A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 34. (1899-1900)

Hivatalos közlemények - 1899/900 - VI. Gyulai Pál beszéde a nagyszalontai Arany-múzeum megnyitásán, 1899.

GYULAI PÁL BESZÉDE, melyet nagy-szalontán 1899 augusztus 27-én az ARANY-EMLÉKSZOBA megnyitá­sának ÜNNEPÉN A KISFALUDY-TÁRSASÁG NEVÉBEN MONDOTT. A Kisfaludy-Társaság képviseletében jelentem meg itt Kozma Andor társammal, hogy üdvözöljem Nagy-Szalonta városa közönségét, mely annyi kegyelettel csüng nagy szülötte, Arany János emlékén , h­ogy köszönetet fejezzek ki az emlékbizottságnak, mely annyi tapintattal épen ez épületben rendezte be az Arany-emlék szobát. Valóban az úgynevezett Csonka torony szoros kapcsolatban van Arany Jánossal és költészetével. Mondják, hogy ez Toldi Miklós vára köveiből épült s ám a költő emléke összevegyül a hősével, kit trilógiájával ő keltett örök életre. A tornyot az a háromszáz hajdú nemzetsége épí­tette, a mely Bocskay, Bethlen és I. Rákóczy György zászlói alatt oly híven küzdött az alkotmány védelmében Innen a háromszáz . . . Táborban, mezőben hadakozni hősen Hogy robbana mindjárt s köztük az én ősem, Írja Arany s a Toldi szerelme végén ősére mintegy büszkén kiált föl: Szolgálta királyát, majd a fejedelmet, Kinek én ezt irom tört czimere mellett, Zárt sisakon s pajzson kézbe’ kivont kardú Nagyfalusi Arany, szalontai hajdú. De nemcsak a magyar közép- és új korra emelékeztet bennünket ez épület, hanem a legújabb korra is s a politikai események közé iro­dalomtörténeti emlékek vegyülnek. A Csonka-tornyot mind Petőfi, mind Arany megénekelték : Petőfi 1847-ben, Arany 1850-ben ; Petőfi megem­lékezvén a múlt idők szabadságharczáról, mintegy óhajtja az új időket; Arany a legyőzött h­arcz után mélabúsan gondol e múltra s a kifáradt küzdelemnek hanyatló korszakán mereng. E két hangulat híven jellemzi a két költő hazafias költészetét. Petőfi lelkesítője nemzetének a harczban.

Next