Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1922 (40. évfolyam, 1-54. szám)

1922-01-15 / 3. szám

viseletét, a városi tanácsot és a megjelent többi vendégeket , fölhívta, a Népfőiskola hallgatóit, hogy lankadhat nem ismerve hallgassák az előadásokat. Utána Dóczy Pál polgármester helyet­­tes a városi tanács nevében örömmel üd­vözölte a Népfőiskolát s köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik létesítése érdekében önzetlen munkát fejtettek ki s egyúttal megígérte a tanács jóakaratú támogatását. Majd Pályi Sándor, a Szabadoktatási Tanács főtitkára szólalt föl s a Népfőiskola jelentőségét és fontosságát fejtegette mé­lyen járó és hatásos beszédében. A főgimnáziumból 11 órakor az egész közönség az ótemplom­ba vonult, ahol Toldy Jenő ótemplomi plébános, pápai kamarás ünnepélyes Veni Sanctet tartott s utána csendes misét. Mise alatt a Petőfi Daloskor a Nemzeti Hiszekegyet, Boldogasszony Anyánk és más egyházi énekeket énekelt. Evangélium után Toldy plébános magas szárnyalású beszédet intézett a főiskola hallgatóihoz. A zsúfolásig megtelt templom közönségére mély hatást tett úgy a szent beszéd, mint a Daloskor nagy precisitással és kellő színezéssel előadott énekszámai. A misét a Himnusz zárta be, melyet a Dalos­kor tagjaival együtt énekelt a hívek nagy tömege, 12 óra elmúlt, mire a templom ki­ürült. A Népfőiskola rendes előadásai ked­den kezdődtek meg. Örülünk, hogy amit lapunk hasábjain elhintettünk, testet öltött s kívánjuk, hogy ezt kövesse rövidesen az iparos ifjúság népfőiskolája is s keljen ne­mes versenyre minden társadalmi osztály a város s ezzel az egész ország kulturális fejlődésének előmozdítása érdekében. Ez lesz az igazi nemzetmentő munka, aszódi polgár és neje, Zsuzsanna leánya volt. Hazakerülve Szabadszállásra, önálló­sította magát Petrovicz István ■ 1815. szep­tember hó 15 én nőül vette, mint szabad­­szállási mészárosmester Hruz Máriát. Ez volt a nagy költő édesanyja. Ferenczi Zoltán 1898 ban megjelent „Petőfi életrajza“ című művében a Petőfi család származását 1667 ig viszi föl. Sze­rinte a család első ismert ősei Petrovics Márton és János, akik I. Lipót magyar ki­rálytól 1667 ben nemesi címert kaptak, me­lyet Vágújh­elyen 1668 ban hirdettek ki. Mártonnak két fia volt, Pál és György, kik a pozsonymegyei Kajal községben lak­tak. György innen Nyitra megyébe költözött, ahol Agács községben négy fia született: Márton, György, Tamás és Jánoz. E két utóbbi az előbb említett Petrovics testvér, akik Vágújhelyről származtak el Aszódra. Ezt az összeköttetést azonban nem minden kétséget kizáróan fogadhatjuk el. A nemesi címert a Petrovics család kapta: Tamás és János, a Vágujhelyre elszakadt két mészá­ros legény Petrovicznak írja magát s csak a költő atyja cseréli föl a Petrovicz nevet a Petroviczóval. Már pedig, ha a Petrovicz és a nemes Petrovics család úgy lett volna, két nemzedék alatt nem ment volna fele­désbe a család nemessége. Az Aszódra költö­zött Petrovicz Tamás és János azonos a nemes Petrovics családból származott és Agácson született Tamás és Jánossal. Mi egész biztosnak csak azt fogadhat­juk el, hogy első ismert őse a családnak Petrovicz Tamás és János, akik Vágújhely­ről, mint mészáros legények kerülnek Aszódra. (Folytatjuk.) A Petőfi-család leszármazása. Irta: Dr. Porst Kálmán főgimn. igazgató. (Folytatás.) Bennünket e családok közül a Pet­­rovicz, Salkovics és Hruz család érdekel, Petrovicz Tamás ugyanis 1773. január hó 21-én, 30 éves korában esküdött Aszódon örök hűséget a 22 éves Salkovics Zsuzsan­nának. Petőfi Sándor atyai nagyanyja Sal­­kovics lány volt. Az esketési szertartást nagytiszteletű Hajnóczy Sámuel Aszód evan­gélikus tudós lelkésze végezte. Ez a nagy­tiszteletű pap volt édes­atyja a mártírhalált halt mély tudású Hajnóczy József kamarai titkárnak, akit a Martinovics Ignác-féle mozgalomban való részvét miatt az önkény­­uralom a Vérmezőn 1795-ben kivégeztetek. Petrovicz Tamásnak házasságából hat gyermeke született. Mihály született 1786. június 11-én Aszódon, Erzsébet 1789. már­cius 8 án Kartalon, István 1791-ben Kar­talon, János 1794 ben Valkón. Volt még két lánya Tamásnak, Anna és Zsuzsanna, de azt nem tudjuk ezideig, hogy hol és mikor születtek, csak annyit, hogy ezek 1780. és 1786. között születtek. Ezek kö­zül Anna Valkón ment férjhez Hudecz Mi­hály aszódi szabóhoz 1796. május 2-án. Zsuzsanna ugyancsak Valkón ment férjhez 1801. január 11-én Miklán Györgyhöz. Az elsorolt gyermekek közül István, aki Kar­talon született 1791. augusztus 15-én, volt a nagy költő édesatyja. Petrovicz István atyja mesterségét ta­nulta. Mészáros volt ő is. Abban az időben a mészárosok nem sokáig laktak egyhelyt. A mészárszékek a községeknek voltak a tulajdonai, melyeket haszonbérbe adtak a legtöbbet ígérőnek. Petrovicz Tamás is ilyen bérlő volt. Bérelt Aszódon, Kartalon, Val­­kon s 1818. körül Szabadszálláson. Mint­hogy már ezidőtájt elöregedett, fiával, lit­vánnal együtt bérelte a szabadszállási mé­szárszéket, aki előbb különböző községek­ben legénykedett, többek között Maglódon is. Itt ismerkedett meg az evangélikus pap­nál szolgáló Hruz Máriával, aki Hruz János Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 10-én, kedden tartotta 1922. január havi rendes közgyűlését. Elnöklő Dóczy főmérnök 9 órakor nyitotta meg a gyűlést. A városi alkalmazottakat megillető ál­lami pótlékok, segélyek és megtérítések előlegezéséről úgy határozott a közgyűlés, hogy azokat lehetőleg a befolyt állami adók összegéből fizessék ki, nehogy az alapítvá­nyok felhasználásával azok kamatvesztesé­get szenvedjenek. Az 1921. első félévben adott gyors­segély megszavazásánál kimondott birtokon kívüliséget a vármegye szabályellenesnek minősítette. A bemutatott 1914—1915. évi zár­számadásokat általános és részletes vita után azzal fogadta el a közgyűlés, hogy a vármegye részéről való felülvizsgálást ak­kor kérje a tanács, amikor már az 1916— 1917., 1918., 1919. és 1920. évi zárszáma­dások is összeállíttattak. Plell Ulrik kertésszel kötött haszon­béri szerződést jóváhagyólag tudomásul vette. Héger Nándor napidíjasnak havi 30 korona kegydíjat folyósított. A kecskeméti m. kir. pénzügyigazga­tósági kirendeltség indokolt kívánságára az adókivetéshez 4 ideiglenes segédmunka­erő alkalmazását 1922. január 1-től július 31-ig elrendelte, valamint 1922. augusztus 1-től adónyilvántartói állást szervez s az igy megüresedő egy számtiszti állásra pá­lyázatot ir ki. A kéményseprők által kért seprési dij fölemelés megállapítására bizottságot kül­dött ki a közgyűlés. A magyar nemzeti szövetségnek 1000 korona segélyt szavazott meg. A városi nyugdíjasok állami segélyé­nek előlegezését elrendelte. Hevér József iskolaszolga özvegyének 600 korona temetési segélyt és havi 20 korona kegydíjat szavazott meg. Bencsik József és Csókán Lajos fő­gimnáziumi tanároknak a kért betegszabad­ságot engedélyezte. A közgyűlés 11 órakor ért véget. FÉLEGYHÁZI hírlap 1922. j­an­uár 15. Január 19—22-ig népegészség­ü­gyi kiállítás és sorsjáték lesz városunkban. Az amerikai Vöröskereszt anya- és csecsemővédő akciója a nagymérvű gyer­mekhalálozás csökkentésére hazánkban nem­csak anya- és csecsemőgondozó intézeteket állít fel, de a nagyközönség felvilágosítá­sára vetített képes előadásokkal egybekö­tött vándorkiállításokat is rendez. A félegyházi kiállítást január 19 — 22 ig fogják rendezni. Ebben a tárgyban január 10 én délután volt az alakuló gyű­lés. A város közgyűlési termében szép számmal gyűltek össze a város képviselő­­testület, az iskolák, egyházak, a különböző körök, a nő- és leányegyletek képviselői, hogy a kérdést megvitassák. Az elnöklő Dóczy Pál, h. polgármes­ter megnyitó beszédében rámutat a kérdés nagy fontosságára s a város lelkes támo­gatását kéri az emberbaráti akcióhoz. Azután dr. Táby József főorvos rész­letesen ismertette a kiállítás célját és szer­vezetét. A szándékolt kiállítás azt célozza, hogy a közönség széles rétegeiben felkeltse e kérdés iránt az érdeklődést. Magyarország csecsemőhalálozás dolgában mindjárt Orosz­ország után következik: 150—160 ezerrel több az elhalt gyermekek száma a szüle­tettekénél. Ha ez így tovább tart, a szin­­magyar lakosság lassú kipusztulásnak néz elébe. A Társadalmi Múzeum tanulságos gyűjteményei a központi Fehér-iskolában lesznek kiállítva, az előadásokat pedig a zárda tornacsarnokában tartják meg. Az előadásokkal kapcsolatban miniszterileg en­gedélyezett sorsjáték is lesz. Az értékes nyereménytárgyakat idejében közszemlére fogják kitenni. Azután megválasztották a bizottsá­gokat. Helyi bizottság: Elnök: Toldy Jenő, pápai kamarás, ügyvezető elnök: dr. Táby József főorvos, dr. Endre Ivánné, Sóhalmy Jánosné, Ferencsik Ödönné, Dóczy Pál, dr. Porst Kálmán, Dobák István. Szűkebb körű intézőbizottság: Tóth József lelkész, Rácz Jánosné, Walleshausen Jánosné, Kárpáti Margit, Szép László, Ko­vács Géza. A részletesebb programmot jövő szá­munkban ismertetjük. Az egész akciót olvasóink legnagyobb jóindulatába ajánljuk. Felhívás. A­z antant rendelkezése szerint 35.000 főnyi honvédségünket önkéntes jelentkezés útján szervezzük meg. — Az ügy megol­dása sürgős, mert addig is milliárdokkal fizetjük a nyakunkon ülő antant bizottsá­got. De — kivétel nélkül mindnyájunkra életbevágóan fontos ez a kérdés azért is, mert Hazánkat nem hagyhatjuk védtelenül. S a védelmet is csak megbízható, okos és becsületes magyar fiainkra lehet bíznunk, különben menthetlenül elpusztulunk mind­nyájan. A honvédelmi miniszter toborzója sze­rint honvédekre van szüksége a Hazának, sürgősen. A helybeliek jelentkezzenek Félegy­háza város katonaügyi előadójánál (város­háza, II. emelet 4. ajtó) illetőségi bizonyít­vánnyal és keresztlevéllel ellátva. A vidé­kiek a főszolgabiróságnál. Korhatár 17— 36 év. Csak az lesz katona, aki néhány heti szolgálat után maga kijelenti, hogy maradni kiván. A szolgálat ideje — minden régi szolgálat beszámításával együtt — 12 év, de 6 év után kérni lehet a tartós szabad­ságot, különös esetben még előbb is. Nagy dolog az, hogy a Haza a hon­védeknek biztos, jó megélhetést ad, vagyis Garantáljuk a terpentines PYRAM cipőkrémet. |

Next