Félegyházi Hírlap, 2001 (7. évfolyam, 1-48. szám)

2001-01-11 / 1. szám

Aktuális „Nem állítom, hogy nem követtünk el hibákat“ NEM TÖRTÉNT TÖRVÉNYSÉRTÉS A SZOCIÁLIS OTTHONBAN Szécsényi Istvánné igazgató: Sajnálatosnak élem meg én is, és az egész intézmény, hogy több mint fél év a folyamatosan a Szivárvány Személyes Gon­doskodást Nyújtó Intézmény ne­gatív feltüntetésével foglalkozik néhány képviselő. Ez már politi­kai töltetű személyeskedés, amellyel több várostya is egyet­ért. Az a sajnálatos, hogy mind­ez Kiskunfélegyháza nyilvános­sága előtt, a képviselő-testületi üléseken történik. Én úgy gon­dolom, ha az intézménnyel kap­csolatban kérdés merül fel, vagy problémát észlelnek, a kivizsgá­lásnak nem ilyen módon kellene megtörténnie. Sorozatos tör­vénysértésekről beszélnek, de az újságcikkekből a város lakói teljes képet nem kaphatnak. Hogy mennyire negatív hatással van az intézmény működésére mindez, azt már régen látni kel­lene. Ha az intézmény vezetőjé­re irányul is a hadjárat, benne mégis sérül annak minden dol­gozója, ellátottja. Folyamatosan bizalmatlanságot kelt néhány képviselő felszólalásában, meg­alapozatlan információkon ala­pulnak értesüléseik. Azt nem ál­lítom, hogy hibákat nem köve­tünk el, de ahol dolgoznak, ott történik ilyen, nem beszélve ar­ról, hogy mi emberekkel bá­nunk, akiket a sors már igen­igen megviselt, sok mindent másként látnak, és élnek meg. Mégis azt mondom, itt nem el­sősorban az ellátottakról van szó, hanem más az indíttatás, a cél az, hogy az intézmény veze­tőjét eltávolítsák székéből. Az egyik képviselő ugyanis úgy fo­galmazott: a "bebetonozott igaz­gató"­ személyem attól vált az­zá, hogy közel 20 éve az intéz­mény vezetését végzem, de úgy érzem, nincsen miért szégyen­keznem a város előtt. Túl sok olyan ember van, aki személye­men keresztül minősíteni képes a szociális otthon tevékenysé­gét. Talán végig kellene nézni az intézményhálózaton, azokon a feladatokon, amelyeket el kellett és el kell látnia. Dicsekvésnek tűnhet, de amíg a szakmában és országosan is jó hírneve van az intézménynek - bár gyakran ne­kem is kérdőjelet kell ide ten­nem, hiszen abban a városban próbálják a hírnevét lerombolni, ahol éppen működik -, addig nincs ok az aggodalomra.­­ Legutóbb azt kifogásolta a la­kásbizottság elnöke, hogy a vá­ros vagyonrendeletét sértő mó­don történt csaknem húsz ingat­lan értéke. Ezt a jegyző is elis­merte.­­ A több, mint húsz ingatlan nem állja meg a helyét. Nézzük talán, hogy az intézmény birtokába hogyan kerülhet ingatlan! En­nek három módja van: ajándé­kozási szerződéssel, az intéz­ménybe kerülő személyek által, akik úgy döntenek, hogy az ott­honnak kívánja ajándékozni majdan, haláluk után lakásukat. A másik mód, hogy az érintett tartási szerződést köt az intéz­ménnyel, hogy akkor, amikor el­látásra szorul, a megfelelő ellá­tást nyújtsa számára az otthon, ezért ingatlanát ajánlja fel. Vé­gül pedig hagyatéki hitelezői igényként is juthatunk ingatlan­hoz, amikor az ellátott nem tud­ja fizetni az ellátásáért az illet­ményt, ilyenkor mi benyújthat­juk hitelezői igényünket. Az ilyen módon hozzánk került in­gatlanok értékesítése oly módon történt, hogy előtte hivatalos ér­tékbecslést készíttettünk, s az adásvételi szerződéseket ügyvéd előtt kötöttük. A befolyó pénz az intézmény által kezelt Közér­dekű Kötelezettség Számlára került, amelyből mindazokat a problémákat igyekeztünk meg­oldani, amelyekre a költségve­tésből nem futotta. Felújítottuk a Nádasdi utcai otthont, ami több milliós beruházás volt. Az önkormányzat ugyanis nem tud­ja finanszírozni az épületek ál­lagmegóvását. De pótoltuk e pénzből azokat a berendezési tárgyakat, amelyek az ellátást javítják. 1994. decemberét kö­vetően egyetlen lakást sem érté­kesített az intézmény, amikor is a hivataltól kapott értesítés alap­ján tisztázódni látszott, hogy az 1993-ban életbe lépett vagyon­rendelet szerint, az intézmény­nek nincsen közvetlen joga az ingatlanszerzésre és értékesítés­re. Ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalást kérünk, hiszen több esetben előfordul, hogy a tartási szerződésekben a gondo­zott közvetlen kérése, hogy in­gatlanának értéke az intézmény­re fordítódjon. Ily módon ezek nem nevezhetők törvénysérté­seknek. A további években tör­tént lakásértékesítésekkor olyan ingatlanok kerültek eladásra, amelyek az alapítvány tulajdo­nát képezik, ám erre a szervezet­re az önkormányzat vagyonérté­kesítési rendeletének nincsen hatásköre.­­ Az alapítvány költségvetése te­hát nem nyilvános. Nem adhat-e ez lehetőséget a visszaélésre, hi­szen az ezen a számlán történő pénzmozgásra a törvények értel­mében nincsen az önkormány­zatnak rálátása? - Az alapítvány működésének engedélyeztetése és áttekintése a megyei bíróság hatásköre. A gazdálkodásáról egy szűkített adatszolgáltatás nyilvános, a tel­jes körű betekintés azonban nem az, mi ennek ellenére kiadtuk adatainkat arról, hogy mik a be­vételek és a kiadások, hiszen nincsen semmiféle titkolniva­­lónk. Az alapítvány célja, hogy az általunk működtetett intéz­mények minél jobban el tudják látni a feladatukat. Nem hiszem, hogy ez hiba lenne. Emögött nem törvénytelenséget kell lát­ni, hiszen a kuratórium a város­ban köztiszteletnek örvendő személyekből áll, miért kell fel­tételezni tehát, hogy felelőtlenül döntenek az alapítványi pénz felhasználásáról? Ők is a város lakosságának jobbítását céloz­ták meg, amikor elvállalták ezt a tisztet. - Az alapítvány számláján 15 millió forint van, s felmerül a kérdés, nem aránytalanul nagy összeg-e ez? - Nem hiszem, hogy ez bűn, és nem is céltalan. Ez az összeg pe­dig nem oly nagy, ha egy jelen­tősebb, hosszabb távú szakmai program megvalósítását tervez­zük. Egy példát mondok: régóta fontolgatjuk egy, a fogyatékos idősek ellátását biztosító gar­zonház megépítését. Ehhez álla­mi támogatás is igényelhető, s benne a XXI. század igényeinek megfelelő ellátást lehet biztosí­tani. Persze ezzel is a város va­gyona gyarapodna. - Ha az otthon vezetője ellen fel­hozott vádak igaztalanok, akkor a képviselők időnként szemé­lyeskedésbe átcsapó felvetései akár becsületsértésként is fel­foghatók. Mi igaz abból, hogy Ön pert kíván indítani Csitos Györgyné és Berecz József kép­viselők ellen? - Ha itt az ideje, talán megte­szem. Akkor majd tájékoztatom erről a közvéleményt. A Szivárvány Személyes Gon­doskodást Nyújtó Intézmény körül gyűrűző ügyben természe­tesen megkérdeztük a másik fe­let is. Csitos Györgyné azonban egyelőre nem kívánt lapunknak nyilatkozni, mondván megvárja a végkifejletet. A témára a ké­sőbbiekben még visszatérünk. Fekete Márta Súlyos vádak érték az elmúlt néhány hétben a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intéz­ményt és annak igazgatónőjét, Szécsényi Istvánnét. A sajtó folyamatos törvénysértésekről tájékoz­tatta a közvéleményt. Csitos Györgyné képviselő és Osztopáni Mihály, a lakásbizotttság tagja leg­utóbb azt kifogásolták, hogy az önkormányzat vagyonrendeletét sértő módon történt csaknem húsz ingatlan adásvétele a szociális otthonban. Az intézményvezető viszont úgy érzi, nem követett el tör­vénytelenséget, az ellene indított hadjárat azonban igencsak megviselte személyét és az otthonban folyó munkát egyaránt. 4 KiskunVftgystázfl, Blalu L. t­r 1. fthton: 76/560-028, 70/465-656 JL MEILEOTIMZÁN (S 17 teEAnfc Félegyházi Hírlap 2001. január 11.

Next