Félegyházi Hírlap, 1895 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1895-01-01 / 1. szám
XIII. évfolyam tanúságot tesz a képviselőtestület, arról is, hogy a város közönségét a jótétemények érdemtelenül nem érik. Midőn tehát a nemes alapítók iránt érzett igaz,tiszteletének, szeretetének, hálájának és kegyeletének a képviselőtestület a mai napon kifejezést ad, indítványozza, hogy a nemes alapítók emléke a közgyűlés jegyzőkönyvében is örökíttessék meg. A közgyűlés a tett indítványt helyesléssel elfogadja. Majd arról emlékezik meg a polgármester, hogy a nemes alapítók ékeskednek mindazon erényekkel, mik lehetővé tették, hogy alig 150 éves városunk ma virágzó és előrehaladó község egy szép jövő reményével. — Példái voltak ők a munkával párosult becsületességnek, a takarékosságnak és áldozatkészségnek, egyszerűek, de vallásosak és jó hazafiak. A megpróbáltatások között jótettekből merítettek erőt a további küzdelemre, és egy élet munkásságának eredményeit áldozzák jótékony és hazafias célokra. Oly példát adnak tehát, hogy emléküknek nem szabad feledésbe menni, indítványozza azért, hogy újítsa meg a közgyűlés azon határozatát, miszerint a nemes alapítók iránt érzett hálájának és kegyeletének a módon is kifejezést ad, hogy boldogult Kalmár József halálának évfordulóján minden évben szentmisét tartat, azon testületileg részt vesz, és a mise után ünnepélyes közgyűlésen emlékezik az alapítókra. A közgyűlés ezen indítványt is örömmel fogadja, és helyeslések között határozattá emeli. Végül kiemeli polgármester, hogy célzatosan tette a mai ünnepélyt karácsony napjára. Ezen nap a szeretet ünnepe, melyen lélekkel öleli magához mindenki azokat, kiket övéinek vall. Az volt célja, hogy a nemes alapítók egyike, ki még életben van, ki úgyszólván e város közönségét fogadta gyermekéül, közöttünk találja fel szeretteit, lássa örömünket és velünk együtt örüljön az életnek. Meg is hivta Kalmár Józsefné ő nagyságát a mai ünnepre, de ő ismert szerénységénél fogva, de még korára is hivatkozva, az ováció elől azzal tért ki,, hogy itt jelenlevő rokonát, dr. Fazekas Kálmán képviselő urat kérte fel helyettesítésére. Kéri azért Fazekast, hogy tolmácsolja őnagysága előtt a lelkes hangulatot, mely a közgyűlés termét betölti. Hiszi, hogy Fazekas meg fogja találni azt a közvetlen hangot, amely a mi szívünkből ered, és a Ki a bűnös ? — A férj, mert visszafogadta a nőt. (De ezt csak én mondom.) A katasztrófa : A férj megöleli a bűnöst, ő kér bocsánatot. Az asszony harap, rúg. (Miért ment vissza?) A szabó férfivá lesz, leszúrja a gyönyörű barmot . . . Ki a bűnös ? — Aki bűnhődött. Az asszony, csak az asszony, Isten előtt is az asszony. Kétszeresen megérdemelte, hogy meghaljon. Először azért, mert akkor elküldte az urát, azután azért, mert visszament hozzá. Hogy az a gyatra, cérna ember megölte, az csak a végrehajtó szerepét vitte, mint imént a törvényszék. Öt és fél esztendő ! A kárhozott még csak nem is fellebbezett. Hiszi, hogy megérdemli a büntetést, — tehát még most is szereti azt az asszonyt. ... A másik meg a kié igazán volt az asszony, a bajuszát pödri tovább, szemét legelteti a publikumon s asszonyt keres megint, a kinek elkoptatott, keshedt ura van és úri dámák méregetik a szemeikkel az igazi gyilkost ■ kacki szép piros legény . . . A törvénynek pedig elég létetett. M. 1. mely változhatlan tiszteletünket, szeretőtünket és hálánkat tolmácsolja. Felhivja egyúttal a képviselőket, hogy a közgyűlés berekesztése után kisérjék őt Kalmárné őnagyságához, hogy a tisztelet és szeretet adóját személyes megjelenésükkel is leróják. Zajos tetszések kisérték polgármester szavait, melyeknek elhangzása után dr. Fazekas Kálmán emelkedett fel s köszönetét fejezte ki polgármesternek az elhangzott szép megemlékezésért, az érdemnek szép méltatásáért. Őnagysága — úgymond —■ engem bízott meg, hogy itt őt képviseljem és kifejezzem mély háláját és köszönetét a szerinte meg nem érdemlett figyelemért, melyet irányában a tekintetes közgyűlés tanúsít. A jótékonyság, melyet ő és boldogult férje gyakoroltak, olyan erény, mely jutalmazást nem vár. Azonban a tek. közgyűlés hálájának és szeretetének ezen emléktáblák felállításában oly gyöngéd módon adott kifejezést, amelyet a szerénységnek is el kellett fogadni. Én azt hiszem, hogy az ő jótékonysága azzal legjobban meg van jutalmazva, ha csak egy szívből jövő ima elhangzik abban a templomban, melyet a Mindenhatónak emeltetett; ha csak egy szegény fiú utat törhet magának a gazdag alapítványokból felállítandó iskolában; ha csak egy szegény szülőn könnyítve van; ha csak egy vak találhat kenyeret, foglalkozást és nem lesz kénytelen nyomorúságosan tengetni életét ; ha csak egy kisded helyes ápolás folytán megmenekül a veszélytől, azok a tettek már magukban hordják a jutalmat. Mégegyszer köszönöm őnagysága nevében a tek. közgyűlésnek iránta tanúsított kinyilatkoztatását. Zúgó éljenzés követte Fazekas szavait s azután a képviselőtestület polgármester vezetése mellett tisztéig ünnepelt úrnő lakásán. * * * A két emléktábla a közgyűlési terem keleti oldalfalába van állítva. Az elnöki széktől jobbra eső tábla minden fgl* írás nélkül áll, ezt majd az ezredéves honfoglalási ünnepélyre látják el felirattal. Az elnöki széktől balra lévő táblán aranytí8 betűkkel vésve a következő felírás olvastató: Kalmár József és Fazekas Anna házastársak által a vallásosság emelésére, az erkölcsös nevelés biztosítására, emberbaráti célokra és hazafias intézményekre tett gazdag alapítványok örök emlékéül. Hálás kegyelettel alapította Kis-Kun-Félegyháza város közönsége. 1893. „Félegyházi Hírlap“ A gazdák törvénye. 1894. évi XII. törvénycikk a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. (Folytatás.) A később mutatkozó kártékony hernyók valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával is megfelelő módon pusztitandók. 51. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szerb tövist (xanthium spinosum) virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani. Az irtás módját a földmivelésügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. Lóher és lucerna-magvakat, ha azok nem teljesen arankamentesek, termesztés céljából forgalomba hozni tilos. 52. §. Az utak mentén, valamint az úttesten a szerb tövist, továbbá egyéb gyomot és gazt irtani az útfentartó, a gyümölcsfákat pedig a kártékony hernyóktól megtisztítani a gyümölcsfa birtokosa köteles. Ki a kártékony állatokat és növényeket a meghatározott időben (50. §.) irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság, a mulasztó költségére köteles végeztetni. 53. §. Aratás vagy kaszálás alkalmával a gazés gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban levő, már magba ment gyomok, aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűjtendők és elégetendők. 44. §. Ha a káros állatok vagy növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azoknak irtása csak törvényhatósági közerővel vagy az államsegély igénybevételével sikerülhet, ez esetben a törvényhatóság első tisztviselője azonnal foganatosítja a szükséges intézkedéseket és egyúttal haladéktalanul jelentést tesz a földmivelésügyi miniszterhez, ki az esetet szakközegeivel megvizsgáltatja, azok által a szakszerű irtási eljárást megállapíthatja és a végrehajtást szakközegeivel ellenőrizteti. Állami segély esetén az irtást állami szakközeg vezeti. Felhatalmaztatik továbbá a földmivelésügyi miniszter, hogy az állami segély és intézkedéssel foganatosíttatott irtások alkalmával, a miniszteri szakközeg által elrendelt óvintézkedések következtében felmerülő és indokolt károkat megállapíttassa és állami költségen megtéríttethesse. 55. §. Hatósági engedély és a tulajdonos előzetes értesítése mellett az erdőtulajdonos tűrni tartozik, hogy e szomszédos gyümölcsös birtokosa a hernyót az erdőben is harminc méter széles területen saját költségén kiirthassa. 56. §. Ha a kártékony növények vagy rovarok elhurcolása által valamely növénytermelési ág veszélyeztetnék, növények, növényrészek, továbbá bizonyos gyümölcsök, vagy magvak forgalmát a földmivelésügyi miniszter megtilthatja, illetőleg korlátozhatja. A filloxera terjedése ellen teendő óvintézkedésekről az 1882: XV. és 1883 : XVII. törvénycikkek intézkednek. 57. §. A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és tojásainak elszedése, valamint a hasznos madaraknak és tojásainak forgalomba hozása hatósági engedély nélkül tilos. Ezen tilalom a lakóházakon lévő madárfészkekre nem terjed ki. 58. §. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy ha a jelen törvényben említett állatokon és növényeken kívül a mezőgazdaság érdekében más káros állatokvagy növények irtása válnék szükségessé vagy a kímélendő hasznos madarak és állatok megnevezése kívánatosnak mutatkoznék, ezek iránt rendeleti uton intézkedhessék. A hasznos homokkötő növények védelméről a földmivelésügyi miniszter hasonlókép rendeleti utón intézkedik. 59. §. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elöljáróság közbejötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két napon túl elfogta. 60. §. Ha valamely méhesben ragadós költésrothadás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése után azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elöljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni. VIII. FEJEZET. A hegyközségekről. 61. §• A szőlőmivelés érdekeinek előmozdítására alakított hegyközségek az ezen törvény rendelkezései szerint érdekkörükbe tartozó ügyekben önkormányzati alapon maguk intézkednek. 62. §. Hegyközségek az alább megállapított feltételek mellett alakíthatók: a) oly területeken, amelyek szőlővel vannak beültetve, vagy a melyek eddig szőlőmivelésre használtattak, de a filloxera pusztítása következtében vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más növelésre használtatnak; b) eddig más növelésre használt oly területeken, a melyeken uj szőlők létesülnek. A hol egy határban száz kataszteri hold vagy ennél nagyobb összefüggő ilyen terület van s e terület birtokosainak száma húsznál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegyközség alakítását, kimondhatja, midőn az érsdekelt terület többi birtokosai is kötelesek a hegyközség alakításához hozzájárulni. Ha a száz kataszteri hold terület összefüggését egy vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, a melyek sem eddig nem használtattak szőlőtni velősre, sem jelenben lincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek dacára az egész területre megalakítható s ez esetre az ily közbeeső részletek birtokosai, ha a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyébként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevonandók. A száz kataszteri holdnál kisebb összefüggő terület birtokosai csak a hegyközségi kötelékbe bevonható összes terület tulajdonosainak beleegyezése mellett alakíthatnak külön hegyközséget. Az egészen különálló kisebb területek birtokosai kívánságukra a határban levő hegyközség kötelékébe felveendők, de ezek csak annyiban járulnak a hegyközség közös terheinek viseléséhez, amennyiben a hegyközségi kötelékben szolgáltatható előnyöket igénybe veszik. 63. §. Ha egy községben több határrészben két vagy több egészen különálló szőlőterület van, a melyek külön külön nagyobbak ötven holdnál s külön-külön legalább husz birtokos kezén vannak, ezeknek birtokosai az összes birtokosok számszerinti általános többségének határozata alapján külön hegyközségekké vagy a határ egyéb részeinek bevonása nélkül közös hegyközségé alakul- hatnak. Ugyanazon törvényhatóság több községében fekvő szőlőterületek tulajdonosai is alakíthatnak egy hegyközséget, ha ezek a szőlőterületekegy összefüggő területet képeznek. Ha a birtokosoknak az egyik vagy másik alakulási mód mellett nyilatkozó száma egyenlő, a külön hegyközségek vagy közös hegyközség alakítása iránt a hatóság határoz. 64. §. A hegyközségek kötelesek intézkedni 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt; 2. a filloxera által elpusztított szőlők felújításának vagy új szőlők ültetésének, továbbá a szőlőpenész (peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt. Intézkednek továbbá : 3. minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése ; 4. az okszerű szőlőmivelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kivánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt. (Folyt. köv.) 1-8. szám. HÍREK. — KÉRELEM. Lapunk mai szám imával XIII. évfolyamába lép. Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetéseik megújításával lapunkat jövőben is pártolni szíveskedjenek. Az előfizetési fel-tételek lapunk homlokán olvashatók. — Lapunk barátainak, munkatársainak és olvasóinak boldog újévet kívánunk ! — Az adóhivatal ügyében a vármegyétől Majthényi István elnöklete, alatt kiküldött bizottság befejezte az adókönyvek átvizsgálását s az adóhivatali személyzet kihallgatását. Mit tapasztaltak, mit nem, azt csak később adják át a nyilvánosságnak. — A minisztérium lemondott. A kormányválság, melyet a politikai lapok hetek óta jósolnak, bekövetkezett. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök, mivel minisztertársaival együtt arra a tapasztalatra jutottak, hogy a korona bizalmának általában oly mértékben nem osztályosai, mint ez az ügyek sikeres és eredményes vezetésére kívánatos volna, ds az összminisztérium nevében beadta lemondását, mit ő felsége el is fogadott. Wekerle e körülményt dec. 28 án úgy a képviselőházban, mint a főrendiházban bejelentette. Míg az új minisztérium meg nem alakul, a volt miniszterek vezetik az ügyeket.