Kisalföld, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-01 / 204. szám
Szerda, 2004. szeptember 1. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 NyME: A két kar jövőjéről a minisztérium már döntött, csak nem tudni, miképpen Pénz nélkül lazul az egyetemi kötelék . Folytatás az 1. oldalról. A szélesebb integráció magában foglalja Mosonmagyaróvár, Sopron, részben Győr, Szombathely és Zalaegerszeg karait is. Az új felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hogy regionális központok jöjjenek létre Magyarországon. Ennek lényege, hogy több egyenrangú székhellyel működjön az egyetem, melynek azért van egy adminisztratív központja is. Elbukhat-e ez azon, hogy öten akarnak egyszerre rektorok lenni, miközben egy intézménynél elég lenne egy is? — folytatta Magyar Bálint. - Ezek az ambíciók engem nem érdekelnek, az viszont igen, hogy a régiónak Magyarország más részeivel együtt, ahol a településszerkezet miatt könnyebben jöhettek létre az integrált egyetemek — versenyképes felsőoktatási intézményei legyenek. A polgármesterek között sokkal nagyobb a támogatottsága ennek a tervnek, az egyetemi bürokráciával kell igazán csatázni. Belső feszültségek Mostanra kiderült, a miniszter mondatai nem csupán egy ötlet vázai voltak, hanem annál sokkal több. Az Oktatási Minisztérium (OM) ugyanis készített egy tervezetet, amely pontosan leírja az egyetem jövőjét, s azt, mely karok hová tartozzanak. Ugyanakkor a karok vezetői ennek részleteiről még nem tudnak más sem. Az OM tegnap a Kisalfölddel azt közölte: a tervezet kész, de nem hozzák nyilvánosságra, amíg az érintett karokkal nem egyeztetnek. A tanév tehát bizonytalanságokkal telve kezdődik. A változtatásra két ok miatt is szükség van: az egyik, hogy az egyetem gazdasági helyzete - finoman szólva - aggályos; a másik pedig az ebből fakadó ellentét a karok között. Kezdjük az utóbbival: a NyME hét fakultással működik: a soproni erdőmérnöki, faipari mérnöki, közgazdaság-tudományi és pedagógiai főiskolán karral, a mosonmagyaróvári mezőgazdaság- és élelmiszer-tudományi karral, a győri tanítóképzővel, valamint a székesfehérvári geoinformatikai karral. A rektori hivatal székhelye a kezdetektől Sopron. Néhány napig volt csak az irányítás Mosonmagyaróváron, a kinevezett óvári rektor ugyanis elhalálozott. A mosonmagyaróváriakban már akkor benn maradt a tüske. Egy éve a Kisalföldnek adott interjújában Ördög Vince dékán pedig már pedzegette annak lehetőségét, hogy esetleg a győri Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódnának. Elfogadják a politikai döntést A dékán kapott hideget-meleget, miután lapunknak utalt az általa vezetett kar Győr iránti vonzalmaira. Mostani megkeresésünkkor jóval óvatosabban fogalmazott: „Mi létezünk, vagyunk, tesszük a dolgunkat.” Ugyanakkor hangsúlyozta: a nyugat-magyarországi felsőoktatási intézmények integrációjáról mielőbb szakmai és politikai döntésnek kell születnie. „Nekünk mindegy, milyen döntés születik. Csak az fontos, hogy utána tizenöt-húsz évig ez a felállás ne változzék meg. Korábban hat-nyolc évente módosult a nevünk a különféle átszervezések nyomán. Ez nem tett jót az intézmények rangjának, komolyságának.” Arra a kérdésünkre pedig, hogy még mindig Győrt választanák-e, Ördög megismételte: „Mi ebben nem gondolkodunk.” A dékán elmondta, a nyári miniszteri értekezleten a karok vezetői mellett az érintett városok polgármesterei is jelen voltak, a Lajta-partiakat az alpolgármester képviselte. Itt Mosonmagyaróvárról külön nem esett szó, s nem is kezdeményeztek semmit. Mindössze annyi hangzott el, hogy az Apáczai-főiskola jobb helyen lenne a Széchenyi-egyetem keretein belül. Az értekezleten Balogh József győri polgármester pedig megjegyezte, ha Mosonmagyaróvár is ide tartana, azokat a feltételeket ők is biztosítanák, mint Sopron. Ezt Walter Dezső polgármester kissé nehezményezte is. Idén 120 millióval kevesebb Érdeklődésünkre, hogy az alacsony felvételi pontszámok és kevés jelentkező nyomán tervezik-e szakjaik átalakítását, a dékán elmondta: 2006-ra lesz kötelező a 3+2-es képzési modell bevezetése a felsőoktatásban. Ők egyes szakjaikon fontolgatják, hogy fakultatívan már jövőre áttérnének erre a formára, ám egyelőre nem ismerik, hogy ez milyen további kötelezettségeket róna rájuk, illetve, hogy milyen lesz ennek a normatív finanszírozása. Ördög Vince hangsúlyozta, a felsőoktatás anyagi kondíciói általában sem jók. Ők most tekintették át az NyME rektorával és gazdasági főigazgatójával a konszolidáció lehetőségeit. Megerősítette ugyanakkor korábbi kijelentését, miszerint „vannak nehézségeik”. A most induló tanévben 120 millió forinttal kevesebbet kapnak az egyetemi büdzséből, mint korábban. Ezt kigazdálkodni most lehetetlennek látszik. Három ingatlanjuk eladását tervezik, de ez is csak jövő tavasszal és lépcsőzetesen valósulhat meg .Augusztusra ígérte a szaktárca, hogy kidolgozza a nyugat-magyarországi felsőoktatás integrációs koncepcióját. Ennek elkészültéről, tartalmáról én még nem tudok. Elfogadjuk, ahogy a politika dönt majd e kérdésben. Ha a részleteket is megismerjük, természetesen kifejtjük mi is a véleményünket” — mondta a magyaróvári kar dékánja. Sopron szerint mindenki marad „Pillanatnyilag egy kar sem kíván kiválni a Nyugat-Magyarországi Egyetemről, erre vonatkozóan sem kari tanácsi, sem egyetemi tanácsi döntés nem született. Kiválásokkal amúgy sem lehet megoldani a súlyos anyagi problémákkal küzdő felsőoktatás gazdasági bajait, megoldást az állami finanszírozás növelése jelentene” - nyilatkozta lapunknak dr. Faragó Sándor, az NyME rektora. A Sopronban, Mosonmagyaróváron, Győrben és Székesfehérváron működő Nyugat-Magyarországi Egyetemen idén ősszel összesen 14.500 hallgató kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait. A szombathelyi és zalaegerszegi főiskolai intézményeket is magában foglaló egyetem megvalósulásával kapcsolatban a rektor kifejtette: a szombathelyiek kezdeményezésére még 2002-ben foglalkoztak a Berzsenyi Dániel Főiskola és az NyME egységesülésének kérdésével, ám a megbeszélések több mint másfél éve megszakadtak. Ennek oka, hogy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola önálló egyetemmé szeretne válni. Ami a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett zalaegerszegi intézetét illeti - ami nem tévesztendő össze egy főiskolai karral a rektor elmondta: az intézet valóban keresi helyét a régió felsőfokú intézményei között, szóba került az NGME és a szombathelyi főiskola is, de konkrét megbeszélésekre egyelőre nem került sor. SZIE: egyedül is erős A június végi minisztériumi egyeztetésen - amely óta felgyorsult az átrendeződés folyamata - részt vett a Széchenyi István Egyetem rektora is. Dr. Czinege Imre tegnap azt mondta: az egy évvel ezelőtti tapasztalatokból kiindulva (ez volt Ördög Vince nyilatkozata - a szerk.) megállapodtak abban, hogy a belső egyeztetések előtt nem lépnek a nyilvánosság elé a lehetséges, de nem végleges megoldásokkal. Ezzel együtt tény, s ezt a rektor sem cáfolta, hogy az NyME karait érintő átrendeződésben szóba került a Széchenyi-egyetem is. No nem úgy, hogy a Széchenyi is csatlakozna a Nyugat-Magyarországi Egyetemhez, hanem az NyME néhány karát „befogadná” a győri intézmény. Ne kerteljünk, az óvári karról és a győri tanítóképzőről volt szó. Czinege Imre ezzel kapcsolatban azt mondta: ,Az agrárprofil akár szélesíthetné a palettánkat, s a szakmai együttműködést el tudom képzelni az intézmények között. Maga a csatlakozás azonban így nem került szóba. A Széchenyiegyetem a győri gazdasági háttérrel van elég erős ahhoz, hogy egyedül is megálljon a lábán, de azt gondolom, az sem lehet kérdés, hogy a régió elbír két erős egyetemet, amelyből az egyik mi vagyunk.” Tanítóképző: idén is hiány „Nem látjuk szükségszerűségét és realitását egy olyan integrációs lépésnek, amely a mosonmagyaróvári kart, a Széchenyi-egyetemet és az Apáczai főiskolai kart foglalja magában” - szögezte le sajtóközleményében dr. Cseh Sándor, a tanítóképző főiskolai kar főigazgatója. Ezzel együtt a győri kar vezetője sem cáfolta, hogy „a Nyugat-Magyarországi Egyetem gazdasági helyzete nem stabil - ez az egyetemek és főiskolák alulfinanszírozottságának szerves következménye. Főiskolai karunk 2003-ig az állami támogatás, valamint a költségtérítéses képzések bevételeiből gazdaságilag pozitív évet zárt, onnantól azonban a normatívák nagymértékű csökkentése azt okozta, hogy hiány jelentkezett az év végén és ez várható idén is. Függetlenül az integráció lététől, a humán jellegű képzések normatív támogatottsága annyira kismértékű, hogy a kiadási oldalt ez nem fedezi, sőt, a költségtérítéses bevétel teljes mértékben a hiányt nem kompenzálja. A fizetési nehézségek az egyetemen abból adódnak, hogy a többi karon az alulfinanszírozottság jóval nagyobb mértékű” - szögezte le Cseh Sándor. A tanév szeptember 7-én kezdődik a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. S. A. - V. I. - G. M. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS SÁRKÁNYREPÜLŐ: A győri Széchenyi-egyetem egyik közismert jelképe. Melyik intézményt vehetik majd a szárnyaik alá? Kamarai választások két menetben A megyei iparkamara küldöttválasztó tagozati ülései szeptember 20-án kezdődnek. A választások érdekessége, hogy nemcsak tagok jelölhetnek küldötteket, hanem mindenki, aki tevékenysége alapján a kamara tagja lehetne. A kereskedelmi és iparkamaránál a következő 4 évre 70 küldöttet választanak meg. A megelőző jelölési folyamatról azt kell tudni, hogy kamarai küldöttnek kizárólag kamarai tag választható. A választási névjegyzék és tagjegyzék megtekinthető, a jelölőlapok szeptember 15-ig átvehetők a kamara győri székházában, a mosonmagyaróvári, csornai és kapuvári kamarai irodákban. A jelölőlapok letölthetők a www.gymskik.hu honlapról is, ahol a választásokkal kapcsolatos részletes információk ugyancsak megtalálhatók. Húsz nap múlva tehát megkezdődnek az Észak-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamara küldöttválasztó tanácskozásai, azt követően egy hónapra pedig kamarai tisztújítás lesz. Az október 21-i tisztújító tanácskozást a szeptember 20. és 22. között tartandó küldöttválasztó értekezleteken készítik elő. A küldöttekre nemcsak a kamarai tagok voksolhatnak, hanem valamennyi, a megyében működő nem soproni székhelyű, illetve nem agrár főtevékenységű vállalkozás. A korábbiakkal ellentétben 50 helyett 70 küldött dönt a kamara leendő tizenhárom tagú elnökségéről. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának jelenleg több mint ezerhétszáz tagja van. A megye nagy cégeinek mintegy hatvan százaléka tagja a kamarának, és képviseltetik magukat részvénytársaságok, kft.-k, bt.-k, kisebb-nagyobb vállalkozások? A küldöttekre azonban a megye mintegy harmincötezer vállalkozója is javaslatot tehet: ilyen értelemben ők is választók, noha rájuk nem lehet voksolni. Ez utóbbiak csak kamarai tagokat javasolhatnak küldötteknek. A megyei kereskedelmi és iparkamarának négy tagozata van: kereskedelmi, ipari, szolgáltatási és kézműipari. A küldöttválasztási tanácskozásokat a négy tagozatban, egymást követő időpontokban, szeptember 20-án Mosonmagyaróváron, 21-én Csornán, 22-én pedig Győrben tartják. A küldöttek személyére szeptember 15-ig lehet javaslatot tenni írásban, a jelölőszelvényeket az internetről lehet letölteni, illetve a kamarai területi irodákban lehet beszerezni. A küldöttek személyére lehet javaslatot tenni a küldöttválasztó tanácskozásokon is, ám akkor már szóban kell előterjesztést tenni. Október 21-én a megyei kamara 13 tagú elnökségét és azon belül a tisztségviselőket választja meg a hetven küldött. F. J. SZÜNETEL A MELEGVÍZSZOLGÁLTATÁS! Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy a Bartók B. úti vezetékcsere munkálatai miatt szüneteltetjük a melegvíz-szolgáltatást fV szeptember 1-jén 0.00 órától 23.00 óráig g , S és S szeptember 3-án 0.00 órától 23.00 óráig ▼▼ a Belváros, Révfalu, Sziget egész területén, valamint a Bartók B. u. 8., Dugonics u. 9., Bem tér 20-22., Babits M. u. 21., Babits M. u. 3., Honvéd u. 7., Kálvária u. 1-3., Kálvária u. 2. sz. alatti épületekben. Kérjük Fogyasztóink szíves megértését. SYÖRHOLM Győri Hőszolgáltató Kft. I