Kisalföld, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-04 / 206. szám
A KISALFÖLD EGÉSZSÉG - ÉLETMÓD MELLÉKLETE MINDEN KEDDEN GYÓGY- ÍR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS www.kisalold.hu 2001. SZEPTEMBER 4. Női dolgok: Intim megoldások Praktikák szülés után Az álló testhelyzet miatt fokozott teher hárul a medencefenék izmaira. Viseli a test súlyának egy részét, különösen a belek súlyát. Általában medencének hívjuk azt a nagy csontok által határolt teret, mely az alsó végtagok függesztőöve a gerinchez. A medence két csont összenövéséből keletkezett: a két szeméremcsont elöl rostos porccal a szeméremízületben egyesül, a két ülőcsont a farizmokkal együtt biztosítja, hogy hoszszan ülhessünk, a két csípőcsont pedig a széles medencecsont része. A 7. csont a gerinc módosult része, az 5 csigolyából összenőtt keresztcsont. Ezen nagy medencén belül találunk egy belső csontos gyűrűt, mely alatti terület a kismedence. Ebben fontos szerveink helyezkednek el: a húgyhólyag, húgycső, végbél, nagy vénák, artériák, idegek, melyek a záróizmokat szabályozzák. A férfiakban itt van a prosztata, nőkben a méh, petevezetők, petefészkek és hüvely. Bármely szerv helyzetváltozása, megnyúlása magával húzhatja a többit. Az itt végzett műtétek során idegi sérülések keletkezhetnek, a petefészkek eltávolítása vagy a menopauza után a hormonhiány miatt változik meg a funkció. A férfiak prosztatamegnagyobbodásakor, mint térfoglaló folyamat, a húgycső összenyomatása miatt vizelési nehézség jelentkezhet. A nőknél ellenkezőleg, inkább a vizelet akaratlan elcsöppenése okoz mindennapos, ill. társasági gondot. Általában az 50. év után kezdődnek a problémák, de lehet hamarabb is. Ekkor érdemes felkeresni a háziorvost, nőgyógyászt, urológust, az aranyér miatt a sebészt, hogy időben tudjon segíteni. Nőknél először szülés után 2-3 héttel fordulhat elő akaratlan vizeletvesztés. Ennek oka a megváltozott nyomás, az erőltetett kitolási szak miatti rongálódás, és a gyermekágyi torna nélküli méhvisszahúzódás. Előtte 9 hónapig növekedett a méh a magzattal, de szülés után 3-5 héttel már eredeti méretére zsugorodik, azaz egy kg-os szervből 70 g-os lesz. Ha a gátmetszés jól gyógyul, akkor a hüvely falát már korán elkezdhetjük mozgatni, hogy amit a magzat kitágított, mielőbb funkcióképes legyen. Folytatás a 10. oldalon. Szülés során a kitolási szakban a szövetek a gáttájon jelentősen megnyúlnak. Fellélegezhetnek! Új eszköz az asztma kezelésére Az asztma a légutak krónikus gyulladása, amely kezelhető, akár tünetmentessé is tehető, de klasszikus értelemben nem gyógyítható. Fontos tudni azonban, hogy ma már az asztmás beteg is élhet teljes életet, ha a betegség hosszú távú kezelésére helyezi a hangsúlyt, és együttműködik orvosával. Magyarországon megközelítőleg 130.000 beteg él, azaz a teljes lakosság közel 1,3%-a szakgondozást igénylő asztmás beteg. Csak Győr-Moson-Sopron megyében, 2000-ben 746 új asztmás beteget regisztráltak, jelenleg a megyében több mint 5800 beteg él. Győr-Moson-Sopron a megyék között a 9. helyen áll (1,37%) a regisztrált asztmás betegek aránya szerint. (Az asztmás betegek aránya Somogyban a legmagasabb, Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb.) Az asztma kezelésére számos inhalációs eszköz áll rendelkezésre, köztük a legkorszerűbb porinhalátor a Diskus, amely 1999-ben Angliában elnyerte a Millennium Terméke Díjat. Tökéletesen biztosítja a beteg számára a megfelelő adag bevitelét. Alkalmazása egyszerű, könnyen tanítható és tanulható, így 4 éves kortól már gyermekek is használhatják. A rajta lévő indikátor folyamatosan mutatja a még rendelkezésre álló adagok számát; kicsi, praktikus eszköz, használata mindössze négy máz könnyedén megbirkóznak. Jóindulatból áll, mellyel akár astól a magyar asztmabetegek jobb-, akár a balkezes betegek számára is elérhető. Négyéves kor után a gyerekek önállóan használhatják. Komplex módszer fülzúgás ellen Amint azt az előzőekben leírtuk, a fülzúgás (latinul tinnitus) napjaink legkomolyabb egészségügyi problémái közé tartozik. Rendkívül súlyos gondokat okoz a benne szenvedőknek és sokszor szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a szakembereket. Az utóbbi időben a kutatások és a gyógyítás homlokterébe kerülő betegség rendkívül komplex kezelést igényel. Ami az egyik betegnek jó, az a másiknál hatástalan, és ami egy ideig hatásos, egyszer csak nem segít. Az ezzel foglalkozó orvosok megpróbálnak valami újat és hatásosabbat „kitalálni”. Mielőtt erről beszélnénk, szögezzünk le néhány dolgot. Ami a legfontosabb: meg kell próbálni az esetleges kiváltó betegséget megtalálni - ezekről az előző cikkben a múlt heti Gyógyírben részletesen beszéltünk -, utána az alapbetegség kezelésétől már komoly eredményt várhatunk. Nagyon gyakran kezdetben a gyógyszeres kezelés is jó hatású. Az ilyenkor adott értágító, valamint a mellé szedett A-vitamin gyakran hoz javulást. A baj az, hogy az eredmény sokszor csak átmeneti. A rövid ideig tartó és időnként szédüléssel is járó fülzúgások esetében nagyon sokszor hoz javulást a tablettás kezelés - sokszor hónapokig vagy évekig tartó — szedésével elviselhetővé válhat a kínzó tünet. Amikor a szédüléseket, a fülzúgást pszichés tünetek és alvászavar is kíséri, hatékonyak a különböző depresszió elleni szerek. A különböző hangokkal és zajokkal működő zajmaszkolókkal is régen kísérleteznek, amit ugyancsak beépítettek a komplex terápiába. Ismert egy rehabilitációs módszer, melyet a baltimore-i Maryland Egyetem kutatója, Pawel Jastrebofffejesztett ki, és közölte 1990-ben. Mi is akkor ez az új csodamódszer? Mi az a Tinnitus Retraining Therapy (TRT)? Erről részletesen a 10. oldalon olvashatnak. Tacskóbénulás: Ma már számos fajtát érint ez a betegség Porckorongsérv kutyáknál Sajnos napjainkban a porckorongsérvtől szenvedő kutyák száma jelentősen megnőtt, és a tendencia tovább folytatódik, a statisztikák folyamatos romlást mutatnak ezen a téren. A betegség komplex megközelítést igényel, hiszen nemcsak az alkati tényezőkön, de a tartáson és tápláláson is sok múlik. Kétségtelen, hogy bizonyos kutyafajtákban az előfordulás gyakoribb, ide különösen a kis testű, zömök alkatú fajták tartoznak. Eleinte a kórformát leggyakrabban tacskókon tapasztaltuk, ezért is kapta a tacskóbénulás elnevezést. Ma már azonban nemcsak tacskónál, hanem pekinginél, mopsznál, bolognainál, si-cunál, valamint uszkárnál is előfordul; közepes testű kutyáknál elsősorban a spánielnél, a nagyobb testűek közül pedig a dobermant emelném ki. Ha a fent említett fajták csak kizárólag sík terepen járnának, sok esetben nem lenne gond velük. Azonban az, hogy kedvencünk bekerült a lakásba és ott évek hosszú során át fel-le ugrál a bútorok között, valamint gyakran lépcsőzik, mikor sétálni viszik, sajnos nagymértékben hajlamosít a betegség kialakulására. Ezért megemlítjük, hogy kiskutyánkat már egészen fiatal korában szoktassuk le a felugrálásról, valamint lépcsőházban ölben vagy lifttel vigyük, már önmagában ezzel a ténnyel magunkat később sok kiadástól, kutyánkat sok szenvedéstől szabadítjuk meg. A szemléltetés kedvéért: ha egy tacskó kiskutyát naponta 3-szor tíz lépcsőfokon visszük le éveken át, az állat gerincének ez olyan megterhelés, mintha egy 170 cm magas embernek naponta 60-szor 150 cm magas palánkon kellene átmásznia. Nyilvánvaló, hogy ez egy átlagember gerincének is komoly megterhelést jelentene, és akkor a tápláltsági állapotot még nem is vettük figyelembe. További részleteket a 10. oldalon olvashatnak. Ha kizárólag sík terepen járnának, sok esetben nem lenne gond velük.