Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-06-25 / 15. szám
Kolozsvár Megjelenik e‘ jelen a vízén a Kolozsvári Híradó hetenkint negyszer : vasárnapi Kedden, (’» )tós tókön és Pénteken. Köfizetési hím helyten házhoz hordással (i fr . a’ mikur 5 fr. 40 kr. Postán ingyszer küldve ö fr. 40 kr., kétezer (i fr. tang . 15 lusRinap jiui. 35. 114), KOLOZSVÁRI Hirdetések dija egyszer, 1—10 sorig ‘10 kr. azon felül minden sor 3 ki. ezüstben, másodszori és harmadszori ismétlésért e’ díjnak fele. —o— ELŐFIZETÉSI FIGYELMEZTETÉS. A’ jelen félév végefelé közelgvén, ismételve hívjuk fel t. olvasóink résztvevő figyelmét a’ ,,l4oo/ftY«íl‘i IlihHlO“ julius-decemberi folyamára. Előfizetési ára e’ lapnak, mely hetenkint négyszer egy-egy sűrű nyomatú íven jelenik meg: l»ofttáE3 iit'ífjw.er líiilíhe li fr. 40 kr. Kolozsvárit házhoz horttál«otl . . fi fr. — — — íirh/pr Miícíve fi ÍV — — — — — a’ ítéfiktál..................5 fr. 40. kr ezüstben Előfizetni lehet a’ cs. k. posta hivataloknál ’s a’ szokott helyeken. Kolozsvári Híradó szerkesztősége. Tartalom. Magyarország. Kinevezés. Kir. heytatói rendelet. A’ ministeriimitál. Orsz.gyűlés. Nyilatkozat, Torda.J.Vásárhely. Aranyosszéki közgyűlés. Austria. Külföld. Hirdetmények. MAGYARORSZÁG. Kikövezes. A’ zal.itbnai k. bányaigazgatóságnál Schneider Mihály Írnoknak jön kinevezve. Királyi hellytartói rendelet. Miután ő felrége legkegyelmesebb koronás királyunk az Erdélynek Magyarországgali egyesítése iránt hozott törvényjavaslatot megerősitette volna ; a’ végből, hogy az f. é. június 2-ra kitűzött magyarországi közös országgyűlésen követei által Erdély is megjelenhessen, és e’ végre a’ választások az illető törvény hatóságokban korán végbevitessenek, engerdet fel hatalmazott, azon törvényjavaslatokra nézve, melyeket Erdély Ilii karai és rendei a’ választásmódjáról alkotandanak , én belátásom szerint a’ királyi szentesítést legmagasb nevében megadni ; mely legkegyelmesb meghatalmazásnál fogva a’ választásról alkotott törvényt, melyet Erdély karai és rendei f. é. jun. 3-tól ő felsége magas színe elébe fölterjesztének, az ide mellékelt alakban ezennel megerősítem és megszentesitem. Egyszersmind megegyezvén abban, hogy Erdély hű karainak és rendeinek kijelentett kivonata szerint, a’ két haza egyesülése részleteinek meghatározása iránt kinevezett bizottmány tagjai közé Kolozsvár városának követe Gyergyai Ferencz is bésoroltassék. Minthogy pedig a’ két testvér haza már törvény által szentesitett frigynél fogva is egyesült és a' megerősített választási törvény által Erdély népeinek a‘ közös törvényhozásba való befolyás biztositatott; minthogy továbbá az egyesülésnek király és nemzet közös akaratával lett kimondása után a’ törvényhozó hatalom csak az egyesült haza országgyűlésén gyakoroltathatik: ennélfogva Erdély hű karai és rendei minden egyéb törvényhozási kérdéseket e’ f. é. junius 2-ra Pestre öszszehivott országgyűlésre halasztván, hatalmi lelkes igyekezetüket oda fordítsák, hogy a követválasztások azonnal rendeltessenek meg, következőleg minden még függőben és tanácskozás alatt levő tárgyak az egyesült országgyűlésre átteendők, hol azok az örökigazság és méltány alapjain testvéri szeretettel, és az emberi és polgári jogok s érdekek teljes kímélésével fognak megfejtetni. Kelt Budapesten, június 19, 1848. ISTVÁN nádor, királyi helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. Erdély országosan egybesereglett karainak és rendelnek. Erdélynek Magyarországgali egyesülése forró örömmel tölté lelkünket, boldogitóbb és egyúttal fontosabb eseménynek hire nem juthatott hozzánk. Meg voltunk lepetve nem az örömnek véletlenségétől — mert mi teljes hittel tervényltük a’ két testvér nemzet egygvédielkezését, de meg voltunk lepetve azon büszke öntudat nagyságától, hogy egyesülten e' hazát többé sem ármány, sem erőszak nem leend megdönteni képes. S nem késtünk mindent elkövetni, hogy az egyesülés iránti törvény a' fejedelem által is szentesittessék. A ministerelnök rögtön utazott az országos küldöttekkel koronás királyunkhoz, hogy fejedelmi szavát és áldását sietve kikérje a’ testvéri frigyre. És nem tért elébb viszsza, mint a’ bevégzett viszonegyesülésben meghozta jövendő nagyságunk örök alapját. Míg hajdan e‘ két hon egy vala, mindnyájunkat nagyság , fény é s nemzeti dicsőség környezett. A* mely nap elszakadtunk egymástól, azon napon kezdtünk gyengülni , aljasulni , és szolgaságba jutni. Egyesült erőnkön megtört a hódítók hatalma, szétválasztva egyenként rabokká lettünk , ’s eltűntünk az önálló nemzetek sorából. Minket Isten, közös vérkötelék é s nemzeti múltúik testvérekké parancsol lenni, nemcsak szomszédokká mint eddigelé voltunk. A’ szomszéd nem sokat törődik szomszéda sorsával. Mi , Erdélynek és Magyarországnak minden lakosai , több vagyunk egymásnak. Testvérek vagyunk a kik szeretik egymást, közös boldogságot akarnak , s egyik a’ másik javáért élni kivan és halni tartozik. Az unió e nemzeti testvériségnek újabb, nyilvános elismerése Európa szine előtt. Mit a’ vér egyesitett, ezredéves közös történet örömei ’s fájdalmai szentesítettek , azt ma örökké megtartandónak bévalljuk a’ világ elött. És e’ két honnak ’s minden népeinek egyesülése még többet is jelent. Jelenti azt, hogy mi ismét, mint egykoron, közös erővel, közös kitöréssel és buzgósággal azon törekvekidünk , hogy Magyarország nagy és boldog legyen , ’s népe hatalmas és dicsővé váljék. Ez legyen első és legszebb gyümölcse háromszázados elszakadásunk utáni testvéri egyesülésünknek. Mi elválva is egyek valáiik. A’ tettleges egyesülést most megszentesité koronás királyunk fejedelmi szava. Nincs egyéb hátra, mint hogy Isten áldása koronázza meg e’ szövetséget , mely minden nyelvű ’s vallásu népekre nézve a szabadság, egyenlőség és testvériség örökké szent elveit fogja hinni, vallani és alkalmazni Budapest, jun. 14. 1848. Gr. Batthyány Lajos. Deák Ferencz. Steinere Bertalan. Mészáros Lázár. gr. Széchenyi István. Kossuth Lajos, Klauzál Gábor. b. Eötvös József. Jlinisteri restleletek. i. Arad, Csinád, Csongrád, Bács , Krassó,Temes és Torontálmegyéknek; — és Arad, Temesvár, Szeged, Szabadka és Zom ,bor városoknak. Azon elszakadási szándék , melyet az ország déli határain előidézni a’ hajtogatok faytonos igyekvése volt, újabb tudósitások szerint tettleges lázzadássá fajult. A’ horvát tartományi gyűlés ő felségének közvetlen tilalma ellenére törvénytelenül megtartatott. A’ nép fegyverre szóllhatott és a’ fel szólitásnak engedelmeskedik , engedelmeskedni kényszerittetik. A’ kormány kisértetlenül semmit sem hagyott , mi a' törvény korlátain belül a’ tévútra vezetett nép balhiedelmeit oszlatható, semmit, mi a’ nemzet törvényhozása akaratának teljesítésére vezethetett , mert a’ szabadság és jogegyenlőség hatalmának kívánt diadalt szerezni békés utón, melynek áldásait az erőszak csökkenti. Azonban késznek kell lenni a végsőre is , mert törvényes királyunkat védeni, az ország és alkotmány egységét fentartani , a veszélyeztetett személy- és vagyonbátorságot helyreállítani mulaszthatlan kötelességünk , és ezt teljesíteni fogjuk minden áron. Szükséges azért erőt gyűjteni, melynek lelkesedése , melynek súlya képes legyen legyőzni a hálátlanságot és vakmerőséget, mely legszentebb viszonyainkat megtámadni készül. Ennélfogva Szeged város táján nagyobb számú nemzeti őrsereg és katonaság fog táborba szállíttatni és a’ köröskörül fekvő megyékben alkalmaztatni, melynek ellátásáról helyben és útközben gondoskodni szükséges. Hogy ez renddel és pontossággal eszközöltessék Krassó , Bács , Temes , Torontálmegyékre és az ezekben fekvő szabad kir. városokra nézve Csernovics Péter temesi gróf és Yukovits Sabbas temesi alispán királyi biztos urak fognak nevezni polgári biztosokat,— Arad , Csanád , Csongrád megyékre, és az ezekben fekvő szabad kir. városokra nézve pedig Török Gábor aradi polgármester neveztetik ki általam polgári biztosnak, kik az önkéntesek úgy mint a’ rendes katonák szabályszerű ellátását, elszállítását, élelmezését vezérlendik. Nem kételkedem, miképen önök jelen pillanatban polgári kötelességüknek megfelelni szintoly áldozatkészséggel mint eréllyel sietlendőnek , mert a határvédőket kellő ellátás nélkül hagyni nem szabad. Hogy azonban eztannál czélszerűbben tehessék, meghagyom önöknek, miszerint az említett polgári biztosokkal, a szállításokra , élelmezésekre, és egyéb hadi ellátásokra nézve folytonos egyetértésben legyenek.