Kisalföld, 2013. szeptember (68. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-02 / 204. szám
2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ KISALFÖLD A LEGTÖBB MEGYEI ISKOLÁBAN A HÉTVÉGÉN TARTOTTÁK A TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGET Változások várják a diákokat GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az úgynevezett különleges tantárgyak - például családi életre nevelés, jelenismeret - közül is. Újdonság még az is, hogy szeptembertől kétszáz iskolába - köztük néhány megyeibe is - bűnmegelőzési tanácsadókat, „iskolarendőröket” küldenek, akiknek feladata a drogfogyasztás és az agresszió csökkentése lenne. Ezekkel és még számos újdonsággal kezdődik tehát az idei tanév, amelynek nyitóünnepségét a legtöbb megyei oktatási intézményben tegnap tartották, így a felszentelésének 20. évfordulóját ünneplő győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban is. Koppány László tanévnyitó beszédében elmondta, hogy 41 osztályban 947 diák, 220 óvodás kezdi az új tanévet, az alapfokú művészetoktatásukban pedig 183 tanuló vesz részt. Hangsúlyozta, hogy az iskolaközpont 21. tanévében sem változik a cél. „A jövőben is képessé szeretnénk tenni a gyermekeinket arra, hogy megkülönböztessék ebben a világban a jót és a rosszat. Nevelni, nevelni, felnövekedéshez segíteni az embereket. Továbbra is ez a közös feladatunk azokkal a családokkal , „IS- összefogva, akik ránk bízták a gyermekeiket.” A változásokról megkérdeztük az Apor-iskola egyik 12. évfolyamos diákját, Siket Daniellát, aki édesapjával érkezett a tanévnyitóra. Néhányról így nyiatkozott: „A mindennapi testnevelés nagyon fontos, mert hozzájárul az egészséges életmódhoz. A hittanóra az számunkra már megszokott volt. Az is jó lehetőség, hogy ha a diákok igénylik, négyig bent maradhatnak az iskolában, bár szerintem a hetedikesek, nyolcadikosok otthon, egyedül is meg tudják oldani a felkészülést, tanulást.” 1f Újdonság még az is, hogy szeptembertől kétszáz iskolába köztük néhány megyeibe is - bűnmegelőzési tanácsadókat kolarendőröket” küldenek. Benkovich Ferenc plébános és a népes diáksereg a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont tegnapi tanévnyitó ünnepségén. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Mától benépesül a soproni Fenyő téri általános iskola első és osztályterme is. Szép kimlei hagyomány „Egy régi, szép hagyományt ápol a Kimlei Német Nemzetiségi Önkormányzat azzal, hogy 1999 óta veni sancte szentmisét mondat a pedagógusaiért és a diákokért. Szeptember első vasárnapján Isten áldását és a Szentlélek segítségét kérjük, hogy a kalandokkal teli új tanév a pedagógusok, diákok és szülők számára szeretetet, alázatot és jó eredményeket hozzon, hogy a következő hónapokban a közös úton végighaladva egymás útitársai lehessünk.” A fotót és a beszámolót Grundtner Gábor olvasónktól kaptuk. Felnyomta a megyei árakat a földharc GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első alkalommal megjelenő, többek között a mezőgazdasági számlarendszer, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatainak felhasználásával készült összesítéséből kiderül: 2010-ben 6,2011-ben pedig már 11,5 százalékkal emelkedtek a termőföldárak Magyarországon. Ami pedig Győr-Moson-Sopron megyét illeti: egy hektár ára tavaly 814 ezer 400 forint volt, ami egy év alatt 15-20 százalékos drágulást jelentett. A használt mezőgazdasági terület 50,7 százalékát bérleményként művelik. 2011-ben a termelők mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki bérleti díjként. A megyében 31 ezer 100 forint körüli egy hektár bérelt szántó átlagára a KSH 2011-es adatai szerint. Győr-Moson-Sopronban a szántóföld bérleti díja nem érte el az ár 4,5 százalékát, azaz a viszonylag magas szántóföldárak alacsonyabb bérleti díjjal párosultak. Mára azonban a helyzet változott, hihetetlen ütemben nőnek megyénkben is a bérleti díjak. ASzövetkezetek“ a földtörvény életbelépése előtt - ha tehetik - újraszerződnek, s magasabb összegeket ígérnek a földtulajdonosoknak. Több tényező is felverte az árakat. „Mi hektáronként - aranykoronaértéktől függően - 40-50 ezer forintot adunk a gazdáknak. Hatalmas a harc a bérletért is, emiatt lényegesen emelkedtek az árak. Van, ahol a területalapú támogatás összegét ígéri, aki földhöz akar jutni - ez most bőven 60 ezer forint felett jár. A bérleti díjak emelkedéséhez hozzájárult az új földtörvény” - mondta Tóth László, a darnózseli Agrár Zrt. elnöke. A földért folytatott küzdelemről számolt be nemrégiben Armin Eckhardt is, aki 900 hektárt bérel Babót környékén (Kisalföld, 2013. augusztus 16.). „A tendencia addig folytatódik, míg a hazai el nem éri az európai földárakat: a következő tíz évben évente akár 10-15 százalékkal is többet érhetnek a szántók” - mondta Roszik Péter, a megyei agrárkamara volt elnöke. A földtörvény jövő évi hatálybalépése előtt sokan próbálják újra megkötni a földbérleti szerződéseket, mert akkor azok még érvényben maradnak, így a birtokmérethatár miatt sem kell aggódniuk. „Két év alatt másfél-kétszeresükre emelkedtek a bérleti díjak, a határ szélén egy hektár 50-60 ezer forintért bérelhető. Emellett az agrártámogatások emelkedése is vonzó a földpiacon.” Mennyiért lehet földet venni vagy bérelni? • Szántóföld országos átlagára (2012-ben): 670.400 Ft • Drágulása az előző évhez képest: 14,9% •Szántóföld átlagára • Szántóföld bérleti díja országos átlagban (2011-ben): 32.800 Ft Szántóföld bérleti díja Győr-Moson-Sopron megyében átlagban (2011-ben): 31.100 Ft (Az árak hektáronként értendők) Forrás: KSH KÖRKÉP 3 Szülőföldemen Szilvásváradon negyven bélapátfalvai sérültet viszolyogva fogadnak, mert nyugati mintára beintegrálnák őket a rendes környezetbe. A lakók tiltakoznak, ami számomra egy pár éve történt győri esetet is felidézett. Úgy érzik, a fogyatékkal élőnek jól elszigetelt otthonban a helye, mivel - s ez leírva sem szebb, mint kimondva - elriasztják a turistákat. Valaki azt mondta nekem: nem rasszisták vagyunk, csak előítéletesek, ami pontos kórkép, de most mégis mindegynek érzem és szomorú vagyok. Tudják: ahogyan az ember szíve keserű lesz, amikor a magánál jobbnak hitt szülőt kapja gyengeségen, úgy esik nekem is ez újra és újra attól a fs Hadd mondjam most el megint, neked, aki idegen vagy, ez a kör befogad, szülőföldtől, amelyik a betegek és elesettek elfogadására tanított gyerekként, engem és mindannyiunkat. S ahogyan akkor mondtam az osztálytársnak, aki messziről jött, vigasztalódásul hadd mondjam most el megint, neked, aki idegen vagy, ez a kör befogad. És nem félek tőled, ha beteg vagy. Ne félj te sem, mert ez a mi utcánk. Gyere el, lakhatsz a szomszédban. Ez az én szülőföldem, ahol mindenki megmutatja, hol friss a kenyér, a hús, hogy hol jutsz át a kis erdőn, hol andaloghatnak biztonságban a sihederek. S ha nem beteg vagy, hanem megsérültél egy balesetben, vagy a sors már születésedkor eldöntötte, hogy Bélapátfalván a helyed, és hogy nem jöhetsz közénk soha, hidd el: mára sok minden megváltozott. Neked is jut hely. Ha albán vagy és nem látsz más kiutat, mint a menekülést a gondok elől, akkor félszavakból is érteni fognak az én szülőföldemen, hiszen százezrek hagyják el Magyarországot a jobb élet reményében. Ha afrikai vagy s a pokolból jössz, ha szemed előtt lőtték agyon a férjedet, meggyalázták és megölték a lányaidat, hited miatt üldöztek el az otthonodból, vagy talán szív vagy és a haláltól rettegsz, mi mást is tudnánk adni, mint azt, hogy ülj le közénk, ide, a mi padunkra, a mi korzónkon, az én szülőföldemen. Meséld el, mi történt veled, látod, hogy itt is sok a fájdalom. De pezseg az élet és béke van, s akár maradsz, akár továbbsietsz, az én szülőföldemen mindig meghallgatják a messziről jött vendéget. Ha pedig maradsz, biztosan tudhatod, hogy a gyermeked, akit most idegen földön írattál iskolába, biztonságban van itt, mert ez az én kislányom szülőföldje. S ha megkapjátok a menekültstátust, és talán évek múlva egy iskolába járnak a gyerekeink, a tiéd üljön nyugodtan az enyém mellé, mert az én szülőföldemen mindenkit szeretettel fogadnak. Ez így volt mindig és mindig így is lesz. ÁLLÁSPONT LACZÓ BALÁZS ÚJSÁGÍRÓ Módosul a vadkár megtérítési szabálya MAGYARORSZÁG. A mezei nyúl és a fácán okozta mezőgazdasági kárt jövő március közepétől nem kell megtérítenie a vadászatra jogosultnak a szabályt az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő agrár- és környezetvédelmi részletszabályokat felölelő törvénytervezet tartalmazza. A kormány honlapján megjelent tervezet számos törvényt módosít, ezek körébe tartozik a vadászati törvény is. A vadkárért való felelősség alapvető struktúrája nem változik, így az köteles helytállni a vadkárért, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, akinek a vadászterületén a károkozás történt, illetve akinek a vadászterületéről a kárt okozó vad „kiváltott”. A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon által okozott - nem mezőgazdasági - kárt továbbra is maradéktalanul meg kell térítenie a felelősnek. A felsorolt állatok által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott károknak azonban csak az 5 százalékon felüli részét kell kifizetni, ez a szabály is változatlan. Kivétel ebből a korcsoportból az őz által a szőlőben, gyümölcsösben, szántóföldön, az erdősítésben és a csemetekertben okozott kár, amelynek szintén 5 százalékos a limitje. Jelenleg ebben a csoportban szerepel a mezei nyúl és a fácán okozta kár is, de ezért a két vadászható állat okozta kárért az új Ptk. jövő március 15-i hatálybalépése után nem kell helytállnia a kártérítésre kötelezettnek. Kerékpárosbarátok kerestetnek MAGYARORSZÁG. Szeptember végén jár le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által hetedszerre meghirdetett Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatok beküldési határideje. A felmérések szerint Magyarországon évről évre gyarapodik a rendszeresen kerékpározók tábora, a közlekedésért felelős tárca a munkáltatók, önkormányzatok példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit ismeri el a kitüntető címekkel.