Kisdednevelés, 1943 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

t Zárja ki, akkor így kérdezzük: Illatos, amit szagolsz? — Ezzel a játékkal mélyítem el a kellemes illat és kellemes szag, mint tulajdonságjelző szavakat. III. Kör játék ízlés-fejlesztésére: A terem közepére kis konyhát, ebédlőt készítünk, edényekkel, üvegekkel, kis kanalakkal. Kört alkotunk körülötte, egy gyermek középen a szakács. Énekeljük a „Mit főztem én, találd ki“ kezdetű dalt. Egy gyermek bekötött szemmel közeledik a konyhához, a dal végén a szakács megkínálja valamivel, úgy, hogy a szájába tesz valamiből egy kis kanállal. (Első ízben csak folyékony, tehát oldott dolgokat ízleltetek, hogy így intenzívebben érezzék azokat.) Itt is alkalmazom közben a kérdezőjátékot is. Pl. mikor cukrot ízlelnek, kérdésem: Mi édes még? (Itt leszögezzük, hogy minden, ami édes, a cukortól édes.) Látásfejlesztésre csak alapfokon használom a színkártyákat, gombolyagokat, amíg a színeket megtanulják megkülönböztetni, amíg azok helyes nevét megtanulják. Aztán a kérdezős-játékot alkalmazom csendesjáték formájában. Helyükön ülnek a gyermekek és felelnek a kérdésekre: mi piros, mi kék, stb. Szmérzék-fejlesztő játékom a sok, más-más színű ruhás papírbaba. Másszínű a ruuhája, köténye, kendője s ezeket le lehet venni róla. (A baba készítése igen egyszerű, több példányban megcsináltam.) Itt már minőségi különbségekre is gondoltam, színárnyalatokban is készítettem ruhákat, ezzel ízlésüket is fejlesztem, gondolkodnak azon, milyen színű ruhához, milyen kötény és kendő illik. Gondolok a formaérzék fejlesztésére, amikor a különböző tárgyak „gömbölyű“, „szegletes“, „csúcsos“ (hegyes) „lapos“, voltáról is beszélgetünk. Ezt is kérdezőjátékkal mélyítjük el. (Pl. mi gömbölyű? — Nem a mértani testek, hanem a tárgyak között, amelyek a természetben, a gyermek környezetében vannak.) Itt kerül sor a szemmérték fejlesztésére is. (Kicsi, nagy, közel, távol — messze fogalmára.) Erre alkalmas játékok a kuglizás, célbadobás golyókkal, labdával, zsákokkal különböző távolságra lévő karikákba, lyukakba, karikázás, versenyfutás a szabadban. A hallás fejlesztésével tulajdonképen kettős célunk van, a zörejek és zenei hangok érzékeltetése. A zörejek érzékeltetése által ismerik meg a tárgyak hangjait, a hangokon keresztül tanulnak meg sötétben is tájékozódni, tehát nemcsak a zenei hallást, hanem az egyszerű értelemben vett hallást is fejlesztenünk kell. Itt mélyítem el a kellemes és kellemetlen hangokat. Keréknyikorgással, vonatdübörgéssel, reszelő hangjával, vízeső-csobogással, lánccsörgéssel, stb., stb. A „Hol vagy?" játékkal megtanuljuk a hangok után való tájékozódást. A gyermekek csendben ülnek a helyükön, kettőnek bekötöm a szemét, a terem közepén, egymást keresik, állandóan kérdezi az egyik: hol vagy — Jancsi — Juliska? A másik pedig feleli: Itt vagyok. A hangjuk, lépteik zaja után igyekeznek egymást megfogni, illetve kikerülni.