Félegyházi Hirlap, 1901 (19. évfolyam, 1-103. szám)
1901-01-03 / 1. szám
XIX. évfolyam. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP. 1. szám. új, téli ruhába öltöztetett. Ennek a nemes tettnek valódi értékét az adja meg, hogy azok az emberek, kik maguk is kora reggeltől késő estig dolgoznak s a legtöbben a saját erejükből emelkedtek a társadalom számottevő tényezői közzé, visszaemlékezve a munka kezdetére, segélyeznek olyan szegény tanulókat, amilyenek ők maguk is voltak. Könnyű kiszámítaniuk, hogy hány órai munkát kell végezniük a hozzájárulási szózszeg fejében, de azért ők emberbaráti, uimes tettet végeznek, nem azért, hoy hiúságuknak tömjénezzenek, (mert hiszen neveik nincsenek betűrendbe szedve), csak azért, hogy a jót felemeljék. Az emberbaráti tettért Kolossváry Mihály iskolaszéki elnök meleghangú levélben mondott köszönetet a jóttevőknek. — Vajha e szép példa után az igazi szegénység és kiáltó nyomorúság sok enyhítőre találna a tehetősek között ! — Állatorvosaink. A vasárnapi közgyűlés az állatorvoskérdést megoldotta. Városunkban jövőre e szerint három állatorvos lesz. Kovács Lajos városi állatorvos, akit mi fizetünk és akinek a taksáját mi állapítjuk meg. Kellner György állami állatorvos, kit Félegyháza területére a miniszter nevezett ki. Hering János állami állatorvos, kit a félegyházi járás területére szintén a miniszter nevezett ki, de a székhelye csak itt lesz, Félegyházán. — Két ij osztály. A vallás- és közoktatásügyi m. kír. miniszter átirt a félegyházi rk. elemi népiskolák főtan hatóságához, a váczi püspökséghez, hogy e* hívja fel Félegyháza városát két uj osztály felállitására. A felhivás már le is érkezett és legközelebb az iskolaszék/ onnan pedig a , :;r gy'urtS*—»W k^-yul. — a Petőfi-asztaltársasá, mely ha otthona a Koronában van, újév ntján kedves meglepetésben részesítette a Korona úrnőjét, Kneffel Edéné őnagyságát. Az asztaltársaság tisztelete jeléül a finom műveltségű úrnőnek egy szép emléktárgyat nyujtott át. — „Hó a föld téli szemfedője.“ így énekli ezt Petőfi Sándor. Újév első napján be is borította a sáros, fekete földet a téli szemfedő. Erős szeles, zimánkos idő volt az újév napi. Csak úgy verte az ember szeme közé a havat. Ráillett a költő jellemzése, hogy „Megölte valaki magát, az hozta ezt a rut időt; fú a szél, táncból a tányér a torkélyműhelyek előtt!“ — A pénzintézetek hete volt a lefolyt hét. Az év utolsó napjai a pénzintézetek valóságos nagyhetei voltak. Az évi számadások összeálltása, nyereség veszteség számla, mérleg, forgalom kimutatása mind e napok munkája. Pislogtak is eszende a lámpák a pénzintézetek ablakain ki a mulatozásból hazatérő emberiség felé. — Köszönetnyilvánítás. Tizenhárom év óta szolgálta mészárszékem Félegyháza város érdemes közönségét. Ezen idő alatt a nagy közönségtől oly meleg pártolásban részesültem, hogy most, inden üzletemmel önként felhagyok, nem tehetem ezt anélkül, hogy a szivés pártolásért őszinte szívből jövő igaz köszönetet ne mondjak. Áldja Isten mindnyájukat s kérem, tartsanak meg emlékezetekben. — Kiskunfélegyházán, "Jöl. évi január hó 1-én. Kiváló tisztelettel Steiner József. — Szabad verni a gyerekeket. Sokat tárgyalták utóbbi időben azt a kérdést: szabad-e a tanítónak az iskolásgyermeket testi fenyítékkel büntetni. A Kúria most felmentett egy tanítót, akit a kir. Tábla egy iskolás gyermek magfanyitéséért elitélt. Az Ügyvédek Lapja említi az esetet. K. H. néptanító tavaly deczember 19 én az iskolában pálczával megverte növendékét, a kilenc éves R. Saroltát, s a veréssel a leánykának három-négy nap alatt gyógyuló testi sértést okozott. Az apa panasza folytán az ügy bíróság elé került. A tanítót fölmentették, de a másodfokú bíróság husz korona fő- és tiz korona mellékbüntetésre ítélte. A vádlott semmiségi panasza folytán a Kúria a másodbiróság ítéletét megsemmisítette s kimondta, hogy a tanító a tanítványt kihívó, rakonczátlan magaviselete miatt büntette testi fenyítékkel és tekintve, hogy a tanító az iskolai rendet s fegyelmet zavaró tanítványával szember fegyelmi hatáskörrel bírt és mert a vádlott, nent néptanító ezt a sértést a tanítására és felügyeletére bízott ikolai növeltékén az is,romában, fegyelmi jogának gyakorlása közt ’ cselekménye miatt vádlott nem büntethető. A nevezetes döntést a Kúria 1900. deczember 5-én 10.451. ügyszám alatt hozta. — A pápa öltözékeiről. A pápa hétköznapon fehér talárt ölt magára; a téli talár szövetből a nyári selyemrivaréból készül. Ha a Vatikán kertjében tartózkodik a szent atp, arany rojttal diszitett biborköpenyt vet a vállára; ha a házi kápolnában misézik, értékes csipke miseinget ölt magára s erre vörös pelerine kerül- Nagy szertartásokkor nagyon komplikált az egyházfő ruhája. Ily alkalmakkor a falda, a bő fehér atlasz reverenda fölé kerül a pallium, a mely ékkövekkel van kirakva s a pallium fölött van még egy bársonyköpeny. XIII. Leo mindig piros bársony félczipet hord, a melyre családi czimere van kihemezve. A halász gyűrűn kivül gyakran ritka értékű drágaköves gyűrűk is vannak a pápa ujjain; különösen kedveli a szent atya a smaragdot. A tiarát csak nagyon ritkán teszi a fejére az egyházfő, akinek ruházata ünnepélyes alkalmakkor oly nehéz, hogy alig képes benne járni; ilyenkor kordószéken, a Bedia gnstitoriát viszik. A koczka czukor ára. A fehér kocsi,vc. -ot öt kifogVa ‘Vu^-vajjy,'W*e4cbaB i, szokták árulni. 3fllor ezukor nem volt öt kilogramm, mert a skatulya körülbelül 350 grammot nyomott. A miniszter most arra hívja fel a közönséget, hogy a doboz súlyát ne fogadja el ezukor fejében. Egyszersmind a cukorgyárakat és kereskedőket is figyelmeztette ezen meg nem engedhető es felésre. — Asszonyok, leányok, kiket jővendőjük érdeke , hozassák meg Zit -El.-Lohia most megjelent szellemes jósló könyvét Rud- Umil szénécziós 11 korona beküldése ellenében (bélyegettlnn is) bérmentve várt bőrnek -an küldi : Gedeon András könyvkereskedése Miskolcson. Uguvét 40 fillérrel több. 9 — 10. vasóközönségünk részére uj előfizetést nyitunk lapunkra, melynek előfizetési ára helyben: egész évre 8 kor. fél 4 kor. negyed „2 kor. Vidékre : egész évre 10 kor. — fill. fél „ 5 kor. — fill. negyed „ 2 kor. 50 fill. egyes szám ára , mely a vasárnapi, nki a csütörtöki 8 fill. Előfizetési pénzek a Félegyhzi Hírlap kiadóhivatalához küldendők. Előfizetési felhívás. Január hó 1 -én 19 ik évfolyamának i-ső felébe lép a „ Félegyházi Hírlap.“ — Nagy szó ez a 18 hosszú év egy vidéki hetilap életében s méltán csak érdem számba mehet a Félegyházi Hírlapnak 1882. évtől való fennállása. De köszönheti ezt nagyrézben olvasóközönségének, mert a pártfogás nyújtotta anyagi meneteönök elveit csak lehetséges fennállania s küzdenie kitűzött czéljainak megvalósításáért. A Félegyházi htrlap nem szorul már arra, hogy hangzatos, sokat igérő csábos szavakkal újból programmot adjon. Ennek a lapnak ma is az a programmja, amelyet 18 hosszú évvel ezelőtt, megalapításakor kibocsuíjtott. Az emberek változtak s a változott viszonyok közepette csak egy maradt régi, változatlan , a tisztes irány, a melyet ez a lap fennállása óta követ. Most a félév alkalmával, pl .közgazdaségT 70.600/1892. VI/9. szám. Körrendelet a szőlővesszők és használt szőlőkarók szállításának szabályozása iránt a belföldi forgalomban. (Folyt.) 28. Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye, Budapest fő és szék városok Kecskemét thr. fol. város területére. Kivéve Sz. Márton Káza (kecskeméti felső járás) Kakucs (pesti közép j.) Dubok (solti közép j.) és Szalk Szent-Márton (solti közép járás) községek határait. 29 Sáros várm, egész területére. 30. Somogy vármegye egész területére. 81. Szabolcs vármegye területére. . Kivéve Tornyos Pálcza (tiszai jár.) község határát. 32. Szatmár várm. és Szatmár Németi sz. kir. város területére. Kivéve Rozsály (csengeri jár.) Gebe (mátészalkai „ Nagy-Dodos „ „ Nyir-Megyes „ „ O Pályi „ „ Parasznya „ „ Girót-Tótf. (n. bányai j. Szakálla-Dombó „ „ Irodalom. Egetvívó asszonyszív cím alatt 4 kötetes regényt ir Jókai Mór, a koszorús költő, akinek ez a legújabb regénye költői szépségű leírások, érdekfeszitő helyzetek és mesteri meseszövés tekintetében vetélkedik Jókai legnépszerűbb, legremekebb régi regényeivel, így írja ezt a Pesti Hírlap, mely karácsonyi számában kezdte meg a hatalmas mű közlését. Érdekes tudni, hogy Jókai e legújabb történelmi regényének tárgya egy előkelő magyar nemzeti családnak — a Barai-családnak — a tragédiája, mely család közel másfél századon át nagy szerepet játszott Debreczenben s igy az illusztus regényírónak bő alkalma nyílik a múlt századbeli Debreczent rajzolni és jellemezni. A regény alakjai mind a történelem által följegyzett tényezők a közéletben, akiknek küzdelme egy érdekes korszakot ismertet meg Magyarországon, a Rákóczyszbadságharczból és az azt követő időkből. Aki újévtől kezdve előfitet a Pesti Hírlapra, külön lenyomatban kapja meg Jókai regényen„... " ig megjelent részét.