Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1922 (40. évfolyam, 1-54. szám)
1922-01-15 / 3. szám
viseletét, a városi tanácsot és a megjelent többi vendégeket , fölhívta, a Népfőiskola hallgatóit, hogy lankadhat nem ismerve hallgassák az előadásokat. Utána Dóczy Pál polgármester helyettes a városi tanács nevében örömmel üdvözölte a Népfőiskolát s köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik létesítése érdekében önzetlen munkát fejtettek ki s egyúttal megígérte a tanács jóakaratú támogatását. Majd Pályi Sándor, a Szabadoktatási Tanács főtitkára szólalt föl s a Népfőiskola jelentőségét és fontosságát fejtegette mélyen járó és hatásos beszédében. A főgimnáziumból 11 órakor az egész közönség az ótemplomba vonult, ahol Toldy Jenő ótemplomi plébános, pápai kamarás ünnepélyes Veni Sanctet tartott s utána csendes misét. Mise alatt a Petőfi Daloskor a Nemzeti Hiszekegyet, Boldogasszony Anyánk és más egyházi énekeket énekelt. Evangélium után Toldy plébános magas szárnyalású beszédet intézett a főiskola hallgatóihoz. A zsúfolásig megtelt templom közönségére mély hatást tett úgy a szent beszéd, mint a Daloskor nagy precisitással és kellő színezéssel előadott énekszámai. A misét a Himnusz zárta be, melyet a Daloskor tagjaival együtt énekelt a hívek nagy tömege, 12 óra elmúlt, mire a templom kiürült. A Népfőiskola rendes előadásai kedden kezdődtek meg. Örülünk, hogy amit lapunk hasábjain elhintettünk, testet öltött s kívánjuk, hogy ezt kövesse rövidesen az iparos ifjúság népfőiskolája is s keljen nemes versenyre minden társadalmi osztály a város s ezzel az egész ország kulturális fejlődésének előmozdítása érdekében. Ez lesz az igazi nemzetmentő munka, aszódi polgár és neje, Zsuzsanna leánya volt. Hazakerülve Szabadszállásra, önállósította magát Petrovicz István ■ 1815. szeptember hó 15 én nőül vette, mint szabadszállási mészárosmester Hruz Máriát. Ez volt a nagy költő édesanyja. Ferenczi Zoltán 1898 ban megjelent „Petőfi életrajza“ című művében a Petőfi család származását 1667 ig viszi föl. Szerinte a család első ismert ősei Petrovics Márton és János, akik I. Lipót magyar királytól 1667 ben nemesi címert kaptak, melyet Vágújhelyen 1668 ban hirdettek ki. Mártonnak két fia volt, Pál és György, kik a pozsonymegyei Kajal községben laktak. György innen Nyitra megyébe költözött, ahol Agács községben négy fia született: Márton, György, Tamás és Jánoz. E két utóbbi az előbb említett Petrovics testvér, akik Vágújhelyről származtak el Aszódra. Ezt az összeköttetést azonban nem minden kétséget kizáróan fogadhatjuk el. A nemesi címert a Petrovics család kapta: Tamás és János, a Vágujhelyre elszakadt két mészáros legény Petrovicznak írja magát s csak a költő atyja cseréli föl a Petrovicz nevet a Petroviczóval. Már pedig, ha a Petrovicz és a nemes Petrovics család úgy lett volna, két nemzedék alatt nem ment volna feledésbe a család nemessége. Az Aszódra költözött Petrovicz Tamás és János azonos a nemes Petrovics családból származott és Agácson született Tamás és Jánossal. Mi egész biztosnak csak azt fogadhatjuk el, hogy első ismert őse a családnak Petrovicz Tamás és János, akik Vágújhelyről, mint mészáros legények kerülnek Aszódra. (Folytatjuk.) A Petőfi-család leszármazása. Irta: Dr. Porst Kálmán főgimn. igazgató. (Folytatás.) Bennünket e családok közül a Petrovicz, Salkovics és Hruz család érdekel, Petrovicz Tamás ugyanis 1773. január hó 21-én, 30 éves korában esküdött Aszódon örök hűséget a 22 éves Salkovics Zsuzsannának. Petőfi Sándor atyai nagyanyja Salkovics lány volt. Az esketési szertartást nagytiszteletű Hajnóczy Sámuel Aszód evangélikus tudós lelkésze végezte. Ez a nagytiszteletű pap volt édesatyja a mártírhalált halt mély tudású Hajnóczy József kamarai titkárnak, akit a Martinovics Ignác-féle mozgalomban való részvét miatt az önkényuralom a Vérmezőn 1795-ben kivégeztetek. Petrovicz Tamásnak házasságából hat gyermeke született. Mihály született 1786. június 11-én Aszódon, Erzsébet 1789. március 8 án Kartalon, István 1791-ben Kartalon, János 1794 ben Valkón. Volt még két lánya Tamásnak, Anna és Zsuzsanna, de azt nem tudjuk ezideig, hogy hol és mikor születtek, csak annyit, hogy ezek 1780. és 1786. között születtek. Ezek közül Anna Valkón ment férjhez Hudecz Mihály aszódi szabóhoz 1796. május 2-án. Zsuzsanna ugyancsak Valkón ment férjhez 1801. január 11-én Miklán Györgyhöz. Az elsorolt gyermekek közül István, aki Kartalon született 1791. augusztus 15-én, volt a nagy költő édesatyja. Petrovicz István atyja mesterségét tanulta. Mészáros volt ő is. Abban az időben a mészárosok nem sokáig laktak egyhelyt. A mészárszékek a községeknek voltak a tulajdonai, melyeket haszonbérbe adtak a legtöbbet ígérőnek. Petrovicz Tamás is ilyen bérlő volt. Bérelt Aszódon, Kartalon, Valkon s 1818. körül Szabadszálláson. Minthogy már ezidőtájt elöregedett, fiával, litvánnal együtt bérelte a szabadszállási mészárszéket, aki előbb különböző községekben legénykedett, többek között Maglódon is. Itt ismerkedett meg az evangélikus papnál szolgáló Hruz Máriával, aki Hruz János Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 10-én, kedden tartotta 1922. január havi rendes közgyűlését. Elnöklő Dóczy főmérnök 9 órakor nyitotta meg a gyűlést. A városi alkalmazottakat megillető állami pótlékok, segélyek és megtérítések előlegezéséről úgy határozott a közgyűlés, hogy azokat lehetőleg a befolyt állami adók összegéből fizessék ki, nehogy az alapítványok felhasználásával azok kamatveszteséget szenvedjenek. Az 1921. első félévben adott gyorssegély megszavazásánál kimondott birtokon kívüliséget a vármegye szabályellenesnek minősítette. A bemutatott 1914—1915. évi zárszámadásokat általános és részletes vita után azzal fogadta el a közgyűlés, hogy a vármegye részéről való felülvizsgálást akkor kérje a tanács, amikor már az 1916— 1917., 1918., 1919. és 1920. évi zárszámadások is összeállíttattak. Plell Ulrik kertésszel kötött haszonbéri szerződést jóváhagyólag tudomásul vette. Héger Nándor napidíjasnak havi 30 korona kegydíjat folyósított. A kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltség indokolt kívánságára az adókivetéshez 4 ideiglenes segédmunkaerő alkalmazását 1922. január 1-től július 31-ig elrendelte, valamint 1922. augusztus 1-től adónyilvántartói állást szervez s az igy megüresedő egy számtiszti állásra pályázatot ir ki. A kéményseprők által kért seprési dij fölemelés megállapítására bizottságot küldött ki a közgyűlés. A magyar nemzeti szövetségnek 1000 korona segélyt szavazott meg. A városi nyugdíjasok állami segélyének előlegezését elrendelte. Hevér József iskolaszolga özvegyének 600 korona temetési segélyt és havi 20 korona kegydíjat szavazott meg. Bencsik József és Csókán Lajos főgimnáziumi tanároknak a kért betegszabadságot engedélyezte. A közgyűlés 11 órakor ért véget. FÉLEGYHÁZI hírlap 1922. január 15. Január 19—22-ig népegészségügyi kiállítás és sorsjáték lesz városunkban. Az amerikai Vöröskereszt anya- és csecsemővédő akciója a nagymérvű gyermekhalálozás csökkentésére hazánkban nemcsak anya- és csecsemőgondozó intézeteket állít fel, de a nagyközönség felvilágosítására vetített képes előadásokkal egybekötött vándorkiállításokat is rendez. A félegyházi kiállítást január 19 — 22 ig fogják rendezni. Ebben a tárgyban január 10 én délután volt az alakuló gyűlés. A város közgyűlési termében szép számmal gyűltek össze a város képviselőtestület, az iskolák, egyházak, a különböző körök, a nő- és leányegyletek képviselői, hogy a kérdést megvitassák. Az elnöklő Dóczy Pál, h. polgármester megnyitó beszédében rámutat a kérdés nagy fontosságára s a város lelkes támogatását kéri az emberbaráti akcióhoz. Azután dr. Táby József főorvos részletesen ismertette a kiállítás célját és szervezetét. A szándékolt kiállítás azt célozza, hogy a közönség széles rétegeiben felkeltse e kérdés iránt az érdeklődést. Magyarország csecsemőhalálozás dolgában mindjárt Oroszország után következik: 150—160 ezerrel több az elhalt gyermekek száma a születettekénél. Ha ez így tovább tart, a szinmagyar lakosság lassú kipusztulásnak néz elébe. A Társadalmi Múzeum tanulságos gyűjteményei a központi Fehér-iskolában lesznek kiállítva, az előadásokat pedig a zárda tornacsarnokában tartják meg. Az előadásokkal kapcsolatban miniszterileg engedélyezett sorsjáték is lesz. Az értékes nyereménytárgyakat idejében közszemlére fogják kitenni. Azután megválasztották a bizottságokat. Helyi bizottság: Elnök: Toldy Jenő, pápai kamarás, ügyvezető elnök: dr. Táby József főorvos, dr. Endre Ivánné, Sóhalmy Jánosné, Ferencsik Ödönné, Dóczy Pál, dr. Porst Kálmán, Dobák István. Szűkebb körű intézőbizottság: Tóth József lelkész, Rácz Jánosné, Walleshausen Jánosné, Kárpáti Margit, Szép László, Kovács Géza. A részletesebb programmot jövő számunkban ismertetjük. Az egész akciót olvasóink legnagyobb jóindulatába ajánljuk. Felhívás. Az antant rendelkezése szerint 35.000 főnyi honvédségünket önkéntes jelentkezés útján szervezzük meg. — Az ügy megoldása sürgős, mert addig is milliárdokkal fizetjük a nyakunkon ülő antant bizottságot. De — kivétel nélkül mindnyájunkra életbevágóan fontos ez a kérdés azért is, mert Hazánkat nem hagyhatjuk védtelenül. S a védelmet is csak megbízható, okos és becsületes magyar fiainkra lehet bíznunk, különben menthetlenül elpusztulunk mindnyájan. A honvédelmi miniszter toborzója szerint honvédekre van szüksége a Hazának, sürgősen. A helybeliek jelentkezzenek Félegyháza város katonaügyi előadójánál (városháza, II. emelet 4. ajtó) illetőségi bizonyítvánnyal és keresztlevéllel ellátva. A vidékiek a főszolgabiróságnál. Korhatár 17— 36 év. Csak az lesz katona, aki néhány heti szolgálat után maga kijelenti, hogy maradni kiván. A szolgálat ideje — minden régi szolgálat beszámításával együtt — 12 év, de 6 év után kérni lehet a tartós szabadságot, különös esetben még előbb is. Nagy dolog az, hogy a Haza a honvédeknek biztos, jó megélhetést ad, vagyis Garantáljuk a terpentines PYRAM cipőkrémet. |