Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1979 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

4. oldal Muity Ferenc az elmúlt év legeredményesebb sportolói között A Petőfi Népe szerkesz­tősége régi hagyományt ele­venített fel azzal, hogy az elmúlt év végén Bács-Kis­­kun megye legeredménye­sebb sportolójának vándor­serleget adományozott. Ezt a díjat ezúttal első ízben kapta fogathajtó Fülöp Sándor (KTE) személyében. Az ünnepélyes aktuson részt vett Muity Ferenc, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz fogathajtója, a IV. Fogat­hajtó Világbajnokság egyé­ni bronzérmese is, aki a vi­lágranglistán elfoglalt elő­kelő, negyedik helyezésével ugyancsak a megye leg­jobbjai közé zárkózott fel 1978-ban. A két versenyzőt, a meg­jelent vendégeket dr. La­katos Istvánt, a megyei pártbizottság munkatársát és Borszéki Lajost, a me­gyei Testnevelési és Sport­hivatal elnökét dr. Weitner Dániel, a Petőfi Népe fő­­szerkesztője köszöntötte. Elismeréssel szólt a két versenyző 1978. évi teljesít­ményét. Az ünnepség alkalmával Borszéki Lajos a megyei tanács nevében köszöntöt­te a kimagasló eredménye­ket elért sportolókat, majd átnyújtotta a megyei tanács ajándékát Fülöp Sándor­nak, a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz, és Muity Ferencnek, a kiskun­félegyházi Lenin Tsz spor­tolójának. Az 1978-as év legeredményesebb sportoló­inak gratulált dr. Lakatos István, a megyei pártbi­zottság munkatársa is. A két fogathajtó megkö­szönte az elismeréseket, s ígéretet tett, hogy 1979-ben is tudásuk legjavát nyújt­ják. Az ünnepség résztvevői (balról): dr. Weitner Dániel, dr. Lakatos István, Fülöp Sán­dor, Muity Ferenc és Borszéki Lajos Elismerés helyett Termelőszövetkezetünk tsz, sőt a város határain, autójavító üzemének hír­e­ Nehéz lenne hirtelen felső­vé már régen túljutott­á­rolni azt a sok vállalatot, intézményt, gyárat, amely­nek autóbuszait hozták rendbe az üzem szorgalmas és egyre szakképzettebb dolgozói. Az év végéig mint­egy hatvan autóbuszt adtak vissza gondosan kijavítva, felújítva a megrendelőknek, akik között említhetjük a Canz-Mávagot, a Budapesti Kertészeti Vállalatot, a szé­kesfehérvári Tejipari Válla­latot, a budapesti Borfor­­galmi Vállalatot és még sok mást. Jó eredményeket ér­tek el a lakó konténerek gyártásában, ezekből 130-at adnak át a megrendelők­nek. Az üzem négy szocialista brigádot alkot, s ezek mind­egyike megérdemli eredmé­nyeiért az elismerést. A 110 dolgozó ugyanis, a termelő munkáját becsülettel ellát­va jelentős társadalmi mun­kát is végez évről évre. Az elmúlt években Híradónk­ban már több esetben be­számoltunk arról, hogy a vasas szakemberek milyen szorgalmasan fejlesztették saját üzemüket, esetenként jelentős kiadástól mentve meg 2 tsz-t. Tavaly fejez­ték be az udvar teljes be­tonozását. Építettek egy 18x12 méteres műhelycsar­nokot, amelyben lehetőség nyílik az autóbuszok javí­tására. Társadalmi munká­ban bekerítették az üzem raktár részét, mintegy 400 méter hosszú, 2,5 méter ma­gas drótkerítéssel erősítet­ték a társadalmi tulajdon védelmét. Szatmári Ferenc, Kovács Béla és a Petőfi brigád többi tagja a 250 méteres szennyvíz elvezető árok be­fejezésén dolgozott felvételünk idején. Barna Dezső kőműves szak­mai irányításával építették fel az autóbuszok javításá­ra alkalmas műhelyt A Kun Béla brigád tagjai a kerítéshez viszik az utolsó dróttekercset I,ENVI TSZ HÍRADÓ Mindig magasabbra 1977 évi bajnokságon nagy hátrányba, akkor ősz- ugyanígy segítsenek ben­­megszerzett 12. helyezés­szel a körülmények szeren­­nünket, hogy a kitűzött ter­ülén 1978-ban a várakozó­ esés összejátszása után é­vünket sikerüljön valóra son felül az előkelő 5. de- akár a dobogó valamelyik váltam­e­lyet biztosította magának a helyezéséért is versenyez­ — Ezt a segítséget a ve­­kosárlabda NB II-ben a­hettünk volna. A fiúk tel­­zetőség nevében már most kiskunfélegyházi Lenin­­g Tsz. férficsapata. A vára­kozáson felül jó szereplés­ről a következőket mondta Kurucz István, a csapat fia­tal edzője és dr. Sulyok László, az együttes szak­osztályvezetője: — Az 1978. évi bajnokság megindulása előtt a csapat elé hármas célt tűztünk ki. Mégpedig: a bajnokságban a 7—10. hely valamelyiké­nek megszerzését, minél több fiatal játékos beépíté­sét a csapatba és a legjobb 32 közé kerülést az MNK- ban. A három közül az első kettőt teljesíteni tudtuk, mivel a várakozáson felül szerepelt a csapat és így kiharcolta az ötödik helyet. Az ifjúsági korú játékosok beépítése is sikerült, hiszen Rádi és Gondi, Boksai, Pet­­rőczi és Kovács J. szemé­lyében öten kerültek be a csapatba. Közülük Rádi és Kovács J. nyújtotta a leg­jobb teljesítményt, Rádi állandó kezdőember lett, Kovács J. pedig a jó játéka mellett bekerült az orszá­gos ifjúsági válogatott 18-as keretébe is. Egyedül az MNK-beli szereplésünk nem úgy sikerült, mint ahogy szerettük volna, mi­vel Hódmezővásárhelyen öt ponttal kikaptunk a HVSE- től és így kiestünk a továb­bi küzdelmekből. A csapat bajnokságban mutatott teljesítménye egyenletesnek volt mondha­tó. A gyengébb tavaszi kez­dés után heti 4—5 edzéssel készültünk az őszi szezon­ra. Mészáros és Hevér két ponterős középjátékosunk leszerelt a katonaságtól és velük lényegesen erősödött a palánk alatti pozíciónk. Ketten együtt a csapat do­bott pontjainak mintegy fe­lét hozták össze. Különösen kiemelkedőt nyújtott Mé­száros Zoltán, aki a bajno­ki szezon 36 mérkőzésén 29 pontos átlagot ért el, telje­sítménye nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy ősszel ha­zai pályán nem szenved­tünk vereséget. Legyőztük többek között a bajnoksá­got nyert egri Finommecha­nikát, és a jó képességű, ta­valy még NB I-ben szere­pelt MEAFC-ot. Felnőttek a feladatokhoz a csapat többi tagjai is, és ennek köszönhetően hét alkalom­mal sikerült száz ponton felüli teljesítményt elérni. Ha a tavaszi szezonban nem kerültünk volna olyan­jesítménye ellen azonban így sem lehet kifogásom, bár a játékosok korátlaga 24,5 év, de ennek ellenére még sokáig lehet fantázia a csapatban, és képesnek tartom őket az ideihez ha­sonló jó hozzáállással a to­vábbfejlődésre. Igen sokat jelentett az a tény is, hogy sikerült kialakítanunk egy 300 főnyi törzsszurkoló gár­dát, akik a hazai mérkőzé­sen igen sokszor lendítették át a csapatot a holtponton Az ő lelkes buzdításukra a jövőben is számítunk, és az ő segítségükkel is szeret­nénk megvalósítani 1979-re kitűzött célunkat, a dobo­góra kerülést. Szeretnék még köszönetet mondani vezetőinknek is, Laczkó Gyula termelőszövetkezeti elnöknek, dr. Sulyok László jogtanácsosnak, és Oláh Ist­ván ágazatvezetőnek, akik áldozatos munkájukkal igen sokat segítettek abban, hogy a Lenin Mg. Tsz kosárlab­dacsapata eredményes évet zárhatott 1978-ban. Kérem őket, hogy amennyiben ide­jük engedi, 1979-ben is m­egígérhetem — mondta dr. Sulyok László jogtaná­csos, a szakosztály vezető­je. — Mindenkit meglepett az a teljesítmény, amit a fiúk az elmúlt évben, de legfőképpen ősszel produ­káltak. Önkéntelenül is egy Lokomotív GT sláger jut erről az eszembe: „Mindig magasabbra, mindig maga­sabbra ...” de szép is len­ne ezt így folytatni az idén is. Ez a jó szereplés egyben csattanós válasz is volt azoknak a hitetlenkedő em­bereknek, akik úgy véle­kedtek, hogy ez a csapat már egyáltalán nem képes a továbbfejlődésre. Terme­lőszövetkezetünk a törvé­nyes kereteket figyelembe­­véve minden lehetséges tá­mogatást megadott és meg­ad a továbbiakban is. Vi­szonzásul azt kérjük a já­tékosoktól, hogy becsülete­sen készüljenek az edzése­ken az elkövetkezendő új bajnoki év mérkőzéseire és jó szereplésükkel szerezze­nek minél több örömet ter­melő szövetkezetünk népes tagságának. Farkas Tibor A csapat izgalmas pillanatok 1. szám

Next