséges érleléssel (in vitro maturáció) az éretlen petesejtekből megtermékenyítésre alkalmas, érett oocytá(ka)t hozzunk létre. A mesterséges érlelés kísérleti stádiumban van (az első sikeres esetről 1997-ben számoltak be) és egyelőre igen alacsony, körülbelül 5 százalék terhességi arány érhető el segítségével. Dr. Körösi Tamás szülész-nőgyógyász főorvos A reménytelennek tűnő esetekben 30-50 százalékban létrejöhet a kívánt terhesség. Gombászsarok Szemcsés tőkegomba Augusztustól novemberig erdei tisztásokon, felszíni fenyőgyökerek mentén, útszegélyeken és égerfák alatti csalán között terem. Sohasem az avaron, hanem fű vagy moha közt található. Általában csoportosan jelenik meg. Ez a szép gomba hazánkban csak szórványosan fordul elő. Húsos kalapja 5—20/30 cm széles. Kezdetben zárt, majdnem gömb alakú, majd ernyőszerűen szétnyílik, közepe kissé benyomódik, és marad egy kis púpja. Színe fiatalon erős okker- vagy baracksárga, ami az idősebb gombán aranysárgára halványul. Lekerekített pereme sokáig begöngyölt marad. Kissé ráncos kalapbőre először apró szemcséktől lisztes tapintású, később bársonyossá válik. Sűrűn álló lemezei változó hosszúságúak és egyes példányokon szabadon állnak, másokon foggal a tönkre nőnek. Színük a halvány okkerből idővel rozsdasárgára sötétedik. Tönkje 8-15/30 cm hosszú és 1,2-3,5 cm vastag, alja kissé bunkós. Általában egyenes, csak a csoportokban növekvő egyedek tönkje görbült. Felületét tulajdonképpen egy burok fedi, mely a fiatal gombán a lemezeket is takarja, védi. Ennek színe a kalaphoz hasonló, barázdált felszínét apró szemcsék díszítik. Később ez a burok a kalap pereméről leszakad és nagy, lebenyes tölcsér formájú gallért képez. A csupasszá vált tönkrész és a gallér belső felülete fehér és selymesen fényes. Fehéres húsa elvágva sárgul, a tönkben vörösre színeződik. Állaga kemény, időskorban kissé puhul. Szaga kellemes, fűszeres, a sereges tölcsérgombára emlékeztet, viszonylag erős íze nem jellegzetes. Jóízű, ehető gomba. Sokféle gombás étel készíthető belőle. Mérgező gombával nem téveszthető. A csak a fenyvesekben termő és szintén ehető ráncos fenyőgombához hasonlít. Ennek ellenére a gyakorlatlan gombaszedő gyűjteményét feltétlenül mutassa meg szakértőnek. Dr. Sey Lászlóné biológus Pholiota aurea Gombagyűjteményét a felhasználása előtt minden esetben mutassa meg gombaszakértőnek! KISALFÖLD 2001. szeptember 11., kedd A porckorongsérv kezelése kutyáknál (Folytatás a 9. oldalról.) Ha az állat hátsó végtagjai teljesen lebénulnak, vizeletét, székletét nem tudja tartani, akkor sajnos nagyon kicsi esély van a gyógyulásra, még a haladéktalanul elvégzett műtétek sikere is nagyon kétséges, bár ilyenkor a kutyának nincs vesztenivalója. A betegség kezelését konzervatív kezelési módszerekkel megkezdeni csak akkor érdemes, ha bénulásos tünetek nincsenek, ilyenkor többnyire fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, B-vitaminokat, ingerületvezetést elősegítő készítményeket adagolunk. Kétségtelen, hogy a műtét a biztosabb gyógykezelési terápia, hiszen magát a mechanikai elváltozást a porckorong eltávolításával oldja meg, így kiújulásra ugyanazon porckorong esetében nem lehet számítani. Tudni kell azonban azt, hogy a műtét drága, kockázatos, valamint egy speciális festési eljárás előzi meg, majd röntgenfelvétel készül, amellyel pontosan lehet lokalizálni a kimozdult porckorongot. Műtét után A sikeres műtét után is néha sajnos heteket vesz igénybe a gyógyulás, ezért akármelyik kezelési eljárást vesszük igénybe, a tulajdonosnak nagyfokú türelemre van szüksége. Természetesen egy sikeres műtétből való gyógyulás nem jelenti azt, hogy innentől kezdve az állat bármit tehet, ugyanis azzal, hogy a porckorongot eltávolítottuk, a gerincvelő statikája, terhelési zónái is megváltoznak, és ez egy idős kutyánál mindenképpen óvatosságra int, nehogy aztán újabb helyen újabb porckorong részleges vagy teljes elmozdulásával találkozzunk. Bármilyen kezelési eljárást alkalmaztunk, amely gyógyuláshoz vezetett, akkor is a továbbiakban fontos a rendszeres kontroll, bizonyos gyógyhatású készítmények tartós adagolása, fontos az állat súlyának optimális szinten tartása, valamint a kutyust hidegtől, hideg vízzel való fürdőzéstől óvjuk, téli időszakra készítsünk neki ruhát és már ősszel helyezzük fel rá. Ennél a betegségnél is, mint a különböző kórformák jelentős részénél, a megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb, mint a gyógykezelés, az állat szenvedéséről nem is beszélve. Dr. Parcsami András állatorvos FOTO SZÓK ÖDÖN A különböző méretű kutyák gerincének más-más hétköznapi akadály jelent komoly megterhelést. Hány hallókészüléket kapjon a nagyothalló? (Folytatás a 9. oldalról.) Mi szól a kétoldali alkalmazás mellett? — A két fület külön-külön érő hallásingerek öszszeadódnak. Ez az ép hallásúaknál is így van. Ugyanis a hangosságérzet nő, ha mindkét fület inger éri. Az is érdekes, ha a hang olyan halk, hogy csak az egyik fülhöz érve éppen nem hallható, akkor az a két fülön érzékelve hallható lesz, így azután a hallókészülékes betegnél kisebb mértékű erősítés is elég a kívánt eredmény eléréséhez, csökken a „besípolás” veszélye és az elemek áramfogyasztása is. Csökken a készülék torzításának esélye, jobb a frekvenciamegkülönböztetés. Mindezek a jobb beszédmegértést segítik elő. De minden olyan esetben is használ, amikor nagyon súlyos a halláscsökkenés. Ilyenkor az egyoldali erősítés nem ad megfelelő eredményt, de ha mindkét fülön készülék van, a hangerősség elegendő a sípolást okozó visszacsatolás megjelenése nélkül. Normálisan a két fül között idő- és intenzitáskülönbség van azért, hogy a fül a hasznos hangot megkülönböztesse a háttérzajtól, így a zajban való beszédértés jelentősen javul. Ezt számos reprezentatív kísérletes adat támasztja alá. Ha a kétoldali illesztés fejlett digitális készülékkel történik, a beszédértés nagyon jelentősen javul. A különböző digitális készülékeket is mindkét fülre illesszük! A hangok a két fülhöz más-más időpontban érkeznek. Ezen alapszik a hangforrás lokalizációja, ami nagyon fontos pl. a közlekedésben. De a visszhangos környezetben való érzés, illetve a sztereó hallás esetében is jobb hangminőséget eredményez a két fülre adott készülék, különösen akkor, ha az hallójárati eszköz. Meg kell még említeni a fej árnyékoló hatását is, ugyanis a nem középről érkező hangenergia csökken, amíg eljut a fej másik oldalára, így a hang a hangmagasság függvényében gyengül, különösen a magasabb frekvenciatartományba tartozó mássalhangzók érzése romlik. Képzeljük el azt, hogy egy készüléket viselés esetén a hang a készülék nélküli oldalról érkezik. Ilyenkor a jel jelentős csökkenés után kerül a másik oldalon hordott készülékbe, romlik a beszédértés, és a beszéd irányát is eltéveszti az érintett. Ha ráadásul a készülék oldaláról valami zaj is jelentkezik, el tudjuk képzelni, mit hall a beteg. Tehát bizton kijelenthetjük, hogy a kétoldali készülékillesztés csökkenti a fej árnyékoló hatását. Mindezek alapján bizonyosan kijelenthetjük, hogy a kétoldali, ún. binaurális hallókészülék-illesztés rendkívül fontos a normális fejlődés érdekében. Ez minden életkorban lényeges, de a legjelentősebb a gyermekek beszéd- és nyelvfejlődésében. Hogy még mi mindenben van szerepe a tökéletes hallókészülék-illesztésnek, arról a következő alkalommal beszélünk. Dr. Faragó László főorvos a megyei audiológiai állomás vezetője Számos élettani és fizikai tényező indokolja a hallókészülékek kétoldali alkalmazását.