Kisalföld, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-02 / 280. szám
Hétfő, 2002. december 2. Javaslat: A TÖOSZ kezdeményezése segítene a leváltott vezetők helyzetén Nyugdíjba mehetnek a polgármesterek? Törvénymódosítást kezdeményez a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azért, hogy az állam segítse a legalább három cikluson át hivatalban lévő, de októberben leváltott polgármesterek helyzetét. Közülük sokan nem tudnak elhelyezkedni. Hazánkban csaknem 3200 helyen választottak polgármestert októberben, s a települések 73 százalékán a régi vezető mellett döntöttek a polgárok. Győr-Moson-Sopron megyében ugyancsak újabb négy évre kapott bizalmat a polgármesterek zöme. A 179 olyan város és község közül, ahol tartottak polgármester-választást, 132 helyen maradt a régi vezető. Összesen 47 helyen történt változás a poszton, hozzá kell azonban tenni: 19 helységben a régi első ember nem is jelöltette magát. Három ciklus után buktak A kiesők jelentős része olyan elöljáró volt, aki a rendszerváltás óta töltötte be pozícióját. Közéjük tartozik Tamás Lőrincnek. Darnózseli volt első embere leváltása után korábbi munkahelyére, a helyi iskolába tért vissza. Ezt az tette lehetővé, hogy az intézmény fenntartotta státusát, s a pedagógus tizenkét évig fizetetlen szabadságon volt. ,A váltás mindenkit érzékenyen érint, idegileg is megviseli az embert. Több volt polgármesterről tudok, aki nem tud elhelyezkedni” - mondta Tamás Lőrincné, aki támogatja a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosítását. Ezt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kezdeményezte. Zongor Gábor főtitkár lapunknak elmondta: sok település - elsősorban kis falu - egykori irányítója érzi úgy, hosszú éveken át hozott áldozatot, szolgálta a közösséget, s most megélhetési gondokkal küszködik. Szerinte azokra jellemző ez leginkább, akik három ciklust töltöttek el településük élén. Zömük elmúlt ötvenéves, azaz éppen abban a korban van, amikor a legnehezebb állást találni az 1990-ben még megvolt munkahelyek nagy része pedig már nem létezik. Az idő sürgeti a T. Házat A TÖOSZ jogszabály-változtatással segítené őket. A szervezet javaslata az, hogy a kiszolgált - legalább tizenkét évet főfoglalkozásban hivatalban lévő, minimum ötvenéves — polgármesterek számára tegyék lehetővé a korengedményes nyugdíjazást. Zongor Gábor szerint az idő sürget, mert a távozó vezetőknek csak három hónapos végkielégítés jár. Az indítványt megküldték az Országgyűlésnek, s azt várhatóan a parlament önkormányzati bizottsága terjeszti a T. Ház elé. Hancz G. A fizetéseket is felemelnék A parlamentnek eljuttatott anyag más javaslatot is tartalmaz. A TÖOSZ növelné a polgármesterek javadalmazását, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a települések első emberei kevesebbet keressenek, mint a jegyzők és más önkormányzati tisztviselők. Csurka: a MIÉP még erős A MIÉP minden híresztelés ellenére sem gyengült meg - mondotta Csurka István szombaton este Sopronban, megyei tisztújító értekezletükön. A párt elnöke elismerte ugyan, hogy a megyében négy szervezetük megszűnt, de mint mondotta, harminchárom új taggal gyarapodtak. A küldöttek két évre ismét a soproni Bieder Sándort választották meg a megyei szervezet elnökévé. Alelnök lett Pintér Elemér (Győr), Bárson László (Kapuvár) és Horváth László (Sopron). Csurka István Sopronban is megismételte álláspontját, amely szerint az országgyűlési választások eredménye csalásnak, médiatúlsúlynak és a kétpártrendszer erőszakolásának köszönhető. Ez eredményezte, hogy a MIÉP nem jutott be a parlamentbe. A képviselő-választások meghatározták a helyhatósági választások eredményét is. Nagy nyomás nehezedett a Fidesz és az MSZP részéről a MIÉP-re Győr-Moson-Sopron megyében is, ezért született olyan eredmény, amely éppen csak az önfenntartásukhoz elegendő. A MIÉP továbbra sem támogatja hazánk uniós csatlakozását, legalábbis a jelenlegi feltételek mellett. Csurka reméli, hogy az európai gyakorlathoz hasonlóan a csatlakozás ellenzői is költségvetési támogatással fejthetik ki álláspontjukat. H. F. Határidő: A beruházás jövő júniusra fejeződik be Az Audi spórolhat a péri reptérrel Folytatás az 1. oldalról. A jelenleg leggyorsabb utazás - autóval Ingolstadtból Münchenbe, onnan repülővel Bécsbe, majd autóval Győrbe - öt és fél óráig tart. A megtakarítás a munkaórák számának növekedéséből, valamint a szállásköltség csökkenéséből tevődik össze - a német kollégák ugyanis jövőre úgy tudnak egy teljes napot Győrben tölteni, hogy nem kell a városban aludniuk. „Egy másfél év alatt megtérülő befektetés nem rossz üzlet” — jegyezte meg Lőre Péter. Aszfaltozott futópálya A beruházás jövő júniusra befejeződik — ezt már Pósfai József, a kivitelező Strabag Kft. ügyvezető igazgatója mondta. A repülőteret a 81-es számú főúttal összekötő út műszaki átadása a héten lesz, míg az 1450 méter hosszú, aszfaltborítású futópálya, a gurulóutak és a forgalmi előtér a következő fél évben készül el. A fejlesztés mintegy 600 millió forintba kerül. Balogh József győri polgármester szerint a létesítmény távlati hasznosításánál figyelembe kell venni, hogy egy-két órán belül három nemzetközi repülőtér — a bécsi, a budapesti és a pozsonyi - is elérhető. A politikus ennek ellenére biztos abban, hogy szükség van a péri repülőtérre, amely az üzleti forgalomból, a turizmusból és a sportcélú hasznosításból élhet meg. Nemzetközi nyitva tartás Vadász László, a repülőtér parancsnoka ugyancsak optimistán nyilatkozott a jövőt illetően. Hangsúlyozta: a termékek árából jelenleg 30 százalékot tesznek ki a szállítási költségek, ebből a légi szállítás 10-12 százalékkal részesedik, de ez a hányad folyamatosan nő. A parancsnok felméréseket idézve közölte: 2016-ra a légi utasok száma megháromszorozódik, a légi szállítás volumene megduplázódik a világban. Vadász László kifejtette: a péri repülőtér kétszer két órás nemzetközi nyitva tartással kezd működni, az év 330 napján lesz képes a gépek fogadására, s futópályáján akár 74 személyes gép is landolhat. A hivatalos megnyitót az augusztus 2-án kezdődő vitorlázó műrepülő világbajnokságra időzített nagy repülősnapon tartják. H. G. FOTÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM FELSZÁLLÁS: Az 1450 méter hosszú, aszfaltborítású futópálya, a gurulóutak és a forgalmi előtér a következő fél évben készül el. EU: Göncz Árpád szerint létkérdés a csatlakozás Sértődésnek nincs helye Folytatás az 1. oldalról. - Meglehetősen feszült féléven van túl az ország. Milyennek értékeli most a politikai közhangulatot? - Az az érzésem, hogy a valóban feszült hat hónap ellenére a nagyon éles, keserű megosztottság kezd politikai csatározássá enyhülni. - Gondolom, figyelemmel kíséri utóda, Mádl Ferenc tevékenységét. Mi az, amit másként csinálna? - Vannak kötelezettségek, amelyeknek a köztársasági elnöknek mindenképpen eleget kell tenni, de nyilvánvaló, hogy ebben a pozícióban így vagy úgy a személyiség érvényesül. Mádl Ferenc kitűnő tudós, egészen kiváló ember. Nem azt mondom, hogy én mindent úgy csinálnék, mint ő, hiszen nem egyforma a stílusunk. Ezen a poszton nincs minta, amit követni kellene, van viszont egy alkotmány, amihez tartani kell magát az embernek. Az az érzésem, hogy kettőnk munkája közt nincs kimutatható különbség, főleg nem minőségi. - Az elmúlt hetekben éles vita folyt arról, hogy a köztársasági elnök vagy a kormányfő írja alá a csatlakozási szerződést. Ön szerint ki mellett szólnak erősebb érvek? - Ha az a gyakorlat folytatódik, ami az én tízéves elnökségemet jellemezte, akkor a tárgyalásokat lefolytató kormányfő írja alá a szerződést. A csatlakozás mindenképpen az ország érdekeit szolgálja, s ennek érvényén semmit sem változtat, ha a miniszterelnök, ha a köztársasági elnök vagy ha mindkettő, esetleg a külügyminiszter is ellátja kézjegyével a dokumentumot. - Kovács László külügyminiszter úgy fogalmazott az elmúlt napokban, hogy az Európai Unióhoz csak jól és jobban lehet csatlakozni. Egyetért ezzel a megfogalmazással? - Magyarország számára létkérdés, hogy csatlakozzék, és létkérdés, hogy a csatlakozás előtt maximálisan jó feltételeket vívjon ki. Van egy határ, amin túl többet elérni nem lehet, de ha nem lehet többet elérni, sértődésnek, kivonulásnak akkor sincs helye. Hol látja Magyarország helyét a kibővült Európai Unióban? - Egyenrangú tagállamok leszünk. Persze vannak olyan országok - például Németország vagy Franciaország -, amelyek politikai befolyása jóval nagyobb. Bizonyos mértékben rajtunk is múlik, hogy a későbbiekben mekkora szavunk lesz. - Min múlik ez? - Fejlődésünk ütemén, európaiságunk mértékén. Szavunk súlyát idehaza tudjuk megalapozni, mindenekelőtt a magunk munkájával. Hancz Gábor KISALFÖLD Jótékony célú est Az Első Győri Lions Club hagyományos vállalkozói estjén mintegy ötven cég, összesen 130 ember vett részt. A bevételt jótékony célra fordítják. A karitatív szervezet az elmúlt időszakban egyebek mellett egy szőgyei árvízkárosult családot támogatott, valamint a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház műtőlámpa-vásárlásához és a győri Radó Tibor Általános Iskola számítógép-beszerzéséhez járult hozzá. December 22. Egyetemi Csarnok pUPPEt SHOW, ÓRIÁS BÁBSHOW (prefil kladáS - Telefon: +36 (96) 336-817,311-771 Tourinform Iroda www.kisalfold.hu Aktuális 3