Csonka Magyarország, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-05 / 1. szám
2 a polgármesterre szállott át. Tehát a polgármesternek egyedül magának kell kezdeményezni, a város és lakosainak életbevágó ügyekben határozni, a város érdekeit a megyével és a minisztériumokkal szemben megvédeni. Vegyék tudomásul a fenti név szerint megnevezett urak, hogy a mi szemünkben mindezekért a felelősséget elsősorban ők viselik, de Tóth József felelőssége csak másodlagos, mert nem mindenkinek tulajdona a kellő önbírálat. # * * Mi a magunk részéről résen leszünk. Teljes tudásunkkal és tapasztalatunkkal a város és lakosság érdekében őrködni fogunk. Nem fogjuk tűrni, hogy a város szűk látókör és hozzá nem értés miatt az ésszerű fejlődésben és haladásban megakasstassék, de azt sem fogjuk tűrni, hogy a közigazgatásban a lakosság ügyei pajtássági és komaségi alapon intéztessenek. A polgármesternek és hivatalnoki karának szigorú, de tárgyilagos bírálói leszünk. — én, Pest megye kettéosztása. Pestvármegye kettéosztásáról, amely a múlt év elején oly nagy port vert fel, újabban alig volt szó Úgy látszik azonban, hogy ez az ügy nem tud lekerülni a napirendről. Legújabban Kecskeméten indult meg egy mozgalom, amely ismét aktuálisá teszi ezt az ügyet. A kecskeméti törvényhatósági bizottsághoz ugyanis pár nappal ezelőtt Sándor István ny. polgármester és társai indvarjyt nyújtottak be aziánt, hogy Kecskemét törvényhetósága írjon fel a kormányhoz Pest-i megye Ogyképen leendő kettéosztása érdekében, hogy Dipsimegye szék-helye Kecskemét legyen. Az indítvány érdekes indokolásából közöjük a következőket: A megyeszékhely megszervezésének fontossága Kecskemétre nézve elsősorban abban áll hogy a vár megye központi tisztviselőkara és egyéb személyzete Kecskeméten laknék, erősítené a város magasabb műveltségű társadalmi rétegét, melynek feladata, de hajlandósága is az általános műveltség folytonos emelése. Az erre szolgáló társadalmi intézmények fenntartása, erősítése, az egészséges fejlődés feltételeinek megteremtése. Termelővárosunk jelentékeny számú fogyasztó csoporttal szaporodnék, a mi man mezőgazdaságunk, mint iparunk s a lakosság szükségletei kielégésével foglalkozó kereskedelmünk boldogulásának feltételeit alandoi javítaná sztkségessé válnék a vármegye rész székház, tisztviselői számára lakások építése, ami a munkanélküliség és pénztehezség csökkenésére hatja közre. A vármegyei s vele a központi szolgabirósági székhely csalatot is ama nagy vidékkel, melynek Kecskemét már úgyis jórészt gazdasági és kulturális gócpontja. Sok intézményt, mint pl. a közkórházat is, az új vármegyével közösen, kisebb erővel és mégis nagyobb szabásúan, céljainak megfelelőbben létesíthetnénk. A vármegyei és járási székhely erősen megnövelné városunknak a környékből eredő idegenforgalmát, ami iparunk és kereskedelmünk foglalkoztatásának, kultúrintézményeink kihasználásának, szaporításának, fejlesztésének biztos alapja lenne, de a közjövedelmeket is szaporítaná. A vármegyei hivatalokban iskolákat végzett, elhelyezkedni nem tudó ifjaink egy része foglalkozást találhatna és igy csökkenhetne a szellemi munkások munkanélkülsége. Az alakiandó új vármegye területe nagyrészt a hajdani Kiskunságot és hajdani Solt vármegye déli felét foglalná magában. Ennek területe nagyrészt homoktalaj, mely apró birtoktestekre oszlik, illetőleg fog osztani, mert a nagyobb birtoktestek — az érdőbirtokokat és legelőterületeket kivéve — törvényszerűen osztódni fognak, mivel a sivár földeken a termelésnek sokkal fontosabb tényezője az emberi munka, mint maga a talaj és így nagy és nagyobb közbirtokterületek ilyen talajon gazdaságosan és így tartósan nem maradhanak fenn. Ennélfogva az ilyen területeken túlnyomó a kis és törpebirtok és a kertiművelés, állat-, különösen baromfitenyésztés. E termelvények fogyasztó piaca nyugaton van, hova közlekedési berendezésünk mellett csak Budapesten keresztül juthat el. E cikkek öszszetyörésére és továbbítására nézve kü földdel szemben kezénk első gyűjtőhelye. Kereskedelmi központja Kecskemét, ahova ez árukt az alakítandó új vármegye területéről az elkerülhetetlen útirányban, tehát idő és költségveszteség nélkül juhatnak. Innen az áruk áramlásának természetes folyama Budapesten át irányul nyugatfelé. Ez áramlatot megerősíti, hömpölygését kifizetőbbé, gyorsabbá és gazdaságosabbá teszi, hogy mint főfolyó a mellékfolyóit, Kecskeméten magába emleszti Kiskunfélegyháza és Szeged hasonló jellegű áruforgalmán majd tovább Nagykőrös, Cegléd nagyjában azonos tartalmú áruforgamát is Lehetetlen, hogy a kormány minden ellenkező hatással szemben ne vegye figyelembe, hogy Kecskemétet a Kiskunság területéhez történelmi kapcsolatok főzik, hogy Kecskemét talaja túlnyomó nagyrészben azonos az alakítandó uj vármegye talajával, hogy Kecskeméten már sok erős közgazdasági s kulturális intézmény van, melyeket az uj vármegye készen kapna, míg Kalocsán azok nagy részét ezután kellene nagy és részben felesleges költséggel megterhelni és be kell látni azt is hogy az összes szóbajöhető városok közül Kecskemét a legnagyobb. Az indítványozók az indítványhoz már részletesen foglalkoztak a megyeszékhely kérdésével. Kidolgoztak ezenkívül még indítványukban egy tervezetet amelynek segítségével az új megyeszékhely Kecskemétre hozható lenne. Csopiaffia!"Zerorexas HÍREK Felkérjük mindazon előfizetőinket, akiknek előfizetésük lejért, hogy a lap zavartalan kézbesítése végett az előfizetést megújítani szíveskedjenek. Ügyvédi iroda megnyitás. Értesítem a jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodámat Iskola ucca 12. szám alatt megnyitottam. Dr Lőrinc Lázár ügyvéd követésre méltó példát nyújtott városunk két derék iparosa. Kapus Mihály szabómester (Szapáry ucca 16. 57.) négy fiúöltönyt, Vámos Márton pedig egy fiúöltönyt adományozott a szegénysorsu tanulók felsegitésére, melyért ezúton is hálás köszönetet mond a szegénytanulók nevében is a rom. kath. iskolák igazgatósága. Kiskunfélegyházái és környéke szállodások, vendéglősök és korcsmárosok bálja február hó 5 én lesz megtartva, a Korona Szálloda dísztermében. „Ábris Rózsája“ Anna Niehols színműve filmen 14 felvonásban bemutatja f. hó 11—12 én a Petőfi mozgó Adományok. A Kath Erzsébet Nlegyiet hálás köszönetét fejezi ki azon jólelkű adakozóknak, akik a szegények részére segélyt nyújtottak és pedig dr Kiss Istvánnak közben járására a Népjóléti Minisztérium gyermekruhákat, cpőket és férfi cipőket juttatott, Toldy Jenő a szent Antal perselyből 200 P-t ajándékozott. Bánhidy Simon ezredes 10 P. dr Táby László 50 drb. kenyér, Endre Jánosné I6 P, Kocsis István 1 doboz karácsonyfadísz, Frank Ignátz és fiai 5 m barchet, Balázs Jakab 4 m. barchet, Keleti József 5 m. barchet, Léderer Gusztáv 6 m barchet, Kürtösi István 2 m barchet, Strasser testvérek 3 m. szövet, Rózner Gyula 10 P, Nagy Ferencné 2 P, Dr Schwartz Lajos 8 P, Tapodi Imréné sonka, szalonna és krumpli, özv. Dobák Ferencné 10 kg. liszt és krumpli, Almási Pálné 5 pár cipő, 12 pár harisnya és 1 dr. babé, dr Táby Józsefné 10 P és 5 kg liszt, Dr Tóth Endréné 2 kabát, 1 pár cipő és 10 P. özv. Móczár Józsefné 1 kg. szalonna és 25 kg. burgonya Majláth Józsefné 10 kg. liszt, Nagy Sándorné 1 kg. zsír, Baksay Györgyné 4 kg. liszt és burgonya, Dr Kominyák János 3 pár cipő és ruha, Hideg Atalné 2 és 4 tojás, Deli. Tarjányi Gáborné 4 kg liszt és burgonya, özv. Takács Mihályné tarhonya, liszt, és lekvár, dr Zámbó Gézáné 3 kg liszt és 1 kg. szalonna, Keserű Ferenc 10 kg. liszt, Szabó Kálmánná 20 kg. liszt, Bálint Károlyné 3 kg kása, 4 kg szalonna és 50 kg. krumpli, Munzáth Teréz liszt és burgonya özv Prikkel Gyuláné 5 P, Dóczy Pálné 2 P. özv. Scriha Sándorné 12 P, dr Gavik Ferencné 2 P. Köztisztviselők Szövetkezete 1 kg. szaloncukor, Zámbó Dezső a szent Antal perselyből 50 P. Bencsik Boldizsár 6 kg. liszt. Dr Endre Zsigmond 1 zsák burgonya, Hollóid Alajos 3 kg. cukor, id. Mihálovits Alajosné 3 kg. liszt, 2 kg. bab. 10 kg. burgonya és egyvetter, özv. Dóczy Mihályné egy zsák burgonya és 5 P. Tarjányi Ágostonná 5 kg. liszt, 5 kg. bab és 1 kg. szalonna, özv Keserű Antalné 25 kg. liszt, 5 kg. zsír. özv. Dobos Lajosné 6 kg. liszt, 1 kg. bab, Dinnyés Anna liszt és burgonya, dr Táby László 50 drb kenyér és 1 zsák burgonya. Kováts Pál 15 kg. liszt és 2 kg. szalonna, Szabó Kálmán 1 zsák burgonya. Hideg Antal 30 kg. burgonya, Német Károlyné 2 kg. liszt, 2 kg. bab. Villanymalom 25 kg. liszt. Fövenyi Sándor zsír és kolbász, Csányi Gábor 4 kg. liszt, Lantos Jánosné 2 kg. liszt, Farkas Sndorné 3 kg. liszt, 2 kg. bab és szalonna, Kovács József szalonna és burgonya, özv. Endre Istvánná 8 kg. liszt és 4 kg. bab. özv. Szabó Istvánné 4 kg. liszt, 4 kg. szalonna, Gál János 5 kg. liszt, 1 kg szalonna és 12 liter bor. dr Hoffer Józsefné 50 kg. liszt, 12 kg. bab. 12 kása, 12 kg. tarhonya, 5 kg. szalonéa. Dotzauer Józsi:főé liszt és bab, Tótl Jánosné űzrevaló. Vitéz Hódságy Mártonné egy kg. szalonna, Vitz Kovács Ernő 3 százas skatulya gyufa. Lukács Szilveszter élelmiszer. Pál Imre 68 kg. liszt, Waiss Ferenc 5 kg. liszt. dr Endre Ivánná 3 kg liszt, Kiss Sándor 2 P. Tari Toldy József 20 kg. liszt. 1 kocsi tütifa, Rezsnyák Béla tojás és burgonya. Mogyoró Jánosné, 4 P. Lukács József, 5 P. Fülöpszállási eső számú iskola 7 P, dr Strébl Miklós*né 5 P, Kiss Imréné 6 50 P Navoszel János 10 P, Ferencsik Sándor 2 P, özv. Selbe Antelné 2 P, Fanoy Gyuláné 5 P, Karpelesz Ede szaloncukor, Toldi Jenő még 50 P-t a szent Antal perselyből, A kiskunfélegyházi állomás és fűtőház tisztikara és személyzete Richter Antal fűtőházvezető, Rostás József irodai s.tiszt és Klimó Géza üzemi s.tiszt urak buzgólkodása folytán 18 a szenet, 5 g fát és 7 80 P-t gyűlöltek és adtak át az Erzsébet Nőegylet szegényei részére. Szives köszönetét és mélységes háláját fejezi ki a Ritli Erzsébet Nőegylet azon jószívű adakozóknak akik a szegények karácsonyára adakoztak. A Magyar Általános Takarékpénztár 20 P. Angol Magyar Bank rt. 15 P. Tarjányi János gyógyszerész 10 P. Félegyházi Takarékpénztár 10 P. 1980 jatmter 5