Félegyházi Közlöny, 1924 (23. évfolyam, 1-53. szám)
1924-04-27 / 18. szám
18-ik szám XXIII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1924. április hó 27. TÁRSADALMI HETILAP 800 korona. Iparosnevelés. Már több ízben rámutattunk arra a veszélyre, amelyet iparosnevelés szempontjából a mostani gazdasági helyzet magában rejt. Az ipari és kereskedelmi tanoncok száma egyre csökken s igy az utánpótlás egyre kisebb lesz. Ez a körülmény néhány év múlva vagy már a gazdasági helyzet javulása esetén éreztetni fogja kellemetlen hatását. A tanoncnevelés csökkenése a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, de az iparosok és szülők csekély áldozatkészségén is rejlik. A kedvezőtlen gazdasági helyzet folytán az iparos nem akarja magára vállalni a tanoncellátást, mert az első évben nagyon csekély ellenszolgáltatást kap. A szülő viszont nem akarja gyermekét oly pályára adni, amelyen évekig nem kereshet, sőt még nekik kell áldozatot hozni. A tanoncviségnek további oka, hogy a munkabérek és a drágaság közt nincs meg az az arány, mint békében. Békében az iparossegéd annyit keresett, hogy nemcsak ellátását, valamint ruházatának az árát kereste meg, hanem még önállósításához tőkét is tudott gyűjteni. Ezzel szemben az ipari munkás ma alig keres annyit, mint amennyi a megélhetéshez szükséges. A munkaadók tehát úgy gondolkoznak, hogy ma egy segéd se kerül sokkal többe, mint egy tanonc, aki teljes ellátást és ruházatot kap, tehát inkább nagyobb teljesítőképességű, azonnal dolgozni tudó segédet állítanak munkába. Ez ma kétségtelenül gazdaságosabb, de gazdasági helyzetünk jobbrafordulása esetén az utánpótlás hiánya óriási teherként jön számításba. Ugyanis ha az egész vonalon megindul a termelés, a rendelkezésre álló képzett szakmunkások száma oly csekély lesz, hogy beáll a munkáshiány. A munkabérek felszöknek , s a munkaadók többszörösét fizetik ki annak az összegnek, amelyet tanoncnevelésre, tehát utánpótlás előteremtésére fordítottak volna. A kereskedelmi miniszter is átlátta ennek a kérdésnek fontosságát s azért leirattal fordult a városhoz, hogy kövessen el mindent a tanoncnevelés kifejlesztése érdekében, vagy a tanoncotthonok megfelelő állami, városi támogatással csak kisebb terheket rónának a mesterekre, a szülőkre s megfelelő szakszerű vezetés mellett a szülei otthont, kellő vallási és erkölcsi, továbbá szakszerű neveléssel pedig oly képzett iparosokat állítana sorompóba, amilyenekre az újjászületendő magyar iparnak szüksége van. A kereskedelmi miniszter leiratát a városnak komoly megfontolás tárgyává kell tenni s a tanoncnevelés kérdésének megoldásánál nagy anyagi áldozatoktól sem szabad visszariadni. Az ipartestület elöljáróságától elvárjuk, hogy minden lehetőséget el fog követni a tanoncnevelés kifejlesztése érdekében a városnál. Istáilótrágya helyes kezelése írta: Westsik Vilmos, m. kit gazdasági felügyeli! Közismeretes, hogy a műtrágyák közül legdrágább a csillalétrom. Békeidőben 100 kilogramm foszforműtrágya kapható volt 50 kilogramm búzaárában, vagyis 10—11 koronáért, ellenben 100 kilogramm csillsalétromért fizetni kellett 30—33 koronát, vagyis 150 kilogramm búza árát. Ugyanezen búzaértékkülönbözet megvan manapság is a műtrágyák között. A salétrom kiváló növényi tápanyag és amellett teljesen nélkülözhetetlen a növényi életben. Ugyanis a növény a salétrom segítségével építi fel testét. Minél több salétrom van a talajban, annál bujábban növekszik bármely növény. A salétrom ugyanaz a növénynek, ami az embernek a hús, vagyis a pecsenyeféle. Az építész vályog- vagy égetett tégla nélkül nem tud házat építeni. Ahogy az építész mozdulni nem tud tégla nélkül, és úgy nem tud mozdulni a növény salétrom nélkül. Minél több téglát adunk az építésznek, annál nagyobb házat tud felépíteni. Minél több salétrom tápanyag van a talajban, annál nagyobbra nő meg a gazdasági növény. Márpedig az közismeretes, hogy nagytermést csakis nagyra fejlett, erőteljes növény adhat, ellenben a kicsi, hitvány növény csakis kicsi termést adhat. Az előadottak alapján nyilvánvaló, hogy minél több salétrom tápanyagot tudunk juttatni a talajba, annál nagyobb lesz a termésünk. A jól kezelt istállótrágy igen sok salétromot tartalmaz, ellenben a rosszul kezelt keveset. Számtalan kísérlet bizonyította már be, hogy a jó kezelt istállótrágya a trágyaterepen való érés alkalmával elveszíti teljes erejének 20 százalékát s 80 százalék erő megmarad benne. A roszszul kezelt trágya ellenben elveszíti teljes erejének 80 százalékát s csak 20 százalék erő marad benne. Az istállótrágyát az teszi rendkívüli becsessé, mert benne sok a salétromerő, tehát az a tápanyag, amelyért a kereskedelemben a legtöbb pénzt kell fizetnünk. Tudni kell azonban, hogy a gondatlan kezelés folytán ép a salétromerő vész el az istállótrágyából. Ugyanis lazán hagyott trágyából a salétrom kierjed s levegővé változik át. Nevezetesen a levegőnek egyik alkotórésze a nitrogén. A levegő nitrogénje átalakulhat salétrommá s viszont a salétrom vissza is erjedhet nitrogénné, vagyis levegővé. Tehát itt láthatjuk a mindenható Isten bölcs berendezését a természetben. Akik kételkednek soraim igazságában, azoknak felemlítem sma tényt, hogy a gyarló emberi ész is kitalálta módját annak, hogy levegőből készítsen salétromot. Tehát annál inkább elhihető, hogy az isteni bölcs természet annál tökéletesebben bírja elvégezni ezt a munkát. A puskapor gyártásához nélkülözhetetlen a salétrom s azt a világháborúig mindig Amerikából kapták a lőszergyárak. Mikor a világtól elzártak bennünket, akkor a németek rendkívüli erős vilanyáram segítségével a levegő egyik alkotórészéből, a nitrogénből állították elő a salétromot. Hogyha a németek ezt nem tudták volna megtenni, akkor már 1915. évben be kellet volna fejezni a háborút. Nyáron egy jóindulatú zivatar után a gazda azt veszi észre, hogy a zivatar után a növényzet felindul, bujábban fejlődik. Jelen esetben az isteni természet a levegő nitrogénjéből sok salétromot állított elő. Nevezetesen a villámlások következtében a levegő nitrogénje átalakult salétrommá s a villámlás folytán keletkezett salétromot a záporeső bemosta a talajba, ahol a növény felszívta gyökerével, ezáltal megerősödött s odébb kinézést vett fel. Ez viszont figyelmeztet bennünket arra, hogy az előbb említett isteni tüneménynek lehet köszönni, hogy hanyag földbérlők és gazdák, akik hosszú éveken át nem trágyázzák földjüket, mégis minden évben, habár kicsi, de mégis bizonyos termést nyernek. Ez tehát ama jelenség, amelyet a gazda Isten áldásnak nevez el. Nyilvánvaló,hogy minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy minél több salétromerő maradjon az istállótrágyában s minél kevesebb erjedjen el. Ezt pedig azáltal érjük el, ha az istállótrágyát tömötten tartjuk, hogy minél kevesebb levegő férjen hozzá s ha a trágyalevet megfelelő módon teljes egészében felfogjuk. A növénytermelési kísérleti állomás beigazolta, hogy egy hektóliter, vagyis súlyban egy métermázsa jól felfogott s jól kezelt trágyalé annyi terméstöbbletet adott, mint egy métermázsa salétrom műtrágya. Vagyis az okszerű gazdálkodó minden 1 hektóliter trágyalé után 150 kgr. búzaértékű terméstöbbletet tud termelni. Tehát legfőbb teendőnk istállónkat alaposan kiagyagoztatni, egy rendes trágyatelepet készíteni s azt egy jó arasznyi vastagon kiagyagoztatni. Egy számos állásra, vagyis 500 kgr. élősúlyra számítani kell 4 négyzetméter nagyságú trágyatelepet 120 cm mélységre és 3 hektólíter űrtartalmat trágyalékút kiásása szempontjából. Az istállótrágyát pedig naponta kihordjuk a trágyatelepre, ott egyenletesen szétteregetjük s állatokkal alaposan összetipratjuk, hogy minél jobban kiszoruljon a levegő belőle. Akinek kicsi a trágyatelepe, vagyis kisgazda, annak nem lehet a kicsi trágyatelepre állatokat hajtani, az ily kisgazda helyesen cselekszik, ha egy arasznyi vastagon földet hány a trágyára, mikor az térdmagasságig felszaporodott s azt annyiszor megismétli, ahányszor a trágya felszaporodik. Ezáltal a trágya kistelepen is állandó nyomás alatt van. Az összegyűlt trágyalevet legcélszerűbb réten egyenletesen szétöntögetni, vagy répa és egyéb kapásnövények alá a számára kivinni s azonnal lebogasolni. Az istállótrágya annál értékesebb, minél jobbat eszik az állat, a birka a legrosszabbat eszik s mégis annak van a legerősebb trágyája. Ennek oka az, hogy a birka mindig maga alatt tiprája a trágyát s igy a levegő kiszorítása miatt minden erőben marad a birkatrágyában. Sokan ellenérvelnek ezzel s azt mondják, hogy a birka jót eszik. Igen ám, de csak tavaszszal és nyáron, mikor legel. No de ez a trágya nem kerül az istállóba, mert az széthull a legelőn. Télen bizony szalmán tengetik a birkát az ellési időszak kivételével s mégis legerősebb a birkatrágya az állandó tipratás miatt. HÍREK. Körnapok. Szerdán, e hó 2- án volt Béla napja, mely alkalommal dr. Holló Béla polgármestert a tanács tagjai, jóbarátai és rokonai keresték fel, hogy névnapja alkalmával üdvözöljék. Csütörtökön, Szent György napján pedig Eisrich György és Szintén György tanárokat keresték fel számosan, hogy névnapjukon üdvözöljék. Szent György napja. Csütörtökön volt Szent György napja s ettől kezdve az esteli harangozás nem 7, hanem 8 órakor van.