Félegyházi Hírlap, 1895 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1895-01-01 / 1. szám

XIII. évfolyam tanúságot tesz a képviselőtestület, ar­ról is, hogy a város közönségét a jó­tétemények érdemtelenül nem érik. Midőn tehát a nemes alapítók iránt érzett igaz,tiszteletének, szeretetének, hálájának és kegyeletének a képvise­lőtestület a mai napon kifejezést ad, indítványozza, hogy a nemes alapítók emléke a közgyűlés jegyzőkönyvében is örökíttessék meg. A közgyűlés a tett indítványt he­lyesléssel elfogadja. Majd arról emlékezik meg a pol­gármester, hogy a nemes alapítók ékes­kednek mindazon erényekkel, mik le­hetővé tették, hogy alig 150 éves vá­rosunk ma virágzó és előrehaladó község egy szép jövő reményével. — Példái voltak ők a munkával párosult becsületességnek, a takarékosságnak és áldozatkészségnek, egyszerűek, de vallásosak és jó hazafiak. A megpró­báltatások között jótettekből merítet­tek erőt a további küzdelemre, és egy élet munkásságának eredményeit ál­dozzák jótékony és hazafias célokra. Oly példát adnak tehát, hogy emlé­küknek nem szabad feledésbe menni, indítványozza azért, hogy újítsa meg a közgyűlés azon határozatát, misze­rint a nemes alapítók iránt érzett há­lájának és kegyeletének a módon is kifejezést ad, hogy boldogult Kalmár József halálának évfordulóján min­den évben szentmisét tartat, azon tes­tületileg részt vesz, és a mise után ünnepélyes közgyűlésen emlékezik az alapítókra. A közgyűlés ezen indítványt is örömmel fogadja, és helyeslések kö­zött határozattá emeli. Végül kiemeli polgármester, hogy célzatosan tette a mai ünnepélyt ka­rácsony napjára. Ezen nap a szeretet ünnepe, melyen lélekkel öleli magához mindenki azokat, kiket övéinek vall. Az volt célja, hogy a nemes alapítók egyike, ki még életben van, ki úgy­szólván e város közönségét fogadta gyermekéül, közöttünk találja fel sze­retteit, lássa örömünket és velünk együtt örüljön az életnek. Meg is hiv­­ta Kalmár Józsefné ő nagyságát a mai ünnepre, de ő ismert szerénységénél fogva, de még korára is hivatkozva, az ováció elől azzal tért ki,, hogy itt jelenlevő rokonát, dr. Fazekas Kálmán képviselő urat kérte fel helyettesítésé­re. Kéri azért Fazekast, hogy tol­mácsolja őnagysága előtt a lelkes hangulatot, mely a közgyűlés termét betölti. Hiszi, hogy Fazekas meg fog­ja találni azt a közvetlen hangot, a­mely a mi szívünkből ered, és a Ki a bűnös ? — A férj, mert vissza­fogadta a nőt. (De ezt csak én mondom.) A katasztrófa : A férj megöleli a bű­nöst, ő kér bocsánatot. Az asszony harap, rúg. (Miért ment vissza?) A szabó férfivá lesz, leszúrja a gyönyörű barmot . . . Ki a bűnös ? — Aki bűnhődött. Az asszony, csak az asszony, Isten előtt is az asszony. Kétszeresen megérdemelte, hogy meghaljon. Először azér­t, mert akkor el­küldte az urát, azután azért, mert vissza­ment hozzá. Hogy az a gyatra, cérna ember meg­­ölte, az csak a végrehajtó szerepét vitte, mint imént a törvényszék. Öt és fél esztendő ! A kárhozott még csak nem is fellebbezett. Hiszi, hogy meg­érdemli a büntetést, — tehát még most is szereti azt az asszonyt. ... A másik meg a kié igazán volt az asszony, a bajuszát pödri tovább, szemét legelteti a publikumon s asszonyt keres megint, a kinek elkoptatott, keshedt ura van és úri dámák méregetik a szemeikkel az igazi gyilkost ■ kacki szép piros le­gény . . . A törvénynek pedig elég létetett. M. 1. mely változhatlan tiszteletünket, szere­tőtünket és hálánkat tolmácsolja. Fel­­hivja egyúttal a képviselőket, hogy a közgyűlés berekesztése után kisérjék őt Kalmárné őnagyságához, hogy a tisztelet és szeretet adóját személyes megjelenésükkel is leróják. Zajos tetszések kisérték polgármes­ter szavait, m­elyeknek elhangzása után dr. Fazekas Kálmán emelkedett fel s köszönetét fejezte ki polgármes­ternek az elhangzott szép megemléke­zésért, az érdemnek szép méltatásáért. Őnagysága — úgymond —■ engem bízott meg, hogy itt őt kép­viseljem és kifejezzem mély háláját és köszönetét a szerinte meg nem ér­demlett figyelemért, melyet irányában a tekintetes közgyűlés tanúsít. A jó­tékonyság, melyet ő és boldogult fér­je gyakoroltak, olyan erény, mely ju­talmazást nem vár. Azonban a tek. közgyűlés hálájának és szeretetének ezen emlék­táblák felállításában oly gyöngéd módon adott kifejezést, a­melyet a szerénységnek is el kellett fogadni. Én azt hiszem, hogy az ő jótékonysága azzal legjobban meg van jutalmazva, ha csak egy szívből jövő ima elhangzik abban a templomban, melyet a Mindenhatónak emeltetett; ha csak egy szegény fiú utat törhet magának a gazdag alapítványokból felállítandó iskolában; ha csak egy szegény szülőn könnyítve van; ha csak egy vak találhat kenyeret, foglalko­zást és nem lesz kénytelen nyomorú­ságosan tengetni életét ; ha csak e­gy kisded helyes ápolás folytán megme­nekül a veszélytől,­­ azok a tettek már magukban hordják a jutalmat. Mégegyszer köszönöm őnagysága ne­vében a tek. közgyűlésnek iránta ta­núsított kinyilatkoztatását. Zúgó éljenzés követte Fazekas sza­vait s azután a képviselőtestület pol­gármester vezetése mellett tisztéig­­ ünnepelt úrnő lakásán. * * * A két emléktábla a közgyűlési terem keleti oldalfalába van állítva.­­ Az el­­nöki széktől jobbra e­ső tábla minden fgl* írás nélkül áll, ezt majd az ezredéves hon­­foglalási ünnepélyre látják el felirattal. Az elnöki széktől balra lévő táblán aranytí8 betűkkel vésve a következő felírás olva­s­­tató: Kalmár József és Fazekas Anna házastársak által a vallásosság emelésére, az erkölcsös nevelés biztosítására, emberbaráti célokra és hazafias intézményekre tett gazdag alapítványok örök emlékéül. Hálás kegyelettel alapította Kis-Kun-Fé­legy­háza város közönsége. 1893. „Félegyházi Hírlap“ A gazdák törvénye. 1894. évi XII. törvénycikk a mezőgazda­ságról és mezőrendőrségről. (Folytatás.) A később mutatkozó kártékony hernyók valamint a cserebogarak tömeges megjele­nésük alkalmával is megfelelő módon pusz­­titandók. 51. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szerb tövist (xanthium spinosum) virágzása előtt, az arankát pedig megjele­nése után azonnal alkalmas módon irtani. Az irtás módját a földmivelésügyi minisz­ter rendeletileg állapítja meg. Lóher és lucerna-magvakat, ha azok nem teljesen arankamentesek, termesztés céljából forgalomba hozni tilos. 52. §. Az utak mentén, valamint az úttesten a szerb tövist, továbbá egyéb gyomot és gazt irtani az útfentartó, a gyümölcsfákat pedig a kártékony hernyóktól megtisztítani a gyümölcsfa birtokosa köteles. Ki a kártékony állatokat és növénye­ket a meghatározott időben (50. §.) irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöl­járóság, a mulasztó költségére köteles vé­geztetni. 53. §. Aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz­és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban levő, már magba ment gyomok, aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűjtendők és elégetendők. 44. §. Ha a káros állatok vagy növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azoknak irtása csak törvényhatósági közerővel vagy az államsegély igénybevé­telével sikerülhet, ez esetben a törvényha­tóság első tisztviselője azonnal foganatosítja a szükséges intézkedéseket és egyúttal ha­ladéktalanul jelentést tesz a földmivelésügyi miniszterhez, ki az esetet szakközegeivel megvizsgáltatja, azok által a szakszerű ir­tási eljárást megállapíthatja és a végrehaj­tást szakközegeivel ellenőrizteti. Állami segély esetén az irtást állami szakközeg vezeti. Felhatalmaztatik továbbá a földmivelés­ügyi miniszter, hogy az állami segély és intézkedéssel foganatosíttatott irtások alkal­mával, a miniszteri szakközeg által elrendelt óvintézkedések következtében felmerülő és indokolt károkat megállapíttassa és álla­mi költségen megtéríttethesse. 55. §. Hatósági engedély és a tulajdonos elő­zetes értesítése mellett az erdőtulajdonos tűrni tartozik, hogy e szomszédos gyümöl­csös birtokosa a hernyót az erdőben is har­­minc méter széles területen saját költségén kiirthassa. 56. §. Ha a kártékony növények vagy rova­rok elhurcolása által valamely növényter­melési ág veszélyeztetnék, növények, nö­vényrészek, továbbá bizonyos gyümölcsök, vagy magvak forgalmát a földmivelésügyi miniszter megtilthatja, illetőleg korlátoz­hatja. A filloxera terjedése ellen teendő óv­intézkedésekről az 1882: XV. és 1883 : XVII. törvénycikkek intézkednek. 57. §. A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és tojásainak elszedése, valamint a hasznos madaraknak és tojásai­nak­ forgalomba hozása hatósági engedély nélkül tilos. Ezen tilalom a lakóházakon lévő ma­­dárfészkekre nem terjed ki. 58. §. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaz­tatik, hogy ha a jelen törvényben említett állatokon és növényeken kívül a mezőgaz­daság érdekében más káros állatok­­vagy növények irtása válnék szükségessé vagy a kímélendő hasznos madarak és állatok meg­nevezése kívánatosnak mutatkoznék, ezek iránt rendeleti uton intézkedhessék. A hasznos homokkötő növények védel­méről a földmivelésügyi miniszter hasonló­kép rendeleti utón intézkedik. 59. §. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elöljáróság közbe­jötte mellett is keresheti és elfoghatja, tar­tozik azonban a netán okozott károkat meg­téríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj an­nak tulajdonává válik, kinek birtokán lete­lepült, vagy ki azt a két napon túl el­fogta. 60. §. Ha valamely méhesben ragadós költés­­rothadás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése után azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elöljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni. VIII. FEJEZET. A hegyközségekről. 61. §• A szőlőmivelés érdekeinek előmozdítá­sára alakított hegyközségek az ezen törvény rendelkezései szerint érdekkörükbe tartozó ügyekben önkormányzati alapon maguk in­­tézkednek. 62. §. Hegyközségek az alább megállapított feltételek mellett alakíthatók: a) oly területeken, a­melyek szőlővel vannak beültetve, vagy a melyek eddig szőlőmivelésre használtattak, de a filloxera pusztítása következtében vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más nö­velésre használtatnak; b) eddig más növelésre használt oly területeken, a melyeken uj szőlők létesül­nek. A hol egy határban száz kataszteri hold vagy ennél nagyobb összefüggő ilyen terület van s e terület birtokosainak száma húsznál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegy­község alakítását, kimondhatja, midőn az ér­­s­dekelt terület többi birtokosai is kötelesek­­ a hegyközség alakításához hozzájárulni. Ha a száz kataszteri hold terület össze­függését egy vagy több helyen oly közbe­eső kisebb, de az egész terület térfogatá­nak egy negyed részénél nem nagyobb bir­tokrészletek szakítják meg, a melyek sem eddig nem használtattak szőlőtni velősre, sem jelenben lincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek dacára az egész terü­letre megalakítható s ez esetre az ily köz­beeső részletek birtokosai, ha a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyéb­ként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevonandók. A száz kataszteri holdnál kisebb össze­függő terület birtokosai csak a he­gyközségi kötelékbe bevonható összes terület tulajdo­nosainak beleegyezése mellett alakíthatnak külön hegyközséget. Az egészen különálló kisebb területek birtokosai kívánságukra a határban levő hegyközség kötelékébe felveendők, de ezek csak annyiban járulnak a hegyközség közös terheinek viseléséhez, a­mennyiben a hegy­községi kötelékben szolgáltatható előnyöke­t igénybe veszik. 63. §. Ha egy községben több határrészben két vagy több egészen különálló szőlőterü­let van, a melyek külön külön nagyobbak ötven holdnál s külön-külön legalább husz birtokos kezén vannak, ezeknek birtokosai az összes birtokosok számszerinti általános­­ többségének határozata alapján külön hegy­községekké vagy a határ egyéb részeinek­­ bevonása nélkül közös hegyközségé alakul-­­ hatnak. Ugyanazon törvényhatóság több köz­ségében fekvő szőlőterületek tulajdonosai is alakíthatnak egy hegyközséget, ha ezek a szőlőterületek­­egy összefüggő területet ké­peznek. Ha a birtokosoknak az egyik vagy má­sik alakulási mód mellett nyilatkozó száma egyenlő, a külön hegyközségek vagy közös hegyközség alakítása iránt a hatóság ha­tároz. 64. §. A hegyközségek kötelesek intézkedni 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt; 2. a filloxera által elpusztított szőlők felújításának vagy új szőlők ültetésének, to­vábbá a szőlőpenész (peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt. Intézkednek továbbá : 3. minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése ; 4. az okszerű szőlőmivelés és szürete­lés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kivánatos közös­­ gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt. (Folyt. köv.) 1-8. szám. H­ÍREK. — KÉRELEM. Lapunk mai szám i­mával XIII. évfolyamába lép. Tiszte­lettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizeté­seik megújításával lapunkat jövőben is­­ pártolni szíveskedjenek. Az előfizetési fel-­­­tételek lapunk homlokán olvashatók. — Lapunk barátainak, munkatársainak­­ és olvasóinak boldog újévet kívánunk ! — Az adóhivatal ügyében a várme­­­­gyétől Majthényi István elnöklete, alatt ki­küldött bizottság befejezte az adókönyvek átvizsgálását s az adóhivatali személyzet kihallgatását. Mit tapasztaltak, mit nem, azt csak később adják át a nyilvánosság­nak. — A minisztérium lemondott. A kor­­­­mányválság, melyet a politikai lapok h­e­­­­tek óta jósolnak, bekövetkezett. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök, mivel miniszter­­társaival együtt arra a tapasztalatra jutot­tak, hogy a korona bizalmának általában oly mértékben nem osztályosai, mint ez az ügyek sikeres és eredményes vezetésére kí­vánatos volna, ds az összminisztérium ne­vében beadta lemondását, mit ő felsége el is fogadott. Wekerle e körülményt dec. 28 án úgy a képviselőházban, mint a fő­rendiházban bejelentette. Míg az új miniszté­rium meg nem alakul, a volt miniszterek vezetik az ügyeket.

Next