Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. szeptember (9. évfolyam, 74-81. szám)
1954-09-04 / 74. szám
J 3GYEI A DOLGOZOK LAPJA VILÁG PROLETÁROM ÉGIESXJE!TE& Vita a tanácstörvény tervezetéről. 2. old. *— A francia parlament megölte az EVK-szerződést. 2. old. — Az első győzelem. 3. old. — A csolnoki II-es akna felhívása. 3. old. — Móricz Zsigmond: Interjú a favágóval. 4. old. — A kisbéri begyűjtési állandó bizottság munkája. 5. old. IX. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára .10 fillér 1051 S7.PPTEMRF.ll 4 A negyedik bányásznapra írta: Seregi János, a megyei pártbizottság titkára Szeptember 5-én ünnepeljük negyedszer a bányásznapot. Az idei bányásznap azonban különbözik az eddigiektől, jelentősége nagyobb az eddigiekénél. Jelentőségét az adja meg, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decemberi határozatait jóváhagyó és megerősítő III. kongresszus utáni időben ünnepeljük, a kongresszus határozatai végrehajtásának jegyében zajlik le. Bányászaink tudják, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtása a kormányprogramm megvalósítását, az új szakasz politikájának megvalósítását jelenti, amely politika fokozottabb gondoskodást biztosít bányászaink anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Bányászaink megértették, hogy pártunk 111. kongresszusa jelentős lépés országunk életében, megértették, hogy a bányászok életszínvonalának emelését segíti elő. Ezért kapcsolódtak be soha nem látott mértékben a kongresszusi versenybe, ezért köszöntötték kimagasló eredményekkel a kongresszust. Ennek tudatában indultak bányászaink a május havi tervteljesítésnek és ez a tudat biztosította, hogy május havi terveiket bányászaink túlteljesítették. A jók között is a legjobbak voltak a csolnoki bányászok, a tatabányai XI. akna, az oroszlányi XVIII. akna bányászai, akik felajánlásukat teljesítve, terveiket túlteljesítve köszöntötték a kongresszus napját. A kongresszus után bányászaink harcba indultak a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, a bányásznap méltó megünneplésére. A tatabányai szénmedence dolgozói több mint egy éve hónapról hónapra teljesítik terveiket és augusztus hónapban is 104 százalékra teljesítették. Ezt a tervteljesítést elősegítették mérnökeink, műszaki vezetőink, bányászaink odaadó, hűséges munkájukkal. Főmérnökeink és üzemvezetőink, Csanády Miklós, Nagy János, Széki András, Jakab Gyula, Mátrai Alajos és a többiek a műszaki feltételek biztosításával segítették üzemük tervteljesítését. Honvári, Garamszegi, Vicsai és Herendi elvtársak körletük tervének túlteljesítésével, Prusssina, Zalai, Mikrám, Simon elvtársak frontbrigádjuk tervének teljesítésével segítették a trösztöt ennek az eredménynek az elérésében. Bányászaink az egész dolgozó nép megbecsülését azonban nemcsak munkájukkal érdemelték ki, hanem forradalmi magatartásukkal, harcos múltjukkal, a haza és a párt iránti szeretetükkel is. Rákosi elvtárs mondotta az első bányásztanácskozáson, hogy a Magyar Kommunista Párt története a bányászsággal elválaszthatatlanul össze van fűződve. A bányász kommunistákra a legnehezebb helyzetben is számíthat népünk és pártunk. Bányászaink már a Tanácsköztársaság kivívása idején elsőkként sorakoztak pártunk zászlaja alá és életüket nem kímélve harcoltak a Tanácsköztársaság megvédéséért. A Tanácsköztársaságot elárulták, a nagyobb kenyeret követelő tatabányai bányászoknak Réhlingék csendőrsortűzzel válaszoltak, de az ellenforradalmi terror a legkíméletlenebb módszerekkel sem tudta bányászainkat megtörni és pártunktól eltávolítani. Bányászaink életében is, mint az ország valamennyi dolgozójának életében, a felszabadulás hozta meg a változást. Bányászaink ma már nem a Vidáék, Réhlingék és a többi bányabáró érdekeit szolgálják, hanem saját országukat építik, saját jobblétükért dolgoznak. Ez a felszabadult érzés sarkalta bányászainkat a nagy széncsatában, ezzel az érzéssel harcoltak bányászaink a hároméves és az ötéves tervek teljesítéséért, ebben a tudatban harcolnak jelenleg is a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Ehhez a harchoz pártunk és kormányunk minden erkölcsi és anyagi támogatást megad bányászainknak. Ennek a megbecsülésnek ad kifejezést, hogy megyénkben 1519 bányászt tüntettek ki sztahanovista jelvénnyel. 7 bányász kapott Kossuth-díjat, több mint 10 ezer bányász kapott különböző kormánykitüntetést, a tatabányai tröszt dolgozói elnyerték a Munka Vörös Zászlórend kitüntetést és tulajdonosai a KV kongresszusi zászlajának. A bányásznapon osztják ki a becsületes bányászoknak az egészévi hűséges munkájuk jutalmát, a hűségpénzt. Megyénkben ez évben 22.705.000 forint hűségpénzt fizetünk ki, ami több mint ötszöröse az 1951-ben kifizetett összegnek. A bányásznapra való készülés a széntermelésben fejlődést jelentett. A tatabányai tröszt tervét ismét túlteljesítette és a dorogi tröszt termelése is fejlődött. Ezekkel az eredményekkel azonban korántsem lehetünk elégedettek. A kongresszus felhívta figyelmünket a széntermelés fontosságára, a tervek maradéktalan teljesítésére. Mégis, ezen a téren nem sikerült lényegesen előbbre mennünk. Míg a tatabányai bányászok a terven felüli tonnák ezreivel köszöntik a negyedik bányásznapot, addig megyénk másik szénmedencéjének bányászai, a dorogi bányászok közel 100.000 tonnával adósai a népgazdaságnak, ami az ország bányai adósságának közel egyharmadát teszi ki. Nem lesz teljes a dorogi bányászok ünnepe, ha nem azzal a —lárd elhatározással fognak ünnepelni, hogy az év hátralévő időszakában törlesztik adósságukat. A dorogi bányászok már számtalanszor bebizonyították, hogy tudnak tervet teljesíteni. Megyénk dolgozói bíznak is a dorogi bányászokban és most rajtuk a sor, hogy terveik túlteljesítésével, az adósság törlesztésével segítsék a kongresszus szabta feladatok végrehajtását. A tervek teljesítése mellett azonban Tatabányának és Dorognak is fel kell készülni a télre, fel kell készülni az elkövetkezendő évek feladatainak végrehajtására. Szénre nemcsak az idén, hanem a jövő és az azt követő években is szükség lesz. Ennek a követelménynek csak úgy tudnak bányászaink megfelelni, ha időben hozzáfognak a rendelkezésre álló szénvagyon feltárásához és előkészítéséhez, javítják a bányák állapotát, egészségesebbé és könnyebbé teszik a bányamunkát. Nem mindegy a népgazdaság számára az sem, hogy megyénk bányászai mennyiért termelik a szenet. A kongresszus is megállapította, hogy a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkenése elmarad a fejlődéstől. Ez a megállapítás a mi bányászainkra is vonatkozik, mert nem emelkedett a termelékenység és nem csökkent az önköltség. Ellenkezőleg. Drágábban termeltünk, s ezzel akadályozzuk az életszínvonal további emelését. A KV kongresszusi beszámolója leszögezte: „A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség.“ Az önköltség alakulását igen károsan befolyásolja tg. a nagyfokú pazarlás és anyagpocsékolás, ami bányáinkban még ma is tapasztalható. Szinte mindennapos jelenség, hogy súlyos ezreket jelentő gépek, motorok, fúrógépek, fejtőkalapácsok és turbók kerülnek víz alá, vagy éppen iszapolás és omlás alá. De ez nemcsak értékben jelent kiesést a népgazdaság számára, hanem visszaüt a bányászatra is, mert ezeknek hiányában nehezebb a munka. Hasonló lazaság tapasztalható a fával való gazdálkodás területén is. Itt nemcsak arról van szó, hogy bányászaink a jó fát elfűrészelve hordják haza tüzelőnek * a bányából — amiből kb. egy havi faszükségletet tudnánk biztosítani — hanem arról is, hogy helyenként vagonszámla megy tönkre a fa a bányában. Míg a múltban szinte rendszeres volt a tömedékelés előtt a fa visszarabolása, addig ma szinte nem is találkozunk ezzel. Bányászainknak a mostani bányásznapon ezekre a jelenségekre is gondolniok kell és arra az elhatározásra kell jutniok, hogy ezeket a lazaságokat minél előbb felszámolják. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudják valósítani, elengedhetetlenül szükséges, hogy megszilárdítsák a fegyelmet vezetőknél és dolgozóknál egyaránt. Becsületes bányászaink nem nézhetik tétlenül, hogy napról napra emelkedik az igazolatlanul és igazoltan távollévők száma, a munkaidő jelentékeny része nincs kihasználva, sorozatos az utasítások és előírások be nem tartása és egyesek a kapálás, vagy mulatozás fáradalmait a bányában pihenik ki. Ez ellen kommunistáinknak és vezetőinknek a legerélyesebben fel kell lépniök. Nem kell félniök attól, hogy népszerűségük csorbát szenved, ha a törvény szigorával lépnek fel a notórius fegyelemlazítók ellen, mert ez a becsületes dolgozók tetszésével fog találkozni. Pártszervezeteinkre és tömegszervezeteinkre a szénbányászat előtt álló feladatok megoldásában igen nagy feladat hárul. Nekik kell lankadatlanul és szívósan küzdeniük a tervteljesítés feltételeiért, a fegyelem megszilárdításáért. Nekik kell a párttagság példamutatásának biztosításával, a dolgozók széles tömegeinek mozgósításával a gazdasági vezetők célkitűzéseit megvalósítani. Szem előtt kell azonban tartaniok a KV 1953 júniusi határozatának figyelmeztetését: a tervteljesítés elválaszthatatlan a dolgozókról való gondoskodástól és a munkavédelem megjavításától, mert a munkaverseny csak ott lehet igazán sikeres, ahol a bányászok nap-nap után érzik, hogy munkájukat szerető gondoskodással és figyelemmel segítik, s olyan körülményeket teremtenek számukra, melyben tessőbb tudásuk latbavetésével küzdhetnek a termelés fokozásáért. A negyedik bányásznapon fogadja meg minden bányász, hogy tudása és szorgalma teljes latbavetésével fog harcolni tervének teljesítéséért. Ne felejtse el senki, hogy a szén az ipar kenyere, és a bányászok munkája nagyban befolyásolja a kongresszus határozatainak végrehajtását; A BÁNYÁSZNAP ELŐTT bányásznapig felszínre küldik a százezredik tonna terven felül termelt szenet a tatabányai bányászok A Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányái ez év nyolc hónapjában, január 1-től szeptember 1-ig 97.587 tonna szenet adtak tervükön felül. Ezek az eredmények nagyon szépek. De a tatabányai bányászok nem elégednek meg vele. Elhatározták, hogy a bányásznapi hét utolsó napjáig felszínre küldik az évi tervükön felül a 100.000 tonna szenet. Minden bányász lelkesen dolgozik, hogy ezt a felajánlást teljesítsék. A Szeptember 6.akna dolgozói augusztusi tervüket 120,8 százalékra teljesítették. A XV-ös akna dolgozói pedig 119,8 százalékos havi tervteljesítést értek el a bányásznapi versenyben. A frontbrigádok versenyét kezdeményező Pruzsina Mihály brigádja 172 százalékos átlaggal dolgozik a bányásznapi versenyben. Ennek a versenynek olyan hősei vannak, mint az oroszlányi XVIII-as akna Zalai frontbrigádja, amely 200 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. A XIV-es aknában dolgozó Stock-brigád 138 százalékos átlagos teljesítményével huszadik a frontbrigádok versenyében. A bányásznapig hátralévő egy-két napban ezeket az eredményeket még tovább növelik Tatabánya bányászai. Megjavították a fenntartás munkáját a csolnoki 1-es akna fenntartó csapatai Ha egy bányaüzem elhanyagolja a fenntartási munkát, a bánya sínyli meg. De ahol a fenntartómunka jelentőségét megértik, ott a fenntartási csapatok nagyszerű eredményeket érnek el. A csolnoki I-es aknában dolgozó fenntartó vájárok felelősnek érzik magukat bányájukért. A 464-es csapat Bajkai András vezetésével vállalta, hogy a bányásznapig 100 folyóméter hosszú folyosót ácsol ki egy hónap alatt. A csapat már befejezte munkáját. Augusztus végéig kiácsolta a 100 méter hosszú folyosót. Galszter József fenntartó vájár a bányásznapra 45 folyóméter kerülővágat kiácsolását vállalta. Vállalását teljesítette. A tatabányai V/a akna dolgozói 1592 tonna szenet adtak tervükön felül a bányásznapi versenyben A tatabányai V/a akna dolgozói a bányásznap előtti napokban minden eddigi eredményeiket túlszárnyalják. Vida István vájár csapata naponta 260 százalékos eredményt ér el. Gyémánt György vájár csapata 249 százalékra teljesíti tervét A körzetvezetők mindent megtesznek, hogy a dolgozóknak biztosítsák a jó munka előfeltételét. Az eredmény nem marad el, mert Somhegyi János körzetvezető augusztus 31-én 193 százalékra teljesítette napi előirányzatát, Reszter József körzetvezető pedig 173,5 százalékra. A frontmesterek egymással versenyben dolgoznak. Gosztenchnik József DISZ- brigádja a bányásznapi hét első napjaitól kezdve kimagasló eredményt ér el. Teljesítése napi 216 százalék. A Zalaba-testvérek elővárosi versenyre hívták ki Tatabánya összes bányaüzemeinek elővárosi csapatait. Az 5-ös elővárosi munkahelyen dolgoznak. Nagyszerű eredményt értek el, mert augusztus 1-től 30-ig 107.6 métert hajtottak ki. Ezt a kimagasló teljesítményt millszekundos robbantás állandó alkalmazásával és a Sz—153-as szovjet rakodógép segítségével érte el. Az V/a aknai dolgozók nagyszerű munkája eredményeként üzemük augusztus havi tervét 3158 tonna szénnel teljesítette túl, a bányásznapi versenyben pedig augusztus végéig a vállalat 600 tonna helyett, 1592.1 tonna szenet termelt tervén felül, Putz Keresztély frontbrigádja a bányásznapi versenyben több mint 500 csille szenet termelt terven felül A dorogi frontbrigádok versenyében a csolnoki II-es akna frontbrigádja jár az élen. Putz Keresztély frontbrigádvezető 21 társával az alkotmány-dekádban 886 csille helyett 1715 csille szenet termelt, így augusztusban 11-től 20-ig beütemezett tervét 193,5 százalékra teljesítette. Ugyanebben az időszakban a borókási XII-es aknán az Eichardt front 920 csille helyett 1190 csillét adott. Ez 130 százalékos tervteljesítést jelent. Sokat segített ez a két front saját üzemének. Ezért került az első helyre a csolnoki II-es akna 122.8 százalékkal, a borókási XII-es akna pedig 113.2 százalékkal a második helyre. A frontbrigádok beosztják a munkát, kihasználják a 480 percet, tanítják a hozzájuk beosztott fiatal bányászokat. Ez az eredményeik titka. Ehhez hozzájárul még a front gépeinek kihasználása és a brigádvezetők személyes példamutatása is. Augusztus 21-től 27-ig, a bányásznapi őrség ideje alatt a Putz-front 500 csille helyett 1010 csillét termelt. Ez azt jelenti, hogy 202 százalékra áll jelenleg a brigád. Ugyanebben az időben 136 százalékra teljesítette tervét az Eichardt-front, A IV. bányásznapon ünnepi nagygyűlést tartanak Tatabányán, Oroszlányon és Dorogon Lelkes készülődés folyik Tatabányán, hogy a IV. bányásznapot tartalmassá, hosszú ideig emlékezetessé tegyék a bányászoknak. A bányásznap ünneplésének megkezdése előtt, 4-én a város bányászainak képviselői díszőrséget állnak és megkoszorúzzák az 1919-es csendőrsortűzben hősi halált halt tatabányai bányászok sírját. A hagyományos ünnep előestélyén a város több magas dombján a fiatalok örömtüzek gyújtásával, jelszavak kivilágításával, és lampionos felvonulással köszöntik a bányászok ünnepét. 5-én már kora reggel zenekarok járják az utcákat, pattogó indulókkal ébresztik a széncsata győztes bányászait. Az üzemi ünnepségeken több mint tizenhárom millió forint hűségjutalmat osztanak ki. Ez alkalommal sok bányászt „kiváló bányász”, a „bányászat kiváló dolgozója” jelvénnyel és sztahanovista oklevéllel tüntetnek ki. Az üzemi ünnepségek után az ünnepi nagygyűlés színhelyére — a fákkal körülvett épülő vidámparkhoz — vonulnak a bányászok. Ezután kezdetét veszi majd a színes, gazdag sport- és kultúrbemutató. A bányász népi együttes a Budapesti Gyapjú és Finomposztógyár kultúrcsoportjával közös műsorral szórakoztatja a bányászokat. A megyei pártbizottság dísztermében az élenjáró bányászoknak hangversenyt rendeznek. A központi ünnepség színhelyén — az épülő vidámparknál — szabadtéri filmvetítést is tartanak. Ugyancsak a szabadban, kiállításon mutatják be, hogy hogyan válik a szén az ország vérkeringésévé. Petőfi filmszínházban ezen a napon ünnepi előadáson mutatják be a nyert „Életjel” „Munkadíjat” című új magyar filmet. A díszelőadáson a filmben szereplő egy-egy művész is részt vesz. Tatabánya több helyén térzenét, klubokban, kultúrotthonokban és valamennyi vendéglátó helyiségében táncmulatságot rendeznek. A kiskereskedelmi vállalat és az állami áruház a bányásznapon kirakodó vásárt tart. Egyedül a kiskereskedelmi vállalat ötmillió forint értékű árucikket árusít. Nagymennyiségű motorkerékpár, zománcozott edény áll a vásárlók rendelkezésére. A központi ünnepség színhelyén és a város több részében már folyik az előkészület. A vidámparknál pl. felépült a szabadtéri színpad, kiépítették a villanyhálózatot és a vízvezetéket. Dorogon: Szeptember 5-én reggel hat órakor zenés ébresztő köszönti a bányászokat. A nagygyűlés 10 óra 30 perckor kezdődik a kultúrotthon előtt. Délután 3 óra 30 perckor Vörös Lobogó—Dorogi Bányász bajnoki mérkőzést játszik, három órától este 7 óra 30 percig a kultúrotthon előtti teraszon szabadtéri kultúrműsor lesz. A dorogi kultúrotthon énekkara, zenekara, színjátszói, tánccsoportja, a csolnoki nemzetiségi együttes és a dorogi szénosztályozó kultúrcsoportjának tagjai szerepelnek. félig tánc.Este nyolc órától ésOroszlányon. Reggel hat órakor zenés ébresztő. Az ünnepség 10 órakor kezdődik. Utána kiosztják a kitüntetéseket, jutalmakat, okleveleket. A kultúrműsor délután 3 órakor kezdődik a központi ünnepség színhelyén. A kultúrműsorral egyidőben a sportpályán sportbemutatók lesznek.