Félegyházi Közlöny, 1934 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1934-01-07 / 1. szám
XXXIII. évfolyam 1. szám Kiskunfélegyháza, 1934. január 7. f / •• •• Újesztendő küszöbén Sok küzdelem, baj és viszontagság közepette alig vettük észre, hogy az idő immár ismét egy évvel elrohant a fejünk felett. Az újesztendő küszöbén állunk és ilyenkor bizonyára mindenki felteszi magában a kérdést: várjon mit hoz a jövő év, mit rejt magában a jövendő? Ezekben a nehéz, válságos időkben mindenki óhajtva várja a viszonyok javulását, azonban a bölcs gondviselés jótékony kézzel zárta el a kutató emberi szemek 1 151 a jövő titkát. Ha tehát ennek a közeljövőnek valószínű esélyeit akarjuk latolgatni, akkor az elmúlt esztendőre kell irányítanunk tekintetünket, mert a véges emberi ész csak a múltból és a jelen körülményeiből következtethet a várható jövőre. Az egyes ember, az egyén sorsa még sohasem forrt össze annyira az egész nemzet, az ország sorsával, mint a mai időkben, amikor az általános politikai és gazdasági viszonyok ellenállhatatlan ereje szabja meg nemcsak az egyes társadalmi rétegek, de az egyes emberek helyzetének alakulását és exisztenciáját is. A közösség, a nemzet sorsa ma elválaszthatatlanul összeolvadt az egyén, a magánember legszemélyesebb érdekeivel s épen ezért minden egyes magyar ember jövője szempontjából rendkívül fontos az, hogy mit végzett a Gömbös-kormány azon ötnegyed év alatt,amióta az ország ügyeinek vezetését, a magyar nemzet sorsának irányítását kezébe vette? Kétségtelen, hogy a jelenlegi kormány különlegesen súlyos körülmények között kezdett 1932. októberében felelősségteljes munkájához. Ebben az időben az ország állapota — különösen a világgazdasági válság kiélesedése folytán — igen aggasztó volt, az államháztartás nehézségei, a munkanélküliek nagy száma, a külkereskedelmi forgalom öszszezsugorodása és amiatt, hogy a közeledő tél súlyos ínséggel fenyegetett s az egész nemzetet saját jövőjével és sorsával szemben súlyos aggodalom töltötte el. Ebben a válságos pillanatban vette át az államfő bizalmából az ország ügyeinek vezetését Gömbös ■Gyula és kormánya, mire az a nehéz feladat várt, hogy a pénzügyi és gazdasági összeroppanás veszélyét a válságban vergődő országtól elhárítsa s ugyanakkor a nemzetet kétségbeeséséből felrázza, egyben hitét és önbizalmát a további munkához visszaadja, ötnegyed év után ma már joggal állapíthatjuk meg, hogy a Gömbös kormány nemcsak ezt a feladatát végezte el a fennálló nehézségek ellenére a legteljesebb eredménnyel, hanem a céltudatosan irányított kormányzati tevékenységgel sikerült gazdasági téren a javulás kétségbevonhatatlan folyamatát megindítani és az ország társadalmi, gazdasági és szellemi újjáépítésének munkájához a nélkülözhetetlen alapokat lerakni. Ezt a célt szolgáltaelsősorban a kormány nemzeti munkaterve, amely világos és áttekinthető pontokban foglalta össze a nemzeti élet egyes területein szükségesnek mutatkozó újítások és intézkedések egészsorozatát. Ennek a programnak lefektetése után haladéktalanul megindult a kormány tevékenysége, mely elsősorban az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megjavítására irányult. S bár időközben a világgazdasági helyzet állandóan romlott s ezáltal az újjáépítésre irányuló munka nehézségei fokozódtak, mégis ezen a téren rövid néhány hónap alatt a kormányzat erőfeszítései nyomán olyan eredmények mutatkoztak, melyeknek jelentőségét nem lehet eléggé értékelni. A kormánynak sikerült elsősorban az államháztartás megrendült egyensúúlyát a tényleges viszonyokhoz szabott költségvetéssel helyreállítani és a magyar pengő értékállandóságát kül- és belföldön egyaránt biztosítani. Ennek a kormányzati munkának nyomán bizonyos élénkség indult meg a tespedő gazdasági életben, minek folytán a munkanélküliség némi csökkenése tapasztalható. Ugyancsak a kormányzati intézkedések következtében lényeges enyhülés és javulás állott be a kamatterhek területén s így a mezőgazdasági adósságok kamatterhe a két év előtti 225 millió pengőről a jövő évben már 91 millió pengőre csökkent. A transzferpénzek felszabadítása immár 30 millió pengő értékű hasznos és jövedelmező beruházások elközlését tette lehetővé a kormány számára, míg a miniszterelnök és a külügyminiszter külföldi tárgyalásainak eredményeképen külkereskedelmi mérlegünkben a legutóbbi év folyamán 75 millió pengőnyi javulás mutatkozik. Társadalmi téren a Gömbös kormány elsősorban arra törekedett, hogy a legszegényebb rétegek, a kisemberek nyomasztó terhein könynyítsen és a társadalmi igazság szellemében az egyes intézmények vezetőinél tapasztalható túlzottan magas jövedelmeket lefaragja s az állás-, illetve a jövedelemhalmozásokat megszüntesse. Ez a kitartó és céltudatos kormányzati munka ismét bizalmat és hitet ébresztett a magyar nemzetben, bizalmat nemcsak saját jövője, de a nemzet hivatott vezére és annak kormánya iránt is, mely a magyar egység jegyében az ország polgárságának legnagyobb részét ma már zásdaja alá tömörítette, hogy az eddig elért eredmények alapján és a megkezdett úton tovább vezesse a nemzetet a biztos feltámadásig! Vízkeresztre A világ hatalmasait szemléli ma lelkünk egy kisded előtt. A gazdagság, hatalom és örömök képviselői leborulnak előtte és hódolnak Neki. Csodálatos kép ez, mely a világtörténelemben nem ismétlődött meg. A három becsületes szív egybeolvad a könyörgésben: Isteni kisded, fogadj el minket! Neked áldozzuk arany koronánkat, mert király léttedre szolga alakjában vagy közöttünk: Vedd szivünk szeretetéd — Tömjén áldozattal kedveskedünk Neked, mert Isten lévén, megvetett, tehetetlen kisded lettél, fogadd lelkünk imádását! — Mirhát ajánlunk fel Neked, mert végtelen boldogságban éltél öröktől fogva és ime emberré lettél, hogy szenvedhess, meghalhass értünk: fogadd hát azt a csekély szenvedésünket, melyet Irántad való szeretetből türelmesen, szívesen elviselünk életünk végéig! A napkeleti bölcsek viselkedése a gyermek Jézus előtt szép tanulságot rejt magában, ha figyelmesen fontolóra vesszük az esemény körülményeit. Búcsút veszünk ma a karácsonyi ünnepek bűbájos hangulatától, mint a bölcsek, mikor Betlehemből hazatértek. De mily más emberek lettek a bölcsek, mint megújhódott emberek távoztak Betlehemből és ha nem is látták többé az isteni Kisdedet, feledhetetlen emléket vittek el magukkal, mert ott hagyták szeretetüket az arany jelképében, imádást ígértek, fogadtak a tömjén áldozattal, szíves, türelmes szenvedést a mirha átnyújtásával. Hasson át minket is a bölcsek gondolkozásmódja, legyünk mi is bölcsek. Nagyot haladt a művelődés a napkeleti bölcsek ideje óta, de az igazi művelődés csak akkor lehet fokozottabb, ha az emberek a lelki nagyságot jobban tudják értékelni, megbecsülni. — Mekkora lelki nagyságot csodálunk Betlehem isteni szülöttjében! íme az Isten Fia mindentől megfosztja magát, még sok olyantól is, amit jóságos gondviselése még a legszegényebb embernek is megad. Nincs hajléka, ruhácskája, több szerető szíve, mint a szűzanyáé és a Szent Józsefé. Nincsen kisded szegényebb, mint Ő. Mit jelentsen ez? Annyit jelent, mintha mondaná: Testvéreim, bölcsek, fejedelmek, isteni mindenhatóságomban oly erős vagyok, hogy mindenről le tudok mondani. Nektek jobb sorsot készítek, mert nekem, az erős testvérnek fel kell karolni titeket. Adtam nektek észtehetséget, gazdagságot, sok örömet, tartsátok is meg, csak szivetek szeretetét, értelmetek imádó hódolatát és kis szenvedéseitek, keresztjeiteket hagyjátok, ajánljátok itt fel nekem. S ha a bölcsek megértették a betlehemi barlang néma tanítását, ha imádkozásuk, szeretetük és szíves szenvedésük jelképét, aranyat, tömjént és mirhát áldoztak, ők, kik 2000 évvel ezelőtt éltek, mit fogunk tenni mi, a Krisztus utáni 20. század gyermekei, kik azzal dicsekszünk, hogy a lelki nagyság megítélésében sokkal finomabb érzékünk van.— Bizony be kell ismerni, hogy a mai világ előhaladása, műveltsége csak külső máz és nagyon-nagyon hátul kullogunk a kétezer évvel előbb élő bölcsek mögött, a lelki nagyság megítélésében és szeretetében. Brunáry Ferenc Béke és megértés jegyében indult a kedden tartott január havi rendes közgyűlés, amelyen a városatyáknak kb. a fele vett részt. A tárgysorozat 24 pontja közül 15 ügy percek alatt, hozzászólás nélkül egyhangú határozattal nyert elintézést, de két kisebb jelentőségű ügy körül parázs vita keletkezett, mert e két ügyet másfél óra hosszat vitatták. Dr. Tóth József polgármester a közgyűlés megnyitása után a képviselőtestület minden tagjának boldog újévet kívánt. Pest vármegye tb. kisgyűlése jóváhagyta a Fövenyesy Kornél féle iskolahely vételára után a kamat megállapítását, Ónodi Benedekné 257 a szentkúti kocsmabér hátralékának és Törteli Istvánná téglatartozásának törlését, úgyszintén a szentkúti állomás mellett minden szerdán tartandó hetivásárt. Utóbbit jóváhagyás végett felterjesztették a kereskedelemügyi miniszterhez. A Polgári Vadásztársulat haszonbérleti szerződését 1933. augusztus 1-től 4 évre jóváhagyták. A félegyházi Vadásztársulat által bérelt terület a Szegedi és Csányi út között 233 kat.holddal növekedett, így a haszonbért február 1-től 27 é-vel felemelték. Lajos István és társai gazdasági munkásház tulajdonosok kötelmére a január 1. utáni hátralékos vételári részleteket elengedték, a január 1. előtt esedékes hátralékokat 5 év alatt kamatmentesen törleszthetik le, az ezügyben folyamatban levő behajtási pereket és végrehajtási eljárásokat a földművelésügyi miniszter döntéséig felfüggesztik. Károlyi János színigazgatót a vigalmi adó fizetése alól mentesítették. A közgyűlés törölte behajthatatlanság okából de Pellegrini Emile 4400 üzletbér hátralékát, Fekete Antal 39 60 P, Szabó István 99 P téglavételár hátralékát, Naményi Zsigmond moziberendezés és vigalmi adó hátralékát, közel 9000 P-t, Kun Ignáccal szemben a központi szeszfőzdével kapcsolatban 13 000 P t meghaladó követelést. Kiszner Sándor volt kertvárosi bérlő 50 P haszonbérhátralékát. Hosszú vita fejlődött ki Horváth Gergely adótisztnek írnokká való átminősítése tárgyában, mert a pénz- és pénzügyi bizottság nem talált okot a méltányosságra. Egyedül Poór Lajos igyekezett a bizottság állásfoglalását határozottá emelni, de a javaslat ellen felszólaló dr. Horváth Zoltán, dr. Bencsik Sándor, Tóth Károly, Fekete László és Kovács Dezső egyértelműleg azt hangoztatják, hogy az egyenlő