Félegyházi Közlöny, 2007 (16. évfolyam, 1-48. szám)
2007-01-12 / 1. szám
2. oldal Félegyházi Közlöny Nem nyughatnak a motorosok? Folytatás az első oldalról Néhány lómapnyi nyugalom után ismét száguldozó motoroktól lett hangos a város főutcája. A lakosok a minap panasszal éltek, s egyben kérték a júliusban feloldott “motorstop” visszaállítását. Mint köztudott, a motorkerékpáros forgalom Kossuth utcáról történő kitiltását, a képviselőtestület 2003. június 25-ei ülésén kezdeményezte dr. Kardos András, és Ernyes László. A interpellációt követően szakmai tanácskozásra került sor az érintett körzetek önkormányzati képviselőinek és a rendőrség szakembereinek bevonásával. Az érvek zöme a motorosok ellen szólt, így 2004 tavaszától megtörtént a tiltó táblák felszerelése. Egy évvel később, 2005. június 12-én a motorosok beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez, annak reményében, hogy visszaállítsák a korábbi forgalmi rendet. A motorosok kérelmét a Városüzemeltetési, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Bűnmegelőzési és Városrendészeti Bizottság elutasította. Az év végén az ügy a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal asztalára került. A szakhatóság az érvényben lévő jogszabályokra hivatkozva közölte a kérelmezőkkel, hogy az önkormányzat határozata megfelel az előírásoknak. A város vezetésének joga van bizonyos járműfajták közlekedésének korlátozására, vagy kitiltására. A szakhatóság egyben felhívta az önkormányzat figyelmét a formai szabályok betartására, vagyis a motoros forgalom korlátozására vonatkozó határozatot rendeletben kell rögzíteni. A városatyák 2006 februárjában, engedve a motorosok kérésének, feloldották a Kossuth utcai motorstopot. Néhány hónapnyi nyugalom után ismét elszabadultak az indulatok. A lakosok problémáit a körzet önkormányzati képviselője tolmácsolta az illetékesek felé. Ernyes László interpellációs kérdésére adott válaszból kiderült, a polgármesteri hivatal illetékesei egyetértenek azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a motoros klub illetékeseivel, hisz így az érintettek szembesülhetnek a lakosság problémájával és a várható következményekkel. A főutcai “motorstop” egyébként azonnal és költségmentesen visszaállítható lenne, hisz a tilalmi táblákról csak a takarófóliákat kellene eltávolítani. A forgalmi rend megváltoztatása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik - tudtuk meg Kis Jenőtől, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának vezetőjétől.gulyás- A kódszáma: 05 Az ünnepek elmúltával, a mindennapok gyűrődései közepette újra a hétköznapok problémáira, feladataira irányulhat figyelmünk. Egyes diákokat és szüleiket például a továbbtanulás lehetőségei foglalkoztatják. Az általános iskolát és a középiskolát befejezők az eléjük tárt kínálatokat mérlegelik. Kiskunfélegyházán több mint egy évtizede már, hogy az általános iskola 6. évfolyamát végző kisdiákok és szüleik előtt is nyílt egy továbblépést jelentő út. A Móra Ferenc Gimnázium 1994 szeptemberétől indította útjára hatosztályos képzési formáját. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, az elért eredmények igazolják az akkori döntéshozók jó felismerését, hiszen ez az egyik legjobb felsőoktatási felvételi eredményekkel rendelkező középiskolás osztálytípussá vált. A képzés célja egyértelműen a tehetséggondozás. Kiváló képességű, az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkező, gyors felfogású, kreatív gyerekek (akik azonban nem biztos, hogy kitűnő tanulók!) számára ideális képzési forma. A tagozaton első osztálytól kezdve emelt óraszámban folyik a nyelvoktatás (nyelvi lektorral), és nagyon fontos szerepet tölt be a különféle versenyeken való megmérettetés is. A hat évfolyamosok a legkülönfélébb versenyeken jóval nagyobb számban és sikerrel indulnak, mint négy évfolyamos társaik. A tagozat elsősorban a lehetőségeket kínálja fel a jó képességű diákoknak, de a lehetőséggel élni tudni kell, ezért nagyon fontos a megfelelő szorgalom. A képzés iránt érdeklődő szülők és diákok az úgynevezett “Nyílt délután” során ismerkedhettek meg részletesen a tagozattal, az ott tanító tanárokkal, az oda járó diákokkal, s nem utolsó sorban a leendő osztályfőnökkel. A hatosztályos tagozatra való bejutást egy szóbeli elbeszélgetés előzi meg, 2007. március 1-én (csütörtök) 14:30-tól, de fontos szerepet játszik az általános iskolai tanulmányi eredmény is. A magángimnázium második éve Városunkban 2007 szeptemberében indul az Euroszféra Alapítvány által működtetett magángimnázium második évfolyama, amely a régióban egyedülálló, angol-magyar kéttannyelvű közgazdasági, informatikai és idegenforgalmi képzést nyújt, így az iskolák diákjai már a 10. évfolyamtól több szakmai tantárgyat angolul is tanulnak. A magán középiskola célja tehát a jelen kor igényeinek megfelelő szakképzési program megvalósítása, amely elősegíti az iskolában végzett tanulóinknak az Európai Unió munkaerőpiacán való sikeres megjelenését. Ennek minőségi garanciája az, hogy az alapítvány elnöke Pálfffy István, a hazánkban méltán legnépszerűbbnek tekintett televíziós személyiség. A mai kor követelményeinek megfelelően a diákok tökéletes angol nyelvtudásra tesznek szert, mert már a 10. évfolyamtól a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében egyes szakmai tantárgyakat angolul is tanulnak. Mindkét szakmacsoport tanulói a 10-11. évfolyamon angol nyelven tanulják az informatikát. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatásban résztvevő tanulók a 10. és 11. évfolyamon - az informatika mellett - angolul tanulják az üzleti gazdaságtan tantárgyat. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatásban résztvevő tanulóink a 11. évfolyam végén két lehetőség közül választhatnak a továbbhaladásukat illetően: angol nyelvű üzleti képzésben vagy angol nyelvű informatikai képzésben vesznek részt a 12-13. évfolyamon. Azok a diákok, akik az angol nyelvű üzleti képzést választják, a 12-13. évfolyamon az Üzleti gazdaságtan tantárgyat tanulják angol nyelven és e tantárgyból tesznek érettségi vizsgát. Továbbá a képzés végén, 13. évfolyamon, a tanulók az angol partnerintézmény (Grantham College), mint vizsgaközpont együttműködésével számítógépes könyvelői vizsgát is tehetnek. A gyakorlatorientált képzés megvalósítása érdekében az intézmény helyi tanterve 11. és 12. évfolyamon a diákok számára tartalmaz kétszer három hét angliai szakmai gyakorlatot. Az idegen környezetben és idegen kultúrában való helytállás erősíti a tanulók magabiztosságát, növeli önállóságukat és alkalmazkodóképességüket. Az érdeklődő városi és környékbeli diákokat és a szülőket az Euroszféra 2007. január 16-án, kedden 19 órára várja a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe, ahol az Alapítvány vezetői válaszolnak a beiratkozással kapcsolatos kérdésekre. Van esélyünk a fennmaradásra (válasz nyílt levélre) Tájékoztatom a választópolgárokat, hogy az elmúlt hetekben az Egészségügyi Minisztérium szakértőivel és Molnár Lajos miniszter úrral folytatott intenzív tárgyalásokkal, parlamenti felszólalásokkal, a miniszterelnök úrral és a frakcióvezetéssel történt egyeztetésekkel sikerült a Kiskunfélegyházi Városi Kórházért, az aktív betegellátás fennmaradásáért hathatós lépéseket tennem. Ennek keretében lírom a fentiek vonatkozásában miniszter úr kedvező ígéretét, másrészt a Dél-Alföldi régió és a megyénk egészségpolitikai szereplőivel olyan előzetes egyezség van születőben a regionális aktív ágyszámok szétosztásáról - ami a későbbiekben már a miniszterre is kötelező érvényű a törvény értelmében -, hogy Kiskunfélegyházán egy számunkra elfogadható aktív ágyszámmal fennmaradhat az aktív betegellátás. A súlyponti kórházak közé azért nem került, kerülhetett be Kiskunfélegyháza, mert számos olyan szakma nálunk nem elérhető osztályos háttérrel, szakorvos specialistákkal (pl. ideggyógyászat, idegsebészet, szájsebészet, szemészet), ami egy súlyponti kórházban a nap 24 órájában magas szinten kell, hogy rendelkezésre álljon a betegek ellátásához, nem beszélve a legmodernebb, ezért rendkívül költséges diagnosztikus eszközökről (CT, MR). Mindezek alapján a szavazáskor a következőket mondtam: “Bízva a miniszter úr ígéreteiben: igen.” A “nem” szavazat ebben a helyzetben nem szolgálta volna érdekünket, mert a törvény akkor is átmegy, másrészt a további, még szükséges - és jelenleg nem elhanyagolható - tárgyalási pozícióimat nullázta volna le, és nem csak a kórház vonatkozásában, hanem más, több százmilliós, esetenként milliárdos pályázataink sikeres menedzselésében is. Amennyiben az ésszerű szakmai tárgyalások megrekednek, a különböző ígéretek beváltatlanokká válnak, akkor kész vagyok további, akár súlyosabb politikai lépések megtételére is a kórház érdekében. Garai István Levente dr. országgyűlési képviselő (MSZP) Harc a kórházunkért a Parlamentben A T/1375. számú, “Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről” szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában a következő felszólalásom hangzott el a félegyházi kórház védelmében. DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek a képviselőtársaimtól, ha esetleg ismétlésbe bocsátkozom, vagy a mindennapos betegellátással összefüggő és fel nem számolt kapcsolatrendszerem, másrészt a tulajdonosi - önkormányzati szemléletmódom helyenként el fogja homályosítani politikai éleslátásomat. Ezt azért bocsátottam előre, mert néhány formai és tartalmi kifogást szeretnék emelni, megjegyzést tenni, természetesen elismerve a változtatás és a változás szükségszerűségét. De úgy gondolom, nincs az a nagyon jó törvényjavaslat, amelyen ne lehetne még esetleg javítani. Én is úgy érzem, hogy az előzetes egyeztetések számtalan fórumon megtörténtek. Nem gondolom, hogy minden tekintetben a leghatásosabbak voltak, habár a mérleg másik serpenyőjében benne van, hogy az érdekeltektől - akár a tulajdonos önkormányzatok, akár a különböző szakmai képviseleti rendszerek -, mivel érdekeltek, egy bizonyos érdekhatáron túl a kompromisszumkészség talán nem is várható el. Ugyanakkor az egyeztetések hiányosságát mutathatja az is - és elnézést kérek államtitkár asszonytól, de valóban nincs itt a miniszter úr, és elnézést kérek tőle, ha valamilyen vis maior eset miatt nincs itt, de egyébként talán elvárhattuk volna, hogy itt legyen, és ezt az eszmecserét végighallgassa -, hogy különböző indikátorok és sarokszámok megkérdőjelezése nemcsak ellenzéki oldalról, hanem kormánypárti oldalról is elhangzott, különböző módosító javaslatok vagy akár felszólalások formájában. Ennek köszönhető talán az is, hogy számos információ vagy dezinformáció jelent meg különböző tömegkommunikációs eszközökben, különböző listák - halállisták -, amelyek nem léteznek, csak majdnem minden újságban megjelentek. Erre az a válasz, hogy nincs semmi lefutva, mert a regionális egészségügyi tanácsiban a maradék kapacitásokra majd egyfajta tárgyalási módszerrel, kompromisszumkészséggel megfelelő megoldás születhet a felosztás tekintetében. Megmondom őszintén, én ebben reménykedem, mert minden tekintetben egymásra vannak utalva a szereplők, és nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha nem lesz megegyezés. Mindazonáltal azért van egy fenntartásom, mert úgy szól a törvény 4. § (1) bekezdése, hogy a miniszter javaslatot tesz a regionális szakellátási normatívák területi egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról, és ezt többen hiányolták, hogy nincs pontos információnk arról, hogy ez mit takar. (19.50) Mert ez akár lehet egy “természetes szám”, a nulla is. Gyakorlatilag a nulla is ebben szerepelhet, tehát burkolt formában, akár bármelyik intézmény vonatkozásában egyfajta ellehetetlenüléshez biankó csekket kellene a szavazatunkkal megtenni, ami számomra fenntartásokat rejt magában. Nem beszélve arról, hogy ha nincs megegyezés, akkor a miniszter úr dönt olyan ismérvek és olyan számok alapján, amit továbbra sem ismerünk. Mindezek szerint az a véleményem, hogy ha ismerném ezeket a számokat és egyéb elképzeléseket, és ez számomra szakmailag elfogadható, vagy még nincs végleges döntés, akkor itt megpróbálnám pozitívan befolyásolni, sőt, ne adj isten, még meg is védeni. De ha ezek a számok vagy tendenciák elfogadhatatlanok, és érdemben nem tudom befolyásolni, vagy, ne adj isten, nem is tudom, hogy miről van szó, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy én ezt támogassam. Néhány szakmai érv és szakmai megközelítés; ez is elhangzott már, de nem tehetek róla, most kerültem sorra. Sokan beszéltek az egészségügyi szolgáltatók elérési szabályairól, ami egyébként szintén benne van a jogszabályban, hogy egy külön jogszabály fog erről rendelkezni. Nyilván itt is elhangzottak különböző körzős módszerek, kilométerek, és legalább annyira fontos szerintem az időbeli elérhetőség is. És hogy ez mennyire így van, ezt a miniszter úr is elismerte, mert ha jól emlékszem, tegnap pont erről volt szó, nevet nem említek, hogy egy kórház számára ilyen szempontból mennyire lényeges, mert pont a megközelíthetősége térben és időben milyen nehézkes, és hogy ennek a kórháznak a jövőjét sikerült rendezni, ez számára pozitívum. Én is azt mondom, hogy örülök neki, mert ha itt egyetlenegy egészségügyi intézmény sorsát pozitívan tudjuk lefolyásolni, nem csak azt, ami az én környezetemben van, akkor már nem vagyunk itt hiába Ugyanakkor elnézést kérve konkrét példákat is említek, és itt elhangzott egy 30 kilométeres határérték, tehát például a mi kórházunk vonatkozásában Kecskemét közelsége - erre azt szokták mondani, hogy egy ilyen közelség mindig a kisebb számára kompromisszumot kell hogy lekényszerítsen jobb esetben, más esetben esetleg bajt is okozhat. Elment Zombor Gábor képviselőtársam, aki gyerekkori barátom és rendkívül korrekt ember, akivel nagyon jól együtt tudtunk működni, és a kecskeméti megyei kórházzal is. Ugyanakkor valóban Kiskunfélegyházától Kecskemét 29,5 kilométerre van - beültem a kocsiba és pontosan megmértem méterre -, de már az autópálya-lehajtótól azok a települések, amelyek Kiskunfélegyházától délre esnek, már 40 kilométeren is túl vannak. És elnézést a talán egy kicsit konkrét kifejezésért, a Piroska néni, akit meglátogattam Pálmonostoron a hét végén, ő az 50 kilométeren is kívül esik. Nemcsak a körző számít, hanem a speciális tanyavilág, a szociológiai és útviszonyok, és hadd ne soroljam tovább, tehát ha elfogadnánk azt, hogy Kiskunfélegyháza vonatkozásában - amely a különböző nem létező listákon eddig szerepelt - az aktív betegellátás veszélybe kerülne, akkor több mint 7000 ember kerülne a 30 kilométeres, esetleg a 40 kilométeres körön kívül is, ami számomra szintén nehezen elfogadható. Egy-két gondolatot a tulajdonos önkormányzat képviseletében és szemszögéből. Az elmúlt években a tulajdonos önkormányzatok nem ölbe tett kézzel ültek, és várták a sors beteljesülését a különböző indíttatású, kurzusoktól teljesen független és pártszínezettől teljesen független, hektikusan változó, különböző prioritások ismeretében és nem ismeretében, hanem mindenki megpróbált folyamatosan alkalmazkodni, struktúrát váltani, ennek megfelelően különböző fejlesztéseket végrehajtani, amelyeket utólag azért kockázatos lenne en bloc és általánosan presztízsberuházásoknak minősíteni. Itt szintén elhangzott, hogy ezek egy részét különböző jogszabályok mentén kötelező volt elvégezni, minimumfeltétel-jogszabályokra gondolok, és természetesen egyéb fejlesztésekre is, ami nyilván különböző pályázatok mellett jelentős önkormányzati saját erő bevonását is jelentette. Ez most egy adott szituációban az aktív betegellátás elvesztésével, mondhatni azt, hogy bizonyos szempontból elveszhet. És ha már itt tartok, azt kell mondjam, hogy hála a jó istennek, Bács-Kiskun megyében elég sok fejlesztés volt címzett támogatás és egyéb pályázat formájában, tehát elég furcsának gondolnám azt az én városom, Kiskunfélegyháza vonatkozásában, ha, mondjuk, két hónappal ezelőtt a miniszterelnök úr jelenlétében egyfajta ünnepélyes átadása történik egy jelentős címzett támogatás beruházásának, hogy két hónap múlva ennek a létjogosultságát valaki megkérdőjelezné. Ezt sem szakmailag, sem politikailag nem tudnám indokolni, sem elfogadni. Persze, lehetne kérdezni, hogy a panasznap meddig tart - maximum 10 percig -, akkor mit lehetne csinálni. Nyilván a tulajdonos önkormányzatok és az egyéb szereplők együttműködésével, kompromisszumkészségével előre lehet lépni, mint ahogy egy kisebb kórház vonatkozásában is természetesen telephely-összevonásokkal, bizonyos osztályok megszüntetésével, költségek jelentős csökkentésével és a tulajdonos önkormányzat jelentős szerepvállalásával; ami egyébként nem egy rendszeridegen dolog, nem könnyű dolog, nem kellemes dolog, de a tulajdonos önkormányzatoknak nemcsak az egészségügyi intézmények működtetésében, hanem a szociális és oktatási intézmények működési költségeiben is jelentősen részt kell vegyenek, a különböző normatívák állandó “változásában”. Tehát azt természetesen el tudom képzelni, hogy ilyen szerepvállalással, egyfajta további ésszerűsítéssel - és ebben már benne van Schvarcz képviselő kollégám javaslata is, mert ez nagyon jó megközelítés, és Mikola képviselőtársamnak is sok tekintetben igaza van -, tehát például Kiskunfélegyháza vonatkozásában, ha van egy kardiológiai rehabilitáció, elég nehezen tudnám elképzelni, hogy egy kardiológiai rehabilitált beteg aktív betegellátást igénylő helyzetét nem tudnánk megoldani. Nem gondolnám, hogy egy ilyen rehabilitációs részleg és telep mögül ki lehetne szervezni az aktív betegellátást, vagy egy műveseállomás mögül is ki lehetne szervezni az aktív betegellátást. Én tehát azt mondom, hogy egyfajta kompromisszumkészség alapján, egyfajta restrikció és ésszerűsítés alapján, a tulajdonosi önkormányzat szerepvállalásának hangsúlyozásával a struktúra váltható, de ésszerű keretek között azért fenntartható, illetve megtartható. És akkor azzal zárom, hogy ebben a vonatkozásban ma is elhangzott, illetve írásos formában megtaláltam a miniszter úr véleményét, hogy mi nem akarunk súlyponti kórház lenni - itt két vagy három tucat kórházról van szó. Keleti képviselőtársam helyett is beszélek, remélem, hogy fölvállalja, mi nem akarunk különleges dolgot csinálni, csak olyat, ahol kiveszik a mandulát és az epekövet, levezetik a szüléseket, operálják a sérvet vagy az orrpolipot, ellátják a belgyógyászati betegségek zömét, leállítják a cukorbetegek terápiáját és a magas vérnyomásbetegséget. Mi semmi mást nem akarunk. Sőt mit több, még ennyit sem, mert mi már a fülorr-gégészeti osztályról nem olyan régen lemondtunk, tehát ebből a sorból a mandula és az orrpolip is kimaradna. Ha tehát ezt meg tudjuk tenni Kiskunfélegyházán és még másfél tucat kórházban, akkor azt hiszem, elégedettek lehetünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) Mindezek mellett folyamatos egyeztetést folytattam és folytatok az Egészségügyi Minisztérium szakértő vezetésével, Molnár Lajos miniszter úrral, melyről tájékoztattam a miniszterelnök urat is. Molnár Lajos miniszter úrtól ígéretem van arra, hogy a félegyházi kórházban megmarad az aktív betegellátás. Mindezekre támaszkodva volt a szavazatom a fentiekre vonatkozó törvényre: “Bízva a miniszter úr ígéreteiben: Igen”. Remélem, hogy mindenki tartani fogja a szavát, és emellett a Regionális Egészségügyi Tanácsban elkezdett egyeztetéseinket is siker koronázza majd. Garai István Levente dr. (országgyűlési képviselő, MSZP) 2007. január 12.