Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1921 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-04 / 49. szám
XXXIX XXVII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1921. december 4. 49. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ a kiskunfélegyházi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. SALLAY JÁNOS. Politikai hetilap. Lapunk előfizetési ára: Egy évre v K. Fél évre K. Nyílt válasz egy „Nyílt levélre.“ A helybeli harcratermett „Politikus“ lapjában, a zord időkre való tekintettel új köntösbe bújtatott „ Csonkamagyarország“-ban, amely azonban új cégér alatt is a régi portékát árulja, nyílt levelet intéz hozzám egy cikkemmel kapcsolatban, amely a Félegyházi Hírlapban Elvek és pártok címen jelent meg. Ámbár hasábos levelére — a nyíltsággal érthetetlenül ellentétben — az író tőlem súgva kéri a választ, megbocsát, ha egész nyíltan megadom. íme : Tehát belekerültem, mint Pontius Pilátus a Credoba. Mert nekem címezve — valójában közmegbecsülésben álló felelős szerkesztőmnek szól a mérgezett nyíl. Én elvekről és emberekről írtam — levélíró kollegám pedig átsiklik a személyeskedések terére. Embervadászó szenvedélyében egy személyt hajszol, miért ? Nem tudom, ki rejtőzik ez álnév mögött, de egyet jól látok: a gyűlölködés sugallta ez írásművet s indulatos elvakultság vezette a tollat. Én e térre nem fogom követni, nekem nemesebb ambícióim vannak. Ámbár úgy emlékszem, olvastam valahol, hogy az ilyfajta nyilakat egy istenség megfordítja és a nyilazót érik. . . Minthogy tehát cikke ily szomorú hangulatba ejtett, olymposzi magasságból dörgő kollégám nem fogja zokon venni, hogy vállveregető gyöngédségeit nem tudom kellőképen értékelni s az ingyenes oktatásért, melyben engem részesíteni kegyeskedett, ugyancsak adós maradok. Különben se tudom, mivel szolgáltam meg, nem igyekeztem azon. De, hogy lássa, felvilágosításai nem sziklatalajra hullottak, közlöm azt a képet, mely mindezek után is él lelkemben dr. Sallay Jánosról. Derék, talpig becsületes embernek tartom, aki egy elvéhez mindvégig hű maradt: a haza szolgája, a köz boldogulásáért küzd. A mai zilált bel- és külpolitikai adottságok közt lehet ezt a célt különböző utakon keresni, — ugyan ki mondhatná meg, melyik itt az igazi, — de bárhol állott, személyeskedés, önzés nem vezette, emberhajszában nem vett részt. Megsúghatom tehát: amikor új embereket kívántam, akikkel a keresztény nemzeti politika tartalmát meg lehet valósítani, ilyen emberekre gondoltam. Ebben a hitemben nem a kollégáét kicsinyes támadása fog megrendíteni, hisz Goethe már egy évszázaddal előbb megmondott... Es sind die schleehsten Früchte nicht, woran die Wespen wagen — nem a legrosszabb gyümölcs az, melyen a darazsak rágódnak. Végezetül: Ezt pedig nem azért irom, mert félek az elcsapástól, vagy mert a gázsimat emelték, ami különben elkel, mert nálam az írás: nobile officium. A többi nem tartozik rám. Az ismerelen nevű vezércikkíró. A legtöbb adót fizetők névsora. Az 1922. évre a legtöbb állami adót fizetők névsorát a városi adóhivatal a következőleg álltotta össze : A) Rendes trok: Keleti József 54,432 K, dr. Hoffer József 52,07292 K, Kaposvári Géza 28,083 K, Karpelesz Ede 27,632 K, Brüll Pál 27,416 K, dr. Puskás Béla 24,380 K, Feuer Miksa 24,304 K, Fried Aladár 24,293 K, Pál István 23,816 K, Steiner Béla 22,136 K, Bregi Jakab 21,030 K, Szombati János 20,880 K, Hoffer Vilmos 20,416 K, Fövenyi Sándor 20,403 K, Kiskunhalasi közbirtokosság 19,785 K, Pap József 19,383 K, Nagy János hentes 18,948 K, Ónody Ferenc 18,386 K, Bene Istvánné 17,942 K, Szécsény Manóné 16,210 K, Dobos István 16,067 82 K, Tóth Endre 15,237 20 K, Fischef József 14,631 K, Schweitzer Adolf 14,574 K, Feuer Sándor 14,106 K, Feuer Béla 13,897 50 K, Ónody József 13,836 K, Parádi László 13,006 K, Fazekas Szűcs Pál 12,244 50 K, dr. Stróbl Miklós 11,484 K, Tapodi József 11,362 K, dr. Tarjányi Iván 11,320 K, Somogyi István 11,072 K, Szabó Franciska 10,982 40 K, Csillag Áron 10,896 K, Endre János 10,645 40 K, Schweiger Mórné 10,328 K, Nagy Albert 10,042 49 K, Kis József 9,954 K, dr. Prick István 9,936 K, Frankl Ede 9,932 K, Fisch Illés 9,666 K, Poór István 9,476 K, Brachfeld Oszkár 9,450 K, Füredi Soma 9,450 K, Léderer Géza 9,180 K, Táby László 9,158 68 K, Frank Miksa 8,975 57 K, Holló Antal 8,874 K, dr. Endre Zsigmond 8,798 K, dr. Propper Miksa 8,784 K, K. Szabó M. János 8,736 K, dr. Bányai Mór 8,717 60 K, dr. Krausz Mór 8,696'56 K, Fazekas Ágoston 8,582 20 K, Schwéd Ferencné 8,53 K, Szabó Béla 8,468'30 K, dr. Sallay János 8,287 40 K, Bleier Soma 8,108 K, Farkas József 7,938 K, Jákóhalmi közbirtokosság 7,888 K, Ocskó József 7,643-83 K, Zámbó Dezső 7,516 K, Toldy Jenő 7,480 K, Ring László 7,398 K, Sahin Tóth Rafael 7,280 K, dr. Szabó Iván 6,990 K, Zimány Béla 6,851-50 K, Gál Andor 6,754 K, K. Szabó Istvánné 6,598 K, Kiss Jenő 6,572 92 K, Fern Márkusz 6,569 K, Pap Rókus 6,518 K, Kocsis Ferenc 6,500 K, dr. Biró László 6,42880 K, dr. Szabó Árpád 6,147 K, Krausz József 6,075 K, Blau Vilmos 6,072 K, Bakos Sándorné 5,948 K, Sonnenfeld Sámuel 5,823 K, Dévai Lipót 5,683 K, dr. Puskás János 5,650 K, dr. Bindfeld Lajos 5,67912 K, Nagy József 5,612 K, dr. Léderer Lajos 5,609 32 K, Majoros Sándor 5,608 60 K, Tarjányi János 5,536 K, Endre Antalné 5,352 K, dr. Horváth Zoltán 5,332 K, Lőrincz Lázár 5,165 K, Berecz István 5,144 K, Hotter Imréné 5,100 K, Schwei 1921. — Mi már évekkel ezelőtt elismertük és hitelesítettük gróf Károlyi Mihálynak a saját magáról kiállított szegénységi bizonyítványát. Neki azonban ez nem volt elég, hanem most jogügyi képviselője, a „Nagy* rsva dr. nagy György utján azt kér**, hogy Budapest székesfőváros elöljárósága hivatalosan is állítson ki neki szegénységi bizonyítványt. Óh, te szegény országnak igazán szegény népe, melynek gróf Károlyi Mihályok irányították, sőt itt-ott még ma is irányítják a sorsát . . . * — Egy táblabiró, aki az igazságot becsületből is mindig szolgálta, hivatalból is híven szolgáltatta, felhívta az igazságügyeknek a miniszterét, hogy igazság szerint aranyban fizessék neki az 1913. évben kiutalt 8220 K nyugdíját. A miniszter szerint az volna az igazságtalanság, ha a követelést teljesítenék. Erre a táblabíró a közigazgatási bírósághoz fordult panaszával. A panasz indokolása szerint az állam az aranyfedezet elköltésére, mint vis maiorra nem hivatkozhatik, mert a földmíves, az iparos, a kereskedő, a bankár, a nagybirtokos — az uzsoráskodókat, hadimilliomosokat nem is számítva — sohasem létező jólétben és kényelemben él, ellentétben az államra nézve legértékesebb osztállyal, a nyomorgó közalkalmazottakkal. Pedig alkalmazottainak példátlan nélkülözése az állam létét veszélyezteti, mert az erkölcsök színvonalát előbb utóbb lesülyeszti. Tehát az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a veszély elhárítására a bőségben élő osztályoknak gyakran illegitim uton szerzett vagyonfölöslegét elvenni úgy, mint azt a ház- és lakástulajdonosokkal részben már meg is tette. Az érdekes kérvény azzal végződik, hogy az állam alkalmazottait a többi néposztállyal egyszinvonalú megélhetéshez tartozik segíteni.* — A világboldogitás hazug jelszava mögül előtört világcsalás zsarnoki önkénye csúfosan elbukott ... A mindig hajthatatlan bolsevik vezér eddig másoknak mondta s most érzi, hogy neki csakugyan nincsen — föltámadás . . . elernyedt benne az akaraterő és vergődik a — halálos ágyán . . . Az előtte tátongó rettenetes sötétségtől rémül és . . . papot hivat . . . Megbántad-e bűneidet ? Megbocsátasz-e ellenségeidnek ? ger Fanny 5,091 K, Tóth József lelkész 5,076 K, Ladányi Péter 5,057 K, Boda Antal 5,037 K, Csillag Géza 5,026 K, Rosner Gyula 5,019 K, Sallai Márton 4,960 K, Frank Ignác 4,959 K. B) Póttagok: Bánhidy Gáborné 4,931 K, Szabó Jánosné 4,828 K, Kádár János 4,811 80 K, Ónody József 4,768 K, Varga B. József 4,699 K, Soler Antal 4,694 K, Frank Dezső 4,684 K, Nagy Károly lakatos 4,650 K, Rosenberg Zsigmond 4,645 K, Endre István 4,635 K, Czira Endre 4,590 K, Spitzer Miksa 4,578 K, Borbényi Gyuláné 4,520 K, Ipacs András 4,486 K, Lukács Gyuláné 4,481 K, Szabados József 4,464 K, Kovács Gáspárné 4,427 K, Puky Márton 4,426 K, Réczi Sándor 4,413 K, Mráz László 4,412 K, Iványi Feren 4,410 K, Hideg Béla 4,341 K, Vakulya János 4,340 K, Pallagi J. Jánosné 4,300 K.