Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-31 / 1. szám

1. szám Társulás Városföldön Nehezebb feltételek mellett a változatlan jövedelem A Városföldi Sertéshízla­­ló és Feldolgozó Társulás jó évet zárt 1982-ben. Mint­egy 30 millió forint lett az eredmény, amit a vagyoni betét alapján fognak fel­osztani a Városföldi Álla­mi Gazdaság, a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszö­vetkezet, a kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag Termelő­­szövetkezet, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet, — és a társuláshoz 1980. január 1-én csatlakozó — kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezet között. Az elmúlt esztendőben 520 millió forint értékű termelési értéket hoztak létre. A társulás sertéstele­péről 4 500 tonna hízót szállítottak, nagyobb részt a kispesti export-vágóhíd­­ra, mert tagjai a Budapest Sertéstenyésztő Gazdasági Tár­sulásnak. A hizlalás mellett takar­­mánykeveréssel és előállí­­tással is foglalkoznak. Évente mintegy 27 ezer tonna tápot gyártanak fő­leg a társulás, de az állami gazdaságok részére is. Vé­gezetül a húsipari tevé­kenységet kell kiemelni, évente 37 ezer darab ser­tést vágnak és dolgoznak fel. Az áru egy részét hasí­tott sertésként értékesítik, javarészt azonban a DU­­NAKEH-en, az Óbudai KÖZEHI Vállalaton és a Helvéciai Állami Gazdasá­gon keresztül értékesítik. Az elmúlt év eredményei­nek ismeretében a jövő ki­látásairól beszélgettünk dr. Balla Ferenccel, a társulás igazgatójával. Megtudtuk, hogy az idei terv előkészí­tésének, összeállításának időszakában birtokában voltak a közgazdasági sza­bályozó módosításoknak és ismerték az árváltozásokat. Ezek közül a legfontosab­bak, amelyek a társulást érintik: az import fehérje­­takarmányok ára 12 száza­lékkal, a gabonatakarmá­nyok ára 5,7 százalékkal, a keveréktakarmányok ára pedig 6 százalékkal emel­kedik. De ugyanígy nem csökkennek a mezőgazdasá­gi üzemek által igénybevett szolgáltatások árai sem. Ezért 1983-ra átlagosan 3,7 százalékos felvásárlási ár­színvonal emelkedéssel szá­molhatnak. Mindezeket figyelembe véve a társulás eredmény­pozíciója másfél millió fo­rinttal romlik. Ennek elle­nére a tervben nem számol­nak nyereségcsökkenéssel, a növekvő költségeket ta­karékosabb költséggazdál­kodással kívánják ellensú­lyozni. Az állattenyésztési ága­zat 52 990 darab malac szü­letésével számol, méghozzá úgy, hogy a fialási átlagot 9,25 darabra irányozták elő. Ebben az esztendőben több mint 45 ezer sertés kibocsá­tást tervezik. Az állattenyésztési ága­zat tevékenységét közvet­lenül kiszolgáló keverőüze­met a telepi, az állami gaz­dasági és bérkeverési fel­adatok miatt az előkeveré­­ket gyártó üzemet kétmű­­szakos, a tápgyártót pedig háromműszakos szervezési formában működtetik. Mintegy 7 260 tonna előke­­verék gyártását és 27 500 tonna táp gyártását terve­zik. A két húsfeldolgozó üzem együttesen 35 700 ser­tés vágásával és feldolgozá­sával kíván hozzájárulni a társulás mintegy 30 millió forintos eredményéhez. Emellett mód nyílik bizo­nyos fejlesztésekre is. Az első ütemben mintegy 22 millió forintos költséggel a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalattal közösen húspép üzemet létesítenek. Ezzel mintegy 1120 tonna, főként importból származó szójadarát tudnak megta­karítani. A baromfifeldol­gozó vállalatnál a termelés során keletkezett mellék­­termékeket homogenizálva pépesítik, s ezt speciális szállítójárművekkel a tár­sulás telepére hozzák, ahol ez visszakerül a „biológiai körbe”. A fejlesztés második üte­mében tejipari mellékter­mékek — savó — fogadá­sára alkalmas technológiai eszközökkel bővítik a híz­­lalótelepet. Az elmúlt esz­tendőben elismerésben ré­szesítették a társulás mun­káját. Az országos értékelés során a KAHYB hibridek­kel érték el a legjobb kül­piaci árat. Első lett, az orosházi Állami Gazdasá­got megelőzve a városföldi társulás. Amit egyébként úgy is hasznosítottak, hogy a telep 93,3 százalékos ki­használtsággal dolgozott. Ezekkel a feltételekkel biz­tosítottnak látszik, hogy az elmúlt évek eredményét idén is meg tudják ismétel­ni. (C. P.) Készlet a húsfeldolgozóból Egy kismalac a sokezerből Saját keverőüzemben készül a táp LENIN TSZ MÍRDAO számvitel gépesítéséről Termelőszövetkezetünk nagyságrendjének növeke­dése miatt néhány év óta problémát okoz a növekvő mennyiségű adatok feldol­gozása. Ezt mutatja az ár­bevétel növekedése is, amely 1980-ban 502 mFt, 1981- ben már 602 mFt, és 1982- ben várhatóan 630 mFt lesz. A költségek kö­zött a legnagyobb volu­ment az anyagköltségek ké­pezik, ezek éves átlaga 180—210 mFt. Az utóbbi években sokrétűbbé vált a szövetkezet tevékenysége, mindezek a változások nö­velték az adminisztrációs terhet. Ezt a korábbi lét­számmal egyre nehezebb megoldani. A változó köz­­gazdasági tevékenységek pontos és gyors nyilvántar­tást igényelnek a tsz veze­tősége számára. Az adatok feldolgozása a korábbi idő­szakban manuálisan tör­tént, illetve három ASCO­­TA segítette a feldolgozá­sukat. 1980-ban született meg a döntés, hogy 1983-tól foko­zatosan áttérünk a gépi adatfeldolgozásra. A dön­téssel egyidejűleg, a szövet­kezet és a PM között létre­jött szerződés alapján meg­kezdődött a szervezés, amelyhez a PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Inté­zet anyagi támogatást is biztosít. A térségben elsőként vál­lalkozunk, ezért a Kiskun­ság Területi Szövetséggel vállaljuk, hogy a szervezés­ben és az üzemeltetésben szerzett tapasztalatainkat a jövőben átadjuk azoknak a gazdaságoknak, amelyek hasonló feladatokra vállal­koznak. A szervezés első lépcső­jében, az anyaggazdálkodá­si és az anyagnyilvántartá­si rendszer kerül számító­gépre, ami kiterjedt a ter­melőszövetkezetünknél nyilvántartott valamennyi anyagféleségre. 1983. első félévében a korábban al­kalmazott, és a számítógé­pes feldolgozás egymással párhuzamosan történik, ami az első időszakban je­lentős többletmunkát okoz, de biztosítja az újonnan beindított rendszer ellen­őrizhetőségét. Felhívás a szocialista brigád­vezetők részére A szövetkezetünkben folyó szocialista munkaver­seny 1982. évi eredményeinek bizottsági értékelését 1983. február 10-ével azzal a céllal kezdjük meg, hogy a munkaversenyt értékelő bizottság tagjainak megfe­lelő idő álljon rendelkezésére, az adatfelmérő lapok és brigádnaplók értékelésén alapuló kitüntetési javas­latok elkészítésére. Az adatfelmérő lapot január hónap első felében el­juttattuk a brigádvezetők részére, hogy legyen elég idő ezek pontos kitöltésére, valamint a brigádnaplók 1982. évi lezárására. Kérjük a szocialista brigádok ve­zetőit, hogy a brigádnaplókat és adatfelmérő lapokat a központi iroda I. em. 19. sz. tárgyalóterembe február 10-ig Hegedűs Ferenc munkaverseny felelősnek adják le. A szocialista brigádok hatáskörileg illetékes főága­zat vezetőjét arra kérjük, hogy a brigádvezetőknek nyújtsanak segítséget munkájuk elvégzéséhez és a ha­táridő betartásához. A felhívásban megadott határidőt be nem tartó bri­gád munkáját a versenybizottság nem értékeli, s így kitüntetésükre, jutalmazásukra sem tesz javaslatot. Hegedűs Ferenc munkaverseny felelős Keresztrejtvén­y Helyezze el az alábbi sza­vakat és betűcsoportokat az ábrába úgy, hogy a víz­szintes és a függőleges hosszú sorokat is megkap­juk. Megfejtése az 1983. év­re egy nagyon jó és hasz­nos tanácsot javasol min­denkinek. Zárt betűk: É, J, K, N, O, O, O, S, T, T, U, Ü. Kétbetűsek: ÁR, BI, GR, MA, NI, OL, VA. Hárombetűsek: DIT, IRA, KRT, MÁK, N­O, OSA, SZA, TON, ZSI. Négybetűsek: EMIL, ES­TE, KAMI, LEKA, LEVA, MELÓ, MERT, NÓTA, Ó­­BOR, SAVA, SZÍV, ZITA. Ötbetűsek: ADRIN, ÁR­PIT, ALBIE, ARISA, AR­SIS, ATIÓM, BÁTOR, BLO­­TI, BLOTO, EVETT, EVI­­EL, GÁLIC, IKSZI, IRÁNY, IRISO, KOVÁN, LÁTOM, LÁZIT, SIKER, TALÁL, TEREL. Hatbetűsek: CSÁKIM, ILDIKÉ, ÓRÁKAT, REDU­­LI. Hétbetűsek: ABRONCS, BÁTOLOV, BITOROL, BU­TÉLA, DELEGÁL, ÉKES­SEL, LABILIS, LEPSÉNY, LIMITÁL, NAZIRON, SE­MERRE, TITIZIK. Beküldési­atáridő: febru­ár 20. A megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. A borítékra kérjük ráír­­ni: Keresztrejtvény. KISZ-tagok ügyelem! Aki a Naposparton sze­retne eltölteni 6 napot, je­lentkezzen minél előbb Do­bos Mária kultúrfelelősnél. Utazás repülőgéppel, teljes ellátás, részvételi díj 3 700 forint. 3. oldal 1983. második félévétől már csak a számítógéppel dolgozzuk fel az adatokat, így ettől az időponttól kez­dődően várható, hogy meg­valósul az adatok gyorsabb feldolgozása, és a termelő­­szövetkezet anyagkészleté­ről naprakész információk­kal fogunk rendelkezni. Te­kintettel arra, hogy a ter­melőszövetkezet anyag- és árukészlete jelentős, ezért a készletgazdálkodás is ha­tással van a szövetkezet eredményére. A számítógépes anyag­nyilvántartás lehetővé te­szi, hogy minden raktáros tudomást szerezzen a más raktárakban lévő anyagok­ról is, valamint a központi anyagkönyvelés teljes átte­kintést nyerjen a különbö­ző anyagféleségekről. Ez lehetővé teszi az anyag­­készletek hatékony kezelé­sét. A számítógépes rend­szer valamennyi anyaggaz­dálkodással és nyilvántar­tással foglalkozó dolgozó részére újszerű feladatokat jelent, és az előző időszak­hoz viszonyítva megnő a pontosság és a határidők jelentősége. Bolla Kálmán

Next