A Csonkamagyarország, 1936. július-december (4. évfolyam, 28-53. szám)

1936-07-05 / 28. szám

1936. július 5. A CSONKAMAGYARORSZÁG Vitéz dr. Szentmihály Lajos legújabb sajtópere „A Csonkamagyarország“, illetve dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselőnk ellen Ki ne emlékeznék arra az 1932-ik év végétől kezdődő és 1935 december 15.-ig tartó állandó izgalomra, amit az idézett elő, hogy városunk képviselőtestületének újjáala­kítását a polgármester mulasztása miatt el­végezni nem lehetett. Hiába írta elő az 1929. évi 30. tc., hogy 1932. év végén a képviselő­­testület választott tagjainak felét ki kell sor­solni. Nem lehetett megcsinálni. Jogerős név­jegyzék nem volt. A polgármester nem gon­doskodott arról, hogy az idejében elkészül­jön. Egyik év múlt a másik után. A kép­viselőtestület törvénytelenül működött. Az 1932-ik év végén, majd 1933.-ban, éppúgy, mint 1934.-ben a különböző politikai pártok állandó agitációban éltek. Végre 1935. decem­ber 15.-én elkövetkezett a választás. Ekkorra azonban már a képviselőtestület összes vá­lasztott tagjainak a mandátuma lejárt. Tehát nem 24, hanem 48 tagot kellett választani, így érthető meg, hogy a különböző pártok agitációja a maximumra fokozódott. Valóság­gal lángolt. És ez természetes is. Hiszen az 1935 december 15.-én bekövetkezett válasz­tástól függött, hogy Kiskunfélegyháza város képviselőtestületében melyik párt nyerje el a többséget. ♦ * * A Friedrich-párt, vagy helyesebben To­­masovszky-párt életrekelése után első ízben vett részt ilyen küzdelemben. Kicsi a bors, de erős. Kicsi a párt is, de kicsi a Toma­­sovszky vezér is. Ezt a kicsiséget, hogy va­lami eredmény is legyen, több lépéssel meg kellett toldani. Tomasovszky ismét házat vett, ebben párthelyiséget rendeztek be. Minthogy az ifjúságot is nevelni kell, külön rotyogós­­bandát és külön tánciskolát szerveztek. Az agitációs pártgyűléseik egymást érték. A kisebb és nagyobb röpiratokat a városban és a tanyákon ezrével szórták. A röpiratok han­gosan hirdették: „A kiskunfélegyházi Friedrich-párt indul és részt vesz a folyó évi december havában tartandó községi választásokon, elveinket le nem paktálva senkivel. Minden más híresztelés csak költött álhír és álhangulat­keltés. Ragaszkodunk a végsőkig...“ Ezzel a hangoskodással olyan formát mutattak, hogy a Független Kisgazdapárt kivételével a többi pártok annyira komolyan vették, hogy meg is ijedtek. A Független Kisgazdapárt az ijedelmet rögtön észrevette, de régi szervezettségénél és tapasztalatainál fogva azt is megállapította, hogy a Tomasovszky-párt is csak a hangjára nézve erős. Olyannak ítélte a túlhangos To­­masovszky-pártot, mint az éjjeli sötétségben erdőben haladó, hangosan danolászó és fü­­tyürésző vándort. Nem ő fél, hanem féljenek azok, akik az erdőben vannak. * * * Holott a valóság az volt, hogy , a To­masovszky-párt sokkal jobban remegett a reánézve teljesen ismeretlen választási küz­delemtől, mint a nemzeti egység-, nyilas­keresztes- és királypárt. A Független Kisgazdapárt ezt a kraj­­cáros komédiát nagyon jól látta, így hát egé­szen természetes, hogy a vele szemben álló négy pártnak az egyesülését megakadályozni igyekezett. Ezért hirdette lépten-nyomon, szó­ban és írásban, hogy a Tomasovszky-párt a választóközönséget csak ámítja, mert a vá­lasztás előtt a nemzeti egység párttal, ahon­nan kirajzott, előbb, vagy utóbb, de feltét­lenül egyesülni fog. A Tomasovszky-párt ennek az állításnak a megcáfolására szórta szét a cáfoló röpiratok ezreit. A választás napja, vagyis 1935 decem­ber 15-ike közeledett. December 12-ikén este a Független Kisgazdapártba hírül hozták, hogy a Tomasovszky, nemzeti egység, nyilaske­­resztes és király párt vezetői összeültek és megállapodtak abban, hogy ,álhír és álhan­gulatkeltés dacára elveiket feladják és egy­mással lepaktálva­, a Független Kisgazda­­párttal szemben közös listán mennek a vá­lasztási küzdelembe. A Független Kisgazdapárt, mint a fen­tebb előadottakból következik, a Tomasovszky pártnak ezt a lépését előre is látta és be is harangozta. Mindennek dacára szükségessé vált, hogy a jóhiszemű választó közönség erről az áru­lásról a legsürgősebben felvilágosíttassék. Így született meg 1935 december 13-ik­­án, pénteken „A Csonkamagyarország“-nak rendkívüli száma, amelyet a pénteki hetipia­con több ezer példányban szórtak szét. * * * Ez a rendkívüli kiadás a Tomasovszky párt kétszínű játékáról lerántotta a leplet. Megírta a való tényálást. Amikor dr. Tomasovszky ezt a rend­kívüli kiadást megkapta, a politikai helyze­tének megfelelőleg meghatalmazást adott ép­pen dr. Matuz Károly nemzeti egységpárti élharcosnak, hogy „A Csonkamagyarország“ ellen rágalmazás miatt sajtópert indítson. Dr. Matuz Károly a feljelentésében kü­lönösen a következőket sérelmezte: „tajtékzó dühvel szétkürtölt elveiket egyszerűen feladták ..." „... ez nem csu­pán elvfeladás, nemcsak köpönyeg forga­tás, hanem párthíveiknek a legaljasabb mó­don való becsapása, eladása. Mert, ha va­laki önmagát eladja, az sajnálatos erkölcsi romlottságra vall. De, hogy a vezér a nyá­ját szőröstől-bőröstől áruba bocsássa, egy­szerűen arculverése a párthívek legelemibb jogának és emberi voltának. Nem tudjuk elhinni, de még csak elképzelni sem, hogy a Tomasovszky párt, a nyilasok és a ki­rálypártiak minden tagja annyira megfe­ledkezzék emberi mivoltáról, hogy magát, mint ócska subát, rongyot vagy rozsdás vasat a vezéreik által egyszerűen eladni hagyja...“ A vizsgálóbíró a feljelentés folytán meg­kereste a képviselőházat, hogy dr. Horváth Zoltán lapunk felelős szerkesztőjének kihall­­gathatása céljából a mentelmi jogát függesz­­szék fel. Dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselőnk a mentelmi jogának felfüggesz­tését nem ellenezte. A vizsgálóbíró előtt meg­jelenvén, kijelentette, hogy bár a cikket nem ő írta, de azért a sajtójogi felelősséget vál­lalja és a cikk tartalmának valódiságát bizo­nyítani kívánja. * * Ezen feljelentés folytán a kecskeméti kir. törvényszék a főtárgyalást 1936 június 30-ikára tűzte ki. Az elnök dr. Pásthy Sán­dor tanácselnök, mig a melléje beosztott bí­rák dr. Virágháthy Viktor és dr. Zalán Endre törvényszéki bírák volnak. Dr. Horváth Zoltán személyesen jelent meg, míg dr. Tomasovszky képviseletében dr. Matuz Károly, a nemzeti egységpárt ve­zérélharcosa járt el. A főtárgyalás megnyitása után dr. Hor­váth Zoltánnak közölte a vádiratot és felhívta, hogy a védelmét adja elő. Dr. Horváth Zol­tán védelmére körülbelül azokat adta elő, amiket fentebb írtunk és a cikkben foglalt állítások igazolására becsatolta a Tomasovszky párt röpiratait, továbbá kérte az egyesült pártok jelöltjeinek a névsorát beszerezni, végül az alku megkötésére tanúként bejelentette dr. Homoki Nagy László nemzeti egységpárt el­­nökét, Gaál János nyilaskeresztes, dr. Sallai János királypárti elnököket és másokat. A kir. törvényszék dr. Horváth Zoltán indítványának teljes egészében helyt adott és a főtárgyalást elnapolta. A törvényszék a beszerezni rendelt ira­tok beérkezte után a folytatólagos főtárgya­lást Kiskunfélegyházán fogja megtartani. Bennünket érdeklő kinevezések a pénzügyi igazgatásban. Dr. Retkes József és Szabó Lajos földinket, előbbit Komáromba, míg utóbbit Gyulára pénzügyi fogalmazókká, nevezte ki a pénzügyminiszter. Dr. Kárász István ceglédi állampénztári dijnokot a hely­beli kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazó gyakornokká nevezte ki, ugyancsak a pénzügyminiszter. Fellebbezés: Lázár János kecskeméti lakos megfellebbezte a közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a hetedik gyógyszertár felállítását nem engedélyezte. Készül a vidám Szent István napi ünnepség. Mint már hírt adtunk róla, Szent István napján a lövöldében nagyszabású nép­ünnepély lesz, melynek programját a rendező­bizottság július 2.-án tartott ülésén megálla­pította. A népünnepély színes csoportokból összeállított nagy fölvonulással kezdődik és tűzijátékkal fejeződik be. A lövöldei műsor 20 számból áll, melyek művészi értékük mel­lett állandó derültségben is fogják tartani a közönséget. A népünnepélyen tiszai halászok szegedi halászlevet, bugaci gulyások pedig magyar paprikást főznek és önköltségi áron árusítanak, míg a duna-tiszaközi legjobb bo­rok kóstolója is se ingyen, se pénzért fog megtörténni. A népünnepély jövedelme a szülő-otthon, elaggott iparosok alapja és a sze­­génygondozó hivatal javára lesz fordítva. A részletes programot legközelebb fogja a ren­dezőbizottság ismertetni. A Deák Ferenc utcai artézi kút ügye a 26.-án megtartott rendkívüli közgyűlést is foglalkoztatta, amikor is elhatározták, hogy a kút kitisztításáig az oda bekapcsolt közös­ségtől a vizet megvonják, hogy a kút teljes elapadását megakadályozzák. A határozatnak a mérnöki hivatal olyképen tett eleget, hogy lekapcsolta a közösségtől a vizet, csupán v. dr. Szentmihálynak hagyta meg lecsökkentett mértékben a vízszolgáltatást. Dr. Szentmihály azonban keveselte az igy kapott vizet és pa­naszra ment a polgármesterhez, aki azután elrendelte az újbóli teljes vízszolgáltatást. Öngyilkosság. Rádi Flórián Dessewffy ucca 12. szám alatti 50 éves földmunkás június hó 30.-án, reggel 8 órakor felakasz­totta magát. Tettének oka ismeretlen. * * * * H­ÍREK Gazdák öröme, ha cséplésre egész új kölcsönzsákot beszerezhet! LEGOLCSÓBBAN Schweiger Mór Fia cég fű­szerü­zletében (gabonamázsa mellett)

Next